Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-04 / 237. szám

Jnlllto VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 237. szám 1988. október 4., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Egy monopólium számvetése A külkereskedelem megítélésében hajlamosak vagyunk az általánosításokra, s ez az általánosító vélemény zömében elmarasztaló. Megtermelt, de eladatlan, vagy olcsó pénzért elkótyavetyélt áru, érdektelen üzletkötők, külkereskedelmi monopóliumok önös érdekei: sokszor hangoztatott vádak. Aztán jött a reform szellemében a külkereskedelmi jog kiszélesítése néhány stratégiai cikk kivételével. Az eredmény igen vegyes, volt termék, amelynél ez új piacokat, javuló értékesítési lehetőségeket jelentett, főleg a kistételű, úgynevezett aprócikkeknél. Aztán másutt belföldön fölvert átvételi árakról, külföldön egymásra licitáló magyar cégekről, az ebből adódó, leszorított értékesítési arakról hallhattunk. De hat, miért baj az, ha a termelő többet kapott a portékájáért, s a kereskedőnek még így, olcsóbban is megérte az üzlet. A válasz egyszerű, a népgazdaság kevesebb devizához jutott. A liberalizált export nem párosult az import liberalizálásával. Akinek az importra is lehetősége van, az export árveszteségét az import versenyhelyzetet nélkülöző extra nyereségéből önmaga számára kiegyenlítette a számlát. Amelyet végül, mi, fogyasztók fizetünk meg, mondjuk márkás kozmetikumok, híradástechnikai cikkek formájában. Az olykor szidott monopólium ezt nem teheti meg, leszámolja a dollárt a nagy, közqs kasszába. Most már a nagyok panaszkodnak az egyenlőtlen feltételekre. A nyomás igen erős, hogy tovább szűkítsék az exportkiviteli listát. A döntéshozók felelőssége igen nagy, hogy átlássák, a vállalati érdekek mikor párosulnak a népgazdasági érdekekkel. Egy rossz lépés, s önkezünkkel magunkban tehetünk kárt. Mindezek egy külkereskedelmi vállalat igen jó bizonyítványának magyarázata közben jutott eszembe. Vermes András, az Agrimpex vezérigazgatója nemrégiben szükségesnek látta, hogy az újságírókkal, s ezzel együtt az olvasókkal is megismertesse indokait, hogy miért maradjon továbbra is fenn egyes stratégiai cikkeknél a vállalat monopolhelyzete. Az Agrimpex jogelődje, a Magyar Mezőgazdasági Kiviteli és Behozatali Rt. az államosítás után született, s cikklistája az élelmiszergazdaság egészére kiterjedt. A szakosodás során szükült a termékkör, de a megmaradók volumene jelentősen nőtt. Jelenleg alapvető mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkekkel foglalkoznak, s évi öt-hatszázmillió dolláros és százmillió rubeles a forgalmuk. E termékkör a mai nemzetközi gyakorlatnak felel meg, megegyezik a chicagói tőzsde felépítésével. Itt a legnagyobb forgalmat búzából, kukoricából, szójababból, szójadarából és olajból bonyolítják. E szerkezet tükrözi, hogy a gabona és olajos magvak kereskedelmének szoros a kapcsolata, s néhány nagy kereskedőház dominál. E cégeknél is szorosan kapcsolódik az exportőri és importőri pozíció, kedvezőbb feltételeket teremtve az egyenrangú kapcsolatok kialakításának, s megfelelő lavírozási lehetőséget adnak. A legnagyobb gabonaexportőr ^országokban is az üzlet egy kézben összpontosul, vr,gy államilag ellenőrzött feltételek mellett zajlik. A világpiaci és belső árak közötti feszültség csak ily módon oldható fel. További jellemző, hogy a nagy tömegű áruknál a termelők érdekeit garantált árak biztosítják, az exporttól függő jövedelemérzékenység csekély. így a külkeraskedésben a legnagyobb szerep a tőzsdézésnek, az ármozgások kihasználásának jut. A jó értelemben vett spekulációs haszonszerzéshez jó szakembergárda és megfelelő információs rendszer szükséges. Ez az információs kapcsolat az Agrimpexnek évente 8 millió forintjába kerül. Az utóbbi időben