Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

3 1988. október 1., szombat Jegybanki hitelek kamatai Az utóbbi hónapokban a pénzpiacon — a jegybanki refinanszírozási hitelek ka­matainak változatlan szintje ellenére — jelentősen emel­kedtek a hitelkamatok. Ezért a Magyar Nemzeti Bank — a pénzpiaci egyen­súly előmozdítása érdekében — október l-jével 2 száza­lékkal emeli egyes jegyban­ki hitelek kamatát. A folyószámlahitel jelen­leg! 11 százalékos kamata 13 százalékra nő, és a sávos kamatok is ugyanilyen mér­tékben emelkednek. A hosz­szú lejáratú jegybanki hi­teleknél a 12 százalékos ka­mat 14 százalékra nő. A vál­tó használatának előmozdí­tása érdekében nem módo­sul a váltó-viszontleszámíto­lási kamatláb és a speciális 'például exporthoz kapcso­lódó) hitelek kamata, bele­értve az állami költségvetés­nek nyújtott kölcsönök ka­matát is. Minthogy a szabadon el­helyezett betétek kamatai — a piaci változásokat is fi­gyelembe véve — alacso­nyak, a jegybank a lekötési időtől függően, 3—5 száza­lékkal emeli e betétek ka­matait. Ennek megfelelően az MNB október l-jétől a sza­bador elhelyezett betétek ulán három hónapos lekö­tés esetén évi 8 százalék, 6 hónap után 9 százalék, 9 hó­nap után 10 százalék, egy­éves lekötésnél 12 százalék, kétéves lekötésnél 13,5 szá­zalék kamatot fizet. A kamatemelés várhatóan csökkenti a jegybanki hite­lek iránti keresletet, és ez el isegíti általános egyensú­lyi célkitűzéseink megvaló­sítását. (MTI) Magyar-finn tárgyalások Budapesten tartotta ülését szeptember 25. és 30. között a magyar—finn mezőgazda­sági élelmiszer-ipari és er­dészeti munkacsoport. A küldöttség'. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezés­ügyi államtitkár és Reino Uror.en finn mező- és er­dőgazdasági államtitkár ve­zetésével megvitatták a gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos kapcsolatok továbbfej­lesztésének kérdéseit. Meg­állapították: a közvetlen vállalati kapcsolatok kibon­takoztatásában nagy tarta­lékok vannak. Vegyes vállalat Marjai József miniszter­elnök-helyettes, kereskedel­mi miniszter fogadta Hans Rausingot, a Tetra Park nemzetközi élelmiszer-ipari csomagolóeszköz gyártó kon­szern elnökét. A Tetra Park több mint kétmilliárd forin­tos beruházást igénylő ve­gyes vállalat magyarországi alapításáról tárgyal. A ve­gyes vállalat elsősorban fo­lyékony élelmiszerek tölté­seié alkalmas, világszínvo­nalú csomagolóanyagokat kíván gyártani, s a felhasz­nálók számára műszaki se­gítséget, töltőgépeket bizto­sit A vállalatot a szüksé­ge*. gépekkel és technológiá­val r. konszern látja el. Elnökségi ülés Az egyesülési és gyüleke­zési jogról szóló törvényter­vezeteket 52 — megyei, vá­rosi és községi szintű — vitakörben beszélték meg. Ezek összegzésére, került sor tegnap a Hazafias Nép­front megyei elnökségének úiésén. Nagy István az el­nökség nevében köszönetét fejezte ki a jogászoknak és a közreműködöknek, vala­mint a szegedi és a megyei napilap, tévé, rádió, újság­íróinak, hogy a vitát nyil­vánossá tették. Végül az el­nökség megyei cigánytanács megalakításáról határozott. ff Osz és reménysugár A megye közgazdászai és a gazdasá­gi kérdések iránt érdeklődök az el­múlt években megszokhatták, hogy októberben, őszi közgazdasági napok cí­men, előadások, viták, könyvbemutatók sorozata kerül megrendezésre. Így lesz ez idén is. A nyitóelőadás október 4-én, kedden lesz, az MTESZ székházában, Bartha Ferenc, az MNB elnöke a válla­lati stratégia és a szocialista piacgazda­ság összefüggéseiről fog előadást tartani. A megyei közgazdasági napokat nem véletlenül rendezzük éppen októberben. Az elmúlt években, a rendezvénysorozat sajátos funkciói