Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-29 / 233. szám

4 1988. szeptember 29., csütörtök Tények, teóriák, tudomány Fogat, kisebb fogért Az emberré válás több millió éves folyamatának legjelentősebb eleme agyunk fejlődése volt. Más testi változások is történtek persze, hogy csak egyet említsünk, a két lábra állás. A fogak viszont sokáig nem változtak, szép tempósan őrölték, ami közéjük került. A vasszöget is elrágták volna, de hát hol volt még a vaskorszak! Úgy százezer éve azonban elkezdődött valami, ami azóta sem ért véget, sót. A fogak elkezdtek kisebbedni. Amerikai antropológusok több millió foglelet elemzésével kiderítették, hogy korai neandervölgyi őseink fogai kétszer akkorák voltak, mint a mieink. A neandervölgyi korszak vége felé azonban beköszöntött a satnyulás. bár eleinte nem túl vészes mértékben. Kétezer évenként egy százalékkal lettek kisebbek rágóeszközeink. Tízezer évvel ezelőtt beköszöntött a gyorsítás: immár ezerévenként ér el egy százalékot a zsugorodás. Honfoglaló atyáink tehát épp egy százalékkal szélesebb mosolyra voltak képesek, mint mi. Mostanában persze nem annyira a mosolyhoz, hanem inkább a fogcsikorgatáshoz kívánhatunk szép nagy fogakat. Az ősi recept megmaradt: nyers mammuthúst kell marcangolni, hogy többet mutathassunk ki fogunk fehéréből. (International Herald Tribüné.) Baktérium a kőolajvezetékben Sok nyersolaj túlságosan sűrű vagy túlságosan viszkózus ahhoz, hogy csővezetékben messzire továbbíthassák. Az egyik megoldás az, hogy az olajat valamilyen folyadékkal, például vízzel összekeverik, de akkor bizonyos segédanyagra, úgynevezett emulgeátorra is szükség van, nehogy szállítás közben a víz az olajtól különváljon. Nemrég az USA-ban olyan baktériumot találtak, amely e célra nagyon alkalmas emulgeátort termel. Ennek a baktériumnak a terméke — biológiai eredetű emulgeátora — akár több napon át is együtt tartja az olajat és a vizet akkor is, ha például a csővezeték szivattyúi egy időre felmondják a szolgálatot. A kőolaj folyóssá tételéhez tehát nem kell egyebet tenni, mint „csőbe kell húzni" ezt a baktériumot. Egy újkori gonosz mostoha Amikor két évvel ezelőtt K.né megözvegyült, egyúttal támasz nélkül is maradt. Ha fát kellett vágni, vagy nehezebb munka elvégzésére volt szükség a ház körül, csak férje barátját tudta segítségül hívni. Az aszszony és akkor négyéves kislánya lassan összebarátkozott a férfival, aki egy évvel ezelőtt hozzájuk költözött. Állandó munkahelye nem volt. hol építkezésen, hol favágásnál segédkezett, ebből tartotta fönn magát, majd járult hozzá új családja megélhetéséhez. Sokáig nem is volt köztük semmi gond. Problémát az jelentett, ha berúgott az új családfő, s olyankor keményen bánt K.-néval és a kislánnyal. Icuval. Időközben terhes lett az asszony, ezzel párhuzamosan az italozások és gyerekverések is szaporodtak, sót, súlyosbodtak. Volt, hogy hetekig nem ment óvodába a kislány, sót a lakásból sem engedték ki, nehogy észrevegye valaki rajta a sérüléseket, a kékzöld foltokat. Egyszer-egyszer azért mégis észrevették az óvodában. hogy nagyon elverték a gyereket és Icu azt is elmesélte, nagyon fél otthon, mert sötét kamrába zárják. A jelzésre a védőnő többször is meglátogatta a családot. Bármely időpontban ment azonban, a családfőt mindig otthon találta. Mellette pedig másnak nem volt szava. Olyankor mindent rendben lévőnek tüntetett fel, becézgette élettársát és a kislányt. A védőnő csupán egyszer tudott négyszemközt beszélni K.