Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-26 / 256. szám

1988. október 26., szerda 3 Vizsgálat, prémiumügyben (is) Tegnap, kedden tartotta ülését a városi népi ellen­őrzési bizottság, melyen há­rom napirendi pont témáit tárgyalták meg. Az elsőként ismertetett vizsgálat a megyei és sze­gedi üzemorvos-hálózat te­vékenységével kapcsolatos, években két és megállapítja, hogy az gyarapodott: egészségügyi hálózat műkő Ülést tartott a megyei neb désének föltételei egésze­ben véve kedvezően alakul­tak. Nőtt a főfoglalkozású üzemorvosok száma; a me­gyében 7 évvel ezelőtt — a vizsgálat kezdetekor — 22 főfoglalkozású üzemorvos dolgozott, számuk jelenleg 39, közülük 25-en Szegeden működnek. Az eredmények mellett azonban visszaesé­sek is tapasztalhatók. Így például a paprikafeldolgozó vállalatnál a korábban fő­állásban működő üzemorvos tavaly napi 3 órában dolgo­zott, míg idén januártól A rendelők állapota, kar­bantartása mindazonáltal jó, s a fölszereltség az utóbbi forrásból is egyrészt a kórház-rendelőintézet fej­lesztési lehetőségeiből, más­részt az üzemek saját hoz­zájárulásából. A rendelő­beh végzett munka összeté­tele kedvezően módosult; javult az időszakos és mun­ka egészségügyi szűrő­vizsgálatok részaránya, a gondozási munka minősége, s a rehabilitációs eljárások­ban való közreműködés. A neb vizsgálata a táppénzes Második napirendi pont­ként a körérzetjavító intéz­kedések eredményeit is­merhette meg a. testület. A neb, korábbi vizsgálatai alapján, megfelelő intézke­déseket javasolt e téren a városgondnokságnak, a vá­rosi tanács művelődési, il­letve egészségügyi osztályá­nak, a végrehajtó bizott­ságnak, a Delta, valamint a Vidia kereskedelmi vállala­toknak. A kapott válaszok részben talán formálisak voltak, de mivel a neb ja­vaslatainak figyelembevéte­lét tükrözték, a testület a tájékoztató tartalmát tudo­másul vette. A harmadik, eredetileg tervbe nem vett napirendi pont keretében a Dél-ma­helyzetre is kiterjedt. Sze- áyarországi MÉH Vállalat geden jelenleg 14 üzemor­vos végzi a járó 'betegek ke­resőképtelenségének elbí­rálását. Ezzel kapcsolatban csak heti 2 órában foglal- az hitelt időszak tapasztala­koztatják. A vizsgálat emel- tai általában kedvezőek e lett megállapította azt is, gyakorlat szakmai szem­hogy a mezőgazdasági ter- pontból is indokolt — fog­melőszövetkezetek, és az lalta össze a vizsgálat ered­az egészségügyi dolgozók ményeit az előadó, s a tájé­üzemorvosi ellátása jelenleg koztatót a testület el is fo­megoldatlan. gadba. vezetőinek meglepő nagy­ságrendű prémiumátvéte­lével kapcsolatos vizsgálat eddigi eredményeiről kap­tak a megjelentek részletes tájékoztatást. A vizsgálatot a vállalat dolgozóinak a vá­rosi nebhez címzett közér­dekű bejelentése indította el, s jelenleg még nem fe­jeződött be. F. Cs. Korom a paprikán Aki ígér, s nem tudja azt lehet az, hogy egy papri- Csak reménykedni lehet, teljesíteni, joggal számithat kát termelő gazdaság eny- hogy az időjárás is kegyes a beugratottak vérmérsék- nyire érzéketlen a kistér- marad, s hajlandó kivárni a lettől függő érvelő vagy épp melő problémájára. Hisz feldolgozási szűk kapacitás indulatos megjegyzéseire, egy cipőben járnak, a szö- okozta torlódást. Ha nem, A Szatymazi Finn—Magyar vetkezetek is lépten-nyomon marad a „korom", vagyis Barátság Tsz pritaminpap- panaszolják a felvásárló- az égés, a lekozmált szava­rika átvételébe beütött egy szervezetek monopóliumá- hihetőség, a láncreakció vé­s már szóltak ból adódó alárendeltséget. gén lévő termelő kárára. A — A panasz jogos, s a szűk keresztmetszet mindig kis zökkenő, is a telefonok a szerkesztő­ségben. Előbb a szövetke- többi ötven-száz termelőnek táptalajt ad a mendemon­zetnél csörögtek a készülé­kek, de mivel onnan nem ték' ki a lelküket nyomó panaszt. Ha nem kell a is igaza van, akinek hason- dákra, a szenvedő alany ló a gondja. Az élelmiszer- nem tudja eldönteni, hogy kaptak megnyugtató választ ipari vállalatok ígérték a a kivételezettek egy dekla­a termelők, nekünk öntöt- szövetkezetnek, hogy veheti rált jog alapján azok-e, a paprikát, ' feldolgozzák, vagy csak megtalálták a kis­Azt azonban tudni kell, kaput. Az ott dolgozók eti­zöld, és kormos paradicsom- hogy elsősorban a piros a kájának próbatétele ez. S paprikájuk, hát legalább a keresett, a zöld és a kor- még valami, felnőtt embe­gondjukat osszák meg má- mos csak módjával. A zöld- reknek nem ártana felnőtt re csak a nagyatádi kon- módon érvelni, s nem láda­szaty- zervgyár a vevő, a kormost hiányról beszélni, amikor a szegedi is elfogadja, paprikafeleslegröl van szó. sokkal. Min kó Endréék a mazi téesznél szerződtek a szegedi' Móra Tsz háztáji Csakhogy más termékek parcelláján termelt papriká- szezonja csúszott, s ezt nem ra. Az áfész irányította át tudták időben kezdeni. A őket a téeszhez, a teljes szegediek a napokban az termést ide hozták. Látták ásotthalmi kis üzemükben az átvevőnél a kiírást, hogy vették programba a gyár­a „törzsszállítók" zöld és tást, a nagyatádiak talán a félig beérett, kormos papri- héten. Ennél biztosabb in­T. Sz. I. A szabályozók és az élet A gazdasági reform bevezetéséhez kap- szafogásra „ösztönöznek". Felül kellett csolódó átmeneti szabályok tapasz- vizsgálni az érdekeltségi rendszert, az talatait értékelte nemrégiben a té- addigi formákat. Hatására elsősorban a es ószövetség elnöksége. Az előnyös és munkaidőn túli részesművelés, az alap­hátrányos változások számba vétele an- tevékenységen kívüli ágazatokban a költ­nál is inkább indokolt, hisz a szabályo- ségtérítés és átalányelszámolásos forma zórendszer jövőre is változik, s nem árt fokozottabban terjed. ismerni az előzményeket. A hitelpolitikai gyakorlat a mezőgaz­Az év eleji készletátértékelések után, az dasági termelés bővítése ellen hatott. A árhatóság által jelzett, csökkenő bejövő- hitelkeret-csökkentés figyelmen kívül árakkal szemben, minden elképzelést fe- hagyta a sajátosságokat. Mindemellett a lülmúlóan növekedtek az ipari árak. Pél- bankok jelentősen megnövelték az üzem­dául az MTZ-traktor dugattyúkészlete ta- vitelihitel-karaatokat. A szövetkezetek valy 497 forint volt. ezt 90 százalékos szemszögéből ez úgy néz ki, hogy a szorzóval kellett elszámolni, ezzel szem- bankrendszer többszintűsége ellenére Is ben már az első negyedévben az áfa nél- maradt a monopol helyzet, s ezt ki is küli beszerzési ára 22 százalékkal nőtt használják. A nem termelő szféra jöve­Számtalan a hasonló- példa, s így lehet delmezőbb a termelőnél, s hosszabb tá­igaz az a következtetés, hogy a száz aLat- von ez nem lehet cél. A pénzkímélő ti index ellenére, a megyei téeszek szá- módszerek meglehetősen kötött pályán mított eredményét önmagában ez a hely- érvényesülnek, a leszámítolás jelenlegi zet 32 millió forinttal csökkentette. A felhasznált anyagok folyamatos drágulá­sa megnövelte a készletezés hiteligényét. A pénzszűkítő, vásárlóerő-korlátozó intéz­kedések miatt sokan a beszerzések kor­gyakorlata miatt A felvásárlási árak a szabadabb jelzőt kapták ugyan, de változatlanul nincs összhang a termelői és fogyasztói árak árformáihan, vagyis az indokolt költség­látozására kényszerültek, ami egy fokon növekedés is nehezen hárítható tovább, túl a termelésben és ellátásban okozhat aavart A beruházások szabályozása — a be­ruházási áfa, a hitelszükítés, az import­Az általános forgalmi adóval kapcsola- korlátozás és ártámogatások felfüggeszté­tos befizetésekkel nem késlekedtek az ^ _ visszafogást jelentett. Jelenleg 326 üzemek, de a visszaigénylésnél számos hektárnyi ültetvénytelepítést érint a stop. adminisztratív akaaályha ütköztek. A ke- Az elavult termelési eszközök pótlása is resettömeg-saabályozás ugyan kedvezőbb meghaladta sok üzem erejét, nemhogy a a korábbinál, de a keretek túllépését műszaki fejlesztés és korszerűsítés. Azért büntető, 40 százalékos adó miatt óvatosak ellenpélda is akad, környékünkről a az üzemek, s .igyekeznek Ű bázisszámo- Csengőiéi Aranyhomok Tsz cs 3 Dorrm­kon belül maradni. Az emelkedő beszer- széki Szőlőfürt Szakszövetkezet nyújtott zési árak miatti költségnövekedés mel- ^ pályázatot a foglalkoztatási alap ter­lett a kedvezőtlen időjárás okozta ho- hére megvalósítandó, munkahelyterem­zamkiesések is alátámasztják, nem alap- ... , , .... „ „ ,...„„„„., , , , ,., , , ,.,„..„ to beruhazasna, s a megyeben tizenegy talanul felnek emelni a kereseteket. E rendszer előrelépés, de egyben konzervál- üzem élt az óntózésfejlesztes lehetosege­ja is a kialakult arányokat. A tpr&ada- vei. lombiztosítási járulék növelése drágábbá J övedelmezőségi gondjainkat a sta­tisztikák is jelzik. Míg az ipari termékek árindexe 1980 és '35 kö­zött 32 százalékkal, addig a mezőgazda­sági termékeké csak 20 százalékkal nőtt. Az ipar 1987-ben 13.8 százalék, az élelmi­szeripar 15 százalékos vagyonarányos .. . , , nyereséget mondhatott magának, addig a meg. A veszteseges szövetkezetek szama mezőgazdaság csak 9,4 százalékot, ötről tízre emelkedne, ha nem találják . . , meg az pllenlénéseket a túlélésre Az 19f,9"es SzabályoZÓfnÓdosítások egyes meg az ellenlepeseket a tulelesre. elemej felvetett gondok egy részét old­A személyi jövedelemadózásban a tisz- ják ugyian, de összességében mégsem tázatlan, vagy megkésve tisztázott kérdé- számíthatunk könnyebb gazdálkodási sek okoztak gondot. így az adóalapot környezetre. Az egyes elemek hatásainak csökkentő kedvezmények, s a nem rend- vizsgálatát, az ellentmondások jelzését szeres jövedelmek kezelése sok fejtörést az érdekképviseleti szerv, a téeszszövet­okozott. Az eddigi tapasztalatok egyértel- ség, továbbra is elsődleges feladatának műen mutatják, hogy a magasabb jöve- tekinti. delemsávok adókulcsai teljesítmény-visz- Tóth Szeles István tette az emberi munkát, s ez a munka­igényes ágazatok visszaszorulását ered­ményezheti. összességében 131 millió fo­rint az ebből származó többletkiadás. Az 1987-es eredményt modellezve, a mosta­ni szabályozókkal a csökkenés 323 millió forint, amely egynegyed résznek felel kajára is vevők. Biztos, ami biztos, Minkóék telefonon is megkérdezték, nekiáll­hatnak-e a szezonvégi bön­gészésnek. Azt a választ kapták, hogy semmi akadá­lya. Leszedték a pár má­zsányi portékát, s most már illene a segítőknek fizetni. A három-négyezer forintnyi értékből erre is telne, de azt bizony haza kellett vin­ni. Most is őrizgetik, takar­gatják, hátha még időben —, mielőtt megromlana vagy megfagyna a paprika — mégis csak eladhatnák. S hogy miért e pauza? A helyszínen azt mondták, el­fogyott a láda. Dehát em­berünk látott ott vagy há­rom teherautónyi üreset. Vagyis ez az érv nem az igazi. Aztán azt is látta, hogy volt akitől mégis át­vették a paprikát, s nem­csak a helyi téesz tagjaitól. A panaszos megérti, ha sok az áru, s azért nem kell, de akkor valós tájékoztatást várna, és legalább az adott szó figyelembe vételét. • Papp Elemér téeszelnök­tól megkérdeztem, miként formációnk nekünk nincs. A mérsékelt kiszállítások miatt több mint egyhetes készletünk áll az udvaron, egyszerűen nem gyűjthe­tünk össze többet, mert ránk romlik. Talán a ter­melő a kisebb tételeket job­ban meg tudja otthon . őriz­ni, megvédeni az esetleges, kisebb fagytól. — Tényleg kivételeznek? — Valóban vagyunk any­nyira „önzők", hogy a saját tagjaink háztáji és részes­művelőink termését mindig átvesszük, hogy nehogy jö­vőre hátat fordítsanak. — S a többiekkel mi le,; 2? — Mi minden paprikát szeretnénk megvenni, ne­gyedelni, de ha pillanatnyi­lag nincs piac, nem vállal­hatjuk magunkra a vesztesé­get. A fagy és aszály miatt gyenge év ez, s létérdekünk, hogy a paprikán minden fillért megfogjunk. Ha zöld utat kap a zöldpaprikánk is, még azoktól is átvesszük — természetesen csak a többiek után — akik a ja­vát nem ide hozták. Magyar tudósok elismerése A Lengyel Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta Láng István akadémikust, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkárát kimagasló tudományos, s a két akadémia együttműködését elősegítő munkásságának elismeréseként. A Lengyel Fiziológiai Társaság ugyancsak tiszteletbeli tagjává választotta Szekeres Lászlót, a Szent­Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem professzorát, és a társaság, valamint a — krakkói filológiai iskola alapító­járól elnevezett — Cybulski-emlékérmet adományozta a magyar tudósnak, aki jelentősen előmozdította a lengyel és magyar tudományos együttműködést Méhészet és ...gazdasági kényszer ... A csizma könnyen az asztalra került. Sokan csak állnak és nézik. A látvány nem szívderítő. ellenben könnyen megmagyarázható, az elszabadult piac vadhat­tásaként. Miről is van szó? A méz forgalmazására szako­sodott vállalat, a Hungaro­nectar az évek folyamán je­lentős mértékben támogatta a méhészkedni óhajtókat, az­zal a bevallott szándékkal, hogv a befektetés arányában egyedül arat. Illetve mono­polhelyzetéből adódóan, jó­val afölött. Ekkor jelent meg vásárlóként a Tszker is le­fölözve a Hungaronectar for­galmának egyötödét. Mire megállapodtak volna az ára­kat illetően, újabb verseny­társak jelentkeztek. Pl. a Győri Áfész. a Skála-Coon — a legszembetűnőbb azon­ban egy kaposvári, szarvas­marha-tenyésztéssel foglal­kozó társulás vállalkozó ked­ve volt... ök ugyanis csak méz és méztermékek ellenér­tékeként szerezhettek be Nyugatról nagy teljesítmé­nyű és korszerű silózógéoe­ket. nyilvánvaló, hogv na­gyobb árat fizettek a méz kilójáért. Akár az a szerve­zet. mely arra „vetemedett", hogv Olaszországból sportfel­szerelést importáljon, szintén méz ellenében. Nos. ígv ke­rült a „csizma" az asztalra. Mindez megosztotta a mé­hésztársadalmat. melvre nem éppen jellemző a méhcsalá­dok szervezettsége. Magva­rán szólva: a méhész is em­ber. Az országban harminc­hatezren foglalkoznak terme léssel, s nekik köszönhető hogy a magyar akácméz tar t ia hírnevét. Jelen pillanat­ban a szempontok és érdekek ütköztetése a lehető legille­tékesebb helyen, a piacon fo­lyik. mely mozgásba lendült, s a kérdés egyértelmű: az említett gazdasági kényszer­helyzet mennyiben bontható le az alapvető tevékenység a termelés javára? E kérdésre Adányi István­nal, a Szegedi Munkás Afész szakcsoportiának képviselő­iével. a szaküzlet vezető iévt' próbáltunk választ keresni. — Lényegében arról van szó, hogv nem gyűrűzik visz­sza a termelésbe egyelőre mindazon nyereségnek eev része (amit a „bővített" új­ratermelésre fordíthatnánk* melyet a piaci helyzetet ki­használók valósítanak meg — bár ök is a kényszerhely­zet hatása alatt folyamodtak ehhez a lépéshez. Tudatában vagyunk annak, hogv mind­ez országon belül marad: az is tény viszont, amivel egye­lőre csak mi számolun*: többet nem adhatunk el an­nál, amit megtermelünk . . — Minek a függvényében terv.ezhet egy méhész? — Szabad mosolyogni ? Szó sincs a klasszikus érte­lemben vett tervezésről! Té­telezzük fel. hogv erős csa­ládokkal indul neki az ember az évadnak — meg is talália az ideális méhlegelöt (e szak­mában mindenkiről tudni, adott időszakban hol tartóz­kodik). de ha az időjárás nem fogadia kegyeibe, rá­adásul a bogarak behurcol­ják a betegséget, nos. mind­ez eleve megkérdőjelezhet' egy egész szezon sikerét — Mégis, mivel ellensú­lyozzák a bizonytalansági té­nyezőket? — Fontos a szaktudás. Ez abban mérhető le. hogv irr­lyen erős méhcsaládokat ké­szít fel az ember főhordás­ra. az akácra. Ez lehet a ta­pasztalat függvénye, de az ember sohasem állhat le. ál­landóan gyarapítani kell az ismereteket, a szakirodalom tanulmányozásával. Mert miért találjam ki azt. amit más hatékonyabban, jobban megvalósított? Csak alkal­mazni kell. ez már eleve fel­ér az ismeretgyarapítással. S amit nem szabad kifelejte­nem: ceruzával, papírral a kézben állandóan gazdasági számításokat kell végezn'! Jobban mondva — a mézter­melés kilencven százalékát magántermelők teszik le az ország asztalára —. gazda­ságossági számításokat kell végezni! — Miben nyilvánul ez meg? — Induljunk ki a mi szak­csoportunkból. Kétszáznegy­ven tagunk van. közülük het­ven-nyolcvan a rendszeresen szerződő fél. Csak négyen űzik a méhészkedést főfog­lalkozásban. A többiek mun­kások. értelmiségiek stb Sajnos, van olyan tagunk, aki kiváltja az ötszáz forintos részjegyet, meghívjuk a köz­gyűlésre. él szavazati jogá­val. s a jövő évi közgyűlésig nem látjuk... A többiek — a gazdaságossági számítások­nál maradva — átlagban harminccsaládos méhészettel dolgoznak: lényegében ugyanolyan szállítási stb költségeket kell így elvisel­ni. mintha mondjuk tízcsalá­dos lenne a méhészet. Jel­zem: a szállítási költségek évről évre növekednek, vé­leményünk szerint indokolat­lanul. A méhészet — termelő volta mellett — immár szol­gáltatássá is vált. Szerencsé­re több mezőgazdasági egy­ség rájött arra. hogv a gyü­mölcsöse mellett felállított méhcsaládok 10—15 százalé­kos termelésnövelést biztosí­tanak a beporzás révén. Vi­dékünkön a nagy almásker­teket rendszeresen részesít­jük ebben a szolgáltatásban. S mivel mi a Hungaronectár­ral vagyunk állandó kapcso­latban. ezúttal ..hazabeszé­lek". Az állandó, stabil kap­csolatot vállaló méhészekre van szükségünk! A vállalat kölcsönöket — ami természe­tesen termelésorientáltságú — biztosit a tagságnak, mely­nek kamatait átvállalja. Az ehhez hasonló lépések lenné­nek a valós piac kialakításá­nak az előfeltételei minder felvásárló részéről — leg­alábbis a mi véleményünk szerint. — Végezetül: városon be­lül, avagy a tőszomszédság­nak nevezett vidéken e szán­csoport nem törekszik egyeduralkodó" szerepre? — Szó se róla! Tudomá­sunk szerint Szöregen és Kis­kundorozsmán is megalakult egy-egy hasonló szakcsoport. Mi vállaljuk a tisztességes versenyt — mindazok szelle­mében. amit alkalmam volt beszélgetésünk során hang­súlyozni Pataki Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents