Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

Kerepesi Sándor Ha valaki átolvassa Kerepesi Sándor életrajzát, szinte hitetlenkedve sorakoztatja magában a tényeket — hát ennyi minden belefér nyolc és fél évtizedbe? Az 1903ban született gyerek már 10 éves korában maga keresi kenyerét — apja pásztornak adta ki a Szeged környéki gazdákhoz, hogy a kubikoscsalád gondjain ez is enyhítsen valamit. Később Vásárhelyen volt cseléd, s 17 évi munka után került vissza a szülői házhoz. A 30-as években alkalmi munkás volt, dolgozott kőműves mellett, kubikolt, aratási, cséplési munkákat végzett. 1941-től útépítő munkás, majd a felszabadulás után az építőiparban dolgozott nyugdíjazásáig. Ez a sors alapozta meg a világ dolgai iránt érdeklődő fiatalember döntését: 1933. októberében belépett a szociáldemokrata pártba, a Szeged felszabadulásáig aktív részt vállalt a napi pártharcokban, a választási küzdelmek agitációs szervezésében, az építömunkás-szakszervezet sztrájk és bérharcaiban. 1940-ben alapító tagként vett részt a földmunkások szegedi szervezetének létrehozásában, Szeged felszabadulása után azonnal a kommunista. párt tagja lett. Alapító tagja volt a polgárőrségnek, részt vett a földosztó bizottság munkájában. Később cséplőgépellenőrként dolgozott. Kerepesi Sándort — akit munkásmozgalmi tevékenységéért a Szocialista Hazáért Érdemrenddel is kitüntettek — tegnap délelőtt a városi pártszékházban köszöntötték 85. születésnapja alkalmából. Koncz János, a megyei és Schmidt József, a városi pártbizottság titkára tolmácsolta a felsőbb pártszervek köszönetét sok évtizedes tevékenységéért, s átadták a pártbizottságok ajándékait. Szegedi tervezők sikere A települési környezet minőségének javítására hirdetett országos tervpályázatot a KISZ az érintett minisztériumokkal és szakszervezetekkel közösen. A közelmúltban kihirdetett eredménylistára fölkerültek a Csomiterv munkatársai is: Bodor Dezső, Hatvani Ágnes, Kiss Lajos, Szuszik Zsuzsanna és Timár Gertrúd. Közös pályaművük, mely a II. díjat érdemelte ki, Csongrád esetében tárta fel a települési 'környezet állapotát — a védett környezeti elemek és a környezeti ártalmak vizsgálatán keresztül. Az általános rendezési terv javaslataival összhangban a pályamű azokat a leglényegesebb tennivalókat emelte ki, amelyekkel javítani lehet a városi környezet minőségét. A talajvédelmi, szemételhelyezési, szennyvízkezelési javaslatokat, iidülóterület-bővítési ötleteket, a levegő tisztaságának védelmére kidolgozott megoldásokat, az élővilág és a táj megóvásának módozatait értékelve a zsűri megállapította: „a pályamű... értékes ötleteket és jól ütemezhető javaslatokat tartalmaz a környezetminőség javításának érdekében." Uj film A szakasz Színes amerikai film. Irta cs rendezte: Oliver Stone. Fényképezte: Robert Richardson. Zene: Georges Deleruc. Főbb szereplők: Charlie Shcen, Willem Dafoe, Tom Berenger, Forest Whitaker, Francesco Quinn, John C. McGinley, Richard Edson. Nincs még két esztendeje, hogy az amerikai, sőt a világsajtó — fölöttébb ritka eset — gyakorlatilag egybehangzóan kürtöli világgá a szenzációt: megszületett az első ..igazi" film a vietnami háborúról. ..A szakasz az egyik legerőteljesebb háborús film, amely valaha kétszült" — így a The Wall Street Journal. ..Vérrel irt. nagy dokumentum" — ekképpen a Time. „Rengeteg veterán van. aki magára ismer a szereplőkben " (L'Express.) Oliver Stone bámulatos, már-már gyanús gyorsasággal hozzánk eljutott müvét látva, az ember kénytelen újból szembenézni a klaszszikus József Attila-i