évi négy-ötszázezer dollár extrabevételre tettek így szert. A tőzsdei műveleteknél a meghatározó az árbiztosítás: a szójadara importárának optimalizálása,' a növényolajpiac konjunkturális helyzeteinek kihasználása. Ez évi 300 milliós forgalom jövedelmezőségét befolyásolja. Az idén nyáron lényeges módosulások következtek be a termékek piacán. Jelentősen nőtt a fehérjetakarmányok és a gabonaáru, erősödött a növényolajok pozíciója. Ennek hátterében egyértelműen az USA-ban kialakult szárazság, terméscsökkenés áll. E feltételjavulás kedvező időpontban következett be, hiszen az első félévben árualaphiány miatt minimális volt a kivitelünk. A kalászos gabonák jó termése a második félévben jelent üzletet, így a vállalat kivitele elérheti a 330 millió dollárt, s a rubeles kötelezettségek is teljesíthetők. A konvertibilis export 40 százalékkal haladhatja meg a kedvezőtlen tavalyi értéket. Az úgynevezett kis cikkek exportja, mely a versenyszférában zajlik, 60 millió dollár fölé emelkedhet, ebből a legjelentősebbek a száraz borsó és a madáreleség. A magas szója- és hallisztár számunkra kedvezőtlen ugyan, de a beszerzések viszonylag kedvező feltételekkel történtek, mivel a teljes évi mennyiséget időben lekötötték. A mezőgazdasági termékek forgalmazása mellett, a magasabb színvonalú termelést szolgáló gépek beszerzésével is foglalkoznak, így a magyarországi szójaprogramban alkalmazható eszközök is megtalálhatók a kínálatban. A jövőbeni elképzelésekben nagyobb súlyt kap a belföldi partnerkapcsolatok fejlesztése, közös exportprogramok, lízingügyletek kidolgozása. Piackutatási információkat kiadványokban terjesztik országszerte. A működötöké behozatala érdekében jelenleg két termelő vegyes vállalat megalapításán munkáikodriak. T. Sz. I. Adatok a megyéről Népesség és foglalkozás Sajátos településszerkezetéből adódóan a legkevesebb települessel rendelkező megye Csongrád. A lakosság ügyeinek helyi intézésére a városok mindegyikében és a közsegek több mint háromnegydében működnek tanácsok. míg országosan a községeknek alig fele rendelkezik önálló tanácsi területtel. A népesség koncentrációja — a szétszórt tanyai településeket is figyelembe véve — iával meghaladja az országost. A kétezer főnél nagyobb népességszámú települések aránya közel 60 százalék. míg országosan a 25 százalékot sem éri el. A megyében él az ország népességének 4,3 — a vidék 5.4 — százaléka. Népességszáma alapján a megyék rangsorában Csongrád megye a hatodik. A megye elöregedéset jelzi, hogy itt a legkisebb a gyermekek — 1—14 évesek — és Somogy után Zala. valamint Heves megyékkel azonosan legnagyobb a 60 év felettiek részaránya. Míg az ezer lakosra jutó természetes fogyás a megyék rangsorában a negyedik legnagyobb, addig a vándorlási különbözet — elsősorban Szeged egyetemi város jellegének köszönhetően — Budapest. Baranya és Pest megyékhez haso.n'óan pozitív. A lakónépesség száma W! végén 120 fővel volt keA Központi Statisztikai Hivatal Csongrád Megyei Igazgatósága ismét megjelentette Csongrád megye statisztikai évkönyvét. Az évkönyv bőséges információt ad az 1975—1987 közötti időszak társadalmi-gazdasági életének megy ei folyamatairól, de tájékoztat a megyék közötti rangsorról, a megye országban elfoglalt helyéről is. Az évkönyv 18 fejezetben mutatja be a demográfia, a beruházások, a gazdálkodás ágazati szintű, az infrastruktúra, a foglalkoztatottság cs a jövedelmek, valamint a társadalmi szolgáltatások helyzetének főbb adatait. Bőséges az információ az évkönyvben, mind az operatív irányítás, mind a megye helyzete iránt csupán csak érdeklődő olvasó számára. Adatok állnak rendelkezésre településenként, megyecs — szűkebb körben — országösszesenre is. A következőkben az évkönyvet lapozgatva adjuk közre az érdeklődésre számot tartó információkat vesobb. mint az év eleién, a természetes fogyás — születések. halálozások különbsége — az előző év szintiével azonis. A megyében minden 100 fttfire 1U8 nö iut. de míg a 60 év felettiek 145 nőböi választhatnak, addig az aktív dolgozó korúak csurár. 