Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-10 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! 78. cvt'olyam, 217. szám 1988. szeptember 10., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Tanévnyitó a zeneművészeti főiskolán Tegnap délután a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola szegedi tagozatán is ünnepséggel vette kezdetét az vűj tanév. A főiskola 76 hallgatóját, közöttük a 26 elsőévest, Weninger Richárd igazgató köszöntötte, aki a következő szavakkal jelle­mezte az oktatás megválto­zott feltételéit; „Azt hiszem, nem kétséges, hogy társa­dalmunk jelenlegi szakaszá­ban olyan fordulatokat, vál­tozásokat regisztrálhatunk, melyek a kultúra, a művé­szetek, és ezen belül a zene területén is űj helyzetet te­remtenek. Terveinkben, cél­jainkban Számolnunk kell azral, hogy az a közeg, amelyben eredményeinket kell elérnünk, egyre kedve­zőtlenebbé, egyre járhatat­lanabbá válik. Az állami mecenatúra, mely Periklész óta a művészetek létezé­sét jelenti, a minimálisra csökkent. Hátrányos hely­zetbe hozta a kultúrát az űj adórendszer bevezetése, az egyre fokozódó infláció, és az ezzel kapcsolatos megélhetési gondok megje­lenése. Figyelembe kell ven­nünk, hogy amikor a piac rideg törvényeit a kultúra területére is hatni engedik, az igaz értékek fennmara­dása a könnyen fogyasztha­tó szubkultúrával szemben — óvatosan fogalmazva is — kérdésessé válik. Ma mindannyian, akik itt egy­begyűltünk, féltő gonddal figyeljük a művészetek sor­sát, és — nem feledkezve meg az ország számos más gondjáról sem — érezzük, hogy számunkra a követke­ző évek nagy feladatát a megmaradás, a fennmara­dás jelenti. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy a kultúra a jövőben is szükség legyen!" Ezután a magas szellemi­ségű alkotó munkáról szólt az igazgató: „Sajnos, a krea­tivitást az elmúlt negyven év intézményrendszere az emberekből kiölte. Még nem is olyan rég, az újat aka­rás az individualizmus vád­ját vonta maga után. A kezdeményező kedv sanda pillantásokat váltott ki. Amikor a dolgok megszo­kott menete valahol meg­akadt, a kialakult állóvíz­ben mindenki nyugodtan várt, hogy majd ,csak jön valaki, aki megmondja, mit kell tenni, merre kell men­ni, sőt, újra biztosítja a szükséges anyagi, tárgyi fel­tételeket is. Nos, ezúttal is, e helyről is elmondhatom, hogy ez a szemlélet már a múlté. Senki nem fog jön­ni, és nem fogja megmon­dani, mit kell tennünk, de anyagi támogatásra sem számithatunk." A nem protokolláris hangvételű tanévnyitóból nem hiányozhatott az ön­meghatározás sem: „Hi­szem, hogy mi, akik a mai körülmények között itt va­gyunk, valami határtalan optimizmusról teszünk ta­núbizonyságot. Hisz mi a világ, az ország számos ba­ja-gondja közepette mégis megpróbálunk tenni .vala­mit a humán műveltség el­ismertetéséért, és legszemé­lyesebb hivatásunkért, a zenéért. Ma is hiszünk ben­ne, hogy a léleknek tovább­ra is szüksége lesz a mély­ről fakadó igazságok meg­nyugtató erejére, az embe­riség legjobbjainak évszáza­dokat átívelő üzenetére, mai kusza érzelmi világunk megsejtetésére, tekintetünk misztikus előrevetítésére, egyszóval, mindarra, amit nekünk is, másoknak is, a művészetek jelentenek. Vannak helyzetek, amikor talán könnyű az utat végig­járni. Most úgy tűnik, nem­csak tudással, tehetséggel, szorgalommal, de nagy­nagy akarással, hittel, sőt, fortéllyal, ravaszsággal is fel kell vérteznünk magun­kat, ha csatát szeretnénk nyerni." Az igazgató elmondta, mit vár el az intézmény hallgatóitól, melyek az ér­telmiségi lét azon ismérvei, melyek egyben a követel­ményrendszert is jelentik. Befejezésül pedig a követ­kező gondolatok hangoztak el: „Engedjék meg, hogy mindannyiunknak őszintén kívánjam, őrizzük meg to­vábbra is a jövőbe vetett hitünket, bizalmunkat, opti­mizmusunkat. Higgyünk abban, hogy a leszálló ágat mindig követi a fölfelé íve­lés. Kis visszatekintéssel megfigyelhetjük, hogy a hatvanas években volt ál­lami irányítás, és voltak anyagi lehetőségek. A het­venes években is volt álla­mi irányítás, de már nem volt pénz. Napjainkban már nincs -sem állami irányítás, sem. anyagi támogatás. Ezek után már csak egy variáció következhet: lesz anyagi bázis, és nem lesz állami irányítás. És ez