Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-15 / 221. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 221. szám 1988. szeptember 15., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Te ¡bőség Szegedi élelmiszeripar - 1988 ősz Pontosan egy évvel ez­előtt beszélgetéssorozatot kö­zöltünk. Szegedi élelmiszer­ipari vállalatok első számú vezetőit szólaltattuk meg sorra. Most arra vagyunk kíváncsiak, mi változott 12 hónap elmúltával. Vajon, igaz-e ebben az ágazatban is a gazdasági élet eseményei­nek szaporodása? Szeret­nénk, ha a 10 ezer dolgozó­nál is többet foglalkoztató szegedi élelmiszeripar jele­néről reális kép alakulna ki a sorozatból. A terveket ma fogadhatjuk helyeslően és kétkedve. Az igazi értékelé­sükkel legelőbb 365 nap múlva próbálkozhatunk. Kérdéseinkkel az első al­kalommal Schopper János­hoz, a Csongrád Megyei Tejipari Vállalat igazgatójá­hoz kopogtattunk be. — Egy éve sok szó esett a napi gondokról. Akkor a bevásárló turisták nagy szó­rna miatt sajthiány volt Sze­geden. — Napi gondok természe­tesen ma is vannak a tej­iparban, de más természe­tűek, mint az akkoriak. Az idén minden termékünk bel­földi értékesítése vissza­esett. Ebben az év eleji 27 százalékos áremelkedésnek, és az életszínvonal általános hazai visszaesésének van döntő szerepe. Sokkal keve­sebb turista érkezik hoz­zánk tejtermék-vásárlási céllal. — A tojásháború a ba­romfiak levágásához veze­tett. Lehet, hogy a tenyész­állatok bánják a tejtermé­kek iránti fizetőképes keres­let csökkenését? — Mi el tudjuk adni kül­földön a jelenleginél na­gyobb mennyiségben is a sajtot, tejet, tejport. Ezt az értékesítést a tröszt végzi. Nincs egy hónapja, hogy ép­pen Szegeden tartottuk a magyar—jugoszláv tejmeg­beszélést. Ezen bebizonyoso­dott, hogy déli szomszéda­ink mennyiségi igényeit még ma sem tudjuk kielégíteni. — Ha már az exportnál tartunk: milyen most a ke­reslet a Kisteleken gyártott, Csongrádi sajtkrémet csomagolnak a kisteleki üzemben idehaza egyediili ínyencség, a krémfehérsajt iráni? — Hasonló termékeket ü vevők nyugati • órsiágokból — az EGK támogatáspoliti­kája miatt — olcsóbban be­szerezhetnek. Valamivel többet tudunk eladni az idén a krémfehérsajtból, mint 1987-ben. De így is kapacitásunknak csak a tö­redékét használhatjuk' ki. Az Egyesült Államokba most indítjuk ebből a termékből a második szállítmányunkat. Erre a piacra kicsit mó­dosítottunk az ízen. Halvány reményt ad, hogy egyszer már visszatért hozzánk a megrendelőnk. Igazán gaz­daságos számunkra a több nagyságrenddel növekvő exportmegrendelés lehet­ne... — A kapacitást tudják-e másra használni? — Az eredetileg a krém­fehérsajthoz vásárolt ult­raszűrőinken készülnek a Jövőkép Ahhoz, hogy a Csongrád Megyei Tejipari Vállalat termelési szerkezete teljes legyen, elengedhetetlenül szükséges egy tejpoj-ító. Ezt a berendezést a jövő év III. negyedévében tud­ja szállítani a csehszlo­vák gyártó. A segítségével a makói üzemben naponta 100 ezer liter tejből ké+­szülhet fehérjekoncentrá­tum, amiből nagy mennyi­séget használ a hús-, a konzerv- és a baromfiipar, de jól jövedelmező export­cikk is. Az ultraszűrőt addig is használják ilyen termék készítésénél. A paritást aztán Pécsein vagy Szekszárdon végzik cl. Ugyancsak a szállítási költségek lényeges csök­kentése várható a Szentes térségében felépülő új fel­dolgozó üzemtől. Eztistsz­ekkel, állami gazdaságok­kal közösen építik, és üze­meltetik. Eddig Szegedre szállították az ott fejt te­jet, a késztermékeket pe­dig visszaküldték a szente­si és a városkörnyéki bol­tokba. Bővítik a jános­halmi tejüzemet is. A termékfejlesztés egyik érdekessége, hogy a csong­rádi sajtkrémcsalád hama­rosan újabb két taggal bővülhet. Még nem dőlt el,' hogy a szegediek húsos eajtkréme is ide tartozik majd, vagy külön márka­névvel kerül forgalomba. Két-három hete gyártják Szegeden a Party vajkré­met Ebből néhány száz tonnás nagyságrendet ter­veznek jövőre. Két válto­zatban készül: natúr és ma^varos. Bővítik Bácsbokodon a trappista sajt gyártását. Piackutató jelleggel már