Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-28 / 258. szám

1988. október 28., péntek Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról.) súlyának és szerepének, ugyanakkor felelősségének növelése révén is. Szabó Sándor ismételten szót kért, és kifejtette: az elkövetett etikai vétségeket következetesen szóvá kell tenni ott, ahol azok meg­történnek. Az ehhez szüksé­ges bátorsággal valamennyi­ünknek rendelkeznünk kell. Ezt követően elnökként ja­vasolta: a pártbizottság fo­gadja el az előterjesztést, és az ahhoz fűzött szóbeli ki­egészítést. Javasolta azt is, hogy a megyei párttestületi munka nyilvánosságának, a párt belső tájékoztatási rend­szerének helyzetéről, és a fejlesztésre vonatkozó fel­adatokról szóló határozat je­lenjen meg az Alapszerve­zeti Tájékoztatóban. A párt­bizottság a javaslatot ellen­vetés nélkül határozattá emelte. Horváth Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője ezután azt javasolta, hogy a testületi tagokat érintő eti­kai kérdések felmerülésekor a jövőben rendkívüli ülést hívjanak össze, s azt köve­tően tájékoztassák a nyilvá­nosságot is, elsőként a párt­lapokat. A pártbizottság e javaslatot is elfogadta. A megyei pártértekezlet beszámolótervezetének vitája A továbbiakban a párt­testület a megyei pártérte­kezlet elé terjesztendő be­iszámolótervezetet tárgyalta meg, amely kapcsán a vég­rehajtó bizottság által meg­bízott szerkesztőbizottság elnöke, Koncz János tartott szóbeli bevezetőt. Elmon­dotta, hogy a megyei vég­rehajtó bizottság szeptem­ber 14-én a következő párt­bizottsági tagokat bízta meg a szerkesztőbizottsági köz­reműködéssel: Antalffy György, Gyárfás Mihály, Gyulai István, Hézső Fe­renc. Horváth Lajos, Judik István, Kereszty Béla, Koncz János, Lovász Lázár, Molnár Lajos. Nagy Gizel­la, Perjési László, Rákos Istvánné, Sebe János, Ta­masi Mihály, Tóth György­né A szerkesztőbizottság munkájában közreműködés­re kaptak megbízást p me­gyei pártbizottság osztályve­zetői, illetve a Délmagyar­ország főszerkesztője, A bi. zottság mintegy 30 szakér­tőt közreműködésre kért fel, köztük pártbizottsági tago. kat, a területi pártszervek, ítomegszervezetek, -mozgal­mak képviselőit, és e mun­kára több elvtársat felkér­tek azok közül, akik külön levélben kezdeményezték a megvei pártértekezlet össze, hívását. Az előterjesztésről véleményt mondtak a terü­leti pártszervek első titká­rai, illetve a megyei vég­rehajtó bizottság. A vitában elsőnek Jáhni László (a megyei rendőr-fő­kapitányság pártbizottságá. nak titkára) szólalt fel. Hangsúlyozta a pártdemok­rácia fokozottabb érvénye­sítésének szükségességét annak érdekében, hogy a pártszervezetek önállósága, aktívabb politikai tevékeny­sége kibontakozhasson. Szólt a pár tok tatás, az agitációs és propagandamunka kor­szerűsítésének feladatairól. Sebestyén István (a csong­rádi pártbizottság első tit­kára) azzal foglalkozott, miképpen értelmezhető az a megállapítás, hogy: az MSZMP-nek fel kell készül­nie a hatalom gyakorlásá­nak tényleges megosztásá­ra. Egypártrendszer esetén ezt a gyakorlatot hogyan lehet kialakítani? Kétségét fejezte ki. hogy az alterna­tív állampolgári szerveződé­sekhez, az autonóm mozgal­makhoz, az egyesületekhez való viszonyt