költői esztétika igazságával: „véred csak azért ontsd ki. miért sírni tudsz." A szakasz kettős fénytörésben bizonyítja e tételt: az 1946-ban született. Vietnamban harcoló Stone közvetlen személyes élményként átélt háborúbemutatása éppen az egyéni tapasztalat. Iám. mindent hitelesíteni képes összhatásában tud meggyőző lenni — a kiontott vérért jelképes vért (vagyis megszenvedett. igaz alkotást) ..hullató". azaz létrehozó írórendező művét éppen a megszenvedettség látványos, sokszor elképesztően szuggesztív képi vetületei emelik esztétikai magasságokba. A szakasz egyszerre regisztrálja a háborús pszichózist. az amerikai katonát és a katonaságnak több. ma már klasszikus és elsősorban amerikai irodalmi műből iól ismert, általános érvényű mikro- és makrostruktúráiát. Chris Taylor. aki magát Stone-t megszemélyesítve főhőse-narrátora a filmnek, igazából rezonőr is: körülötte és általa fűződnek előttünk sorba a jellegzetes figurák és helyzetek, a lélektani képleteket pompásan illusztráló konfliktusok és a döbbenetesen realista jelenetek — géppuskarakaszból kibomló tölténvfüzéren egymás mellett sorjázó lövedékek. Vietnam (vagy éppen — miként már erről is egvre többet olvashatunk: Afganisztán) politikai-pszichológiai alapképlete rendkívül jellegzetes és kiváló lélektani „motivációs bázist" biztosít. A társadalomnak nagyobbrészt alsóbb régióiból érkezett huszonéves fiatalemberek az erőszakos és értelmetlen elmúlás szörnvű szakadékszéli haláltáncába merevülten villantanak föl önmagukról és környezetükről kétségbeesett pillanatfelvételeket. Ennek a döbbenetes. elemi ereiű képmontázsnak sorozatai Remarque Nyugaton a helyzet változatlanjától Norman Maileren át egészen Olivér Stone Szakaszáig sorjáznak, élesen és hátborzongatóan pattogvacsattogva. Az eszelős, elembertelenítő rettegés, a fizikai kimerültség, a sár. a hőség, a rovarok, a kialvatlanság — és a túloldalon az emberség fel-felizzó szikrái: a baitársiasságnak. a bátorság felelősségének és az . emberi együttérzés poklokban szeretetet csiholó halhatatlanságának nehéztüzérségi becsapódásai. A háborús valóságból. ebből a roppant plasztikus körképből az amerikai katona egyszerre kemény és esendő arcéle éppúgy éles kontúrokkal kirajzolódi'.-,. mint a katonaság annvira iellemző. minden katonaviselt hazai férfiembernek is nagyon ismerős belső rivalizálásai. sajátos emberi viszonylatainak együttese. Chris Taylor. aki nagymamájának írogatván tudósít az ázsiai pokolról: egyfajta magányos keresztesvitéz. Regisztrálja az eseményeket, de úgy. „mintha csak egy túlélési kézikönyvet állítana össze", ahogyan egy másik kritikus íria. Míg a szintén oly híres (és jó) Apokalipszis. most csak gigantikus vízió volt egy. a sötétség mélyén tett különleges Orfeuszutazásról. férfias virtuskodás, kis miszticizmussal megspékelve — A szakasz, ínéha túlfeszített cselekményével. olykor már túlírtnak ható forgatókönyvével és a befejezéskor, sajna, teljesen szükségtelenül fellengzős szónokiassággal együtt: indulatos. fontos és a tökéletességig élethű filmben az amerikai önismeret nagyvonalúságának nem mindennapi hatású manifesztuma. Domonkos László József Attilakézirat Makóról elszármazott budapesti lakostól vásárolta meg a Makói József Attila Múzeum névadójának eddig ismeretlen kéziratát. A képen: Tóth Ferenc, a múzeum nyugalmazott igazgatója a kötettel tl Skean head // az arabnak nem barátja Május negyedikén mozgalmas események tanúja lehetett, aki az esti órákban a Kárász utcán sétált. Leegyszerűsítve: kisebb-nagyobb csoportok föl-alá