-néval, aki akkor elpanaszolta: rettenetesen meg vannak félemlítve, élettársa éjszakákon át hurcolja őket kocsmáról kocsmára, s többször kijelentette: ha bármit mernek tenni ellene, elvágja a torkukat. A gyerek a védőnő látogatásakor odabújt a férfihoz, látszólag minden rendben volt. A védőnő azonban úgy magyarázta a kislány viselkedését: inkább szót fogad, megjátssza, hogy szereti mostohaapját. csak ne hántsa... Mindez azonban csak a látszat. Az asszony szerint, ha valami nem úgy történt, ahogy élettársa akarta, remegni kezdett a férfi gyomra, nem tudott uralkodni magán és ütött-vágott, azt-sem tudva, hogy mit csinál. A szomszédok nemrég bedagadt arccal látták Icut. de amikor megkérdezték tőle, mi történt, lehajtott fejjel beszaladt a lakásba... Volt olyan eset is, hogy a férfi villanyfűrésszel akarta elvágni élettársa torkát, tán még most is látszanak a nyomok. Egy sámlit ketté is vágott a fűrésszel, hogy megmutassa a nőnek: így jár. ha szólni mer ellene. Egy augusztus végi napon jött el a szülés ideje K.-né számára. Előzőleg megbeszélték a védőnővel, Icu a nagymamánál lesz az asszony távollétének idején. Miután azonkban K.-né bekerült a kórházba, a férfi nem engedte el magától a kislányt. K.-né egészséges gyereket szült. Aznap délután a férfi dülöngélve állított be a házmesterekhez két üveg sörrel, hogy igyák meg az újszülött egészségére. A házigazdák tudták, ilyenkor nem szabad vele vitatkozni, megitták hát együtt a sört. Később a házmesterék is elmentek otthonról, csak 17 éves fiuk maradt otthon. Nemsokára ismét csengettek. Icu volt, remegett a félelemtől: apu le akar önteni forró zsírral — mondta sírva. A fiú megvigasztalta a gyereket, majd visszakísérte a lakásukba, ahol a férfi azt mondta: félrebeszél a gyerek, menjen inkább lefeküdni. így váltak el. Másnap a férfi meglátogatta élettársát a kórházban. Hol a kislány? — volt az első kérdés. A férfi azt válaszolta: a szomszéd vigyáz rá. Egy nappal később is ez volt a válasz, s ekkor K.-né nyugtalan lett, anyját küldte el, nézze meg, mi van a kislánnyal. Háromszor is járt a Tolbuhin sugárúti lakásnál a nagymama, zörgetett, de nem kapott választ. A hírrel lányához ment, aki végképp nyugtalan lett, és saját felelősségére rövid időre kiengedték. Taxival rohant haza. Kislányát borzalmas állapotban találta. Tetőtől talpig összeverve, véresen, arca szinte a felismerhetetlenségig eltorzulva, szemét ki sem tudta nyitni. K.-né még ekkor sem mert a rendőrséghez fordulni, a házmesterékre bízta gyerekét, és ment vissza a kórházba. A házmester intézkedése nyomán az ötéves kislány hamarosan a gyermekklinikán, mostohaapja pedig a rendőrségen volt. Kocsmáról kocsmára jártak aznap délután — mesélte a gyerek. Mostohaapja sok sört ivott, dülöngélt, mikor hazaértek. Vacsorát kezdett csinálni, de eközben megfenyegette a gyereket, hogy fejére Önti a forró zsírt. Ekkor rohant Icu a szomszédba. Amikor visszakísérte a szomszéd Laci. majd elment, az apa megkérdezte a kislánytól, mit mondott Lacinak. A válasz után ököllel rontott a gyereknek, ütötte, ahol érte, több mint negyedórán keresztül. A gyerek orrából, szájából ömlött a vér, kulcscsontja is eltört, félelmében bepisilt, ekkor mostohája az ágyba parancsolta, s aznap nem engedte fölkelni. Két napig, amíg a mentők el nem vitték a gyereket, enni sem kapott. Nagymamája látogatásakor természetesen otthon voltak, de a férfi azt mondta a kislánynak: ha meg mer szólalni, miután zörgetett a nagymama, elvágja a torkát a nagykéssel. * Az immár négy főre gyarapodott „család" most négyfelé van. A férfi, a 37 éves Berecz Sándor (Tolbuhin sugárút 28.) a rendőrségi fogda lakója. Kiskorú veszélyeztetése és súlyos testi sértés bűntettének alapos gyanúja miatt folyik ellene az eljárás. Az asszony, K.