helyileg sike­rül jól kialakítani. Beszélt az ifjúsági csoportok párton belüli létrehozásáról, s ezt összevetette a szakszervcze. ti tapasztalatokkal. Szerinte a fiatalok legtöbb problé­mája abból adódik. hogv nem találják helyüket, mert nincs prosperáló gazdaság. Elismerte, hogy a lakáshoz való jutás nehézségeivel nehezen birkóznak meg. A fiataloknak különböző vá­lasztott funkcióba való ke­rülése nem csupán szemlé­letváltozás kérdése, mivel a gyakorlat szerint a válasz­tók az idősebbeket részesí­tik előnyben. Véleménye szerint a kétfrontos harc helyett a sok frontos harcra kell felkészülni. Befejezésül a csongrádi kommunisták véleményét tolmácsolta; akik szeretnék, ha minden városnak, így Csongrádnak is, az újjáválasztott megyei párt-végrehaj tóbizottság­ban lenne egy-egy képvise­lője. Perjési László (OTP me­gyei igazgatója) egyetértett ugyan a beszámolótervezet­tel, de szóvá tette: miért nem került bele a Szeged— megye problémakör. Elmon­dotta: Szeged kiemelt fej­lesztést kapott, s ami eb­ben a városban épült, az kollektív munka eredménye volt. Kérte a testületet, hogy a múltbeli dolgokat ne a mai szempontok szerint nézze, ne a mai fejjel ér­telmezze, hanem az akkori lehetőségeket figyelembe véve. Kétségét fejezte ki, hogy a területi pártszervek­ben egyszerre élénk politi­zálás kezdődik. Támogatta a párton belüli ifjúsági cso­pnxrt szervezését, mivel a korábbi időszakokban a pártbizottságoknak volt if. júsági titkársága. Javasolta: mindenki hasonlítsa jelen­legi önmagát össze korábbi énjével. Ebben az esetben megfontoltabban mondhat bírálatot másokról is. Föl­tette a kérdést, mi van ak­kor, ha egy kommunista valamiben vétkezett? He­lyezzék alacsonyabb beosz­tásba? Konkrétan említette Bartha László esetét, akit hibáiért elmarasztaltak, majd az OTP-hez 28 ezer forintos fizetéssel kikérték dolgozni. Miért kifogásolják ezt? Valahol dolgoznia kell! ÍLényeges, hogy mindenkit igazságos mércével mérje­nek meg. Látós István (a KB osz­tályvezető-helyettese) azzal kezdte hozzászólását, hogy a megyei párttestület fölké­szült a pártértekezletre, nem kell sem föntről, sem oldalról instruálni. Javasol­ta: a jelenleginél világosab­ban kell megfogalmazni, hogy a politizáló nártot eb­ben a megyében milyen stílus- és módszerbeli vál­tozásokkal lehet létrehoz­ni. Ami ebben a megyében történt, az az országos, poli­tika szempontjából is tanul­ságos volt. hiszen az alap­szervezetek akaratának megfelelően hívták össze a pártértekezleteket. Kifogá­solta, hogy a propaganda­munka fő iránya nincs meg­határozva Célszerű arra tö­rekedni, hogy a személyi torzsalkodás a megvei oárt. értekezleten elkerülhető le­gyen. A megye szellemi életének állapotával. az if­júságpolitikával elmélyül­tebben kellene foglalkozni, és természetesen megfelelő választ adni a felmerült morális problémákra. Na­gyon lényeges a pártegység újrateremtése, a kétfrontos harc jó értelmezése. Csónj/t Zoltán (a KISZ megyei bizottságának első titkára) a megyei KISZ­küldöttértekezleten megfo­galmazottakkal kapcsolat­ban mondotta el, hogy mi az, ami a fiatalokat legjob­ban foglalkoztatja. Az el­vek és a valóság közötti el­lentmondás miatt tapasztal­ható az elbizonytalanodás. Ezért a fiatalok követelik