Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-07 / 240. szám

1988. október 7., péntek 176 Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) továbblépést az szolgálhatja, ha a jövőben fokozatosan szűkítjük a mentességek, kedvezmények körét, és ezáltal csökkenteni lehet a jelenlegi 25 százalékos adókulcs mértékét. A másik gyakran, sok helyütt elhangzó kritika az, hogy a személyi jövedelemadó teljesítmény-visszatartó hatású. Ez a kérdés azonban ennél jóval összetettebb. A munkabérben az adó is benne foglaltatik. Hatékony munkadíjazási, ösztönzési rendszert kell kialakítani; ehhez a mainál kedvezőbb lehetőséget teremt a merev központi bérszabályozás jövő évtől tervezett megszüntetése. Nem javasolható, hogy a bérszínvonalban, a bérarányokban kialakult feszültségeket a személyi jövedelemadórendszerben mentességekkel enyhítsük. Ez hiábavalóvá tenné az adórendszer fejlesztésében eddig tett erőfeszítéseket. A kétségtelenül meglévő béraránytalanságokat — például az egészségügyi dolgozók ügyeleti díját — nem az adórendszer mértékeinek differenciálásával kell megoldani. Mindenütt meg kell fizetni a munkát és a túlmunkát is. Az egészségügyben 1988. október l-jétől kisebb központi béremelésre került sor. Ez év végéig pedig megvizsgáljuk, hogy az ügyeleti díjak ügyében jövőre milyen intézkedéseket lehet tenni. A túlórapénzek összevont adóztatásáról nem lehet lemondani. Bár még három hónap hátra van az esztendőből, nyilvánvalóan mindenkit érdeklő kérdés az adóbevételek alakulása. A szeptemberi előzetes adatokat is figyelembe véve, a két űj adó az év egészében a számított bevételt hozza. Az általános forgalmi adó a forgalomhoz igazodóan ez ideig egyenletesen folyt be. Kilenc hónap alatt 85 milliárd forint volt a bevétel, az év egészében a tervezett szint — 126 milliárd — körüli adóbevétel várható. A személyi jövedelemadófizetés az év első felében elmaradt a várttól, azonban hónapról hónapra emelkedtek a bevételek, így jó közelítéssel várható a tervezett összeg elérése. Eddig 37 milliárd forint személyi jövedelemadót fizettek be; a hátralévő három hónapban még mintegy 18 milliárd forint szja-bevétel várható Vannak, akik ügy vélik, hogy elhamarkodott volt az űj adórendszer bevezetése. A jövő évi sok változás közepette az lenne a nagyobb gond — vélekedett Villányi Miklós —, ha az adóreform bevezetésére csak most, ezekkel a változásokkal együtt kerülne sor. Az viszont igaz, hogy az adórendszer előnyeinek kibontakoztatásához szükséges a reform egész folyamatának felgyorsítása, a működő rendszerek összhangjának mielőbbi teljessé tétele. Látszólagos ellentmondás van abban, hogy az új adók működésének hatásait alaposan még nem ismerve, kiigazításra teszünk javaslatot. Több olyan képviselői vélemény fogalmazódott meg, hogy most ne változtassunk. Ezt több okból sem tehetjük. Vannak a tervezett változtatásnak olyan elemei, amelyek az adók kezelhetőségét javítják, a torzulások technikai okait elhárítják, és egyértelműen előnyösek a lakosságnak. Ezeket érdemes most meglépni. Többen félnek attól, hogy ezzel „letudjuk a változásokat". Erről szó sincs, hiszen az adótáblára decemberben, az egyévi működés tapasztalataira pedig a jövő tavaszi ülésszakon vissza kell térni, a kormány ígéretének és az Országgyűlés korábbi döntésének megfelelően. Ez alkalommal elsősorban olyan módosítások átvezetésére van szükség, amelyek a zökkenőmentesebb működést segítik elő, és világos, rendezett válaszokat adnak a törvényben az év során hézagpótló értelmezésekkel szabályozott kérdésekre. Valós kép csak