-né már otthon rendezgeti, szépítgeti a lakását. Hogy alkalmas legyen egy csecsemő fogadására. Áz újszülött ugyanis egyelőre az állam gondoskodását élvezi. A gyámhatóság mostani körülmények között nem ítélte alkalmasnak az anyát és környezetét a gyereknevelésre. Két hónap haladékot kapott. Az ötéves Icu pedig még kórházlakó. Nem biztos, hogy teljesen kiheveri a borzasztó verés következményeit. Berecz Sándor ül velem szemben. Nagyszakállú, kemény ember. 37 éves, de tízzel többnek is kinéz. Évek óta körözték Szolnok megyei lakhelyén, tartás elmulasztása miatt. Törvényesen 1983-ban vált el. de soha egy fillért nem fizetett immár 12 éves lánya után. Nem akar kötélnek állni, amikor beszélgetésre kérem. Sokáig sorolja az okokat. — Legalább azt mondja meg, megbánta-e amit tett. — kérem végül. Az első kijelentésem, amire nem ömlik belőle a szó. a panaszáradat. Félrefordítja a fejét, ne lássam, hogy sír. — Ideges voltam, rossz volt a gyerek — mondja nagysokára. — Megtörtént ami történt, most már jöjjön, aminek kell. Pedig szeretem a gyerekeket. — A sajátját is? — kérdem. Fölkapja a fejét. Még nem tudja pontosan, melyiket kérdem. — Még nem is láttam — mondja, szándékosan az újszülöttre gondolva, mintha csak ó létezne. — A 12 éves gyereket? — nyomatékosítom benne, hogy tudok a másik gyerekéről. Újabb, hosszú hallgatás. — Ót se nagyon. Messze laknak. — mondja összes indokát. Majd. szinte védekezésképp, folytatja. — Higyje el, szeretem őket. Az élettársamat is. Sose bántottam, jó voltam hozzá. — Akkor miért tette a villanyfűrészt a nyakához? — kérdem. Ujabb szemvillanás a válasz. Mintha azt mondaná: ezt meg honnan tudja? — Milyen fűrészt? — szólal meg aztán, mint aki időt akar nyerni a válaszhoz. — Amivel a sámlit kettévágta. — Csak kipróbáltam, mert rossz volt. — Az asszony nyakán is? Nem válaszol. Néz maga elé. Aztán int, hogy hagyjuk. Balogh Tamás Mi? Hol? Mikor? Legrégebbi sült tésztánk a lepény. Persze, megközelítően se az. amit ma eszünk: túrós, krumplis, kapros, túrós-vajas, almás, diós, tökös, s a többi, ősanyáink sütőharangon sercegtették, forgatták amazt, s mire megsült, füstös-kormos lett, de megették. Sült tésztáink falusi neve ma kalács. Mármint a kőtteseké is, meg a többié is. Olykor a frissen sült kenyérre is mondják: kalácsfinom kalácskenyér. Germanizmus érződik ezen a szón, pedig nem az, mivel a kenyérnek a különös, a kalácséhoz hasonló finomságát érzékeltetik vele. Lényegében a kalács a mai tudatban a lakodalmi fonottal, magyarost (ezt mondják mogyorósnak is), s mindazon kótteseket jelenti, amelyeket akár lakodalmakra, jeles napi családi ünnepekre kemencében sütöttek. Tápén is kedvelt forma volt az essös (S alakú), a fontos- (azaz, fonatos), illetőleg a már említett kerekkalács, a magyaros. Amíg az előbbieket hosszúkás, addig az utóbbit legtöbb helyen kerek tepsiben, méginkább egy nagyobb átmérőjű lábasban sütötték ki. Töltelék nélküli kótteskalácsnak üreskalács a neve. Ez Hagyományok Tápén: kalács mellett a