az érdekükben történő vál­tozásokat, ugyanakkor mindehhez felajánlják te­vékeny közreműködésüket. Természetesnek tartják egy tagoltabb ifjúsági struktúra kialakítását, a párttal közös stratégiai célok megjelölé­sét, de taktikai és szerve­zeti kérdésekben szükséges, hogy a KISZ önállósága ér­vényesüljön. Bódi György (a megyei pártbizottság osztályveze­tője) javasolta: a KISZ me­gyei küldöttértekezletének állásfoglalását juttassák el a megyei pártértekezlet küldötteihez. Nagy hiba, bi­zalomvesztés lenne ennek elmulasztása. Kása Péter (SZOTE) a beszámoló rö­vidítésére tett javaslatokat. Fejtsék ki jobban, hogy mi­ért romlott megyénkben a légkör, és mit eredménye­zett az értelmiségi politika hiánya. Kérte, hogy a tes­tület gyakoroljon önbirála­tot mindazért, amit nem tu­dott sikerrel megoldani. Szerinte az egészségügyben nem a megyei kórház hiá­nya okozza a legtöbb prob­lémát, hanem az, hogy a progresszív betegellátáshoz nincs elegendő anyagi esz­köz. Jó lenne, ha működne a regionális egészségügyi tanács. Vass Sándor (a mindszenti pártbizottság tit­kára) véleménye szerint: a fiatalok állásfoglalása ke­rüljön a pártértekezlet elé, de egy kicsit átigazítva. To­vábbá egészítsék ki a sta­tisztikai adatokat, bővítsék ki a pártból való Hikel"ülé­sek adatait is. Koncz János elismerte, hogy az értelmiségről. a szellemi szféráról többet kell a beszámolónak tartal­maznia. Az ifjúsági csopor­tok létrehozását fakultatív­nak kell tekinteni, a KISZ mondanivalóját nem tartja célszerűnek áthangszerelni. Szabó Sándor javasolta határozatba foglalni, hogy a pártértekezlet beszámoló­ja a szerkesztőbizottság ki­egészítése és korrekciója után jelenjen meg a pártla­pokban. November közepén a pártbizottság összegezze a beszámoló feletti vitát, és a KISZ megyei küldöttérte­kezletének állásfoglalását juttassák el a küldöttekhez. A megyei pártértekezletet december 10-re hívják ösz­sze. A megyei pártbizottság a javaslatot elfogadta Á megyei fegyelmi bizottság tájékoztatója A közelmúltban a megyei párt-végrehajtóbizottság megbízta a megyei fegyelmi bizottságot, hogy a sajtó­közlemények és a pártta­goktól érkező bejelentések alapján indítson vizsgálatot a közvéleményt irritáló ügyekben. Gyárfás Mihály, a megyei fegyelmi bizottság elnöke tájékoztatta a me­gyei párttestületet a vizsgá­lat eredményeiről. A bizott­ság úgy ítélte meg, hogy a tömegtájékoztatásban nyil­vánosságra került ügyekben az alaptalan általánosságok kivételével van olyan igaz­ságtartalom, amely irritálja a közvéleményt, és ezért tanulságait le kell vonni etikai tekintetben és sze­mélyre szólóan is. Fő tapasztalat, hogy az említett ügyek jelentős ré­szében nem sikerült tör­vény- vagy szabálysértést feltárni, de azt igen, hogy számos esetben olyanok az érvényben lévő jogszabályok és egyes állami rendelkezé­sek, amelyek alkalmat ad­nak — betartásuk esetén is — a visszaélésekre, vagy morálisan elítélhető, jogta­lan előnyszerzésre. Lehető­séget adnak arra, hogy a tisztességes utat következ­mények nélkül is ki lehes­sen kerülni. Ilyenek — töb­bek között — a vállalatok, intézmények és bizonyos vezetők saját hatáskörével és küiönkeretével összefüg­gő rendelkezések. Érzékel­hető az is, hogy a hiány­gazdálkodás, a