később alakul ki a jövő évi tervről, és költségvetésről. Ennek ismeretében kerülhet sor az adókulcsok, -sávok és más értékhatárok változtatására. A lakosság átlagos adóterhelésének csökkentésére nincs lehetőség, de növelni sem kívánatos. Az adótábla megfelelő módosítása decemberben az Országgyűlés elé kerül. A mostani módosítás nem terjed ki az adórendszer alapelveire. Az elveket is érintő továbbfejlesztésre legkorábban csak egy teljes adóév tapasztalatainak ismeretében lehet vállalkozni. Ekkor kerülhet sor például annak mérlegelésére, nogy a családi jövedelemadó bevezetése, vagy a jelenlegi szja és szociálpolitikai rendszer párhuzamos fejlesztése legyen a jövőben követendő út. Ezután Villányi Miklós a két törvénymódosítási javaslat néhány fontosabb kérdését elemezte. Az általános forgalmi adót érintően a lakásépítésre vonatkozó előírások a javaslat szerint az eddigieknél egyértelműbbek lesznek, az egyes lakásépítési formák kezelésében mutatkozó különbségek minimálisra csökkennek. Megszűnik a visszaigényelhető adó felső határára vonatkozó korlátozás, bővül a viszszaigénylésre jogosultak köre. Az építésre, az utólagos lakásközművesítésre vonatkozó adó-visszaigénylési szabályok könnyítésével párhuzamosan az egyéb lakásfelhasználási, -felújítási, -korszerűsítési munkák műszaki tartalmára vonatkozó megkötések is megszűnnek. Ez jelentős kiterjesztése a kedvezményeknek. Viszont ennek részbeni ellentételeként a lakáson végzett munkákra vonatkozó adó-visszaigénylési szabályok — a tervezet szerint — szigorodnak. Az adó visszaigénylésére 10 000 forint összesített adótartalmat meghaladó vásárlás esetén nyílik mód. A két lépést csak együtt indokolt megtenni. A közműtársulások adózására űj szabályokat javasol a pénzügyi kormányzat. A vízműtársulások és -társulatok adó-visszaigénylési jogának meghagyása, illetve törvénybe történő beépítése mellett az egyéb, út-, járda- és villany-, gáz-, telefonépítő közösségek is részesüljenek adó-visszatérítésben, a bevont lakossági forrás arányában. Az egyéni vállalkozásokat és a kisebb társas vállalkozások likviditási helyzetét érinti kedvezően az a módosítási javaslat, amely az áfabefizetés időpontját a teljesítés helyett az ellenérték befolyásához köti. Ezek a törvénymódosítási javaslatok 1989-ben 3-4 milliárd forinttal csökkentik a költségvetés bevételeit. Villányi Miklós úgy vélte: el kell fogadni azt a szenvedélyes hangú kritikát és aggódást, amely a kulturális bizottságban hangzott el a magyar kulturális élet jövőjéért. Az évek óta tartó restrikciós intézkedések hatására félő, hogy megszakad egy folyamat, s nem lesz utánpótlása ma még világszínvonalú művészeti életünknek. Mi lehet a megoldás? A problémák feltárását követően a Művelődési Minisztérium és vezető művészek segítségével olyan nyílt támogatási rendszert kell működtetni, mely a források némi bővülésével, és a jelenleginél sokkal jobb elosztásával segíti az előrelépést. Tehát nem az adórendszerbe beépített, hanem a nyíltan vállalt támogatási rendszer ésszerű feltételeinek a kialakítására van szükség már az 1989-es költségvetésben. A személyi jövedelemadót érintő kérdések közül a két gyermeket egyedül nevelő szülőkre is kiterjedő gyermekenkénti, havi 1000 forintos adóalap-csökkentő kedvezmény jár a legnagyobb anyagi teherrel. A tervezet két változatot tartalmaz a lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből származó jövedelem kezelésére. A változatok közötti különbség lényege, hogy adómentes legyen-e az ilyen jövedelem vagy sem. Az adómentesség mellett szól a lakásmobilitás