Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-09 / 216. szám

1988. szeptember 10., szombat 3 Kiállítás A vízlépcsőrendszerről A Középdunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Rákóczi úti székházában csütörtökön megnyílt a Vízlépcsők a Dunán című kiállítás. Az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat és a Vízügyi Tervező Vállalat rendezte a betablón egyebek között a szeptember elején rendezett környezetvédelmi konferenciája állásfoglalásának szövegét, amelyben a vízlépcsőrendszer azonnali leállítását sürgeti. A Vásárhelyi Társaság tablóján pedig kifüggesztették többek között azt mutatót, amelynek 22 tabló- a dokumentumot, amely a ja rövid áttekintést ad a folyók vízi energiáját hasznosító művek fejlődéséről, s elsősorban a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer tervezéséről, az ezt megelőző tudományos kísérletekről, és u környezetvédelmi hatástanulmányok készítéséről számol be. Kiállították a bösi és a nagymarosi vízlépcső makettjét, a vízi „erőművek működési modelljét és a vízlépcsőkkel érintett folyó menti térségek térképeit is. A rendezők lehetővé tették, hogy a duzzasztóműveket ellenző Duna Kör és az építést támogató Vásárhelyi Pál Társaság is egy-egy tablón ismertesse érvelésének legfontosabb argumentumait. A Duna Kör elhelyezte a külföldön élő magyaroknak a vízlépcsőrendszert ellenző 26 pontos nyilatkozatához fűz megjegyzést, és tételről tételre megcáfolja az állításokat. A kiállítást október 31éig lehet megtekinteni — szombaton és vasárnap is — naponta délelőtt 10 órától délután 6 óráig a Vízügyi Igazgatóság — Budapest, VIII., Rákóczi út 41. szám alatti — székházában. A bemutató helyszínén a rendezők közönségszolgálati irodát állítottak fel, amelyben a kiállítás idején neves szakemberek adnak választ az érdeklődőknek a magyar—csehszlovák vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kérdéseikre. (MTI) MTESZkonferencia A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége szeptember 27-én tartja I. országos érdekvédelmi konferenciáját — jelentette be csütörtökön, sajtótájékoztatón Tóth János, az MTESZ főtitkára. A tanácskozáson nem vezetők és tisztségviselők, hanem a műszaki értelmiség különböző szakmai csoportjainak — kutatóknak, technológusoknak, konstruktőröknek, művezetőknek és oktatóknak — a képviselői vesznek részt. A küldötteket a területi, vállalati és egyetemi MTESZ-egyesületek vitafórumokon választják meg. A konferencia összehívását az tette szükségessé, hogy a műszaki értelmiség anyagilag, valamint munkahelyi és társadalmi presztízsszempontjából hosszú időn át háttérbe szorult. Az MTESZ főtitkára kijelentette: a szövetség eddig olyan érdekvédelmi feladatokat is kénytelen volt ellátni, amelyek az ágazati szakszervezetekre tartoznak. (MTI) Mezőgazdaság az esztendő Domaszékcn a szövettenyésztéses szaporítású, vírusmentes vetőmagból rekordtermést ad a Boro burgonya A kedvező kalászos gabona termésen kívül az idén nemigen lesz a mezőgazdasági üzemekben olvan növény, amelytől jó jövedelmet várhatnának. A nyári hónapok tetemes csapadékhiányát tükrözi a határ lehangoló képe. Amiből többen és többet termeltek — főként a zöldségnövényeket —. értékesítési gondok, alacsony nagybani árak kérdőjelezik meg a gazdaságosságot. Ez a helyzet végül is a pénzügyi nehézségekben csapódik le. nő a mezőgazdaság