legkedveltebbek a mákos-, a diós-, a cimötös-, a káposztás hajtogatott kalács. Ritkábban fordul elő, hogy asztalra teszik a hajdani nagy disznóbálokkor szokásos lékvároskiflit, a túrós buktát, vagy a krumplis pogácsát, amelyeknek szintén kóttestészta az alapanyaga. Lakodalmak idején több fateknóben is dagasztottak kalácstésztát, s a belőlük font lagziskalácsokat „keminceszámra sütöttük". A friss kalácsot nem vágták, hanem mindenki akkorát tört belőle, amekkorát megevett. A vőfény részére lyukas közepű, üvegre húzható kerekkalácsot vófénykalácsot sütöttek, gyerekek számára pedig kis pereckalácsokat. Azelsósütetból az örömszülók küldtek azon meghívottak számára, akik csak az esküvőre voltak hivatalosak, illetve azoknak a rokonoknak, jó barátoknak, akik a kalácssütés napján nem tudtak elmenni a lagzis házhoz. Aki gyerek nem szerette a kalácsot, azt ekképpen biztatták az evésére: „Ogyed Pali, mert ez olyan tejjel-vajjal dagasztott, hogy még kakastéj is van benne!" Tápén minden nagy családban volt olyan aszszony, aki nagyon finomra tudta sütni nagy tételben a kalácsot, főként akkor, ha minden ami hozzá kellett, megvolt. Lagzikban fateknóket, kisebb ünnepeken cserép-(késóbb zománcozott bádog) vájlingot használtak a dagasztáshoz. Dagasztás után meleg helyen kelesztették. Ebből sült a finom, szálában hasadó üreskalács, a kiflik, a bukták, a perecek, és a gyerekek kedvenc kótteskalácsa a pacsirta. Kalácsként tisztelték és ették a különböző anyagokkal terített, vagy töltött lepényeket is, mivel annak tésztája is kóttesből volt. Tápén a túrós lepény mellett igen kedvelt volt — sok helyen máig az — a krumplis lepény, ugyanakkor a cukrozott, vagy a kapros lepényt szinte nem ismerik. Hajdan, aratás befejezésekor sült a túrós-vajas végzési lepény, de ott, ahol tehén is volt a háznál, főként szombat délre asztalra került a lepény, amit melegen, leves előtt fogyasztottak. A tészta kelesztéséhez morzsoltkát, komlót, később bóti élesztőt használtak. Kedvelt kótteskalácsnak számított még a puffancs, a kelesztött rétes, a kuglóf, valamint a már emlékezetben is alig található vízbekőtt csirke, ami különös módon elkészített kalácsféle volt. A szalagárés, a sütóporos sülttészták élvezete főként a második világháború után kezdi kiszorítani a kótteskalács-féléket. Talán a lakodalmak ideje mellett néhol még a disznóvágás ideje, illetve a búcsú az a jeles időszak, amikor asztalra kerül — a torták és egyéb süteményekkel együtt — az üreskalács éppúgy, mint a karácsony idején a rétesek és a bélesek. Ezen alkalmakkor még jól megfigyelhető, hogy a gyerek, ha kalácsot kér édesanyjától: „Anya, kérek egy szelet kalácsot", azt kérdi viszsza az édesanyja: „Melyikből?". Mire a gyermek a legtermészetesebben mondja: „A tortából." Vagyis, Tápén sok helyen még ma is kalács sül ünnepeken, lett légyen az akármilyen, a cukrászokéval azonos formájú, ízű és nevű sütemény. IIJ. Lele József 1988. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK - NÉVNAP: MIHÁLY A Nap kel S óra 40 parckor, éa nyugszik 17 óra 29 perckor. A Hold kai 19 Ora 55 perckor, éa nyugszik 11 Ora 35 perckor. VlzALLAS A Tlaza vízállása Szegednél szardán plusz 137 cm (apadO) SZAZ ÉVE szuleteti lorgu lordan (1888-1986) romén nyelvész, buksresli egyetemi tanér. a Romén Tudományos Akadémia Nyelvészeti Intézetének 1970-ig igazgatóié Az újlatin nyelvek specialistája volt HETVENÖTÉVE halt meg Rudoll Diesel (1858—1913) német gépészmérnök, a róla elnevezett belsőégésű motor fellalálóia HETVENÖT ÉVES Stanley Kramer (sz 1913.) amerikai filmrendező és producer. Híres filmjei: A megbilincsellek (1958). Aki szelet vei (1960). ítélet Nünbergben (1961). Bolondok halója (1965) HATVANÉVES Lantos Mihály (sz 1928.) labdarúgó. 