néhány élelmiszer-áruház­ban Ikapható a 7 napig el­tartható fél kilogrammos félzsíros tehéntúró-újdon­ság is. joghurthabok, a Túrórudi alapanyaga, a cukrozott, sű­rített t,ej, és áz egyre ked­veltebb Csongrádi sajtkrém­csaíád. — Egy éve beszélgettünk a fogyasztói árak várható emelkedéséről. Sajnos, az ak­kor leírtak igaznak bizo­nyultak. S most ismét „bent van a levegőben" a tej- és a tejtermékek áremelése. — Ma a termelői és a fel­dolgozói árban is van költ­ségvetési hozzájárulás, még­pedig nem is kevés. Ennek — ha nem is a teljes el­törlésére — jelentős csök­kentésére már a közeli jö­vőben fel kell készülnünk. — Mostanában szerkesz­tőségünk több telefonhívást kapott a Laktokrém eltű­nése miatt. Ez a termék kü­lönösen a tejcukorérzékeny kisgyermekeknek hiányzik. — Lehet, hogy unalmas dolog, de ezt a labdát a ke­reskedelemnek kell tovább­dobnom. A boltok olyan kis mennyiséget rendeltek, hogy nem volt értelme gyártani. Több ezer tubussal selej­teztünk le. Ma már, ha akar­nánk, sem tudnánk gyár­tani. — A következő reklamá­ciók a féltartós tejjel kap­csolatosak. — A féltartós tejet gyártó berendezésünk műszaki problémák miatt 1 hétig állt. A hiány azért lett ilyen sú­lyos, mert az ország 6 ha­sonló berendezéséből továb­bi 2 sem üzemelhetett. Ha már erről a termékről esik szó. megemlítem: más me­gyékben az összes tejeladás­ból 15-20 százalékos rész a féltartós tejé. Csongrádban csak 8-10 százalék. Ha a boltok raktárában ott is vannak ezek a zacskók, az eladótérbe nem mindig ke­rülnek ki. — Milyen évük lesz az idei? — Jobb eredményt várok, mint 1987-ben. Erre a biza­kodásra az első félévi mér­legünk is alapot ad. A jö­vedelmezőségünk emelkedé­séhez feltétlenül kellettek az új termékeink. Bőle István Amerikai professzor látogatása Szerdán elutazott hazánk­ból Karádi Gábor egyetemi tanár, a, Wisconsini Állami Egyetem' (USA) Építőmér­nöki Intézetének vezetője, nemzetközi tekintélyű víz­építő mérnök, aki a Buda­pesti Műszaki Egyetemmel kötött együttműködési meg­állapodás keretében látoga­tott Budapestre. Tájékozó­dott a bős—nagymarosi víz­lépcső építéséről is. Fogadta őt Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes, Pozsgay Imre államminiszter és Ma­róthy László környezetvé­delmi és vízgazdálkodási miniszter. Magyar-brit megbeszélések Barcs Sándornak, a Ma­gyar Interparlamentáris Unió elnökének meghíváfá­ra szeptember 8. és 14. között Magyarországon tartózkodott Michael Marshall, a brit IPU-csoport elnöke. A meg­beszéléseken egyeztették azokat a programokat, ame­lyeket az IPU százéves fenn­állása alkalmából rendezen­dő jubileumi budapesti és londoni konferenciákra java­solnak. E témák között sze­repelnek a többi között az emberi jogoknak, a gyerme­kek helyzetének, a nemzeti kisebbségek jogainak, a vi­lágűr békés felhasználásának a problémái. Magvar rés/ről tájékoztatták a brit politi­kust a nemzetközi gyermek­képzőművészeti kiállítás és pályázat előkészületeiről. A kiállítás anyagát a megálla­podás szerint Budapesten és Londonban egyaránt bemu­tatják maid. Michael Marshallt fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. Stadinger István. az Országgyűlés elnöke és Kovács László külügymi­niszter-helyettes. (MTI) A megyei pártértekezlet beszámolójának előkészítése Megkezdte munkáját a szerkesztőbizottság Ismeretes, hogy az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága szeptemberi 2-ai ülésén dön­tött arról: össze kell hívni a megye kommunistáinak legmagasabb fórumát, a me­gyei pártértekezletet. A pártkonferencia elé terjesz­tendő beszámoló előkészítése érdekében a megyei párt­végrehajtóbizottság megbí­zásából szerkesztőbizottság alakult, amelynek végleges személyi összetételéről majd a megyei pártbizottság dönt. Mivel kevés idő áll rendel­kezésre a beszámoló elkészí­téséhez, ezért a szerkesztő­bizottság már munkához is látott. Tegnap, szerdán Szegeden a megyei pártbizottság szék­házában alakuló ülést tar­tott, amelyen megvitatták az elkészítendő beszámolóter­vezet lehetséges fő gondola­tait, követelményeit. Az élénk, sok