hiteligénye. de ezt a bankok csak részben, s viszonylag magas kamatokkal biztositták. A költségek viszont folyamatosan emelkednek, példa erre a legutóbbi műtrágya-áremelés. s az állattenyésztést sújtó növekvő takarmányárak. Az erősek a tartalékaikat élik fel. a gyengébbek energiáját a pillanatnyi lélegzetvétel. a csöd elnapolása emészti fel. A iövő évi termelés megalapozása olykor a lehetetlenség látszatát kelti. A domaszéki homokon kukoricát a tagi gazdaságokban termelnek, saiát szükségletre. Csövet nemigen látni rajtuk, idő előtt elszáradt a növény. Paprikára, paradicsomra a korábbinál kisebb területre szerződtek a feldolgozók, s most ez a kisebb parcella adia a feleharmada termést, s nem ne- J^ba™ck_ ta?\ héz kitalálni, hogy a szerényebb bevételeket. A takarmányozási gondoknak tudható be. hogy a Szőlőfürt Szakszövetkezetben kevesebben mernek marhahizlalást vállalni. A sertéshizlalást a tápáremelés és a várható kukoricahiány veti viszsza. A közösben több a lehetőség az ellentételezésre. sem tudtak, s fogalmuk ahogy az elnök mondia. a S1"CS mit kezdjenek a szólóműanyag vödör legalább ..te- ve'rem", a faipari tevékenység- A Deszki Maros Tsz meliore. a fuvarozásra is iobban rált és öntözött területein ráhajtottak, s a varroda nye- nincs gond a terméssel, csakreségesebben termel. A bio- hogy itt az aszály számláiátechnológiai labor, amint a ra nem a kiesett hozamokat. burgonyaszaporitáson kívül hanem a hektáronkénti ieen más. exportra szánt növé- magas, ötezer forint körüli nyekre is kiterjesztette mű- költségeket kell írni. A 45 ködését. már le is mondhat hektárnyi részes és háztáii a haszonról. Az export néev- • „„„„,,•„ .,„„ ,. . j~i teher paprikara van ugyan lépcsős. a kozremukodok , lépcsőnként fölöznek le anv- vevo- ' de m'vel exportra nyit a bevételből, mint amit megy. még ki is kell fénvesía termelő kap érte. Ez igv teni. Az érte kapott 7.50-es nem sokáig mehet. A burgo- ár nemigen ezt a nyavetomag-termesztesben azért akad öröm. a szerénven többletmunkát, de a belföldi megöntözött táblán a Boro piac telítttt. így nincs más fajta soha nem látott ter- választás. A szövetkezetben móst adott, hektárral átszá- az idén a konzervgyár részémi tva tán még az ötszáz má- re lecsógyártáshoz készítik a>át is Volt olyan tő ame- elő a paprikát, napi 150 má: zsa mennyiségben. Ez azonban zömmel nem a saiát termésüket apasztja, mert ez ipari minőség, s még kevesebb az érte iáró pénz. A hagymára egyelőre nincs vevő. mivel az ajánlott alacsony exportárat nem fogadták el. A lanyha kereslettel s a mégis magas bolti árak-, kai függ össze, hogv saiát kereskedelmi ágazatuk gyökér, hagyma, paprika és mák helyszíni értékesítését hirdette meg. Az árukukoricát négyszáz hektáron öntözték, s itt a termés is elfogadható, ahova nem tudtak vizet juttatni az megsült. A vetőmag-kukorica betakarítását most kezdték el. itt nem lehet panasz a hozamra. A vetőmag-napraforgó közepes termést adott a jobb vizellátású Maros-parti részen. Az öntözött szója 2,5 tonnát ígér. melv szintén elfogadható. Nem úgy az étkezési bab és a lenvetömag, amelyre már nem jutott viz. A takarmánymennyiséget csak úgy tudták biztosítani, hogy nem lyik alatt harmincöt gumót fogtak magot, inkább a szészámoltak össze. nát választották. A lucerna A szövetkezetben a siló- harmadik és negyedik kaszázást a napokban fejezték be. lása olyan gyér. hogy éppenhogy megtermett a ebböl tartalékot nem tudtak szukseges mennyiség. S hogy . . ,/.,.,..„ a jövőben se legyen gond a képezni" aZonnal íeletet'k A takarmánvellátással. a tele- íű csak eSV kaszálást bírt az pitett gyepterületeket felül- idén. vetik. Abban is bíznak, hogv Ha az idei termésen már minden évben, húsz hektárt nem is seRÍt de ió1 iönne telepítenek, most hord iák a e&V csapadékosabb időszak tőzeget a területre. A szőlő az őszi tala¡munkák előtt. 120 hektáron 2.5—3 tonnás mert most még igencsak hozamot iger. 7 és 10 forintos kilónkénti áron sikerült leszerződni rá. Gyenge bevétel. de még mindig jobb a helyzetük, mint sok más gazdaságé. akik még szerződni szikrázik az eke a kőkemény földben. Legalább a iól előkészített. megázott talaj adjon biztatást, hogy jövőre talán minden jóra fordul. T. Sz. I. Beszélgessünk a megújulásról Város és vidéke Ugye, elhiszi nekem a kedves olvasó, hogy a tanácskozásokról írt tudósítások nem tartoznak az újságírói vágyálmok közé. Az okokról most inkább hadd ne szóijaki részletesebben. Legfeljebb ennyit: az elmúlt évek hevesnek aligha sadalmi teknek. és tömegszervezemegítélése szerint ilyen tapasztalatok is voltak az el„A város« pártbizottság rnúlt években szűkebb pátmunkáját azért minősíthet jük jónak, mert évek törekszik az újításokra, s a városi pártértekezlet összehívásával is bizonyította, hogy komolyan gondolja a nevezhető politikai életében megújulási program gyakorbizony számtalan üres szócséplés, álellenzéki, formálilati megvalósítását" — kezdte hozzászólását Simicz Jósán sem demokratikus vita Zsef (Deszk). Majd gondigyekezett erősiteni a tollforgatókban (no meg a józanabb értekezőkben) az előbb jelzett ellenkezést. Aki viszont manapság' kapja feladatul, hogy végigüljön egy-egy vitát, jó, ha alaposan „beedzi" tollát. Régóta sukat, a környező községeként említette, hogy a testületi tagok kapcsolata nem elég szoros a képviseltekkel, s a jobb testületi munka alapfeltétele lenne, hogy a pártbizottság tagjai alapo. riánkban. Szintén az önállóóta sághoz kapcsolódva tette fel a kérdést: mit ér mindez az eszközök hiányában, akkor, amikor a megvalósítást állandóan változó vezetői vélemények gátolják. Szólt az államapparátus gondjairól is, kifejtve: a mai magas követelmények mellett mind kevesebben vállalják e munkát, hiszen a fizetések nincsenek arányban a kötelességekkel. Mint már írtam — a vitát végig a régóta várt őszintesabban ismerjék meg váró- ség kritikus hang jeiiebírált fékek tűnnek el, s mintha mind többen követnék is a gyakorlatot, miszerint a nyíltság és az őszinteség... De így ezt aligha kell külön magyarázni. Különösen nem azoknak a községi vezetőknek, akiket szerda délutánra hívott vitázni, véleményt mondani a városi pártbizottság. A téma — a városi pártértekezlet ket, hisz enélkül vélemémezte. Nos, most azt a minősítést újra meg kell erényük csak egy szűk kör ál- sitenem, mert Nagy Huszláspontjának továbbítása marad. Adóügyben pedig egy magyarázatra aligha szoruló mondat: teljesítmény-visszafogó hatása kétségtelen. „Eredménye" peszein Tibor (Bordány) hozzászólásának minden pontját így építette föl. Most hiadd idézzek ezekből, szó szerint: „Vegyük már észre, hogy ha a párt vezető párt községi pedagógus százszor inkább részesművelést vállal, mint plusz órát). Ezt pedig aligha nevezhetjük a dokumentumtervezete — jó szeilemi energia hatékony alapot teremtett ahhoz, hogy felhasználásának. Szeged és vidéke kapcsolatáról éppúgy szó essék, mint ideológiai bizonytalanságainkról, vagy a párt tekintélyéről, .munkamódszeréről. Oláh Miklós, a városi pártbizottság titkára bevezetőjében szólt arról, hogy a pártirányítás rendszerének változásával több község is „elszakad" Szegedtől január elsejével, de ez a tény nem változtathat az utóbbi években mind erósebbé váló együttműködésen. Ugyanezt a gondolatot bővítette hozzászólásában Kálmán Ferenc (Zsombó) is, aki jónak minősítette a városi és községi pártszervek kapcsolatát. Gondként említette viszont a pedagógushelyzetet. Mint elmondta, különösen a szakképzett tanítók hiánya okoz sok fejtörést a községekben élő szülőknek. Maróti Antal (Zsombó) hozzászólásában többek közt a nártbfeottsági munkáról szóló tájékoztatás bővítését kérte, beszélt a párton belüli statisztikai szemlélet eltörlésének fontosságáról, s az eddiginél nagyobb önállóságot kért a községi tárdig elgondolkodtató: egy akar maradni, el kell felejteni az irányító jelzőt, a monopol helyzetet. ... Tegyünk azért, hogy hazánk végre jogállammá váljon, ahol miniszter nem módosíthat törvényt, s ahol garanciák vannak arra, hogy az ember teljes jogú állam, legfontosabb polgárrá váljon, ne pedig hogy őrizze alattvalóvá." A pártmunkáról szólva kifejtette: véleménye szerint a megkettőzött irányítás toMolnár Albert (Röszke) véleménye szerint a városi pártértekezlet feladata az, meg mindazt, ami érték, de szakítson a rossz beidegződésekkel, s váljon olyan fórummá, amely lehetőséget vább nem tartható, a p.ut ad a legjobb megoldások átgondolására. így például érdemes foglalkozni azzal, hogyan lehetne a tájékoztatás még gyorsabb, pontosabb és hitelesebb, s hogyan változtatható meg az az elképesztő bürokratizmus, amely nap mint nap gátolja a gazdálkodó egységek munkáját. De elemzésre érdemes életszínvonal-csökkenésünk éppúgy, mint az elosztási viszonyok, vagy az inflációt gerjesztő gazdaság Konkrét javaslata így hangosak politikai irányítást vállaljon mauara egy jóval kisebb, de felkészültebb apparátust mozgatva A képviselet alapjat pedig ne egy adott közösség létszáma, hanem a homogén i-rdeic hata rozza meg. A kétórás vitában végül Faragó Mihály (Szatymaz) kért szót. Elmondta: . véleménye szerint a városi pártbizottság az elmúlt időszakban becsülettel végezte munkáját, kihasználta a korlátozott önállóság lehetőzott: a dokumentum foglal- ségeit. A munka további ja kozzon többet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gondjaival. Kónya József va) felvetette: vitása érdekében tett javaslata pedig így hangzott: a testületi tagok kiválasztá(Sándorfal. sakor ne a reprezentatív meg kell funkciók legyenek a meghavizsgálni, hogy az önállóság tározók, hanem az, ki akar nem azt jelenti, hogy magára hagyjuk gondjaikkal a kisebb településeket, mert és ki tud többet tenni a pár. tért. B. Z. Lakóterületi szemmel... Nem tudom, örüljek, vagy szervezeti bizottság keresi kiábrándultan legyintsek, a helyét, olvashatjuk az álként valóban operatív módon beavatkozott az alapHárom vitaanyag fekszik lásfoglalás-tervezetben. Ez szervezetek életébe. Az is a megfogalmazás többeket vitára késztetett, kérdés, jófelé vagy előttem, melyekkel felszerelkezve érkeztem a városi szakszervezeti bizottság legutóbbi ülésére. Lehetséges-e