nem is a legrosszabb megoldás. Kü­lönösen, ha majd a zenei életet felelősen gondolkodó, jól képzett muzsikusok irá­nyítják." D. I. Befejeződtek Berlinben a tárgyalások Grósz Károly hazaérkezett Közös közlemény Penteken reggel igen ko­rán kezdődött Grósz Károly­nak és kíséretének program­ja. Günter Schaboimki, az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a berlini pártbizottság első titkára fel­kereste niederschönhauseini szálláshelyén az MSZMP fő­titkárát. és egyórás megbe­szélést tartott vele. Nem sokkal később a ma­gyar pártvezető a gazdasági élet jelentős személyiségei­vel találkozott: a nieder­schönhauseni konferencia­épületben munkamegbeszé­lésen fogadta az NDK kom­binátjainak. külkereskedelmi vállalatainak és utazási iro­dáinak vezérigazgatóit. A tanácskozás után Grósz Károly és kísérete a berlini városházát kereste fel. ta­lálkozott Erhard, Krack fő­polgármesterrel. Pénteken délben a magvar kolónia tagjaival találkozott a berlini nagykövetségen Grósz Károly, kora délután pedig az NSZEP Központi Bizottságának székházában folytatták és befejezték a hi­vatalos megbeszéléseket. A tárgyalások lezárása után Grósz Károly a nemzetközi sajtó képviselőivel találko­zott. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. Grósz Károly pénteken este hazaérkezett a Német Demokratikus Köztársaság­ban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Kíséretében volt Németh Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, ke­reskedelmi miniszter és Kó­tai Géza, a KB külügyi osz­tályánaki vezetője, a KB tagjai, valamint Major Lász­ló, a KB irodájának veze­tője. A pártélet és a pártmunka nyilvánossága Fontos téma a megyei párt­végrehajtútmollság előtt „A politikai intézmény­rendszer reformja új köve­telményeket támaszt és le7 hetőségeket teremt a politi­kai akarat hatékony formá­lására és elfogadtatására Ehhez nélkülözhetetlen a politikai nyilvánosság, a tá­jékoztatás megújítása..." — ez a gondolat a kiinduló pontja annak a vizsgálódás­nak, amelybe a Csongrád megyei pártbizottság fogott, s azzal indított el, hogy tegnapi végrehajtó bizottsá­gi ülésén mégvitatta a pro­paganda- és művelődési osztály erről szóló jelenté­sét, s további eszmecseréket szervezve, majd a megyei pártbizottságot is „megkí­nálja" vele, hogy döntése­ket kérjen rá. Határozottan minősít: a párttestületek és vezető szervek munkájának nyilvánosságát elégtelennek, nem megfelelőnek nevezi. Erről a párttagság is ha­sonlóan nyilatkozott az őszi­tavaszi vitákban. Sok volt a „titkolódzás", az informáci­ók elhallgatása, megszűrése, késleltetése, s ez bizony a bizalom pilléreit gyöngítet­te. Ahol nem kellő a nyílt­ság — ott fellép a „jólérte­sültség", pletykák. kapnak lábra. Az országos pártérte­kezlet óta még inkább igényli a tagság, hogy ráte­kintése és tényleges befo­lyása legyen a döntési fo­lyamatokra — állapítja meg a jelentés. — Ezért nem­csak hogy korrigálni kell: a tájékoztatás elveinek és gyakorlatának felülvizsgála­ta időszerű; egész rendsze­rének fejlesztése van napi­renden. Közeledik az őszi betakarítás ideje A júliusban bekövetkezett aszály a kalászosok termés­eredményében már nem oko­zott lényeges terméskiesést, rekordhozamok születtek. Az őszi árpa hektáronkénti me­gyei átlaga 3,9 tonna, a bú­záé 5,5 tonna, a rozsé kö-| zel 2,2 tonna, s a tavaszi árpára, zabra sem lehet pa­nasz. A szárításban nem volt fennakadás, az alkat­részellátás néhány krónikus hiánycikket kivéve elfogad­ható volt. A felvásárlás a kezdeti hitelezési nehézsé­gek, a pénzhiányból adódó b zonytalanságok ellenére vé­gül is folyamatosnak érté­kelhető. Az üzemek közel 180 ezer tonna gabonát ad­tak át a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak. Az aratás után a szalma­betakarítás ütemesebb volt a szokásosnál, s a talajmun­kák sem késtek. A másod­vetések azonban több he­lyen elmaradtak a szárazság miatt. Az öntözővíz 18 ezer hektárra jutott el, elsősor­ban a kukoricaterület nö­vekedett a korszerű beren­dezések beállításával. Az őszi érésű növények a A zökkenőmentes betakarítás előfeltétele, a ked­vező időjárás mellett, a gazdaságok felkészültsége, műszaki színvonala, s különösen a szervezettség, ösz­szehangoltság. Tegnap, pénteken a megyei tanács épü­letében a megyei szervezési bizottság az aratás ta­pasztalatait összegezte, s az őszi időszak feladatait vá­zolta. rendkívüli szárazságot na­gyon megsínylették. Az au­gusztus eleji felmérések sze­rint a nagyüzemek aszály­kára meghaladja az 1 mil­liárd forintot. A tavaszi fagy, a jégverés és viharká­rok 200 milliós hozamki­esésével ez így együtt meg­rendítő csapás a gazdaságok pénzügyi helyzetére. A ho­moki területeken halmozot­tak a hátrányok. A megyei vezetés indítványozta, hogy aszályos térséggé nyilvánít­sák vidékünket, s ezzel együtt kedvezőbb pénzügyi hátteret biztosítsanak gaz­daságainknak a folyamatos termelés fenntartása érde­kében. Az aszály a kukoricater­més harmadát vitte el, a kényszersilózott terület is jelentős. A cukorrépa hely­zetén még a mostani idő­járás változtathat, de a ter­melők hektáronkénti 9 ton­nás kiesést becsülnek. A ko­rábban rekordtermést ígérő napraforgó is a közepes szintre csúszott vissza. A burgonya átlagtermése első­sorban azért marad el a vá­rakozástól, mert a gumók zöme apró maradt. A vö­röshagyma közepes hoza­mokat ad. A feldolgozók ke­vesebb paradicsomterületre szerződtek az idén, s most a szárazság miatt nem tudják a tervezett mennyiséget fel­vásárolni. A fűszerpaprika­területek jelentős részét ön­tözték, így a szükséges mennyiség megterem, a ki­esés elsősorban a homokvi­dékre esik. A betakarításhoz szüksé­ges géppark nagy része el­használódott, így jelentős az alkatrészfelhasználás. Az Ag­roker készletei jelentősek, de főként szocialista országok­ból rendkívül rapszodikus a szállítás. A száritókapacitás összességében elegendő, de egyes körzetekben szük­ség lesz arra, hogy az üze­mek egymást kisegítsék. A felvásárlásban és for­galmazásban a kukorica okozza a legnagyobb gon­dot, a megyei szükséglet fe­lét kitevő mennyiségre egy­előre nincs fedezet. A szá­las és tömegtakarmányok 15 százaléka nem biztosított a helyi termelésből. Az igé-< nyelt répaszelet-mennyiséget nem tudják a cukorgyárak leszállítani. A betakarítás mellett 95 ezer hektáron kell az őszi vetéseket elvégezni, s meg­alapozni a jövő évi ter­mést. A vetőmagvak ellá­tása jónak ígérkezik, saj­nos, a műtrágya-áremelke­dés és a szövetkezetek pénz­ügyi gondjai miatt a táp­anyag-utánpótlásban helyen­ként „ésszerűtlen" takaré­koskodásra is számolhatunk. T. Sz. I. Milyen fontosabb megál­lapításokat hagyott jóvá a végrehajtó bizottság? A pártéletről, a pártmunkáról, a közhangulatról, a dönté­sekről szóló tájékoztatás nem elég gyors. A kérdések­re, véleményekre adott ér­demi és nyilvános válasz­adás rendszere hiányos. A helyi nyilvánosság fejleszté­sére irányuló törekvések lassan, vontatottan érvénye­sülnek — és így tovább. De tartalmazza a testület által jóváhagyott dokumentum a megoldást szolgáló pártam­bíciókat is. Így egyebek kö­zött kimondja; a helyi párt­nyilvánosság reformjának középpontjába a testületi döntéshoaatal széles körű, demokratikus alapokra he­lyezését kell állítani. Le­gyen nyilvános a pb és a vb munkaterve, hogy a párttagság hozzájárulhasson (a témák megtárgyalásához; a párttagság nagy részét érintő kérdésekről, elenged­hetetlen a széles körű párt­vita; jusson nyilvánosságra, a fontos előterjesztések lé­nyege és a megyei vezető testületek ülésének, vitájá­nak és állásfoglalásának tartalma, beleértve a sze­mélyi kérdéseket is. A jelentésben és a széles körű vitában természetesen sok szó esett a tömegkom­munikációs intézményekről. Ezeknek önállóságát a fele­lősség rendszerében maxi­málisan biztosítani kívánja a pártvezetés. A párt saját orgánumai esetében azt) tartja mérvadónak a testü­let: milyen a politikához való viszonyuk, s miként szolgálják a politika érvé­nyesítését. Elhangzott olyan javaslat: a pártlapok eseté­ben érzékeltetni és érvénye­síteni kellene, hogy nem csupán a pártbizottságok lapjairól van szó, hanem a pártmozgalom lapjairól. Bizonyos, hogy még ezen az őszön, a megyei pártérte­kezlet előtt, kialakul a he­lyi politikai nyilvánosság új rendszere és gyakorlata, s ehhez hozzáadhatja gondo­latait a párttagság, hiszen igénylik a véleménynyilvá­nítást ebben is, hogy a me­gyei pártbizottság minél szélesebb körű ismeretanya­got mérlegelve dönthessen majd

Next

/
Thumbnails
Contents