104 főből. A gyermekek között több — 5 százalékkal — a fiú. mint a lánv. Az előző éveknél nagyobb arányban csökkent a házasságkötések es tovább emelkedett a válások száma, örvendetesen kevesebb a halálozások száma He sajnos a születésszám is kisebb, mint az előző években. Het település — Szeged és hat község — kivételével mindenhol méghaü TOT elnökségének ülése A TOT elnöksége hétfői ülésén foglalkozott a Békés megyei termelőszövetkezetek hozzá intézett nyílt levelével. A levélben egyebek között kifogásolták az agrártermelőket hátrányosan érintő adó- és árintézkedéseket, az agrárolló tűrhetetlen megnyílását, és azt a kiszolgáltatottságot, amelyet a termelők viselnek el a hatóságokkal, a kereskedelemmel, a feldolgozókkal és u bankokkal szemben Ezzel kapcsolatban Elefci János, a TOT főtitkára az MTI munkatársának elmondotta: a levélben leírtak korántsem ismeretlenek, ezekkel rendszeresen foglalkozik az érdekképviseleti szerv, megoldást keresve, és kutatva a kibontakozás útját. Olykjor eredményesen teszi ezt, máskor — vitában és küzdelemben — alulmaradva, figyelőmbe véve a realitásokat, esetenként pedig meg nem értéssel találkozva. Bőrtokok exportra Szegedről ...a Szegedi Bőrdíszműipari Szövetkezetnél. Üj termékkel próbálkoznak, méghozzá golfütőtök készítésével. amit nyugati partner megrendelésére szabják. ragasztják, összeállítják és végül varrják. A Schmldt Andrea felvételei női táskák is innen kerülnek ki a bellöld; nagykereskedelmi piacra és a szovjet exportra. Havonta tízezer darab készül el, különféle színben és formában. ladla r. halálozás a születés mertekét. A halálokok között továbbra is első helyen szerepelnek a keringési lendszer betegsegei de jelentős a daganatos betegségekben és a nem természetes halállal elhunytak száma is. A lakóhely-változtatás elsősorban a megye városaita jellemző, és folytatódott az ;> fo'vamat miszerint a megyén belül lakóhelyet változtatók közül magasabb a városból községbe költözők száma, mint fordítva. Tovább csökkent a foglalkoztatottak száma. Az anyagi ágakban több mint 3 ezer 700 fővel dolgoztak kevesebben az előző évinél, a csökkenés mértéke az építőiparban — országos átlagot meghaladóan — volt a legnagyobb A foglalkoztatottak több mint kilenctizede teljes munkaidős munkavállaló, ezen télül egyenlő arányban kaptak helyet a munkapadoknál a nem teljes munkaidősök és a nyugdíjasok. A főfoglalkozásból származó havi átlagbérek és átlagkeresetek egyaránt több minc nyolc százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Átlag alatti a kereset 1987-ben a mező- és erdőgazdálkodásban. a kereskedelemben és a szolgáltatás ágazatában. A inogve 6 ezer 512 forintos átlagkeresete alacsonyabb a főváros nélküli vidéki átlagnál. és a megyék rangsorában csupán a tizedik helyezést biztosítja. Erdei János né. a KSH megyei i ga zga tó he 1 ye ttese Külügyminiszteri megbeszélés Várkonyi Péter New Yorkban találkozott Budimír Loncsar jugoszláv kiil. ügyminiszterrel. A megbeszéléseken egyetértettek abban, hogy a két szomszédos ország közötti kapcsolatok barátiak, rendezettek és lendületesen fejlödnek. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott eszmecserén különös figyelmet fordítottak az „európai együttműködési folyamatra, és mindketten síkraszálltak a bécsi utótalálkozó mielőbbi sikeres befejezéséért. Külügyminiszterünk a New York-i székhelyű Kelet—nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézetébe is ellátogatott, es az intezet szervezéseben kerekasztalbeszélgetésen vett részt