gondolatot felve­tő, tartalmas vitában körvo­nalazták, javasolták, hogy a beszámolótervezet három fő témakörrel foglalkozzon. Elsősorban elemezni szük­séges a pártélet. a pártmoz­galom megyei fejlődését, a pártvezetés és a párttagság kapcsolatát, az alapszerve­zetek munkáját, feladatait, a párt és a tömegek kapcso­latát. Továbbá a politikai élet alakulását, a pártnak a különféle önszerveződő ál­lampolgári csoportokhoz, egyesületekhez, mozgalmak­hoz való viszonyát a kibon­takozó szocialista pluraliz­mus körülményei között, és a pártszervezeteknek, a kom­munistáknak ezzel kapcsola­tos feladatait. Indokolni szükséges azt is, hogy miért kerül sor pártértekezlet megtartására, és milyen kérdéseket kell megoldania e pártfórumnak. A második kérdéskör tar­talmát a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai tevé­kenysége, a megye gazdasá­gi életének fejlődése, a megyei gazdasági stabilizá­ciós és kibontakozási prog­ram megvalósításának eddi­gi eredményei, és a további feladatok képezzék. A har­madik témakör pedig a pártnak a társadalomnak, az ideológiai és kulturális élet­ben végzett tevékenységére térjen ki, foglalkozzon az eszmei-politikai munka, a tájékoztatás és a társadal­imi nyilvánosság, az agitá­ció és a propaganda kérdé­seivel, feladataival. E felsorolás is érzékelteti a szerkesztőbizottság ülésén felmerült gondolatok, javas­latok, elgondolások gazdag­ságát, sokrétűségét. A be­számolótervezetet előkészí­tő munkában való részvé­telre felkérnek majd szak­értőket. és bevonják az al­sóbb pártszervek képviselőit Újabb hátrányos hatások A mezőgazdasági termelő­szövetkezeteket az elmúlt időszakban újabb hátrányos közgazdasági hatások érték, és a 'jövő évi ár-í és pénz­ügyi szabályozás további visszahúzó hatást kelthet, amennyiben a jelenlegi el­képzeléseket nem módosít­ják — ezt állapította meg a TOT Gazdaságpolitikai Bi­zottsága, amely szerdán a TOT-székházban ülésezett. A vita során többen fel­vetették, hogy a mezőgaz­dasági termelők az idén a vártnál drágábban jutnak hozzá alapvető anyagokhoz, gépekhez, azaz velük szem­ben maradéktalanul nem teljesült a kormánynak az a döntése, hogy az idén a ter­melői árakban nem követ­kezik be változás. Mivel ez a „begyűrűzés" immár egy folyamat része, és tartósan sújtja ezt a gazdálkodói kört, kérdés, hogy a terme­lők termékáraik változtatá­sával kellő fedezetet tud­nak-e teremteni az újabb hátrányok elvkeléséhez. Ülésezett a TOT Gazdaságpolitikai Bizottsága Amennyiben ez nem sikerül — márpedig ennek számos jele van, ugyanis a mező­gazdaság termelői árai az inflációnál lényegesen las­sabban emelkednek —, úgy az agrártermelés érdekeltsé­ge tovább romlik. Annál is inkább, mert az exportszub­venció csökken, holott a •nemzetközi gyakorlatban en­nek éppen az ellenkezőjét lehet megfigyelni. Olyan, árviszony között termel a több területen is intenzíven gazdálkodó magyar mező­gazdaság, mint más, exten­zív szakaszban levő orszá­gok agrárgazdasága. Az el­vonások túlságosan nagyok, és mivel a .jövő évi szabá­lyozás ezen a téren semmi jóval nem kecsegteti a tsz­eket, nagy kérdés: az ilyen nagyságú elvonás mellett hogyan tudnak fennmarad­ni a piacon a termelők; •nemcsak itthon természete­sen, hanem külföldön is. A vita során többen szól­tak arról: ugyan az egy före jutó állatitermék-előállítás­ban a magyar mezőgazdaság a világon az első helyet foglalja el, ám valószínű, hogy ezt a szintet nem le­het tartani, amennyiben a feltételek megváltoznak, romlanak. Hírek terjednek arról, hogy 33 százalékkal emelik a fehérje árát, ami amolyan övön aluli ütes lenne a sertéstermelők szá­mára, beleértve a háztáji gazdálkodókat is. A bizottság állást foglalt abban, hogy a mezőgazda­ság ár- és pénzügyi szabá­lyozásának előkészítésekor a döntés meghozatalára il­letékes kormányzati testü­leteknek minden lényeges összefüggést mérlegelniük kell. A testület kifejezte azt a meggyőződését is, hogy tovább kell fejleszteni a szövetkezeti tulajdont, és erősíteni a tagsági, tulajdo­naisi kötődést

Next

/
Thumbnails
Contents