folytán, ez az időszak volt az optimális. Egy olyan gazdasági mechanizmusban, ahol a tervutasításos rendszert felváltotta a direkt irányítás központi szabályozókra és kézi vezérlésre alapozott változata, az év vége az izga­lommal teli várakozások, az információ­éhség időszaka a gazdálkodók számára. Ezért volt szerencsés az elmúlt években októberre tenni a közgazdasági napokat. A döntés-előkészítési procedúra utolsó szakaszában megismerkedhettünk a kö­vetkező évi gazdaságpolitikai elképzelé­sek kontúrjaival, betekintést kaptunk az új szabályozókba, esetleg az intézmény­rendszer — többnyire szintén januártól esedékes — változásaiba. A szakemberek tehát mindenekelőtt hasznos információ­kat nyertek, de a beleszólás, vagy a sza­bályozóalku illúzióját is átélhették ren­dezvényeinken. Tényleges igény éltette tehát a közgazdasági napokat. Ezt bizo­nyította a rendezőket sikerélményekre jogosító nagy érdeklődés. Nyilvánvaló azonban, hogy most más­ra, pontosabban szólva, másra is igény van. Kétségtelen tény. hogy az idén is hasznos lesz a rövid távra szóló, a jövő évi gazdálkodási feltételeket meghatározó, központi döntésekről megalapozott infor­mációkat és „füleseket" feldolgozni. Az év vége felé haladva, a gazdálkodók most is úgy várják az új szabályozókat, mint a totózók vasárnap este a helyes tipposz­lopot. (Hasonlóak a beleszólás és a nye­remény esélyei is.) Az ilyenfajta igény ma is természetes módon jelentkezik, hiszen a gazdaság ál­lami irányításának rendszere lényegileg nem változott az elmúlt évben sem. A piacgazdaság irányába mutató bizonyta­lan, felemás intézkedések és spontán ese­mények hatását rendre keresztezi az egy­re fokozódó költségvetési terror A válla­latok számára így ma is fontosabb a „szabályozókutatás", mint a piackutatás. A mechanizmusban bekövetkezett vál­tozások összhatása azért mutatja szük­ségszerűen a megmerevedés jegyeit, mert a gazdaságpolitikai prioritások sem vál­toztak az elmúlt, sorsdöntőnek tartott hó­napokban. öriási az elmúlt évtizedekben a csőd irányába felgyorsított gazdasági szerelvénv ereie. s bár az egy éve szol­gálatot teljesítő kormány őszintének tűnő elszántsággal próbália megállítani, egye­lőre lassítani sem sikerült. A szerelvény egy olyan kényszerpályán robog, amelyen nincs váltó. Pályát kéne váltani, de eh­hez előbb meg kell állítani a szerel­vényt, és — bármilyen keserves dolog is — vissza is kell tolni. A mostani kényszerpályát a torz gaz­dasági szerkezettel, egy béna és bénító tulajdoni rendszerrel, egy szerencsétlenül importált politikai berendezkedéssel lehet leglényegretörőbben jellemezni. Egyre nyilvánvalóbb, hogy egy ilyen pályán a túlélést célzó, egyre kétségbeesettebb és egyre reménytelenebb kísérletek csakis a költségvetési elvonások növelése, a fo­gyasztás radikális csökkentése, a szociá­lis biztonság végletes leépítése, újabb és újabb hitelek felvétele formájában reali­zálódhatnak. Ha a gazdaság ilyen pályán mozog, hiába látják be a döntéshozók, hogy az adórendszer teljesítményeket tart vissza — a túlélés érdekében kény­telenek az adókat még tovább emelni. Hiába látják be, hogy az oktatás, a tu­domány, a művelődés jelenlegi finanszí­rozása tragédiához vezet — nincs más le­hetőségük, mint még tovább csökkenteni a „támogatást" Folytathatnánk a kény­szerlépések felsorolását. E kényszerpályáról való letérésnek te­hát a gazdasági szerkezet és a tulajdoni rendszer radikális átalakítása az egyedüli módja, de ezek feltételezik a politikai berendezkedés lényeges változásait. Ezek nélkül veszteségforrásaink gazdaságtalan termelés, ésszerűtlen beruházások, feles­leges, sőt káros intézmények formájában tovább működnek. A