egyszerre, egyformán feltüzelni a hallgatóságot, kérdeztem magamban. Hipotézisem beigazolódott, a városi pártbizottság állás- egyes körzetekben foglalás-tervezeténél időzött szakszervezeti sejtek legkevesebbet a testület, a A tömegszervezetek másik két szakszervezeti téma — a mozgalom megújulása és a bérpolitika — viszont heves vitát váltott ki. Gondolom, ebben a körben ez természetes, és bocsánatos bűn. A kétéves szegedi szakkétségtelen, a mozgalom egyFontos előre nem érdemel- pozitív rossz értékelést. Börcsök László irányba indult el a városi szerint hiányzik az anyagbizottság. Amikor arról be- ból az, hogy a szakszerveszélünk, erősíteni kell a la- zetek miként kapcsolódhatkóterületi politikai munkát, nának az egészségmegőrzés nem hanyagolhatók el az programjába. Az sem derül ki, hogy Szeged iskolaváros. Csonka István arról beszélt, nemcsak a városi ban fontos működő sem. sorámegfogalmazni Bordány, Szatymaz, Zsombó Közösen könnyebb Bordányban, Szatymazon hetente 8 és fél órát rendel, és Zsombón mindig törté- de a zsombói központi szaknik valami. Valami új, olyan rendelőt a másik két közdolog, ami kénzenfekvő, ség betegei bármikor felcsupán ki kell találni. Egy- kereshetik. Pénzügyi ellenőrt alkalmaznak, aki a társult községekben a tanácsi irányítás alá tartozó költségvetési egy példa az említett községek sorrendjében: növénypatika, munkagép a lakosság segítésére, gázfűtés a tanyán. Nemrégen ismét újí- szervek, intézmények és tottak, de ezúttal közösen: egyesületek pénzügyi ellenegyüttműködési szerződést őrzését végzi. Okos gondokötött a három tanács. . , . . >„„„„ „„„ „ , ., .. _ lat, hiszen nem lenne gazEzentul a zsomboi gyér- ' mekorvos és asszisztense daságos kulon-kulon alkalSzatymazon és Bordányban mázni ellenőröket. ezek helyét, szerepét. Töb- szakszervezeti bizottság kebek között erről beszélt Hor- rési a helyét, hanem a többi váth András, a bizottság tit- szervezet is. Helytelenítette kára. Arra is kitért, hogy az óhajok megfogalmazását, meg kell szüntetni a vezetéssel kapcsolatos anomáliákat. Az alkalmatlanná vált vezetőket nem tűrhetjük meg, a párt szavahihetősége kerül veszélybe. A Ezek szerint „javuljanak az oktató-nevelő munka feltételei az általános iskolákban, javuljanak és bővüljenek a felsőoktatási intézmények, a tudományos altisztesség, a hozzáértés hiá- kotóműhelyek munkafeltételei. „Szerinte az ilyen kívánságoknak nincs realitása, legfeljebb a szinten tartás képzelhető el. Szólt még arról is, hogy a vezetői erkölcsiség mellett nem elhanyagolható az általános tárés sadalmi tisztesség sem. Azt Dobóczky Károlyné, a bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ne keltsünk illúziókat. Továbbá szívesen olvasna a ternyát manapság már nem engedhetjük meg magunknak. Jachinek Rudolf többek között a tervezet azon megállapítására reflektált, miszerint a szakszervezeti mozgalom bátortalan, túlságosan operatív, mondta, a helyzet alapvetően akkor változik, ha megszületik a szakszervezeti törvény. Szerinte eleddig jobbnál jobb állásfoglalások szü- vezetben valamit arról, milettek, de ezek megvalósulását soha, senki sem vizsgálta. A tervezetben konkrétabban kellene megfogalmazni a szegedi célokat. Lábdi Gizella beismerte, hogy a szakszervezet időnként változik meg a pártbizottság munkastílusa, illetve a testület hogyan látja saját önállóságának feltételeit. B.E.