rohangáltak, majd összecsaptak. A verekedésnek a rendőrség közeledte vetett véget. Hogy bővebben mi történt, az néhány napja a szegedi bíróságon Bálint Gyula tanácsa előtt derült ki. Néhány bőrfejű (skean head) ifjú sétált tehát a Kárász utcán. Fejük kívülről kopaszra borotválva, belülről — telve furcsa gondolatokkal. Egyesek szerint a skean head-ek oly csoportosulás tagjai, melyben a résztvevők ellenszenvvel viseltetnek leginkább az arabok, de némileg a négerek és a cigányok iránt is. Ezen ellenszenvüket táplálja az arabok — szerintük — gyakran fegyelmezetlen viselkedése, a gyengébb nemhez való agresszív közeledése, s anyagi nehézségeket nem ismerő szórakozási stílusa. Eléggé el nem ítélhető gondolataikat néhány együttes dalban is megfogalmazza, e fiatalok szívesen látogatják ezen csoportok — például az „Egészséges Fejbőr" — koncertjeit. Nos, történt hát, hogy a bőrfejűek megláttak két arabot a Kárász utcán, és sértő megjegyzéseket kiabálva, követték őket. Az arabok, futásnak eredtek — két skean szétrebbentek, a helyszínen head követte őket —, de a csupán az összevert magyar Dugonics téren erősítésre ta- fiatalok maradtak, láltak. A futóverseny visszafelé folytatódott: hat arab Ideje, hogy név szerint is üldözött két bőrfejűt. Visz- megismerkedjünk velük. A szaérkeztek hát a bőrfejűek 19 éves Jász Sándor (Szetársaságáig. Most amott volt aki lecsatolt derékszíjjal haa túlerő. Az aráb ifjak ettől újfent megijedtek, s előbbi helyükre igyekeztek viszsza. Egy hírvivőt bizonyára hátrahagytak, aki riasztotta honfitársaikat, mert a futóverseny újabb szakaszának végére^ részben a közeli kínai vendéglőből mintegy 3540 sötét bőrű fiatal sorakozott fel a Dugonics téren. A bőrfejűek futás közben a korzó éppen esedékes átépítéséről néhány lécet, karót vettek magukhoz, azonban csak ketten voltak igazán elszántak arabverésileg. ök sorakoztak föl, a villamossínnél álló sorfallal szemben. Kihívóak voltak. Nem kellett azonban sokáig hívogatniuk az ellent. Hamar lerohanták és összeverték a két bőrfejűt. Utóbbiak segítségére lecsatolt derékszíjával sietett egy társuk, akit az arabok a zebra fölfestéséhez használt léckeret, valamint a vas szeméttartály hozzávágásával csillapítottak le. Ekkor kiáltotta el magát valaki, hogy „Jönnek a zsaruk!", amivel arra utalt, hogy közeledik egy (majd több) rendőrautó. Ekkor a megtámadott arab fiatalok Dombay Lelly kiállítása Magyarországon szüle- leképezései. Művészi szetett, kanadai állampolgár, mélyiségének szerénysége Franciaországban él; Toron- távol tartja őt a nárciszti•tóban, Párizsban, Firenzé- kus önfeltárulkozástól, s a ben és Budapesten végezte heves, indulatos önkifejeművészeti tanulmányait; zés pályái helyett a csendes Dcfmbay Lelly festőművész szemlélődést állítja előtérbe, kiállítását a Bartók Béla Hálk szavú, eszközeivel Művelődési Közpxmtban, a óvatosan bánó, ökonomikus Szeged—Nizza testvérvárosi és fegyelmezett festészet az kapcsolatok keretében ren- övé, melyben az ember nyudezik meg. A megnyitó galomra lel. Képiéin alig tapénteken délután 4-kor láljuk nyomát a festóileg lesz, a művész képeit Mé- tematizált akciónak: nála szöly Dezső író ajánlja az minden állandóságot, nyuérdeklődők figyelmébe. galmi állapjotot. vagy a Az alábbiakban Hegyi végtelen ismétlődés terméLóránd művészettörténész szetfeletti változatlanságát A mediterrán tradíció von- sugallja. Ugyanakkor a Hzásában című írásából idé- noman megmunkált részleziink: „A négy évtizede tek, és a felület festői gazkülföldön élö. de hazájával dagsága életet, változatosmindvégig szoros kapcsola- ságot visz a képbe, egy láttot 'tartó Dombay Lelly hatatlan rendszer keretei festészetében a harmónia közé zárt, apró mozgásokiránti vágy fogalmazódik ból logikusan szervezett meg. Művei sokkal inkább életegységet, ami a váltoa belső megnyugvás meg- zatlanság és a természetből formálói, mint természeti merített változékonyságegyvagy figurális motívumok ségére törekszik." ged. Csongrádi sugárút 110.) sajnos nem lehetett jelen a táigyaláson, mert Budapesten kellett halaszthatatlanul kubaiakat vernie, amiért letartóztatták, s ezt az ügyét dakozott — nyolc hónap börtönt kapott, s egy év eltil-. tást a közügyektől. Számláját az >s terhelte, hogy — még februárban — randalírozott két ifjú (természetesen arabügyben is illetékes) társával a trolibuszon. Igen keményen megrótták a trolivezetőt, amiért egy ízben tékezni mert, ahelyett, hogy nekiment volna egy szabálytalankodó autónak. A trolivezető rosszallotta a kemény feddést és leszállította a fiatalokat. Ök viszont valami Közülük emlékezetest szerettek volna produkálni, ezért betörték a jármű fényszóróit, letörték a visszapillantó tükrét és ablaktörlőjét. Nagy Róbert társa a fiatalkorú T. Tamás és a 18 éves Herpai Imre (Csongrádi sugárút 110.) volt. T. Tamás büntetése öt hónap, fiatalkorúak börtönében letöltendő fogház, melynek végrehajtását két évre felfüggesztették. Herpai Imre egy év javító-nevelő munkára ítéltetett. Az arabbotrány hetedik résztvevőjét, a fiatalkorú N. Pétert egy év próbára bocsátották. A bíróság ítéletének indoklásában kifejtette, hogy az arab fiatalok nem helyesen viselkedtek, amikor az addig őket üldöző skean head-ekkel szemben támadólag léptek fel. Ilyen esetben — fejtette ki a bíróság — a tömegverekedésben résztvevők jogos védelmi helyzetre nem hivatkozhatnak. A külföldi csetepatézók közül azonban a magyaroknak a palesztin El Jober Nael Hassan Khadert sikerült azonosítani, ö húszezer forint pénzbüntetésben réis a fővárosban tárgyalják szesült. A többieknek — mint majd. A 19 éves Kórász Gá- mondták a bőrfejűek — oly bor (Csongrád; sugárút 110 ) egyformán sötét volt minde_ hat hónap, ket evre felfuggesztett szabadságvesztést ne. h°gV nem ismertek fel, kapott. Testvére, a 22 éves ki püfölte őket. Ezzel együtt Kórász Gyula (Csongrádi su- a bíróság elmarasztalta a u0)' ,fklt alaP°San résztvevőket. Az ítélet helybenhagyott a szívósan _ , védekező negyven arab. Nagy Róbert kivetelevel, aki nyolc hónap börtönt kapott enyhítésért fellebbezett — és két évre eltiltották a köz- jogerős. ügyek gyakorlásától. Ö már egyébként volt börtönben, ezért is a súlyos büntetés. E három fiatal lakcíme különben némi magyarázatra szorul: a Kórász-testvérek néhány éve árván maradtak, s az utóbbi időszakban Jász Sándorral együtt laktak hármasban — azt az időszakot leszámítva amikor Kórász Gyulának éppien börtönbe kellett mennie, erőszakos közösülés miatt. Folytatva a megbüntetettek sorát: a 20 éves Nagy Róbert (Felső Tisza part 30.) súlyos testi sértésért kiszabott javító-nevelő munka büntetését töltötte, ö volt az. (Azt csak zárójelben jegyezzük meg: a hathatós arab ellenlépést a rendőrség határozottsága akadályozta meg. Másnap ugyanis több tucatnyi külföldi ifjú gyülekezett, csatára várva a Dugonics téren, míg hivatalos szervek ki nem vívták „diplomáciai" úton a fegyverletételt, s békés elvonulásra nem szólították fel őket. Ezután a földön nem csupán karó, dárda, kés, de még fejsze is maradt. Ami természetesen csak a védelmüket szolgálta volna, ha ismét bántani akarják őket...) Balogh Tamás