közgazdászok és a gazdaság iránt ér­deklődök zöme számára egy ilyen szituá­cióban nem az a fő kérdés, hogy milye­nek lesznek a jövő évi szabályozók. Va­lódi sorskérdések érdemi megközelítéseit várják. Használható támpontokat, ame­lyek segítik az eligazodást, vagy legalább az útkeresést ebben a lényegét tekintve egyértelmű és világos, de részleteit, szak­mai vonatkozásait tekintve szinte kiis­merhetetlenül bonyolult helyzetben Jog­gal várják azt, hogy szakemberként és egyre inkább öntudatára ébredt állampol­gárként rendezvényeinken is hallathassák szavukat. S minden bizonnyal várnak valami reménysugarat, valami biztatót is. N em ígérik, a közgazdasági napok rendezői. hogy e várakozások mindegyikének meg tudnak felel­ni. A program összeállítása során igye­keztünk figyelembe venni ezeket ez igé­nyeket. Kérjük, hogy az érdeklődők tö­rekvéseinket méltányolják, és tiszteljék meg részvételükkel rendezvényeinket. Előadásainkon, vitáinkon a közgazdasági, szakmai megközelítések dominálnak, de igyekszünk elkerülni a szakbarbárság csapdáját. Reméljük, hogy a rendezvé­nyek szakmai megalapozottsága kirekesz­ti mind a buta doematizmust és ez indo­kolatlan hatalomféltő reflexeket, mind oe­dig az ellenkező előjelű, éretlen handa­band ázást. Várunk minden érdeklődőt, különösen pedig az aktív résztvevőket! Czagány László, a Magvar Közgazdasági Társaság megyei intézőbizottságának tagja Á viták eredménye Közismert, hogv Szeged kommunistái az országban elsők között döntöttek úev: a megújulás helyi tennivaló­it városi pártértekezleten határoznák meg. A tanácsko­zás dokumentumtervezetét széles körű előkészítés után bocsátotta vitára a Beszélgetés Schmidt Józseffel, a városi pártbizottság titkárával pártbizottság, s most. eev héttel a nagv érdeklődéssel várt értekezlet előtt arról kérdeztük Schmidt Józsefet. a városi pártbizottság titká­rát — milyen politikai han­gulatban folytak az elemzé­sek. mennyire tekinthető ak­tom végleges kialakítása a városi széles nyilvánosság bevoná­sával történik. E nézetazo­nosság mellett azonban tar­talmi kérdésekben már a legszélsőségesebb nyek jelentkeztek, lgv példá ul az elemző részt sokan ió­nak. kritikusnak, vitára al­helyzete — hogy csak né­hány konkrétumot említsek a felvetések közül. kalmasnak minősítették, mig tivnak a szegedi párttagság, mások azt mondták: nem fe­— Mielőtt rátérnék a lel meg a mai kor követeimé- ^""tn'k is elhangoztak konkrét kérdésre, szólni sze- nyeinek. mert leltárszerű, túl raial0K ls einangoztan. retnék arról, hogy bár a sokat markol, de nem fordít nyilvános vitákat augusztus kellő hangsúlyt a részletek­végétől a dokumentum nyíl- re. Érdekes volt a gazdasáe­vánosságra hozatalától szá- gal foglalkozó rész megítélé­se. Egyesek szerint alapo­sabb elemzésre van szükség mások viszont á leírtakat is míthatiuk. az összegzés ki­alakítása, a nézetek egyezte­tése már jóval korábban el­kezdődött. Előbb az egyes túl soknak tartiák kimond­csztályok állították össze a tervezet vázlatát, maid több­ször megtárgyalta a végre­Tovább folytatva a sort: sokan hiányolták a körnve­T_fí!í!f~ zetvédelem és a sport hely­zetének elemzését, s legalább ennyien mondtak vélbménvt a pártapparátusról, a párt­tettületek munkájáról is. Ez utóbbi témakörben éles bi­ígv például túl nagynak tart­iák sokan az apparátus lét­szamát. s hatalmát. Az igé­nyek pedig így foglalhatók össze: kisebb, jobban felké­szült és irányított, szolgáló apparátus kell. amely a tes­tületek döntéseit csak előké­szíti. s a feladatok végrehaj­tását szervezi. A testületek­hajtó bizottság, s a pártbi­zottság is. E tanácskozáso­va: ne vállaljon ennvit ma­gára a párt a gazdaság ügvei- .. „ .. _ ... • uu .i J „„„„ rol szólva pedig uven bíra­bol. inkább arról dolgozzon . . . . , . ki stratégiát, hogyan viszo­nyuljanak az alsóbb szintű kon született az a döntés is: pártszervek a változó iránvi­ki kell kérnünk a legszéle- tűshöz, az új gazdasági sza­sebb nyilvánosság vélemé- hályozókhoz. nyét. hogy valamennyi hasz­nosítható javaslat beépülhes­sen a dokumentumba. latokat jegyezhettünk fel: nem ismert eléggé a munká­juk. elégtelennek tartiák az erről szóló nyilvánosságot, keveset tudnak egves veze­tik tevékenységéről, a viták­lett fogalmazni a dokumen­tumtervezetet ... A dokumentum feladató- ban képviselt álláspontjáról, kai összegző részét általában s kevés információt kap a gyengébbnek ítélték a viták- tagság a döntésekről is. A vita végül is három szá- bon résztvevők, mint az . . Ion futott az elmúlt hetek- elemző fejezetet. Túl általá- ~ fcnn"1 leivetes uta:i ben Pártbizottságunk tizen- nosnak találták, s úgv vélték öt tanácskozást szervezett, sokan — nem ad olvan mód­nmelvek során a munkások szerbeli javaslatokat, ame­képviselői mellett elmondták lyek segítenék a pártszerve- — Valóban ígv van. Az véleményüket a felsőoktatás- zeteket a konkrét tennivalók elemző rész tömörebb lett. « ban dolgozók, a kutatók, pe- végrehajtása során. Elhang- bizonyos tekintetben alapo­dagógusok. műszaki érteimi- zett ilyen vélemény is: nem s.'ibb is. Ahol lehetett a gon­ségiek. községi vezetők, köz- tükrözi az úi gondolkodást, df k okait is felvillantottuk a művelődési dolgozók. KISZ- Míg a végletes vélemény íev ténymegállapítás mellett, esek. a sajtó vezető munka- hangzott: talán nem is akar Nagyobb súlyt kapott a vá­társai Szeged jeles közéleti a pártbizottság úi módon rospolitika. az ifjúság orob­személyiségei. a Hazafias gondolkodni? Erős volt az a lámája. s még erőteljesebb a Népfront aktivistái, s megvi- vonal, amely a fő iránvok pártmunkával foglalkozó fe­tattuk a dokumentumterve- megjelölését kérte keretjei- iezet zeiet pártonkivüliekkel is. léggel, s hogv szól ion azok- A dokumentumtervezet A városi fórumok mellett ro' 3 Konkrét leiaaaiuKroi. f(,latjati része két szemuont­az üzemi, intézményi párt- amelyekben új álláspontot ból is lényegesen változott, szervezetek nagy többsége is kell kialakítania a pártbi- Az egyik: középpc.ntba ke­megtárgyalta a vitaanyagot. zottságnak. rültek a pártbizottság fel­s a hozzánk eljuttatott közel . , . , • • , - Az általános értékelés afJatal- az- milyen iranvban lilán szóljunk a részletekről és módon kell az egyes terü­is; arról, milyen konkrét te- letekkel foglalkozni, s ho­száz jegyzőkönyvből kiderül: minden réteg nagv aktivi­tással. őszintén és kritikusan mondott véleményt. fületeket vitattak legtöbben gyan lássa el saját tenniva­Szólnék egy úi kezdemé­nyezésünkről — fogadónapo­kat tartottunk a pártbizott­az elmúlt hetek, során. loit. A másik: a konkrét fel­~ E s°r:t kezdhetem az er- cd.,lokat egv külön pontban ^ai icu^vvunn. a „„uu,™LZ- kolcsi. etikai problémák fel- . , „ . .. T„ , súgón azzal a céllal, hogv ott vetésével. Az utóbbi időben taglaltuk össze. Itt többek is feljegyezhessük a hozzánk felszínre került ügyek miátt közt ez olvasható: a part­fordulók véleményét. Nos. is fogalmazódottak ilyen vé- nuir.ka társadalmasításának taián a kezdeményezés úi- lemér.vek: olyan viszonyokat lehetőségei az apparátus lét­szerűsége miatt, netán azért, kell teremteni, amelyek le- . , „ ... ... mert saját munkahelyén is hetetlenné teszik a visszaélé- szama" teendo<- szervezeti és mindenki szót kaphatott, e seket. s garantálják azt. működési rendie... a nvil­fórum nem vált tömegessé, hogy a párt időben s kellő vanosság