hiánycikkek tartós és növekvő aránya ugyancsak alkalmat ad az erkölcsileg elmarasztalható, elvtelen összeköttetések, jogtalan előnyök kihaszná­lására. Az úgynevezett téglaügy­ben a vizsgálat kiterjedt a társasházépítő közősség szervezésének, valamint a telekbiztosításnak a körül­ményeire is. A bizottság megállapította, hogy a saj­tóban közölt cikknek meg­felelően, 22 ezer téglát való­ban 50 százalékos áron szál­lított le az építtetők részé­re a Dél-alföldi Téglaipari Vállalat szegedi gyára A téglavásárlásnál nem része­sültek jogtalan előnyben, mert a leszállított tégla kí­sérleti gyártású volt, nem rendelkezett minőségi bizo­nyítvánnyal, így 1987-ben az előírás szerint csak 50 szá­zalékos áron lehetett érté­kesíteni. A vállalat és a gyár vezetői számos doku­mentummal igazolták, hogy ebben és minden más eset­ben a meghatározott meny­nyiség feletti kísérleti tégla kiadására ők adtak enge­délyt, és erre a szabályok betartásával jogszerűen ke­rült sor. Szabálysértést vagy elmarasztalható anyagi előnyszerzést nem érzékelt a bizottság. Ezért nem tartja indokoltnak a kérdésben érintett vezetők elmaraszta­lását, bármilyen élesen ve­tődik fel ez a megye és az ország közvéleményében. Ugyanakkor, a vizsgálat alapján morálisan kifogásol­hatók a tégla megszerzésé­nek körülményei. Ugyancsak kifogásolható az építőközösség szerveződé­se és összetétele is. A résztvevők egy része vezető, vagy hozzátartozója. Ez az összetétel már kezdetben magában hordozta a kedve­zőtlen megítélést, bizonyos előnyök feltételezését, és a későbbi problémákat. Erre utal a telek megszerzésének körülménye, és az ára is. Az említett tapasztalatok alapján az ügyben szereplő vezetők hibát követtek el, felthetően megsértették a párt erkölcsi normáit, mi­vel az ügyben való szerep­lésükkel módot adtak a ve­zetőellenességhez, a párt te­kintélyének csökkenéséhez. Ezeket a feltevéseket tisz­tázni kell. Mindezek alap­ján a megyei pártbizottság Papdi József, Bartha László és Boldizsár Sándor párt­fegyelmi felelősségének tisz­tázására pártfegyelmi vizs­gálatot rendelt el. Ezzel a feladattal a pártbizottság a megyei fegyelmi bizottságot bízta meg, azzal, hogy Bar­tha László és Boldizsár Sán­dor ügyében hozzon dön­tést, Papdi József esetében pedig tegyen javaslatot a megyei pártbizottságnak. Az állami lakások érté­kesítésével kapcsolatban a sajtó azt kifogásolta, hogy míg korábban fékezték az állami ingatlanok elidegení­tését, az utóbbi időben vi­szont a vezetők szorgalmaz­ták, és így olcsón, nagy ér­tékű tulajdonhoz jutottak. A közvélemény elégedet­lenségében szerepet játszott, hogy az állami lakások megvásárlásának ügyében nem volt elég hatékony a tájékoztatás, az idevonat­kozó kormányrendeletet nem ismerte a lakosság, s az illetékes párt- és állami szervek nem szorgalmazták eléggé a lakások értékesíté­sét. A közvéleményt negatí­van befolyásoló további ügy a lakásvásárláshoz és -épí­téshez nyújtott állami tá­mogatások kérdése. Erre vonatkozóan a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság végzett több fordulóban vizsgálatot, ami három párttag esetében ügyészségi feljelentéssel zá­rult, csalás és okirathamisí­tás miatt. A témakör vizs­gálata során megállapította a