Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-24 / 254. szám

1988. október 24., hétfő l 3 Fórum a Tömörkényben Fórumot szervezett pénteken a Tömörkény gimnázium és szakközépiskola pedagógus KISZ-szervezete. Ennek titkára. Tóth Katalin; ott elhangzott szavai szerint az volt a cél. hogv az igazgatói pályázat ügvének tanulságait levoniák. tisztázzák a még mindig tisztázatlat kérdéseket. szembesítsék az ellentétes véleményeket: végül: egyezségre jussanak, pontot tegyenek másfél éves ..átmeneti korszak" végére. Nem volt ott mindenki: a nevelőtestületnek körülbelül a fele maradt távol: a meghívottak közül Gazsó Ferenc miniszterhelyettes és Székely Sándor, a szegedi pártbizottság első titkára más elfoglaltságuk miatt nem iöttek el. ott volt viszont Munkáosi Gyuláné minisztériumi főosztályvezető. Schmidt József. a városi nártbizottság titkára. Szarvas Lászlóné. a középfokú oktatási intézmények Dártbizottságának titkára. Rákos Istvánná, a megyei művelődésügyi osztály vezetője. Juhász Pál. a városi művelődésügyi osztálv vezetőiének helyettese. Szilágyi Akos. a városi KISZ-bizottság első titkára. A ..kérdezz-felelek" délután fél 3-kor kezdődött: hosszú ideig Tóth Katalin kérdezett, a meghívottak válaszoltak. a tantestület ielenlevő tagjai pedig — úgy lehetett érzékelni: egvre türelmetlenebbül — hallgattak. Este 7-ig tartott a fórum, melynek utolsó harmadában a többi pedagógus is ..szerepelhetett". Hogy mi mindenről volt szó? Mi tagadás, a tudósítót nyomasztja a felelősség súlya: mindenről — iegvzőkönvvszerűen — nem számolhat be. ha szelektál, netán újfent megvádolható. A fórumon elöljáróban Tóth Katalin is. Szarvas Lászlóné is elmarasztalták a sajtót, amiért az ..ügv" folyamán sem a tantestületet, sem a középfokú pártbizottságot .nem kérdezték meg". Nos. akinek inge. vegve magára: a magam részéről Szarv aknával is. a tantestület több tagiával is beszéltem, ám a tájékoztatás kötelessége egyszersmind a választás kötelessége: nem mindent ír meg az ember, amiről információja van — egyebek között azért, hogv lehessen látni a fától az erdőt... A valódi kérdés tehát az. mi új derült ki a Tömörkény igazgatói pályázata ügyében a fórumon? Számomra egyetlenegy — konkrét — információ tűnt ilyennek: Schmidt József elmondta, hogv a városi pártbizottság október 31-i ülésén foglal állást: ióváhagvia-e a Kühn János igazgatói megbízásáról szóló tanácsi előterjesztést, vagv nem. Kiderült továbbá, hogy a tantestület végre nyugodt körülmények között kíván dolgozni — bár ezt eddig is gondolhattuk, tudhattuk. hiszen: ki nem? Ez a tantestület még egy igazgatói pályázati eljárást a közeljövőben valószínűleg nem csinálna végig. Bár 30-an nem. 50-en viszont Kühn Jánosra szavaztak a legutolsó alkalommal. a ielek szerint mindenki azon van. hogv lezáruljon a túl hosszúra sikeredett átmeneti időszak, s bízzák meg Kühn Jánost az igazgatói teendők ellátásával. Ebben már egységes a tanári kar. akárcsak abban az igényben, hogv külső segítséget is kapjanak munkájuk megfelelő körülménveinek és az iskola presztízsének megteremtéséhez. Mert pillanatnyilag naponta azt érzékelik, hogv rosszabbak a feltételek, mint a város más közéviskoláiban — például anyagiak tekintetében: nehezíti a dolgokat. hogv a korábbi ígéretek ellenére nem került át két gimnáziumi osztálv az úi. Deák Ferencről hamarosan elnevezendő gimnáziumba, a Tömörkényben tehát zsúfoltság van. a nagy létszámú és válogatás nélkül felvett oszKollokvium A rockemlékekről Október 25-én, kedden, es- reiből összeállított nyilvános te 8 órakor a SZOTE Dóm rockkoncert várja az érdektéri klubjában „Rockemlékeim" címmel a 70-es évek£Jl°doket a Kollokvium nagy együtteseinek sláge- .''együttes fellépésével. tályokban nehéz eredményt elérni... Mi új derült ki az eddig is sokat vitatott iogszabálvról. a pályázati eljárásrendről? Legföljebb annyi. hogv olyan zavarok esetén, mint amilyenek a Tömörkény igazgatói pályázatával kapcsolatban is előálltak, a minisztérium ..tapasztalatokat gyűjt" — és mossa kezeit. Valószínűleg újabb jogszabály-módosításra készül, amivel még tovább bonyolítja az amúgy is bonyolult eljárásrendét. Ügy fest. hogv az eddig szerzett tapasztalatokból nem derült fénv a minisztérium számára arra. hogy ..demokratizálni" egy nem demokratikus ..közegben" lehet ugyan, de minek? Felemás igyekezet elhitetni bármely testülettel. bármi szervezettel. . intézménnyel, hogy önálló, hogv döntésképes a maga dolgaiban — mindaddig, amíg anyagi önállósága nincs. A demokrácia felé ..kis lépéssel haladó" jogszabályt alkotni bizonyára népszerű dolog. Látványos. Mennyivel hálátlanabb, munkásabb. időigényesebb — ám becsületesebb és hasznosabb igyekezni megteremteni mindazon feltételeket, amelyek között autonóm oktatási intézmények működhetnek, s a tanárok karának érdeke fűződik hozzá, hogv a társadalom igénye szerint: legrátermettebb igazgató irányítsa a munkát! Bármi távolinak tűnik ez. nem nevezném ábrándnak. Még akkor sem. ha pillanatnyilag az ágazati iránvitás csak gvűiti a tapasztalatokat, arról is. hogyan vergődnek a helyi iszakigazgatási ^szervek a jogszabályok dzsungelében, s nézik ki iogi tudorok segítségével a rendeletek tömegéből: mi is az ő funkciójuk ebben a demokratizmusban? S ha jogásszal is, de természetesen találnak maguknak szerepkört; végtére: apparátusok pedig vannak, tehát valamit csinálniuk kell. A ielek szerint ezt a jogszabályalkotók tudják a legjobban. Ha az agyonbonyolított, felemás rendeletek végrehajtása során mégis előáll valami gubanc a fölsőbb apparátus is gőzerővel dolgozik: tapasztalatokat gvűit. A tanár — mindezenközben — megpróbál úgv tanítani. mintha nem zavarnák. Sulyok Erzsébet Az aktivitás lépcsőfokai Egyetemi körök országos találkozója Szegeden Ami fiatalos, mindig friss, ami pedig így, ekképpen az, óhatatlanul magán viseli az életkori sajátosságok olyan elemeit is, mint a tapasztalatlanság, és a tiszta hevület. Előbbi „számlájára" néhány apró szervezési malőr, utóbbi mögé azonban a vitáknak, a magas igényű szellemi eszmecserének erőteljes. határozott vonala rajzolható. Mindezért tulajdonképpen rögtön az elején gratulálni kell a fiatal jogászokat tömörítő Galiba Körnek; hiszen mint egyik képviselőjük, Szente Zoltán mondta, az ország különböző felsőoktatási intézményeiben működő szellemi műhelyek nem, vagy csak alig ismerik egymást, így hát a cél csak az lehetett, hogy intenzív gondolatcsere jöjjön létre, ismerkedjenek a többiek véleményeivel a haza mai állapotának sorsdöntő fontosságú kérdéseiben. A 14 résztvevő csoport képviselői a hétvégén lényegében két fő témát vitattak meg: a politikai rendszer reformja, és az ifjúság politikai szerveződésének útjai Magyarországon. Az első témában a pénteki napon Bilecz Endre történész kitűnő előadása „nyitott": az augusztusi szárszói konferencián elmondott, önkormányzatok és autonóm mozgalmak a magyar társadalomban című előadásának szegedi tolmácsolásakor kiindulópontja az volt, hogy a hatvanas évek óta a magyarság egy sajátosan átmeneti jellegű társadalomban él. Ugyanakkor a Rákosi-korszak totális államosítási kísérlete elbukván, egy sajátságosan kettős integrációjú társadalom keletkezett: a hivatalosan támogatott és túlsúlyos uralkodó („rendszerintegratív") és az önszerveződő („társadalomintegratív") modell kettőssége. Ugyanakkor a mai magyar társadalom komoly reszocializácíős folyamaton megy keresztül: a társadalmi önszerveződés az utóbbi hónapokban hallatlan lendületet kapott. A különböző autonóm csoportok és szervezetek léte egy európai típusú társadalomfejlődés felé vezeti az országot — az eddigi sztálinista diktatúra irányítási modelljétől és diktatórikus szerveződésétől pedig bizonyos fokig mindig függetleníteni tudta magát a magyar társadalom. Bilecz Lám, az ember néha egészen rövid idén belül is ismételni kényleien önmagát: amikor szombati szamunkban a Bibó István Emlékbizottság megalakulása kapcsán azt irtam, hogy egykoron, s tán nem is oly sokára, büszkék leszUnk még arra, hogy éppen városunk adott otthont a nagy gondolkodó hagyatékát ápoló emlékbizottságnak, nem gondoltam arra. hogy alig két nap múltán, egy Szegeden megrendezett or szágos esemény kapcsán valami hasonló értékelésre kell gondoljak. Mert a JATE Galiba Köre altul első ízben megrendezett EFKOT, vagyis az Egyctemi-Főiskolai Körök Országos Találkozója a mai magyar ifjúság szellemi elitjének összességében nem mindennapi hatású és színvonalú seregszemléjét hozta. Először csak a taxisokról akartam írni. Arról a rendkívül szimpatikus együttérzés-nyilvánításról, arról a szimpátiatüntetésként is felfogható felvonulásról, amit meggyilkolt társuk emlékére, tiszteletére, egyben veszélyeztetett mivoltukra való felhívásként rendeztek szerdán Székesfehérváron. Szegeden is napok óta tartott a készülődés, több tucat taxisofőr tartotta fontosnak, hogy jelenlétével szimbolizálja azt, amit az elhunyt példájával kapcsolatosan saját sorsukra is intő jelként értékeltek. S akik itthon maradtak, azok is csak azért, hogy r»e álljon meg az élet nélkülük. De, hogy ők is együttéreznek, azzal fejezték ki, hogy fél négykor, a temetés kezdésének időpontjában néhány másodpercre megálltak, és nyomták a dudát. Nem szeretném, ha bárki is belemagyarázásnak érezné, de a taxisok szolidaritási felvonulásának politikai jelentősége is van. Főként azt tudván, hogy a temetési felvonulásukkal egy időben petíciót nyújtották át a belügyminiszternek, kérvén: tegye lehetővé számukra, hogy lakott területen belül — a korábbiakLátókor hoz hasonlóan — ne kelljen bekapcsolniuk a biztonsági övet. Számomra nem is a kérés \tartalma lényeges, hanem az a bizonyos fokú politikai érettség, amit ez az aktív szerepvállalás takar. S hogy létezik ilyen, országos méretekben megnyilvánuló szolidaritás, legalább egy szakmán belül, annak fontosságát pedig a komlói bányászok sztrájkja óta érzem. Ami számomra, annak ellenére, hogy részben elérte célját, elszigetelt, éretlen akciónak tűnt. Mit tartanék érettnek? Ha például a különböző ágazati szakszervezetek működése tartana ott, hogy együttesen lépnének fel közös célok érdekében. Ugyanis amiért a komlói bányászok sztrájkoltak, az a záhonyi vagy mosonmagyaróvári mozdonyvezetőknek, buszsofőröknek, vagy épp pedagógusoknak épp oly komoly problémája. Nevezetesen: a pótlékok, túlórák adóztatásának épp ésszel fel nem fogható, meg nem magyarázható mértéke, azaz mértéktelensége. Namármost szerintem ott kezdődne a politikai közéletnek egy magasabb szintje, ha ezek a rétegek közösen, országos egységben lennének képesek föllépni közös céljaik érdekében. A taxisok felvonulása ezen országos egység miatt volt •külön szimpatikus, ha az ebből levont következtetés messzire is vezetett. S a bevezetőben azt írtam, először csak a taxisokról akartam írni. Máris messzebb mentem, pedig a rádió szerda esti krónikáját csak ezután hallottam. Ahol a bemondó elmesélte: 600 budapesti taxis ment Székesfehérvárra, s hogy a budapestiek szolidárisak, és Budapesten fél négykor dudáltak az otthon maradt taxik. Egyből fölszaladt a vérnyomásom. Rettenetesen elegem van azon tömegkommunikációs fórumokból (a rádió eddig nem tartozott ezek közé), melyek képtelenek tudomásul venni, hogy a fővároson kívül is történhet valami, s hogy a spanyolviasznak léteznek olyan fajtái is, amit nem Budapesten találtak fel. A Budapest-látókörű eseteken egy ideig élcelődhet az ember, megpróbálhat szellemes(kedő) glosszákat faragni, aztán ez a törekvés keserű dühhé változik. Még szerencse, hogy ebben az esetben a fehérvári tudósító jóvoltából megtudhattuk: a 600 budapesti autó csak egy része volt az ország minden részéből érkezett 2500 taxinak. A szomorúság, a keserű düh azért marad. Mert a komlói bányászok sztrájkjával állíthat párhuzamot minden ilyen Budapestcentrikus esetben az ember: az illetők csak azt gondolják fontosnak, amiben ők maguk élnek, s képtelenek ennél szélesebb látókörben tekintetni a világ dolgait. Pedig a magyar történelem gazdag példatár mindazoknak, akik a szűklátókörűséget, a csoportérdekek érvényre jutását kívánják tanulmányozni. Történelmi vereségsorozatunkat pedig csak akkor lehet apró, mindennapi győzelmekkel megszakítani, ha megtanulunk végre a legkisebb ügyekben is össznépi méretekben gondolkodni. Mindegy, hogy történetesen sztrájkról, vagy másról van szó. Ahogy a taxisok tették szerdán Fehérváron. Balogh Tamás Endre Bibó Istvánt idézte: negyven év alatt nem lehetett szétzúzni a történelmi tényt, hogy a magyarság mennyire mélyen Európa része — noha az e téren a huszadik században annyit alapozó népi írói mozgalom leckéjéből alig oldottunk meg valamit... Halmai Gábor, alkotmányjogász, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense arra a kérdésre igyekezett válaszolni: a reformálandó hazai poLitikai rendszer kapcsán ki kell-e dolgozni valamifajta sajátosan magyar és nagyon mai jogi szabályozást? A jogállamiság fogalmának tisztázása alapvető a kérdésben, nemkülönben az úgynevezett angolszász vagy a kontinentális típusú alkotmány fölhasználásának dilemmája. (A magyar állapotoknak Halmai szerint utóbbi — az űj alkotmány, és a» organikus törvények közös rendszerére épülő — megoldás felel meg jobban.) A nemzetközi jogi dokumentumok és a fejlett demokráciák által immáron készáz esztendeje felmutatott <jogi teljesítmények egyaránt nagy kihívást jelentenek a politikai rendszer reformálásakor: ezektől nem függetlenítheti magát a jövőben senki. A vitában azután, miként az ilyenkor lenni szokott, színes, kavargó és izgalmas kaleidoszkóp kerülhetett elénk — most elsősorban arról, milyen jellegű és milyen perspektívákkal rendelkező hát a jelenlegi válság Magyarországon ... A következő napon került sor a találkozó másik alapvető témájának megtárgyalására. Stumpf István jogász megállapítása akár tételmondatként is fölfogható: az ifjúság politikai barométer jellegű szerepe nagymértékben felértékelődött, néha még a fiatalság tényleges mostani politikai súlyán belül is. Az a kijelentése pedig, hogy mintha új, kiváló nemzedék léte körvonalazódna mind észrevehetőbben a láthatáron, egyszerre nevezhető kulcsfontosságúnak és meglehetős örömre okot adónak. A KISZ helyzetéről szólva hallhattuk: a szervezet sajátos zsákutcába került, hiszen míg „fölfelé" célzott javaslatait a korábbi politikai vezetés többször elvétette, a párt sorai elé helyezett léte, védelmi pozíciója, „elővéd" szerepe a mind erősebb válsághangulatban a tökéletes bizalmatlanság politikailag légüres terébe terelte, így az idén létrejött új szervezetek értékeinek újrarendeződésében a KISZ hendikeppel indul: ami eddig korlátlan előnye — monopolhelyzete — volt, most hátrányára válik, Az október 29-én megalakuló Magyar Ifjúság Országos Tanácsa, vagyis a MIOT mint integrációs fórum, jelentós szerepet kapott az előadást követő vitában. Noha a szintén jól indult eszmecsere menetét némileg megzavarta — mert más irányba terelte — Vági Gábor olykor ugyan szellemes, ám nemzettudatunkra, nemzeti kiállásunkra legyintő, e kitételeit a fiatalok által is joggal vitatott előadása — Miszlivetz Ferencnek, a Fidesz képviselőjének véleménye helyrebillentette a szombat délutáni „menetet" Fontos hozzászólásából idézésre kívánkozik a megállapítás, mely szerint az űj autonóm társadalmi formációk megítélése, a velük való viszony kapcsán a mai magyar társadalom, az ifjúság tömegeit is beleértve, egyelőre a félelem, a kiábrándult hitetlenség és az ijesztő tájékozatlanság hármas harapófogójában vergődik. Az eddig annyi bajt, kárt, szenvedést okozó, mélyen sztálinista ihletésű ellenségkép fölnagyitása, ébrentartása mindkét oldalon káros ugyan, ám e tény a körülményeket figyelembe véve döntő mértékben mégiscsak azok figyelmébe ajánlható, akiknek kezében a hatalom ... Hosszan lehetne még folytatni a sort, ismertetni a vitában elhangzottakat — újra számba venni a fiatalság össztársadalmi aktivitásának lépcsőfokait —, beszámolni arról, hogy még pénteken este volt előadás az alternatív katonai szolgálatról, és szombaton este a Magyar Demokrata Fórum országos és helyi vezetőinek részvételével, ám összegzésül inkább csak annyit: az EFKOT tegnap, vasárnap délelőtt elfogadta a találkozó záródokumentumát, a krónikás pedig, feladata végeztével. idézheti Konrád György múlthavi rádiónyilatkozatát, melv szerint a nemzet elkezdett gondolkodni, s hozzáteheti: ezen belül, lám hálistennek az ifjúság w — komolyan és nagy felelősséggel. Ügy, hogv talán nyugodtabbak lehetünk: ennek az országnak bizonyosan van jövője, ami® van ilyen ifjúsága. Domonkos László Súlyos vadkárok Minden eddiginél nagyobb károkat okoz több Komárom megyei község határában a vadállomány. Lábatlan, Süttő és Tardosbánya térségében éjszakánként seregestől özönlenek ki az erdőkből a váddisznók és szarvasok a szántóföldekre, a szőlőültetvényekre és a kiskertekbe. Sok helyütt a kukorica 70—80 százalékát felfalták, vannak olyan szőlők, ahol a vaddisznókondák csaknem teljes egészében „leszüretelték" a termést. Az anyagi kár az idén is több millió forintra rúg Miután ez a tavaszi—őszi vadinvázió már évek óta tart, a települések lakóinak körében rendkívül nagy a felháborodás. A lábatlani nagyközségi tanács legutóbbi ülésén például határozatba foglalta, hogy a Komárom Megyei Tanács elnöke haladéktalanul forduljon segítségért a vadászterület fenntartójához, a Honvédelmi Minisztériumhoz. A lábatlani lakók azt követelik, hogy a túlszaporodott vadállományt csökkentsék a kívánt mértékűre, védőkerítéssel válasszák el az erdős részeket a település határától