elősegítésének érdeke, az adókötelezettség viszont gátat vetne a spekulációs jövedelemszerzés felerősödésének. Mindkét változat mellett és ellen komoly érvek hozhatók fel, ebben a Parlamentnek kell döntenie. A kisebb kiigazító módosítások mellett alapvetően új eleme a törvénynek, hogy az egyéni vállalkozók (tehát a kisiparosok és a magánkereskedők), továbbá az ügyvédek adófeltételeit a személyi jövedelemadó hatáskörében kell szabályozni. Ezáltal egyszerűbb, áttekinthetőbb lesz az egyéni vállalkozók adózása, csökkenne az adminisztráció is, a mai kétcsatornás adóelvonás helyett csak a személyi jövedelemadó szabályozná e kör jövedelmeit. A beterjesztett javaslatok Között — mind az általános forgalmi adó, mind a személyi jövedelemadó tekintetében — csak az adózók szempontjából kedvező változások találhatók. Az áfánál már említett költségvetési kihatáson túl a személyi jövedelemadót érintő módosítási javaslatok mintegy 300 millió forinttal csökkentik az adót 1989-ben. Végül Villányi Miklós kérte az Országgyűlést, hogy a törvénymódosítási javaslatot a bizottsági kiegészítésekkel együtt hagyja jóvá. Vita a törvények módosításának tervezetéről Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese, a törvényjavaslatok bizottsági előadója elmondta, hogy az ad hoc bizottság az Országgyűlés felhatalmazása alapján folyamatosan vizsgálta az áfa és az szja bevezetésének menetét, elemezte az adótörvények gazdasági és társadalmi hatásait. Az ad hoc bizottság — a többivel egyetértésben — közreműködött annak a kompromisszumnak a kialakításában, amely szerint a kormány az adótörvények módosítását három lépcsőben terjesztené az Országgyűlés elé. Először az adminisztráció csökkentése, a joghézagok pótlása, kisebb mértékben a mem óhajtott hatások mérséklése, valamint a társulási törvénnyél és a vállalkozási nyereségadó-törvénnyel való összhang megteremtése a feladat. Második lépcsőben — a decemberi ülésen, a jövő évi költségvetés megtárgyalásával egyidejűleg — a kormány terjessze be az adómértékekre és az adósávokra vonatkozó módosítási javaslatait. Javasolták a kormánynak a progresszív csökkentést, az adósávok és -kulcsok számának mérséklését, a mértékéknek a tervezett, illetőleg a tenyleges inflációhoz történő igazítását. A harmadik lépcsőben a jelenlegi adórendszer alapos elvi, kritikai elemzését tartják szükségesnek, figyelembe véve a társadalmi kritikát, a szakértői véleményeket és a nemzetközi tapasztalatokat. Erre a jövő év első felében kerülhet sor.. Dobi Ferenc (Pest megye, 6. vk.), a Medosz főtitkára felhívta a figyelmet, hogy az új adórendszer társadalmi fogadtatása rendkívül kedvezőtlen volt, a dolgozók éles kritikával illették, mert csökkentette a munkakedvet, sok tekintetben igazságtalan és túlságosan progresszív, s így változatlanul sök feszültség forrása. A szakszervezetek szükségesnék tartják az adó progresszivitásának jelentős csökkentését, a jelenlegi 12 ezer forintos alkalmazotti kedvezmény összegének az inflációs rátához igazítását, s bizonyos pótlékok adómentesítését, vagy korábbi értékük adórendszeren kívüli módszerekkel történő helyreállítását, a túlóradíj nettó értékének megőrzését. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) zalaszentgróti körzeti főorvos hangsúlyozta, hogy a magyar egészségügy bérEbédszünet Az adótörvény módosításáról szóló vita befejezése után, még a határozathozatal előtt, az ebédszünetben beszélgettünk Bödőné Rózsa Edit szegedi képviselővel. — A közvélemény felCokoaott várakozással figyelte az adótörvény módosítását. Ügy tűnik, ezek az elképzelések nem válnak valóra. Mi a képviselő véleménye? — Én is azt érzem, amit az emberek, hiszen az életkörülmények nehezedését magam is átélem, jövedelmem átlagos. A jelenlegi adórendszer egy évvel ezelőtt azzal fogadtatott el a Parlamentben, hogy hiánya ne legyen a reform gátja. Az akkori indokok nem állták ki az idö próbáját. — Most kellene változtatni? — Ezt ebben a pillanatban pontosan nem tudom megítélni, de nehezen képzelhető el gyökeres fordulat ez év végéig. El tudom fogadni azt, hogy az átrendezéssel várjunk a jövő év elejéig. A mostani vita szerint a képviselők alapgondja a várakozás. Lehet, hogy már a napirendre tűzés és a kicsi kérdésekben való döntés az emberekben nagyobb felháborodást okoz, mintha csak márciusban tárgyaltunk volna erről a kérdésről. Véleményem szerint azzal nem járatjuk le magunkat, ha változtatunk, de a mostani hozzászólásokból sem derül ki tisztán a problémák nagysága. A vita egvik új pontja a gyermekeket nevelő szülők támogatása volt. Ügy gondolom, ne a két gyereket nevelő szülő kapjon adókedvezménvt, hanem a gvermekeket támogassák. Ezt az összeget a kicsik létfenntartásához mérném. színvonala mintegy 30-35 százalékkal elmarad más ágazatokétól. Az egészségügyi bizottságban elhangzott véleményekről, és javaslatokról szólva elmondta: a bizottság támogatja, hogy a fogyatékos gyermekeket nevelők kedvező elbírálást kapjanak az adózás során. Balogh László (Békés megye, 14. vk.), a Békési Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke szerint a személyi jövedelemadó-rendszer tervezett változtatásából hiányzik, hogy miként módosulnak az állampolgárok számára kedvezően az adósávok és a százalékok. A termelőszövetkezetekben dolgozók gondjairól szólva rámutatott, hogy a túladóztatás miatt egyre kevesebben vállalnak vasárnapi műszakot. Szükségesnek tartotta, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az adósávok és -mértékek módosítását. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese a módosítási tervezettel egyetértve azt hangsúlyozta, hogy végleges megoldás csak a gazdasági környezettel, és más szabályozók korszerűsítésével összefüggésben képzelhető el. A kormányzatnak meg kell gyorsítani az adórendszerhez kapcsolódó reformlépéseket, elsősorban az ár- és bérreformot, a népgazdasági tervezés és a költségvetés reformját. Hódosi Jenöné (Baranya m„ 14. vk ), a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci részlegének szalagközi ellenőre szorgalmazta, hogy szavazzanak bizalmat a kormánynak : az év végi zárszámadás adatainak ismeretében megfontoltan dolgozhassa ki a tökéletesítést szolgáló változtatásokat, az adórendszer alapjainak átalakítása nélkül. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda csoportvezetője elmondta: a képviselők még nem kaptak magyarázatot arra, hogy milyen okok miatt nem tudta betartani a kormány a 15 százalék feletti infláció kompenzálására tett igéretét. A képviselő kérte a pénzügyminisztert, adjon választ erre. Javasolta továbbá, hogy a sorkatonák bevonulási segélyét tegyék adómentessé. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója az általános forgalmi adó egyes anomáliáit elemeztek. Nehezményezte, hogy a törvény szerint a művészeti tevéke'nység és a kulturális egyéb szolgáltatás nullakulcsos, ám a végrehajtási utasítás — az idézett besorolások szerint — 25 százalék forgalmi adóval terheli meg a műalkotásokat, növeli meg a művészeti árakat, ami a művészi munkalehetőségek elmaradásához, a tiszteletdíjak csökkentéséhez vezet, s ez visszavetheti európai rangú képző- és iparművészetünket. A képviselő javasolta, hogy a zsűrizett képző- és iparművészeti alkotások forgalmiadó-kulcsát az első értékesítés alkalmával 25 százalékról nullakulcsra változtassák. Kenyeres Árpad (Budapest, 55. vk.), a Kispesti Textilgyár pártbizottságának titkára javaslata az volt, hogy 1988. január l-jétől a már idáig is kedvezményezett ivóvíz- és csatornaberuházásokhoz hasonlóan a lakossági önerős gázvezetékek építésére is lehessen általános forgalmiadó-visszatérítést igényelni. aodonyi Csaba (BorsodAbaúj-Zemplén megye, 3. vk.), az Észalk-magyarországi Tervező Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, főépítésze rámutatott arra, hogy ami ima Erdélyben történik a magyar történelmi tárgyi emlékeikkel — hangoztatta —, az különös aktualitást ad a határainkon belüli tudatos munkának minden határainkon bellüli tárgyi emlék, minden építészeti hagyomány megőrzésének. Javasolta a kormányzatnak, hogy a műemlékvédelmet méltó módon kezelje, ne terhelje 25 százalékos áfával. Bánffy György (Budapest, 4. vk.), színművész felszólalásában az adótorvény és a közművelődési törvény ellentmondásának feloldására indítványozta a közművelődés átsorolását az adótörvény 2. számú mellékletébe, nullakulccsal. Javasolta, hogy a közművelődési intézmények lakossági szolgáltatás jellegű bérbeadását sorolják át a nullakulcsos körbe. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk ), a Keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke javasolta, hogy az ilyen bonyolult, nehezen érthető törvényjavaslatokat az Országgyűlés a jövőben két olvasatban tárgyalja. Tóth Károly (országos lista) református püspök üdvözölte, hogy a módosító javaslat az egyházi személvöVet munkaviszonyban állóknak tekinti. Javasolta, hogy a templomok felújítására, karbantartására és építésére a nullaszázalékos forgalmi adót alkalmazzák, mert a templomok történelmi értékeink, nemzeti kultúrkincsün'k részei. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk ), a Meggyfa utcai óvoda óvónője a tervezett módosítással kapcsolatban rámutatott: ha csak a gyermeküket egyedül nevelöket kívánja kedvezményben részesíteni az Országgyűlés, az adótörvény szaporítja majd a fiktív válások számát. Szerinte az 1000 forintos adóalap-csökkentő kedvezményt minden saját háztartásban nevelt gyermek után meg kellene adni, hogy ne csökkenjen tovább a teljes családok száma. Karácsonyi Sándor felszólalása J Ügy érzem, kötelez a felszólalásra az a társadalom, amely valamennyiünket megválasztott, és akinek az egészségének védelmében országos és nemzeti program lett meghirdetve. A lakosság egészségvédelmének nemzeti programjában első helyen az ér- és szívbetegségek megelőzésének kérdése szerepel. A magas halálozást jelentő szív- és érrendszeri betegségek kialakulása és gyakorisága a stresszállapotokkal függ elsősorban össze. A reformtörvény megszavazása az Országgyűlésen pozitív kicsengésű, forradalmi hangulatot teremtett. Abban is egyetértettünk, hogy adóreformra is szükség van A nehézségek ellenére ez látszott az egyedüli kivezető útanak az ország nehéz helyzetéből. Nem gondoltuk még ekkor, hogy a személyi adótörvény néhány kihatása az utóbbi évek legnagyobb stresszhatását jelenti a társadalomra. A pénzügyi kormányzat vezető munkatársainak már korábban is felhívtuk a figyelmét a személyi jövedelemadó várható hátrányos következményeire az egészségügyben. Ezek a felvetések több esetben elutasításra kerültek. Az egészségügyben nem fakultatív a túlmunka. Kénytelenek vagyunk kötelezően elrendelni a túlórát, azügyeJ