bővítése, a politi­r.iindössze húsz párttag szó- eréllyel lép fel az elitélhető i:0i információs rendszer ia­beii. illetve írásos vélemé- magatartású vezetőkkel ,„.,..,„ „.. ,„ ..... nyét összegezhettük. szemben. A törvénysértést VlUsd • ; varosDollt,ka'- üa2" elkövetőket, erkölcsi normá- oasagfejlesztesi. foglalkozta­A tanácskozások hangula- kat sértöket_ hatalommal tási és környezetvédelmi tűt pedig így jellemezhetném viss2aéIőket felelősségre kell koncepció kialakítása a röviden: a mai társadalmi. • ügvüket nyilvánosság- Kor,cepci° KialJkitasa. . a politikai helyzetből adódóan ^Tózni mert enélkS nem vaIa-sztásokkal összefüggő allítható vissza a vezetés hi- nolitikai feladatok... az if­iele. a politika iránt megren- lúság körében végzett politi­dült bizalom — mondták so- kai munka feladatai, kan a vitákon. — Ha mar szóba került is­Másik, sokat vitatott téma viét az ifjúság, hadd kérdez­volt az ifjúságpolitikai rész. zem meg: mi a véleménye zetre helyezték a hanasúlut ') ,kéréS Ded'K ÍKV hant;zott: arról, hogy a városi váriérte­dealighanem volt olyan ré doJR?zzuk, ki részletesebben, kezlethez kapcsolódva tűnte­de alighanem volt olyan ré- s helyi feladatmeghatározás- test szervez a KISZ a tanács­sal egészüljön ki. E pontnál is kiderült, sokan túlértéke­lik a városi pártbizottság le­mindenhol a problémaérzé­kenység dominált, a felveté­sek kritikusak voltak, s itt­ott indulatos hangulatot is tapasztalhattunk. — A különböző réteaelc valószínűleg más-más leie­sze a dokumentumtervezet­nek. amely munkahelytől, kortól, foglalkozástól füaaet­kozás előestéjén, a reform­parti küldötteket támogatva, valós megújulás mellett ki­álló tanácskozást követelve. lenül minden vitázót véle- illőségeit, s olyat is szamon­menyalkotasra kesztetett... kérnek amelyet nem válIal_ . — Ha az általános vélemé- hat magára egv területi párt- ~ Mindenkepp el kell fo­nveket összegezzük, talán az- bizottság. Így például az if- «Jünurlk azt a tenvt hogv zal kell kezdeni, hogy min- iáságpolitika ellentmondásai den fórumon pozitívan érté- éppúgy országos döntéseket kelték a pártértekezlet ösz- igényelne, mint mondjuk az szehívásának tényét, vala- adórendszer, az oktatásooli­núnt azt. hogy a dokumen- tika vagy a nyugdíjasok Változások a Kiszöv élén Az Ipari Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetsé­gének küldöttközgyűlése meg június elején döntött arról, hogy a jövőben tár­sadalmi elnök vezetésével működjön tovább a szövet­ség. Akkor Pálmai Antal, a is kinevezte, aki Keveváry József, az ipari szövetkeze­tek párttitkára lett. Tegnap, pénteken délelőtt a Kiszöv-székházban meg­tartott elnökségi ülés kere­tében került sor a két új tisztségviselő beiktatására. Medikémia Kisszövetkezet Szeptember 30-án ugyanis elnöke kapott bizalmat a Horváth Jánosnak, aki 15 küldöttektől. Időközben — even át vezette a szövetsé­július 29-én — a Kiszöv el- gel, és most, nyugállomány­nóksége a szövetség titkárát ba vonul, mandátuma lejárt mai megváltozott világunk­ban a politizálás úi formái alakulnak ki. netán már el­feledett módszerekkel élnek egves csoportok véleményük hangsúlyozása érdekében. Szerintem ezeket a próbál­kozásokat támogatnu.pk kell. a ez különösen igaz a KISZ­tsek kezdeményezésére, hi­szen ha azt akarjuk, hogv a haladó reformokat támogató irányzat kerüljön fölénybe, az utcai politizálás eszközei­vel is élni kell. A Dártértekezlettől egyéb­ként az idősebbek is reform­gondolkodást várnak el. azt. hogy ez a tanácskozás ne egv korszakot lezáró vita legyen, hanem olyan fórum, amelv az úifaita politizálás kibon­takozását segíti. Bátyi Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents