Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-21 / 252. szám

5 1988. október 21., péntek Országos KISZ-értekezlet előtt A megyei KISZ-bizottság testülete tegnap megtartotta soros ülését. Először Csányi Zoltán megyei első titkár az előző testületi ülés óta vég­zett apparátusi munkáról számolt be. A tanácskozás résztvevői ezt követően a szeptember 24-én megtartott megyei küldöttgyűlésük elő­készítését és annak lebonyo­lítását értékelték; előadója Molnár Attila megyei titkár volt A megyei küldöttgyűlé­sen a 207 delegált tagból 165-en jelentek meg, amely közel 80 százalékos megjele­nési arányt jelent. A jelentős számú távolmaradás meg­kérdőjelezte, hogy a területi küldöttek igazán értették-e a részvétel politikai jelentősé­gét. A tapasztalatok alapján az is kiderült, hogy a me­gyei KISZ-bizottság 15 tag­jából nem sokkal több mint fele vett részt a KISZ leg­magasabb megyei fórumán, azon a tanácskozáson, mely­nek felelősséggel és beszá­molási kötelezettséggel tar­toznak. A küldöttgyűlés nyilvános volt, és a küldöt­tek egybehangzó szavazatai alapján ezt a személyi kér­dések tárgyalásakor is meg­őrizte. A több mint 10 órás vita menetében új munka­formát is bevezettek, példá­ul azt, hogy a résztvevők küldöttigazolványuk feltar­tásával „leszavazhatták" az akkor éppen hozzászólót, ez­zel jelezve, adja át • helyét másnak, mert a küldöttgyű­lés többsége már nem kí­váncsi további mondanivaló­jára. Amikor arról a kérdés­ről volt szó, hogy a küldött­gyűlés tartalmi vagy formai kérdésekről vitázott-e első­sorban, végül is úgy foglal­tak állást; a küldöttgyűlés dokumentumait megvizsgál­va és elemezve megállapít­ható, hogy a fórum újszerű volt, és olyan mély tartalmi kérdéseket is felszínre ho­zott, melyek elősegítették, hogy a november 19—20-a között megtartandó országos KISZ-értekezletre delegáltak képviselhessék — megyénk ifjú kommunistáit. A kül­döttgyűlési vita lehetővé tet­te, hogy a jelenlévők felmér­jék hol tart az ifjúsági szö­vetség és milyen elképzelé­seik vannak az öntisztulásra, a megújulásra. A testületi ülés résztvevői személyi kérdésekben is döntöttek. Tették ezt azért, mert mint már említettük, megyei küldöttgyűlésük al­kalmával az új első titkár megválasztása után a ta­nácskozás határozatképtelen­né vált Ezért most mintegy ezt pótolva döntöttek. A tes­tületi tagok közül Czavalin­ga Pétert megerősítette, Bö­röcz Ilonát felmentette tiszt­ségéből, ési Gyuris Máriát megválasztotta testületi tag­nak. Z vada Zoltánnak a tegnapi ülésen elhangzott kérését, miszerint mentsék föl testületi tagsága alól, a tanácskozás elfogadta. A megyei KISZ-bizottság ko­rábban választott tisztségvi­selőit: Berényi Zsuzsa, Mol­nár Attila, Szűcs Gábor tit­károkat pedig megerősítette funkciójukban. Ezt követően, megyei kül­döttgyűlésük — állásfoglalá­sa — alapján további fel­adatokról határoztak. Ab­ban is döntöttek, milyen el­képzeléseket képviselnek majd az MSZMP Csongrád megyei pártértekezletén, és elfogadták a megyei küldött­gyűlésen elhangzott vélemé­nyek és javaslatok alapján hozott határozatokat is. La­punk jövő héten ezekről részletes ismertetést ad. Cz. J. Reform és felsőoktatás Tegnap a Művelődési Minisztériumban Boros Er­zsébet, az egyetemi és fő­iskolai főosztály vezetőjé­nek helyettese a felsőokta­tási reform újabb, bár kis lépéséről számolt be. A kormány és a KISZ korábbi találkozóján szüle­tett megállapodáshoz hí­ven a minisztérium 20 mil­lió forintot nyújt az egye­temisták és főiskolások idegen nyelvi