Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

1988. szeptember 10., szombat 3 A Kincskereső és a Zenit-könyvek A Kincskereső hamarosan kézbe vehető szeptemberi számának impresszumában olvashatjuk: „A Móra Fe­renc Ifjúsági Könyvkiadó iro­dalmi-múvészeti-kulturális folyóirata a 10—14 éveseknek". Minthogy a 15 éves folyó­iratot mindig is Szegeden szerkesztették (életre hívója és nehéz körülmények kö­zött is megtartója a fájdal­masan korán eltávozott iro­dalomtörténész-pedagógus. Hegedűs András volt), alig­ha akad érdeklődő olvasó, aki ne tudná: eddig az út­törőszövetség lapja volt, s a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat szerződött a kiadá­sára. Ezeken a hasábokon is megírtuk, hogy az elmúlt év­ben miért és milyen válsá­gos helyzetbe került az iro­dalmi értékek őrzését és ter­jesztését megalkuvásmente­sen vállaló folyóirat. Mint ilyen, egyetlen és páratlan ebben az országban; s a léte forgott veszélyben, arról volt szó, hogy megszűnik, mert nincs rá elég pénz. A Móra Kiadó értékvédő és -mentő akciója, a mai vi­szonyok között példaadó gesztusa révén a Kincskere­ső nemcsak megmaradt; a városi tanács lehetővé tette, hogy új helyre, a Victor Hu­gó utca 1. számú épületbe költözve a szerkesztőség is jobb körülmények közé ke­rüljön, s a Móra lapgazda­ként, minisztériumi és úttö­rőszövetségi támogatással új, jobb lehetőségeket is garan­tált. Ezekről is szó volt a pén­teki budapesti sajtótájékozta­tón, amelyen a lap új kiadó­jának igazgatója, Sziládi Já­nos, s a főszerkesztő, Grezsa Ferenc beszélt a megválto­zott helyzetről. Mindazonál­tal a folyóirat szerkesztősé­gének összetétele sem, meg a tartalmi célkitűzések sem változtak, hiszen nem ezek­kel volt baj. Mindemellett érdekes kísérletnek is fölfog­ható, mondta Grezsa Ferenc, hogy mivel a folyóirat és könyvkiadás most egy kézbe került, természetesen hasz­nos kölcsönhatások keletkez­hetnek. A Kincskereső ezután válogatja, ajánlja a Móra­köteteket, ezzel is befolyá­solva az olvasási szokáso­kat. A mindig sok gondot okozó terjesztési anomáliák­ra viszont semmilyen hatás­sal nem tud lenni — sem az új lapgazda, sem más, "mind­addig, amíg a terjesztés a posta monopóliuma. Pedig az 50 ezer körüli példányból csak 4—5 ezerre fizetnek elő, a többi a gyerekek ke­zébe kerül — vagy nem ... Mindenesetre lelkes általá­nos iskolai irodalomtanárok jóval többet tesznek ezért, mint a posta. Még egy, „szegedi szem­pontok" szerint igen, nagy je­lentőségű bejelentés volt a sajtótájékoztatón: a Kincske­reső átvételével együtt eSY, a Kincskeresőével azonos épü­letben működő kiadói for­máció létrehozását határoz­ta el a Móra, „Zenit-köny­vek" elnevezéssel, egyetlen főállású szerkesztő foglal­koztatásával olyan kiadói vállalkozás a Zenit, amely­nek gondozásában egyelőre évi 2-3 kötet jelenik majd meg, Annus József író, a Tiszatáj volt főszerkesztő­helyettese, az új kiadó „egy­személyes szerkesztőségének mindenese" elmondta, hogy az első Zenit-könyv Szilá­gyi Domokos gyermekver­seinek gyűjteménye lesz. Ám a nyelvművész Szilágyi gyer­mekvers-kötetének kiadásá­ból nem kell arra következ­tetni, hogy a Zenit ugyan­azt a korosztályt célozza meg, mint a Kincskereső: je­les szerzők, de nem kifeje­zetten gyermekeknek írók műveit kívánja közzétenni, s mint minden magyar kiadó manapság — a gazdaságos­ság szempontjait is figyelve. Az új kiadó felnőtteknek szánja szerkesztés alatt álló másik kötetét is, amely wd­logatás lesz a régi Tiszatáj Most—Punte—Híd rovatának anyagaiból. Ez az antológia a Duna-medencében élő „tej testvérekről" (Németh László szava), a szomszéd népekről, kultúrájukról, mű­vészetükről, irodalmukról írt esszéket fogja össze, aktuali­tása vitathatatlan. Bárcsak többször közvetít­hetnénk hasonló jó híreket: továbbra is Szegeden szer­kesztik tehát a giccsáradat­nak szilárdan ellenálló, egyetlen gyermekirodalmi folyóiratot, és az egészségte­len főváros-központúságot is feszegeti a Szegeden meg­szervezett Zenit kiadó. S.E. 1?' -• A PÁRATLAN OLDAL Az Élet és Irodalomból kölcsönzött cím­mel nem új rovatot indítunk, csupán je­lezni szeretnénk: a Kárász utca nemrégi­ben felújított páratlan oldalán néhány pá­ratlanul- csúnya szeplőt fedeztünk fel. Kár az elegánsan felöltöztetett „szebb, mint az eredeti" homlokzatokért — ezt tapasztal­tuk. Kór, hogy a gázvezetékek helyét jelző fehér-sárga-fekete zománctáblák épp szemmagasságban rútítják a falakat — és nem is egyesével. Kár, hogy a Kárász ut­cai házakban található orvosi rendelők és udvari kis üzletek név- és cégtábláinak nem született egységes, az egész utcakép stílusához illeszkedő változata. Az utcai portálok felirata is: ahány, annyiféle! Egyetlen diszkrétet találtunk- a kottyves­Schmldt Andrea felvételei boltét, mely nem tolakszik föl a frissen festett falna. S ha már a boltoknál tar­tunk: nem volna ideje kötelezni az érintett vállalatokat, hogy legalább a már felújí­tott házkülsőkön stílszerű grafikai megol­dásokkal, netán a járda fölé belógatott cé­gérekkel hívják föl magukra a figyelmet? Ha már áz idén arról lekésett a nyomda, hogy egykor muskátlis erkélyét újra virág­díszek hangsúlyozzák... A Kárász utca hat utcasaroknyi házsora szerintünk érde­mes volna aira, hogy a Szegeden élő kép­ző- és iparművészek, dekoratőrök, meg a szolgáltató vállalatok képviselői egyszer összedugják a fejüket a kivi-telezőkkel, s a már kész, és ezután felújítandó homlokza­tokat ne engedjék ilyen szeplőkkel el­csúfítani új temploma Éppen ötven évvel ez­előtt szentelték föl a doma­székiek templomát Zöldfá­son. Időközben a falu más­hová épült, a bentlakók is tanyára jártak misére, vagy a főutcán kialakított kicsi kápolnába. Három évvel ez­előtt helyezték el az új templom alapkövét, és a hí­vek adományaiból, külföldi­ek segélyeiből azonnal hoz­zá is láttak a fölépítéséhez. Gyulay Endre szeged-csa­nádi megyés püspök a teg­nap délelőtti templom­szentelő mise keretében, szehtbeszédében említette, Szent István törvénye sze­rint minden tíz falunak kel­lett egy templomot állítania, Domaszék most oda jutott, hogy kettő is van neki. Szép az új templom. Egy­szerű és modern. Fala kí­vül-belül tiszta, fehér, tor­nya nyitott, teteje palaborí­tású. Belül a szentély se vá­lik el a hajótól úgy, ahogy régi templomokban láthat­juk, és freskók se díszítik. Perczel Dénes tervezte. A bejáratnál márványtábla hirdeti, kik járultak hozzá építéséhez. Hirdeti a tábla, hogy Varga Ferenc egykori plébános közreműködésé­vel készült, de kimaradt be­lőle, hogy Laczkó Ferenc mostani plébános utánjárá­sával épült 3 hónap alatt. Fala fehér, tornya nyitott. Térdvédőben a teve A jogtudomány neves szaktekintélyei is ott voltak az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényterveze­teknek a JATE Jogi Karán rendezett, elmúlt hét végi vitáján. Akár szakmai esz­mecserének is címkézhet­nénk tehát; mégis azt kell mondanunk: o jogászok voli­tizáltak. A többórás véle­ménycserének csak a sum­mázatára vállalkozhatunk, a végkövetkeztetések közül is — laikus esetlegességgel — válogatnunk kell. Az állampolgárok többsége olyan várakozással fordul a szóban forgó törvényterveze­tek felé. mintha ezek a dek­larált szocialista pluralizmus megvalósulását segítenék: ez a várakozás azonban illuzó­rikus. A tervezetek „féluta­sak". mondták a jogtudósok. Talán azért nem nevezhetők .szemfényvesztőnek". mert .csak" a politikai elhatáro­zatlanságot mutatják, s nem a direkt rosszakaratot. Vegyünk néhány érvet: iogtörténeti tapasztalat, hogv mindenféle társadalmi szer­veződést — amely azon az alapon bontakozik ki. hogv ami törvény által nincs tilt­vaj az ¡szabad — leállít vagv likvidál a szabályozás. Az egyesülési jogról szóló ter­vezet azzal, hogv ellentmon­dásosan használja a ..társa­dalmi szervezet". ..tömeg­szervezet". ..tömegmozgalom" megnevezéseket; valamin t azzal, hogv kivonja a törvény hatálya alól a pártot, a szak­szervezeteket és más. már meglévő és működő társa­dalmi szervezetet és szervet — furcsa helyzetet teremt. Azt a határozott benyomást kelti, hogy általánosan min­dent ellenőrzés alá von. ki­véve néhány működő szerve­zetet: vagyis az új kezdemé­nyezések ellen irányul. Ame­lyeket ezután illegitimnek lehet nyilvánítani, hiszen a szabályozás annvira részlete­ző, hogy ebben a formájában sokféle módot ad erre. Egész sor végrehajtási, utasítást, vagyis nem törvénvszintű szabályozást igényel tudniil­lik. Szentpéteri István pro­fesszor szemléletes hasonla­tával: a mechanizmus leg­apróbb egységei. a göraök részletes előírások szerint működhetnek, a hajtószíjak­ról majd később határozunk, a vezérlőrendszerről mea nem is tudjuk, hogv egyálta­lán szabad-e szabályoz­nunk ... A tervezet megal­Ikotásának ténye kétségtelen Avagy: Állam bácsi adományoz? jó szándékot mutat; ..tisztes­séges kísérletnek vagyunk a tanúi" — fogalmazott Ko­vács István professzor. De nem kell azt hinni, hogy a Dolitikai struktúra elemei e törvények révén, segítségük­kel megváltoznak, hogv az állampolgári önszerveződé­sek — autonómiák — elve­zetnek a meglévő intézmény­rendszer befolyásolásáig. Né­hányan azt a véleményt fo­galmazták meg. hogv a ter­vezetekre „rásajtolták" a meglévő mechanizmust: szó­kimondóbb fogalmazás sze­rint a sztálinista modell tet­ten érhető a tervezetalkotók szemléletében. Mindjárt a bevezciő rész­ben és a tervezetek első pa­ragrafusaiban nyilvánvaló a szemléletbeli konzervativiz­mus. Nem tekinthetjük egy­szerű stíluskérdésnek, formai dolognak, hogv a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, amire a bevezető rész hivatkozik, és a törvénytervezetek első pa­ragrafusai — egymástól el­térően fogalmaznak. Az egyezségokmányban az áll. hogy „mindenkinek joga van ...". a tervezetek pedie úgy szólnak: ..A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja ..." előbbi alapve­tő állampolgári jogot mond ki és azt indukálja, hogv a szabályozás ennek a jognak a korlátozását tegye lehetet­lenné. A mi tervezeteink azt sugallják, milyen rendes ez az állam, hogv egyesülési és gyülekezési jogot adományoz nekünk! Ám az adományok feltételekhez köthetők. Ez a megfogalmazás nem olvan szabályozást kér. amelyben garanciák vannak arra. hogv állampolgári jogokat senki ne korlátozhasson, hanem — saját logikája szerint — olyat, amelybe tetszőlegesen építhetők be a jog korláto­zásai. gyakorlásának feltéte­lei; mindkét tervezet hosszú szakaszokat szentel az admi­nisztrációs és egyéb feltéte­lek leírásának. Sok részletről is vitatkoz­tak a jogászok: ezek közül kiemeljük a ..hova kelljen bejelenteni. hogv rendez­vényt tartanak'-témáiú. vé­leménykülönbségeket fölmu­tató vitát. Az egyik nézet szerint a tervezetbe foglalt két változat — rendőrséa. avagy tanács — nem igazi alternatíva, mert a tanácsok úgyis a rendőrség megkérde­zése után engedélyeznek, vagy nem. Kovács professzor viszont azt mondta. igenis fontos, elvi kérdés hogv ne abból induljunk ki: a rend­őrség úgyis ott van minde­nütt. Ám legyen, de ne dol­gozzunk helyette egy rende­lettel. Dolgozzon a rendőr­ség e jogszabályon kívüli eszközeivel: legyen a civilek hatásköre, ami a civilekhez való — persze, hogv a ta­nácshoz kelljen bejelenteni a rendezvényt. Kaltenbach Jenő szerint az sem mind­egy. hogy a megalakuló szervezeteket a bíróságon, vagy közigazgatási szervek­nél kell nyilvántartásba ven­ni: a bíróságoktól kevéssé féltené ezeket. Ahogy az egyesülési ioeról szóló tervezet kivesz a ha­tálya alól bizonyos szerveze­teket. ugvanúgv a gyülekezé­si törvénytervezet is fölsorol kivételként bizonyos faita gyülekezéseket. Rokonszen­vesebb és főleg egyértelműbb lenne, ha a törvénv kimon­daná, milyen körben nem tűr semmiféle állami beavat­kozást avagy határozottan arról szólna, hogv a törvénv csak magánszemélyek gyü­lekezéseit (például: tüntetés) szabályozza. Jelenlegi for­májában nem annvira sza­badságot. inkább igen széles beavatkozási lehetőséget, el­lenőrzést biztosít. Engedtessék meg végül még egy példabeszéd felidé­zése (hiába, az újságírók nem tudnak ellenállni a blickfang kísértésének): lehet hogv úgy járunk, mint az egyszeri teve — hallottuk a vitán. Ura és gazdája gondoskodott róla: nyerget tett rá. s látva, hogy a homok feltöri, térd­védőt csinált neki: a teve megnézte magát a tükörben — azóta bőg. Sulyok Erwébet Értéket mentett a Móra Domaszék

Next

/
Thumbnails
Contents