bizottság azt is, hogy az üggyel kapcsolatos irritáló jelenségek elsősorban a ta­nácsi szakigazgatási szervek munkájával, annak fogyaté­kosságaival, a társadalmi el­lenőrzés hiányával vannak összefüggésben. A bizottság megvizsgálta a szegedi Gogol utca 34— 36., a Bocskai u. 9. és a Korányi fasor 3. szám alat­ti lakóépületek megvásárlá­sának körülményeit. Tapasz­talata szerint a lakáseladás mindhárom épület esetében az érvényben lévő rendelet alapján szabályos volt. így Utazzon, fuvaroztasson Tempó Taxival. 16-666, 23-333, 23-888. Személy-teher. 1 — 10 tonnáig autódaru, autómentés. nem látja indokoltnak az érintett vezetők fegyelmi fe­lelősségének a vizsgálatát. A megyei párttestület elfo­gadta a fegyelmi bizottság javaslatát, és lezárta ezeket az ügyeket. Az úgynevezett „bizalmi­motorok" ügyében a vizsgá­lat megállapította, hogy az elosztás módja a vállalat ré­széről nem volt kellően át­gondolt, és körültekintő. Az eladási ár megállapítását vi­szont jogszabály írja elő. Az akcióban részt vevő kí­vülállók — akiket a sajtó is kifogásolt — pártfegyel­mi felelősségének vizsgála­tát a bizottság nem tartotta indokoltnak. A megyei párt­bizottság ebben az ügyben Is elfogadta a fegyelmi bi­zottság javaslatát, és lezár­ta azt. A megyei fegyelmibizott­ság feltáró vizsgálatának időszakában újabb ügvek is felszínre kerültek. így a szegedi városi tanács elnö­kének és elnökhelyettesének ügye. Ezeket a fegyelmibi­zottság csak figyelemmel kísérte, az elnök és elnök­helyettes ügyeit több szerv — a megyei neb, az ügyész­ség, a városi tanács ügy­rendi bizottsága — is vizs­gálja. Ezek eddigi megálla­pításai alapján a pártfe­gyelmi vizsgálat velük szemben is indokolt. A me­gyei párttestület Papp Gyu­la és Csonka István ügyé­nek pártfegyelmi vizsgála­tát a szegedi városi pártbi­zottság hatáskörébe utalta. A megyei pártbizottság a folyamatban levő vizsgála­tok eredményeinek értéke­lésére, a további tanulságok levonására soron következő ülésén visszatér, amelyről jelentést tesz a megyei pártértekezletnek. J> Régi órát, gramofont, dísztárgyat, porcelánfejű babát, kávédarálót, vasalót, gyertyatartót stb., RÉGISÉGET VESZEK. József A. sgt. 29. sz. Magas kereseti lehetőséggel al­kalmaznánk: — marós szakmunkásokat. — gyakorlattal rendelkező szer­számkészítőket. szikraforgácsoló, valamint üregeló szerszámkészítő munkakörbe Keresünk továbbá precíziós öntö­dénkbe — kát műszakos munka­időrendbe — nói munkavállalókat, betanított munkára Jelentkezés: Kéziszerszámgyár Szegedi Leányvállalata. Szeged. Rigóu 38 A szegedi Móra Tsz kakast és tyúkot 43 Ft/kg áron, húscsirkét 40 Ft/db áron KÍNÁL ELADÁSRA, munkanapokon 7—14 óráig, szombaton 8—12 óráig, amíg a készlel tart. Érdeklódni: I. üzemegység Nfvó Ktsz mögött. Telefon: 61-074. 7 FOGÁSOS EBÉD SVÉDASZTALRÓL , , Szegeden a Kék Csillag étteremben, ] £\J ri'öfl minden vasárnap 12-15 óráig. Telefon: 62/51-677. SZATYMAZI ÁFÉSZ, VARRÓÜZEM Vásárolja szövetkezetünk termékeit személy­és tehergépkocsi üléshuzatok típusonkénti széles választéka Egyedi kívánságok teljesítését rövid határidővel vállaljuk. Megvásárolható: Mezőgazdasági boltunkban, Szatymaz, Dózsa Gy. u. 18. KÖZÜLETI MEGRENDELÉSEKET IS VÁRUNK. 1

Next

/
Thumbnails
Contents