képzésének céljaira. Felmerült a gon­dolat: a nyelvvizsgával rendelkező hallgatók kap­ják meg ezt a pénz, nyelv­pótlék formájában. Ez azonban elosztva csak egyenként 200-220 forintot jelentett volna, s csak egy tanévben lehetett volna fo­lyósítani — ezért elvetet­ték. A 20 millió forint egyéb­ként talán csak tizede an­nak, amit a felsőoktatás­ban a nyelvtanítás igényel­ne. A miniszter pályázatot hirdet ennek az összegnek a felhasználására, elsősor­ban az intenzív nyelvtan­folyamokra, a nyelvvizsgák előkészítésére, a nyelvtanu­lás célú nemzetközi diák­cserék támogatására lehet pályázni. De előnyben ré­szesítik a hátrányos hely­zetű diákokat és azokat is, akik forintban fizethető külföldi nyelvtanfolyam­ra, felvételiző középisko­lások előkészítésére, tudo­mányos diákkörök magas szintű nyelvi továbbképzé­sére pályáznak. — Ki pályázhat? — Egyetem, főiskola, kar, tanszék oktatói, hall­gatói közösség, kollégium keretében. De csak hallga­tói csoportosulások vehet­nek ezúttal részt. Az in­tézmény vezetője a pályá­zatokat november 15-éig továbbíthatja a miniszté­riumba, ahol azokat külső szakértők bírálják el. El­mondották: a hallgatók ed­dig is elsősorban az angol nyelv iránt érdeklődtek, de a számításba jöhető más nyelvek sorában az utóbbi időben igen nép­szerű lett a spanyol is. A bírálóbizottság döntése el­len állampolgári jogon a miniszterhez lehet felleb­bezni. Az egynapos szegedi egyetemi munkabeszünte­tés, a pere-sztrájk idején Szövényi Zsolt a miniszté­rium főtanácsosa tárgyalt a hallgatókkal és az oktatók­kal. A tegnapi tájékoztató alkalmával őt is felkeres­tük két kérdéssel: — Hogyan alakulnak a reformmegvalósítás felté­telei? — A reform megvalósí­tásának három gazdája van: az egyetemek, főisko­lák mellett a minisztéri­um és a kormány. A dön­tő pénzügyi .jszerep a korr mányé. Éppen ezért nehéz a minisztérium helyzete, mert áz egyetemek költség­növelésének forrásait nem­csak mi 'határozzuk meg. Változatlanul nyilván­való, hogy a megvalósítás feltételeinek mindhárom gazdánál egyszerre kell be­érnie. — Miben ért egyet a mi­nisztérium a szegedi böl­csészkarral, és miben nem? — Egyetértünk az alapos reformban és abban is, hogy egyetlen ország sem engedheti meg magának, amikor a költségvetését el­osztja, hogy csökkentse az országépítő szellemi erőt, vagyis a felsőoktatás kárá­ra takarékoskodjék. Eltér­het viszont az álláspon­tunk a taktikában. Na­gyon hangsúlyozom példá­ul, hogy bar nem sokat nyilatkoztunk róla, de meg­oldottuk: a jövőben a nyelvoktatásban nem egy idegen nyelv kötelező ta­nulása a cél, hanem az alap- és középfokú vizsga szabadon választott nyelv­ből való elérése. Földessy Dénes Program a magas vérnyomás ellen Százhatvan/kilencvenöt Magyarországon minden hatodik-hetedik felnőtt em­ber magas vérnyomásban, orvosi szakkifejezéssel élve, hi­pertóniában szenved. Joggal elmondható tehát, a magas vérnyomás (is) népbetegség. A nemrégiben megalakult Országos Egészségvédelmi Tanács egyik legfontosabb, mi­hamarabb orvoslásra váró gondja a hipertóniában szen­vedők számának csökkentése. E cél érdekében állították össze a magas vérnyomás megelőzésének, visszaszorításá­nak országos programját, a betegség legyőzéséhez útmuta­tást adva a szakembereknek és az e betegségben szenve­dőknek. Az orvosok, asszisztensek, körzeti ápolónők külön módszertani levelekben kapnak útmutatást a tennivalók­ról, míg a laikus közönség számára a tömegtájékoztatási eszközök segítségét is kérve szándékoznak tájékoztatást adni. Ennek okán kértük beszélgetésre a Csongrád Megyei Egészségvédelmi Tanács hipertónia elleni munkabizottsá­gának vezetőjét, Sonkodi Sándort, az I. Számú Belgyógyá­szati Klinika docensét, akitói most csak a magas vérnyo­más visszaszorítása programjának néhány legfontosabb szempontjáról tájékozódtunk. — Ügy gondolom, a lai­kusok csak közelítőleg is­merik azt a határértéket, ami felett már magas tvér­nyomásról beszélhetünk. — Az Egészségügyi Világ­szervezet meghatározása szerint magas vérnyomás a 16095 higanymilliméter fe­letti érték. Ez azonban ön­kényes határ. Húszéves kor alatt ez egyértelműen ma­gas érték, ugyanakkor hat­van év felett az ilyen vér­nyomást gyógyszerrel nem kezeljük. Az elhanyagolt, nem kezelt hipertónia meg­rövidíti az életet. Ennek igazolására az Egyesült Ál­lamokból származó felmé­résre hivatkozom Harminc­öt éves, 145/95 higanymilli­méter vérnyomással bíró fiatalok csoportját — biz­tosítási statisztikák alapján — hasonlították a 120/80-as vérnyomású, ugyanennyi idős kontrollcsoporttal. Az előbbiek — amennyiben be­tegségüket nem kezelték — átlagéletkora kilenc évvel volt kevesebb a normál vér­nyomású csoport tagjaiénál. — A magas vérnyomás kialakulása is összefüggés­ben van egészségtelen élet­módunkkal? — Igen, hiszen a magas vérnyomás és szövődmé­nyeinek kialakulását — a túlhajszoltság, a sok izga­lom, a dohányzás stb. mel­lett — például a helytelen táplálkozásból származó testsúlyfelesleg jelentősen elősegíti. ' Eme összefüggés megvilágítására mondom el: a szív és a vérkeringés .feladata, hogy a szer,vezetet és a szöveteket elegendő vérmenny iségge'l lássa el. Mint köztudott, a szív pum­pálja a vért az ütőerekbe, s az ezekből elágazó, mind jobban vékonyodó hajszál­erekbe. Ahogyan sokasod­nak áz emberen a felesle­ges kilók, úgy -növekszik a hajszálerek száma, hiszen az újonnan képződött zsír­szövetek ugyanúgy igénylik a vérellátást. No már most, miéi kisebb átmérőjű és növekvő számú erecskéken kénytelen a szív eljuttatni a vért a test különböző szöveteihez, annál nagyobb ellenállással szemben kell dolgoiznía. Ez, ami növeli a vérnyomást, és hosszú tá­von a szív elfáradását okoz­hatja. A -kövér emberek számára többek között ezért rizikótényező a hipertónia. — Szép számmal vannak azehtban sovány emberek is, akik e betegségben szen­vednek. — Valóban. Az ilyen be­tegek életkilátásai ugyanak­kor lényegesen jobbak, megfelelő kezelés és gondo­zás mellett lényegében nem térnek el az egészségeseké­től. — Csongrád megye saj­nos. a magas vérnyomásos megbetegedések számával is vezető helyen áll. — A szív- és érrendszeri betegségek számát tekintve valóban megyénk a legrosz. szabbak között van. Egy Csongrád megyei felmérés kapcsán 13 ezer 700 embert vizsgáltunk. Közel egyötö­dük magas vérnyomásban szenvedett, mintegy 35 szá­zalékuk nem tudott e be­tegségéről. Ami meglepő azonban, hogy az ismert hipertóniások közel felének a vérnyomás-karbantartása nem volt kielégítő. 5— Milyen okok miatt? — Ez számos - tényezőre vezethető vissza, mint pél­dául a szakellátás hiányos­ságai, a korántsem ideális orvos—beteg viszony, a gyógyszerellátás zavarai stb. Mindezekből adódnak azok a sürgető feladatok, amelyekre — az ismeretlen magas vérnyomásos betegek szűrése mellett — egészség­védelmi munkánkat kon­centrálni kell. Legyen szabad rávilágíta­nom a fent említett ténye­zők egy-egy sajátos prob­lémájára. Először a szakel­látás hiányairól szólnék. A magas vérnyomásos beteg­ség oka ma még tisztázat­lan. A hipertónia azonban együtt járhat bizonyos szervek — vese, mellékvese Belelkesedtem tavasszal. Amikor meghallot­tam, hogy Rúzsa határában iható, sőt gyógyító meleg vizet találtak egy meddő olajkúthan, annyira megörültem, hogy azonnal a helyszínre siettem. Meg is tapintottam, valóban meleg volt. Meg is kóstoltam, és íme. bizonyság va­gyok azóta magam is: nem ártalmas. El is hit­tem, amit a tudós laboratóriumok állítottak: ebből annyi van benne, abból meg annyi. Igen hamar egy fogaskerékre kezdett járni az eszem a rúzsainkéval, sőt mindazokéval, akik nagy le­hetőségek forrását látták á kútban. A szövet­kezet például fűthetné vele palántanevelőit és csirketelepét; palackozhatnák, és Rúzsavíz né­ven, akár bor mellé is ajánlhatnák; reumások Mekkája is lehetne belőle, sőt más belső be­tegségek természetes gyógyítója is; igen ha­mar fürdőfaluvá pöndülhetne Rúzsa, és jöhet­nének messzi földről is idegenek, mert kedves kis üdülőtelep is fogadhatná őket. Lelkesedé­semben hírül adtam azt is, hogy hamarosan, még májusban, összeül a valamilyen részvény­társaságfélét összekovácsolok testülete Tartok tőle, akik komolyan szokták venni szavamat, azóta izegnek-mozognak már, mert május óta majdnem fél esztendő telt el, és újabb híradást még nem hallottak. Hajt az adott szó becsülete, elmentem tehát megint vi­zet nézni. Kérdőre ugyan nem vonhattam sen­kit, de megkérdeztem azért, akit elértem. Sike­rült is megtudnom: a Rúzsavizet is elvitte az A Rúzsavíz kérdőjelei aszály. Nem arról van szó természetesen, hogy kiszáradt volna a kút, a víz most is csorog be­lőle, és most is meleg, sőt alkotó részei se változtak időközben, hanem arról, hogy ta­vasszal mindig másként álmodik minden gaz­daság, mint ősszel. Maximális terméssel számol mindenki, és erre jussa is van. Nagy száraz­ságok után eső szokott lenni, nagy aszályokat is követhet bőséges esztendő. Holtbiztos, hogy egyszer eljön ez az idő is, de még mindig vá­rat magána, sőt a sok éve tartó láncolat kö­vetkezményei is halmozódnak: még annyi se termett, amennyi az előző években, sőt két jég­verés is érte a környéket. Az egyik valóságos volt, és fölülről jött; a másik alulról és fölülről egyszerre támadt: az adó. A szövetkezet elnöke kírtos feszengések köze­pette mondja, Isten malmai lassan őrölnek, és a kút ügye még mindig bengás állapotban van. Fejlesztésre semmi pénzük nem maradt, örül­nek, ha a téesz átvészeli ép bőrrel az idei esz­tendőt. Áll az egész program, csak a gondolat mozog közben, hogy indulhassanak azonnal, ha netán jó idő köszönt rájuk Leghamarabb egy év múlva, jövő ősszel gondolhatnak a folyta­tásna, de már ezt is föltételes módok sokasága között meri kimondani: Máshol is rossz az év, minden érdekelt beruházó hasonlóan szorító, kis cipőben kénytelen járni, és a mezőgazdasági po­litika labilissága is hasonlóképpen érint min­denkit. Máris buzog belőle a panasz, mint a termálkútból a meleg víz: meghirdették a piac­gazdálkodást, és az lett belőle, hogy az inflá­ció kezdett nőni. Egyensúlyvesztésben élünk, mindent kénytelenek vagyunk olcsón eladni, de mindent drágán veszünk: Ez is kibuggyan be­lőle: a központi anarchiával nem tudunk mit kezdeni, tétlenségre vagyunk kárhoztatva. Nem merem mellé mondani, hogy az első elgondolás szerint éppen tettek sorozatára kellett volna ösztönöznie a központi lépéseknek, mert fölte­hetően jobban tudja, mint én. Annyi azért történik, hogy a megyei tervező­vállalat készítgeti közben a megvalósítás leraj­zolható terveit. Nem társadalmi munkában, hi­szen megírtuk már, részvényes szeretne maga is lenni, és tervei értékével szállna be. És erő­södik többekben az a gondolat is, amit a ma­gam szakállára vetettem föl tavasszal: a ma­gántőke felé kellene jobban fordulniuk. Épkézláb felelet helyett tehát három kérdő­jelet hoztam magammal. A következő esztendő második felében kezdődhet meg a tép "leges munka, ha jó évünk lesz. Ha lesz! Ezután a fölkiáltóje] után következik a három kérdő­jel: ??? Horváth Dezső — megbetegedéseivel is. Ezek az úgynevezett másod­lagos magas vérnyomás­féleségek, amelyek az összes hipertóniás eset 5-10 száza­lékát teszik ki. — A másik problémának a nem kielégítő orvos—be teg viszonyt tartja . — Magyarországon az or­vosok tanácsait nem veszik elég komolyan. Ebből faka­dóan intelmeiket, utasítá­saikat a betegek sokszor nem tartják be. A fejlett nyugati országokban — kü­lönösen az Egyesült Álla­maikban — az orvostársa­dalom figyelmeztetésének köszönhetően 20-30 száza­lékkal csökkent a szív- és érrendszeri halálozás, ame­lyért döntően a hipertónia felelős. A tengerentúlon ko­molyan vették az intő szót, miszerint a felesleges kilók­tól meg kell szabadulni, sokkal kevesebb sót szabad fogyasztani, a dohányzást abba kell hagyni és így to­vább. — Nálunk azonban, azon túl. hogy már megfizethe­tetlenek az egészséges táp­lálkozás alapanyagai, a la­kosság döntő többsége az egészségtelen kosztot kíná­ló menzákon étkezik, rend­szerint késő este igen zsí­ros, olcsó ételt eszik. A kö­rülményék tehát nem segí­tik a testsúly csökkentő programot. — Ezzel nincs mit vitat­koznunk Már csak azért sem.t mert mi, orvosok, amikor fogyókúrára intjük betegeinket, arra törek­szünk. hogy utasításaink betartása ne jelentsen ne­hézséget a beteg számára, A fogyókúra ne kínzó krio­lalás legyen, hanem rend­szeres táplálkozás, de egész­séges. kalóriaszegény éte­lekből. — Az emiitett hiányossá­gok mellett gyakran hiá­nyoznak a magas ' vérnyo­más kezelésére hivatott gyógyszerek is. A Corinfar például időről időre hiány­cikk a gyógyszertárakban — A magas vérnyomás kezelésére, gyógyítására kö­zel 40-féIe gyógyszer léte­zik. Az orvos kiválasztja közülük a szakmailag leg­kedvezőbbet. Sajnos azon­ban a gyakrabban használa­tos gyógyszerek rendre hiá­nyoznak. — Véleményem szerint a hipertóniaprogram sikeré­hez eme hiányok megszün­tetésére lenne szükség, ami pénzt igényel. Mit szándé­kozik tenni az egészségvé­delmi tanács a magas vér­nyomásos betegségek csök­kentése érdekében? — Az úgynevezett alap­ellátásban gyakorlatilag a lakosság túlnyomó többsé­ge rendszeresen az orvos „színe elé kerül". A prog­ram egyik fontos célja, hogy minden egyes orvos—beteg találkozás alkalmával vér­nyomásmérés is történjen. E szűréssel kiemeljük, majd gondozásba vesszük a hi­pertóniás betegeket. A má­sodik lépcsőben — a követ­kező év végéig — a szakel­látás szervezettségének és színvonalának javítását ter­vezzük. JEbben a szakasz­ban kell megteremteni a hipertónia megelőzését szol­gáló — a program sikeré­hez elengedhetetlen — ipa­ri-pénzügyi feltételeket is. Végezetül a harmadik lép­csőben — 1991 januárjától — indítanánk a széles kö­rű. életmód-alakító, egész­ségmegtartást szolgáló prog­ramot Mivel hazánkban a szív- és érrendszeri beteg­ségek okozta halálozás még mindig nő (!). a magas vér­nyomás visszaszorítására irányuló program igazi si­kere és eredménye az lesz, ha e megbetegedések okozta halálozás í»ientö«»n bök­ken Kalocsai Katalin c

Next

/
Thumbnails
Contents