Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-30 / 234. szám

1988. szeptember 30., péntek 5 Napirenden a diákmozgalom A megyei tanács művelődési és ifjúságpolitikai bizottsága tegnap délután tartott eszmecserét. Az oktatási törvény szellemében 2 esztendeje alakultak meg a Az elmúlt tanévben valamennyi középiskolában diákközgyűlésen választották meg a diákkormányzat vezető testületeit. Nem lephet meg senkit, hogy a diákmozgalom különböző legnagyobb gondot mindeszervei a középiskolákban, nütt a pénzhiány okozta, a különböző sportegyesületek és érdeklődési körök. Hazánkban természetesnek mondható, hogy az új helyzetet jogi és hatásköri tisztázatlanság kísérte, ezért még ma is igen ¡nehéz feladat jellemezni a diákmozgalmat. Mindenesetre az bátran állitható, hogy a KISZ — melynek szervezettsége a szegedi középis- ¿kmozgalom kólákban az 50 százalék alatt van — még most is keresi helyét és viszonyát a diákmozgalomhoz. Ennek ellenére a sportmozgalmat zökkenőmentesen szervezték át, a szakkörök és érdeklődési körök munkája is folyamatos volt. Ügy tűnik, a jövő útja az, hogy a politikai és szakmai munka kettéválik a középiskolákban is, és így a dijobban tudja segíteni a nevelőmunkát — önképzéssel, önfegyelemmel, önigazgatással. Olasz táncszínház A torinói Sutki táncszínház magyarországi vendégszerepléseinek egyik állomása Szeged: a kisszinházban holnap, szombaton este 8kor mutatja be Ahnung című műsorát. A Sutki táncegyüttes klasszikus és modern műveket egyaránt nagy szaikmai felkészültséggel tolmácsol. Anna Sagna koreog ráfus irányításával a 70-es évek elején kezdett formálódni a Bella Hutter torinói iskolájának légkörében megalakult csoport szellemiművészeti arculata. Az Ahnung Mahler zenéjére készült, ez a legújabb produkciójuk. Mellé állhatna ..ikertestvére' és szomszéd ia. a középkori Gyö. a mai Algvő — melyet szintén a dömösi prépostság 1138. évi adománvlevele említ először —. de ha a határban föltárt régészeti leleteket is figyelembe vesszük, mindenképpen Tápé földje a régebbi megtelepülésű. A Tápai-réten fekvő Lebőn, Sírhegyen és Vziyeháton már az úikőkorban. időszámítás előtt 3300 eló„ör tudomásunk: a A Mihály-napi búcsúkor Tápé történetének jelentős évfordulóját ünnepli. 850 esztendeje, hogy a falu nevét az utókorra fennmaradt oklevélben először rögzítették. „Hamarább itt volt, mint Szeged, és azt hiszem, már az Attila háza népinek is tápéiak árulták a gyékényszatyrot" — irta Móra Ferenc, s okkal, hiszen Szeged neve csak negyvenöt évvel későbbről bukkan föl írott forrásainkba* Illő tehát, hogy az egyik legrégibb magyar falunak kijáró megbecsüléssel köszöntsük Tápét és népét ezen az évfordulón. körül megtelepedett az ember. A falu határában hárem helyen: Lebőn. Malaidokon és a Tisza iobb parti ta- lassv Sándor festőművészt, ria ak akkor 600 akcse áru utóbb Dorogi Imrét. Budav gyékényt adtak el a török- Györgyöt. Vinkler Lászlót, nek. 1820-ban Vedres István Kopasz Mártát és másokat. , , . - - - szerint ..esztendőkint 10—15 A falu élménye beleszövőAsvanynaton 10—11. századi czer darabot készítenek", a dött Móra Ferenc, a Rózsa telepnyomok es sírok is fel- szazad közepén pedig fölie- Sándor-regényhez anyagot színre kerültek, melyek azt eyezték hogv a lakosok ré- gyűjtő Móricz Zsigmond, bizonyítják, hogy az 1133. s:tnt halászatból. részint Radnóti Miklós. Féia Géza evi oklevél egy legalább gyékények készítéséből élős- és több szegedi újságíró száz-kétszáz éve lakott tele- ködnek", és évente 20 ezer munkáiba. de legmélyebb pules életének egyik mér- szövött gyékényt adnak el hatást Juhász Gvula költéfo'dkove. Trogmayer Ottó az ..magyar és török vidékek- szelére tett. Nála Tápé a i 138-ban Tapai névalakban re- a gvékénvszövés a falu- magára maradott, elesett emhtett falut az Asványhá- béli családok megélhetését egykorú magyar falu i el kúton foltárt Arpad-kori tele- (ís a faiu életmódját, arcula- névé magasodik. NépraizkuDülessel véli azonosítani. tjt meghatározó háziiparrá. látók több nemzedéke Táoéameiy a tatárjárás ideién el- szükségletté vált. Dolgozni nak köszönheti a faluelpusztult. és lakói a Tiszához pS gyékényt szüni sok táoai ményt. a városi-polgári hakozelebb eső. mocsarak által szegény- és kisparaszt család tásoktól még kevéssé érinmni6!!l^6" sz'Eetekre - a «imára szinte egyet ielen- tett parasztkultúrát való mai taiu helyere — menekül- tett hettek. t'50 éve Tapai falut húsz szo'ga és házanépe. kb. száz emoer lakta. Az egyházi tizedet és a földesúri szolgáltatásokat a Duna-kanvarban levő dömösi prépostságnak fizették ám a ..Citei" halasratalálást. A földesúrváros és a ... iobbágvközség érdekei az év- ^aPiamkra a porlepte századok során számtalan- aKacok kozott fehér falú nászor ütköztek, s szinte min- za.rban szorgoskodó, ünnepedig a kis Tápé húzta a rövi- in da'os- és táncoskedvű régi debbet Az úrbéres viszonv ávekenves falu erősen átalaárnyékot vetett még a 48 kult- Megváltozott a falu kéutáni évtizedekre is: a folvú- ¡>c közigazgatási helyzete. Á citera dicsérete Citorának, tamburának is hívják —, s legelterjedtebb népi hangszerünk. Nem tisztázott igazán, mióta ismerik Magyarországon, miben a citera elveszítette táncmulatságokat kiszolgáló funkcióját, népszerűsége is csökkent, jobbára csak a zárt paraszti közöskor ikerülhetett magyar kéz- ségekbe szorult vissza, színbe a legelső citera. A mai padi instrumentummá Jett, felfogás szerint mnden- s szerepköre, a mai zenei esetre a magyarság Nyu- életben elfoglalt helye és gat-Európából emelhette át funkciója gyökeresen megnemzeti kultúrájába ezt a változott — ennek a helyhangszert. Noha a citera zetnek is megvannak a maigazi népszerűségét a múlt ga nem mindennapi előnyei, században alapozza meg, Ennek egyik leglátványoúgy mondják, megjelenése sabb, örömteli kifejeződéjóval korábban nyúlik visz- sét, ténnyé manifesztálódott sza. A ma ismert és használatos húros eszköz teljes mértékben a magyar népzene, a magyar lélek zenei formáinak sajátosságaihoz alakítódott, dott. Családi, emlékek sokasága erősítheti föl a hivatalos-tudományos megállapítást, miszerint különösen az Alföldön, asszimiláló- sándorfalvi gyermekkori ról van szó. eredményességét — egy zenekar pályája is bizonyítja. Igen, nyilván sokán sejtik az elmúlt néhány hét eseményei alapján a választ: a citerazenekarA Szeged környéki népzenei hagyományokból és muzsikus nemzedékekből nőtt ki a neves citeraműa tanyák és a falvak világá- vészről, Budai Sándorról elbán volt különösen elterjedt már ennek az évszánevezett, 1957-ben alakult együttes, amely 1968 ótavizadnak a kezdetétől fogva seli alapitója nevét. Már 2 — anyám a mai napig előelőkapja a féltett kincsként őrzött citerat, s ha még ma is betéved az ember valamelyik dél-alföldi tanyára: a legrövidebb időn belül rálelhet a kedvelt hangszerre, s véle a jól-rosszul éve megkapták a Népművelési Intézet nívódiját, tavaly Nagy-Britanniában és Lengyelországban turnéztak, s elnyerték a Művelődési Minisztérium Kiváló Együttes címét is, az idei esztendő pedig meghozta a a húrokból dallamokat elő- zenekar fennállásának legcsaló idősebb, néha fiatalabb megszólaltatókra is. Noha az utóbbi néhány évtizedben, a civilizáció előrehaladta következténagyobb sikerét: a tévében, ván már a Ki mit tud?-os siker jogos előzménye, logikus „felvezetése" volt az év első felében Egerben, a szövetkezeti Pávakörök és népzenei együttesek negye- ' dik országos találkozóján megkapott TOT- és Szövosz-nivódíj és közönségdíj, no meg a ciprusi turné is faz egri teljesítmény alapján kapták a meghívást a Ki mit tud? előselejtezőjére is) — az pedig, hogy legvégül a döntőben a hangszeres zene kategóriában első helyezést nyert, és így Ki mit tud?-győztese lett a sándorfalvi Budai Sándor Citerazenekar („megfejelve" mindez egy újabb Szövosz- és TOT-különdijjal): végérvényes betetőződése egy nem mindennapi sikersorozatnak. A gratuláción, a feltétlen elismerésen, az örömnek hangot adó kijelentéseken túl, a citera a Szeged környéki dicséretének befejezéseként ddeki ván kőzik, egy mondat. Kurucsai Bélától származik, aki fenti, a sándorfalvi citerásokról szóló információkat, is rendelkezésünkre bocsátotta. Eszerint mindaz a taps és elismerés, amely most a sándorfalviaknak jutott — igazából a magyar népzenének a magyarság népi küla Ki mit tud? közvetítésein túrájának szól. És ime, ez milliók láthatták produk- az a legvégső, leglényegecióikat, a középdöntőből a közönség szavazatai juttatták őket a döntőbe — nyilsebb pont, amelynél a feltétlen főhajtás jár. D. L r Evadnyitás az ásványgyűjtőknél mada j.^bályo^TéTMentesítés lakc^sága és~ lakôinâk"éïe« maoa a csongrádi varispant. mint részbirtokost illette. 1247-ben IV. Béla a lakatlanná vált falut, a csongrádi várhoz tartozott földiét és a Tiszán túl levő Vártó halastót a szegedieknek adomáulán a 4500 kat. holdas Tá- m"d.ia is. De van. ami váltopai-rét a város tulajdonába katlan: a hagyományok őrkeiült. így a tápaiak — az zese iránti készség és egvfalúgynevezett pajoros gazdak ta ""érzet, tartás, ha kell. kivételével — községük h£- Jaccs szembenállás, ami a tárában csak úgv juthattak mai táoaiakat is jellemzi. „„„,,. ,r„,, , . . út földhöz, ha a város a ré- nehez ezek gyökereit a hSh'Jó 1 ° r; len haszonbérleteket narcel- u múltiában, történeti íf.azolhato. de valószínűnek HzoU A réu földek sze2edi sorsaban fölfedezni. Ezek a bit tokiogát az 1945. évi föld- tuiaidonságok éltették, éltereform szüntette meg. Az tlk a hagyományőrző néoi e tel só feudális maradvány a együttest, a paraszti kultúra falu és a Tápai-rét közölt tar«yl emlékeit megőrző közlekedő tiszai komp volt. honismereti es magángvüiteameiv csak 1946 őszén került menyt. a búcsú napján rena község tulaidonába. dezett folklórbemutatót és ,P_. . • • 1 , , , mas kezdeményezéseket. neDenfk , karaktere Őrizze meg az öreg faluból van. am.re írok ködtök. fer- yarosissodó varosréLé ornuveszek kutatok 10 .de- tegralt XaDé néoe ezeket le fölfigyeltek. Tomorkénv Isiván éppen kilencven esztendeje 1898. október 2-án. valószínűnek tartom, hogv Tápé földié a tatai dúlás alatt nem néptelenedett el egészen, hanem a lakosságnak legalább egv része a Tisza árterének szigetein. a nádasok védelmében húzta meg magát a tatárok elvonultáig. A falu gótikus stílusú temploma a 13. század második felében éDült a folyóhoz közeli úi telephely en. Tápé 1247-től egészen az 1348 évi jobbágyfelszabadításig a földesúr. Szeged városa szoros fennhatósáia a jellemvonásait — és munkaszeretetét. szorgalmát, ami , • ... , , , ugyancsak mindig saiítia oucsu nap,an latogatott ki a voU. A múltiára. dolgos néfaluba. és útiáról színes r;alatt élt. 1522-ben 43 család- ?ortban számolt be. Ebben ban lélekszáma kb. 200 'őre tehető. 1550-ben. már a török félhold árnyékában. 53 ¡obbágy 1670-ben pedig 26 családfő adózott a faluban. Valamennyi hódoltsági defterben megtalálható a Davtokos (Domokos). Feketű. írja: „Tápé azonban megmaradt a régi egyszerűségében. nem törődve senkivel, lelc sem törődve senki. Pedig ha ió az útja. csak egv negvedórányira van a várostól. de ez a negyedóra néhány századot ielent a szőnének teljesítményeire és színes hagyományaira büszke Tápé gazdagíthatja a város és a Iái történeti tablóiat és kulturális színképét. Juhász Antal Szegeden már harmadik éve működik az ásványgyűjtők klubja, melynek tagjai nemcsak színvonalas előadások révén bővíthetik ismereteiket az élettelen természet csodáiról, hanem rendszeresen felkeresik hazánk hegyvidékeit és bányáit, hogy személyesen gyűjtött ásványokban is gyönyörködhessenek. Az idén nyáron a Börzsönyben, a Zempléni-hegységben és a Balaton-felvidéken tettek egyéni gyűjtőutakat, a Velencei-hegységben pedig a miskolci gyűjtőklub által szervezett egyhetes, országos gyűjtőtáborozáson vettek részt. Az utazási kedv és lehetőségek szélesedésével azonban nemcsak hazai terülten, .hanem külföldön is gyűjtöttek, eljutottak Erdélybe, Ausztriába, Törökországba és Izlandra is. A lelkes gyűjtőkör tagjai között diákok, munkások, pedagógusok és nyugdijasok egyaránt megtalálhatók. Jelenleg az országban több mint ezer amatőr foglalkozik ásványgyűjtéssel, melynek előmozdításában jelentős szerepet játszott 'Koch Sándor Magyarország ásványai című átfogó munléletekről és friss információk is találhatók. Mindezek ellenére Magyarországon még nincs olyan kiterjedt mozgalom, mint Nyugat-Európában: az NSZK-ban csupán szeptemberben huszonegyszer tartottak ásványbörzét. A szomszédos Ausztriában az idén huszonnégyszer találkoznak a gyűjtök és kereskedők. A szocialista országok közül Csehszlovákiában tizennégy alkalommal, Lengyelországban háromszor tartanak börzét, melyekre magyar gyűjtőket is rendszeresen meghívnak. Szerveznek hazánkban is ásványbörzéket nemzetközi kiálJítógárdával Miskolcon, Pécsett, Székesfehérváron, Tatán, Nyíregyházán és Budapesten, ahol lehetőség nyílik kapcsolatok teremtésére és a gyűjtött anyagok cseréjére. Az ősz folyamán október l-jén és 2-án Siófokon, november 6-án Gyöngyösön lesz börze. A Bizományi Áruház Vállalat a növekvő érdeklődésre tekintettél Budapesten megnyitotta az ország első ásványkereskedését is. A szegedi gyűjtőkör 1988 —1989-es programjában kájának kibővített második egyebek közt megemlékezkiadása. Bognár László As ványhatározója és Juhász Árpád Évmilliók emlékei című közérthető könyvének újbóli megjelentetése. A gyűjtők tájékoztatására 1984 óta negyedévente kiadják az Asványgyűjtő Figyelők című folyóiratot, melyben szakcikkek, beszámolók olvashatók új hazai nek Koch Sándorról, lesz diaképes előadás egy izlandi gyűjtőűtról, valamint 3 előadásra tervezett sorozat Erdély ásványairól. Pedagógusok köszöntése Szép hagyomány teremtődött a városi tanács művelődésügyi osztályának köszönhetően: idén először a frissen vegzett és díszoklevélre jogosult pedagógusokat J közös, tartalmas ünnepségen köszöntötték az új gimnázium épületében. Szegeden és a városkörnyéken 128 pályakezdő dolgozik, így 39 középiskolai és 53 általános iskolai tanár, 14 tanitó és 22 óvónő kapott meghívót az ünnepségre. Juhász Páltól, a művelődésügyi osztály helyettes vezetőjétől a következők vehették át díszoklevelüket: aranv oklevelet Acs Zoltán, Dudás Pálné, Kiss Albertné, Kóczián Józsefné, Kószó Istvánné, Kovács Andorné. Kovács István Mohácsy Ferenc, Mozga Józsefné, Oroszvári Ferenc, Szentágotay Károlyné, Tölcséry József, Varga Klára, Vörös Zoltán és Zsák Antalné tanítók, valamint Szabó Károlyné óvónő. Gyémánt oklevelet kapott Bodó István és Dombrádi Anna tanitó, Schneider Béláné óvónő, Vas oklevelet vett át Juhász Elemérné, Koncz Gyuláné, és Tarnai Józsefné tanító, valamint Für Béláné, Horváth Ferencné és Lénárd Eduárdné óvónő. Rubin oklevelet kapott Iglói Béláné, Kiss János, Livajity Antalné és Sallai Kálmán tanító. Madarász. Révész. Terhes kas°k eltávolodásában. Más családnév, s mindez tanúsít- a ,ancuk. más a beszédük, ia. hogv az élet folytonos- /Tlas a viselkedésük, még a sága Tápén a török alatt sem ^'»ek is mások, amikkel hászűnt meg. zuk Lalát kifestik. Mások az A Mária Terézia kori úr- emberek is." Figyelmet érbérrendezés ideién a faluban demlő megfigyelések, melvok 34 iobbágy. 129 házas zsellér "Sazát az 1971-ben megielent és 15 házatlan zsellér élt. ÍM "monográfia néhány feieKevés volt a szántóföld. zote Krtatta. ezért a lakosság nagyobbik A falu hagvománvvilájra hányadát képező zsellérség népének karaktere megihletrá volt utalva a Tisza és a te az 1905-ben népdalgvűitő mellékén elterülő hatalmas utón ott tartózkodó Kodály nádasok, gvékénvrétek na- Zoltánt — Pünkösdölöie a szonvételére. Szövött cvé- példa erre —. az 1920—30-as kény eladásáról 1550-ből van években Heller Ödön és NyiCirkuszkarnevál Kilenc nemzet artistáinak kuszfesztivál állandó szerepfelléptével Cirkuszkarnevál lói. A svájci Nock egy szál címmel október 12-én mu- dróton I'heg a cirkuszi kutatja be új műsorát a Fővá- . magaságában. Kubából erkezik Rafael Carlos rost Nagycirkusz. labdazsonglőr, a szovjet cirA Szovjetunió, Csehszlo- kuszművészetet képviseli az vákia, Anglia, Svájc, Olasz- Augusztovi Csoport, és a ország, az NDK, Mongólia, világhírű olasz állatidomár, Kuba és hazánk cirkuszmű- Folcos is bemutatja elefántvészeivel találkozhat a kö- showját. Hazánk színeiben a zönség a porondon. Közülük 2 Dunai lovas zsonglőr láttöbben a monte-cariói cir- ható Névadó Szőregen 1981-ben adták át az új szó- is elmondhatták véleményüregi általános iskolát, s az- ket a névválasztás előkészíóta foglalkoztatta a nevelő- tésekor. Fölmerült, hogy a ket. hogy kinek a nevét ve- szőregi csatára úry emlégyék föl. Tegnap délelőtt keztetnék az utókort, hogy az iskola zsibongójában ren- az iskola Gábor Aron vagy dezett ünnepségen hivatalo- a lengyel Dembinszky tásan fölvették Kossuth Lajos bornok nevét venné föl. Vénevét. Keddi lapszámunkban gül Kossuth Lajos mellett közöltük Péter Lászlónak az maradtak, mert Szegeden álláspontját arról, hogy ta- csak egy laktanya viseli nelálhattak volna Szőreg ha- vét az intézmények között, gyományainak jobban meg- s az ő személyét találták a felelő nevet is. Ehhez kap- legalkalmasabbnak arra, csolódóan mondta el Varga hogy egyszerre utaljon a Andrasne, az iskola igazga- . , . , , , tója, hogy a tantestület mel- szabadsa8barc helyi esemelett a tanulók, a szülők, és "yeire és az egész magyara helyi társadalmi szervek ságra.