Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-08 / 241. szám

3 1988. október 1., szombat Befejeződött az Országgyűlés öszi ülésszaka Korom Mihály tájékoztatója (Folytatás a 2. oldalról.) A napirendnek megfelelően ezt követően Korom Mihály, az országgyűlési ügyrend korszerűsítését előkészítő bizottság elnöke tartotta meg szóbeli tájékoztatóját. Elöljáróban hangsúlyozta: a bizottság abban a helyzetben kezdte el és folytatja munkáját, amikor napirenden van hatályos alkotmányunk átfogó felülvizsgálata. Ügy találta, hogy az ügyrend módosításával mégsem várhatja meg alaptörvényünk átfogó korszerűsítésének — előreláthatóan 1990-ben esedékes — előterjesztését, hanem addig is olyan javaslatokat tár az Országgyűlés elé, amelyek már most jobbíthatják a testület és a képviselők érdemi tevékenységének jogi és szervezeti feltételeit — emelte ki a bizottság elnöke. A nagyobb jelentőségű javaslatokat ismertetve elmondotta: a Minisztertanács elnökét külön válassza majd meg a Parlament, és adja meg a megválasztott elnöknek azt a jogot, hogy előterjessze a leendő kormány összetételére vonatkozó személyi javaslatait. Fontos kérdésnek tartják a bizalmi, illetve a bizalmatlansági intézmény alkotmányos, ügyrendi szabályozását. A testület javasolja továbbá, hogy az Elnöki Tanács jelenlegi hatásköréből az Országgyűlés összehívására vonatkozó jogkör szálljon át a Parlament elnökére, kivéve az alakuló ülés összehívását. Ugyancsak az Országgyűlés elnökét illesse meg az elfogadott törvények aláírásának és kihirdetésének joga. A jelenlegi, legalább két ülésszak megtartására vonatkozó előírás helyett — a gyakorlathoz is igazodóan — legalább négy ülésszak öszszehivását tegye kötelezővé az alkotmány, s így az ügyrend is. Célszerű előírni. hogy az Országgyűlés zárt ülését csak az államtitok védelme érdekében lehessen elrendelni. A bizottság javasolja: legyen az Országgyűlés döntésére bízva, hogy a jelentősebb törvényjavaslatokat két fordulóban, vagy két olvasásban — tehát elóbb a törvényjavaslat elveit, majd a kidolgozott törvény szövegét — tárgyalja meg. Kívánatos, hogy a szavazásnál az ügyrend írja elő a szavazatszámláló gép alkalmazását, erre folyamatban levő rekonstrukció befejezése után kerülhet sor. Az Országgyűlés érdemi munkájának fejlesztésében fontos, új politikai elemnek tekinti a testület azt a javaslatot, hogy a megyei képviselőcsoportokban és az állandó bizottságokban való részvétel mellett tegyék lehetővé a képviselőknek: törvényjavaslatok kezdeményezésére és más, a képviselői tevékenységgel összefüggő célra'külön csoportokat hozhassanak létre. A képviselői munka feltételeinek javítására vonatkozó elgondolások közül a iegfontosabb, hogy a képviselet munkahetén — kéréséi"! — évente negyven nap mu.ikc' végzés alóii felmentés il'etié meg. Erre az időre megkipna az. átlagkeresetét, ezt a/onban az Országgyűlés megtérítené a munkáltatónak. A bizottság nem támog'i\a a főhivatású képviselői intézmény bevezetését. Ezt követően Boldizsár Iván (országos lista) kért szót, s javasolta: az. Országgyűlés ügyrendjét a jövőben — az évszázados hagyományra tekintettel — ismct nevezzék házszabálynak. A Parlament elnöke az indítvány megfontolását az ügyrend korszerűsítésére kiküldött bizottság vezetőjének figyelmébe ajánlotta. Az Országgyűlés a bizottság elnökének tájékoztatóját egyhangúlag elfogadta. Interpellációk Az interpellálok sorában elsőként BANFFY GYÖRGY színművész (Budapest, 4. vk.) kapott szót. A képviselő az örökbefogadások meggyorsítása tárgyában terjesztett elő interpellációt a szociális és egészségügyi miniszterhez. CSEHÁK JUDIT szociális és egészségügyi miniszter elmondotta: a minisztérium ez óv novemberében terjeszti a kormány elé javaslatát a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó, l'elsö szintű törvényi szabályozására. Ezzel egyidejűleg folyamatban van a családjogi törvény módosítását kezdeményező indítványok előkészítése is. A miniszter annak a reményének adott hangot, hogy e tárgyban még az ddén érdemi döntés születik. Az Országgyűlés két tartózkodással fogadta el a választ. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán H ELLNEK KAROLY (Bp., 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara főosztályvezetője interpellált a személygépkocsi-előjegyzési rendszerrel, illetve az előlegek kamatszintjével kapcsolatban. Az írásos választ a képviselőknek korábban kiosztották. Az elnök megkérdezte az interpellálót, egyetért-e a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter válaszával, amely szerint a személygépkocsi-vételár előlegének kamatát 1989. január 1jétől 6 százalékra emelnék fel, s megvalósíthatónak tartják a jelenlegi 50 százalékos elölegbefizetés 40 százalékra történö csökkentését. Hellner Károly a választ azzal a kéréssel fogadta el, hogy a vételár-előleg csökkentéséhez szükséges jogszabály-módosítást is hajt sák végre úgy, hogy az inlékedést január l-jén bevezethessék. Az interpellációra adott választ az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. PAPP ELEMÉR (Zala m„ 4. vk.) zalaszentgróti körzeti főorvos az egészségügyi szolgálat gépkocsiellátása tárgyában interpellált a kereskedelmi miniszterhez, kérve, hogy miniszteri rendelettel tegye lehetővé a gépkocsik meghatározott időnkénti, például ötévenkénti vásárlását. beck tamás kérte az Országgyűlést: járuljanak hozzá, hogy a Kereskedelmi Minisztérium az egészségügyi tárcával, esetleg az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével közösen megvitassa ezt a kérdést, és a Parlament következő ülésszakán terjeszthesse elő javaslatát. Az interpelláló és az Országgyűlés a választ elfogadta. CZOMA LÁSZLÓ (Zala megye, 5. vk.), a keszthelyi Kastély-múzeum igazgatója a kastélyparkon átvezető úl engedélyezésének törvényessége tárgyában interpellált. Az előzményeket felidézve emlékeztelett arra, hogy a keszthelyi Festetics-kastély műemlékileg védett parkját egy közúttal kettévágták, károsítva ezzel a természetvédelmi területet. Az útépítést — mondta — akkor is meg kellett volna akadályozni, ha százszázalékosan törvényes lenne. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszterhez fordult: mire alapozta a városi tanács szeptemberi ülésén tett kijelentését, miszerint az út építésének eljárása mindenben törvényes volt. SOMOGYI LÁSZLÓ leszögezte: a Keszthelyi Városi Tanács nyilvános ülésén felelőssége tudatában, a rendelkezésre álló iratok alapján jelentette ki, hogy az eljárás törvényes volt, s ezt az állásfoglalást az Országgyűlés előtt is megerősítette. Ismertette a döntés jogi alapjait, s kijelentette: a keszthelyi útberuházást a hatályos törvények figyelembevételével hajtotta végre a városi tanács, s a széles körű egyeztető munka során a környezetvédelmi hatásokra is tekintettel voltak. Az interpellációra adott választ Czoma László nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 15 ellenszavazattal, 55 tartózkodás mellett tudomásul vette. Ezután VARGA MIKLÓS (Veszprém megye, 10. vk.), az Ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója az alsó- és középfokú iskolákban az egészségtan bevezetése tárgyában interpellált a művelődési miniszterhez.. CZIBERE TIBOR művelődési miniszter válaszában elmondotta, hogy nem fejeződött be határidőre az a vizsgálat, amely az egészségtan tantárgyként való bevezetését célozza. Ma még ugyanis hiányoznak a pedagógiai felkészülés feltételei. Czibere Tibor ígéretett tett arra, hogy ezt a vizsgálatot meg fogjak gyorsítani, s elképzeléseiket a jövő esztendő első felében az Országos Egészségvédelmi Tanács elé terjesztik. A művelődési miniszter válaszát Varga Miklós, majd az Országgyűlés elfogadta. A továbbiakban Stadinger István bejelentette: CSONGRÁDI CSABA (Heves m., 7. vk.), a Gagarin Hőerőmű Vállalat gondnokság vezetője az előző ülésen az erőműfejlesztés ügyében indítványt tett. Erre a terv- és költségvetési bizottság, valamint az ipari bizottság elnöke válaszolt a képviselőnek. A bizottságok egyetértenek a képviselő kezdeményezésével: az energiapolitikai koncepció mielőbbi komplex vizsgálatra szorul. A bizottságok, a jövő év folyamán a kormánytól tájékoztatást kérnek a kialakított alternatívákról. A választ Csongrádi Csaba elfogadta. Ezután képviselői kérdések következtek. HELLNER KAROLY, a Minisztertanácshoz intézett kérdésében arra kért választ, hogy a Kereskedelmi Minisztérium ismert elhelyezési problémáját mikor, mily módon tudják megoldani, s ezzel a megfelelő munkafeltételeket megteremteni. SOMOGYI LÁSZLÓ, építésügyi és városfejlesztési miniszter elmondta: jelenleg 120 ezer négyzetméter kielégítetlen irodaigényt tartanak nyilván. Ebben szerepel a Kereskedelmi Minisztérium is, amely egy épületbe szeretne költözni. Olyan üres irodaház azonban, hogy ahol több mint nyolcszáz dolgozót el lehetne helyezni, jelenleg nincs a fővárosban. Ha a létszám radikálisan csökkenne, köny" nyebben megoldható lenne az elhelyezés. Hellner Károly a válaszra reagálva bejelentette, hogy a kérdést változatlanul napirenden szükséges tartani. KIRÁLY ZOLTÁN a pénzügyminisztertől kérdezte: adna-e magyarázatot azzal kapcsolatban, hogy — mint több napilap is hírül adta — a KNEB vizsgálata során felvetődött, a pénzügyminisztériumi tisztviselők lakásépítésükhöz jelentős összegű támogatást kaptak az állami költségvetéstől. VILLANYI MIKLÖS elöljáróban elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium Lóránt utcai lakásépítéséről szóló KNEB-közleményt vele egyeztették, szövegét korrektnek tartja. A vizsgálatban a minisztérium munkatársai tárgyszerű magatartást tanúsítottak, segítették a tények feltárását. Villányi Miklós ezután ismertette a minisztérium párt-, szakszervezeti és hivatali vezetésének véleményét E szerint az építkezés .a Pénzügyminisztérium megbízása alapján, az OTP beruházásában, munkáltatói támogatással, az e célra alakult bizottság irányításával szerveződött. A minisztérium vállalta, hogy a saját kezelésében levő Lóránt utcai telket alkalmassá teszi lakásépítésre, az ehhez szükséges terület-előkészítést es telekkialakítást elvégezteti. A jogszabályok ilyen esetekben lehetővé teszik, hogy a telket a dolgozóknak értékesítsék. A tartós használatbavételi díjat, illetve a telek árát az érvényes jogszabályok alapján a terület építésre alkalmassá tételéhez szükséges lelekkialakitási é° kozmúvcs'tési költségekkel egyezően lehet megállapí t>ni Ez felső határ, alsó határt a jogszabály nem rögzít. A vevők a telket nem ingyen kapták, hanem a 13 és f 1 milliós költségből 10 millió forintot a lakások árából megfizettek. Amikor a miniszteri értekezlet a támogatásról döntött, vevők még nem voltak kijelölve. Csak e döntés után hirdették meg a várható eladási árat és a la. kasokat. Ebből következik, hogy a későbbi vevők nem lehettek érdekeltek a lakásépítési feltételek alakításában. A lakásvásárlókat illető vádak, a korrupcióra történő utalás tehát nem megalapozott. A vásárlásra kijelölt dolgozók jogtalan előnyben nem részesültek. A minisztérium által adott kölcsön •nem haladta meg érdemlegesen a számos más munkáltató által, sok éve dolgozó munkatársak reszére adott segítséget. A támogatás másik formája a telek beépítésre alkalmassá tétele és a telek kialakítási költségek egy részének már említett átvállalása volt. E költségek egy részét, a jogszabályok nyújtotta kereteken belül, nem az állami költségvetés más célok megvalósítására elkülönített pénzeszközéből, hanem saját költségvetési megtakarításából utalta át, még 1985-ben. — Hangsúlyozom: eddigi vizsgálataink szerint a Lóránt utcai lakásépítésnél nem történt korrupció, hivatali hatalommal való visszaélés — mondta Villányi Miklós. — A KNEB elnöke felkért, hogy közöljem: ilyen kifejezést a KNEB közleménye és összefoglaló jelentésesem tartalmaz. A minisztérium a jövőben is azon lesz, hogy a vitatott kérdések tárgyilagos és szakszerű módon, a tények alapján tisztázódjanak, s a közvélemény tájékoztatásától is ezt várjuk. Az ügy etikai tanulságait a minisztérium vezetése elemzi, és levonja a megfelelő követ keztetéseket. Ezután BALLAI LASZLÖ, a KNEB elnöke kötelességének érezte, hogy elmondja: a KNEB az ügyben gazdasági bírság kiszabását kezdeményezte, s erről majd a bíróságnak kell döntenie. Annak megítélésére, hogy a lakásépítés előkészítését, szervezését végző két minisztériumi dolgozó elkövetett-e jogszabálysértést, a legfőbb ügyészt kérték fel. Villányi Miklós ismételten rámutatott, hogy a vizsgálatok egy része nem a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik, viszont a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban kérte: azok a lapok, amelyek az üggyel foglalkoztak, közöljék a mostani kérdésre adott válaszát. Ezzel az Országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Vida Miklós, Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Stadinger István — befejeződött (MTI) Ma: szegedi pártértekezlet Több hónapos előkészítés után ma, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Dóm téri oktatási központjában tanácskozik az MSZMP Szeged városi pártértekezlete. A 216 küldött, valamint a városi pártbizottság tagjai mellett mintegy 50 meghívott foglal helyet a nagyteremben, ahol reggel 8 órától előreláthatólag este 8 óráig vitatják meg a szegedi pártélet legaktuálisabb tennivalóit. A tervezett napirend szerint először a pártértekezlet elnökségét, elnökét, munkabizottságait választják meg, döntenek a pártbizottság titkárainak megválasztási módjáról, a hozzászólások időtartamáról, majd Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára terjeszti elő az MSZMP Szeged Városi Bizottságának állásfoglalás-tervezetét. Ezt követően kerül sor a vitara, majd második napirendi pontként szervezeti és személyi kérdésekben dönt a pártértekezlet. Megválasztják a pártbizottság tagjait, titkárait, és az új pártbizottság megtartja elsó ülését, amelyről tájékoztatják a pártértekezletet. A tanácskozás elnöki zárszóval fejeződik be. Tegnap este Fiatalok a reformért A városi KISZ-bizottság néhány héttel ezelőtti testületi ülésén többek között arról tanácskozott, hogyan, milyen formában tudná kifejezni a fiatalok körében egyre erősödő igényét, hogy igazi, valódi, radikális reformokra van szükség gazdaságban, politikában egyaránt. Ügy gondolták, hogy az ifjúsági szövetség tagjai és a szervezeten kívüliek is cselekvően kívánják támogatni az egyelőre inkább csak szóban elhangzott, mint tettekben megnyilvánuló reformtörekvéseket. A változás, a változtatás igénye hívta életre azt a tegnapi rokonszenvtüntetést, amely a Tisza-parton kezdődött este 7 órakor és a késő esti órákban a meghirdetett fórumokkal fejeződött be Szegeden. A demonstráció a mai, tiszta közéletet és a radikális reformokat felvállaló városi pártértekezlet melletti kiállásra hivott minden felelősen gondolkodó fiatalt. Az őszi eső ellenére több mint ötszázan gyülekeztek, hogy hitet tegyenek, véleményf mondjanak, és kérdéseket tegyenek fel városunk gazdasági, politikai és kulturális életéről, megcélozva mindezek jobbítását. A számunkra még egyelőre szokatlan fórum néhány táblára festett jelszava is jellemezte a tüntetés célját. A városi KISZ-bizottság és a mellettük felsorakozó fiatalok többek között kérték, hogy: „A teljesítmény legyen a mérce, ne az életkor!", „Esélyegyenlőséget a fiataloknak!", „Nyilvánosságot a sajtóban, a tájékoztatásban!", „Személyi felelősségvállalás a döntésekért!", „Megy-e? Marad?", „Elkelne egy jó tanács". A demonstráció első szónoka arról heszélt, hogy sokan nem ismerik el az ifjúságot, pedig ők a jövő építői; nem tekintik őket felnőtteknek. Azt is jól tudják a fiatalok, hogy ma a politikai kérdésekben nem lehet egyszerűen dönteni, de éppen ezért itt, ezen a demonstráción szeretnék elérni és felelős gondolkodással befolyásolni, hogy a pártértekezleten helyesen döntsenek. Egy másik hozzászóló arról beszélt, hogy a demokrácia kérdése nem helyi úgy, és, hogy a társadalmi kérdések megoldásához szükség van az egyesülési és gyülekezési jog gyakorlására, a választási törvény megújítására és a pluralizmusra. A városi pártértekezlet egyik küldötte többek között elmondta, hogy nem szoktunk hozzá a nyílt, őszinte véleménynyilvánításhoz. Ez a fórum jó alkalom arra, hogy Szeged, így a pártértekezlet is példát adjon, hogy felelősséggel döntsenek a megoldandó kérdésekben. Most volt alkalom arra, hogy párbeszédet folytassunk, amely reményt ad az elkövetkezendő időkre. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ígéretek ideje lejárt, és cselekedni keli, valamint abban, hogy a pártértekezlet küldöttei felelősen döntenek majd, amely azt is jelenti, hogy nem veszítik el a kapcsolatot a tagsággal, és nem kiválasztottakként, hanem képviselőkként, progreszsziv gondolkodással és cselekvéssel oldják meg közös ügyeinket. Elhunyt Sőtér István A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Magyar írók Szövetsége mély megrendüléssel közli, hogy Sőtér István Kossuth-díjas akadémikus, és József Attila-díjas író, az Irodalomtudományi Intézet nyugdíjas igazgatója pénteken, 75 éves korában súlyos betegség következtében elhunyt. Temetéséről később intézkednek í t