52-szeres válogatott, az 1952-es olimpiai bajnokcsapat tagja 1963 óta edző KISSZlNHAZ Este 7 órakor Huzavona (Egressy 1 bérlet) MOZIK Vöröe Csillag: délelőtt 10. délután léi 4. háromnegyed 6 ós 8 órakor: Camorra (színes, m. b olasz krimi. III. helyér!) Fáklya: léi 3 órakor A prágai vendég (színes. m. b szovjet film) háromnegyed 5 és 7 órakor Légy bátor és erős (színes, m. b. kanadai filmvígjáték. II. helyér! Csak 16 éven felülieknek!). este 9 órakor Az érzékek birodalma (szines. japán erotikus film. Csak 18 éven felülieknek!) Szabadeég: 3 órakor Híd a Kwai folyón I — II. rész Fél 6 órakor Pasolini Szerelmi cselszövések Ftlmtéka: fél 6 órakor A misszió Fél 8 órakor Zártkörű rendezvény. Klikóröaey halászcsárda, (videómozi): délután 4 és este 8 órakor Gyulladéspont (színes, amerikai akctólilm) Éva preeezó: este léi 9 órakor Szemel szeméri (amerikai bűnügyi film). Kék Calllag étterem: este 11 órakor Shantungi bokszoló (honkongi karatefilm) ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szém (13/57-es) Este 8 órától reggel 7 óráig Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET A balesetet szenvedett személyekel a II kórház (Tolbuhin sgt 57 ) veszi lel. sebészeti felvételi ügyeletei az I sz Sebészeti Klinika (Pécsi u 4 ). urológiai felvételi ügyeletet a II kórház fari A balesetet szenvedett gyermekeket a kórház baleseti sebészeti osztályén, az egyéb sebészeti gyermekbetegekel a sebészeti klinikán látják el ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a telnóttlakosség részére Szeged. Hunyadi János sgt 1 sz alatt Teleion 10-100 GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszünet' napokon reggel tél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt 20 sz alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellétésa GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Újszegedi Gyermekkórház Szeged. Odesszai Gyermekkórház Szeged. Odesszai krl. 37 Teleion 22-655 FOGORVOSI ÜGYELET Héttótól péntekig 22 órától reggel 6 őréig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig Szeged. ZóldS u. 1-3 Telefon 14-642 SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 őréig Teleion 11-000 IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Héttón és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható • Tévé BUDAPESTI. 10.00 Tv-toma nyugdíjasoknak 10 05 Képújság 10.10: Teledoktor 10 20 Fejezetek a magyar képfrés történetéből. 4. (ism) 11 00: Szóul '88 - Atlétika, kajak-kenu, súlyemelés. női kosárlabda döntő, tenisz, ökölvívás, cselgáncs, htmikus sportgimnasztika. birkózás, női kézilabda döntő, női röplabda dóntó kb 14 35: Képújság 16 35 Hírek 16.40: Az ulci táncoaai 17.00: Ének a katonáról 17 40: Hármas csatorna. 6. 1825: Nef— A dohányzás elleni küzdelem Magyarországon 18 55: Tévétorna 19.00 Esti mese 19.15: Lottósorsolés 19 30: Híradó 20 05: Méhes György Volt egyszer egy úrtovas — tévófilm 21 20 Vízválasztó - Riportfilm 21 45 A hét műtárgya 2! 50: Feiezetek az első világháborúból 6. Amerikai dokumentumfilm-sorozat 22 35: Híradós. BUDAPEST 2. 17.05 Képújság 1710: Magyar évszázadok (ism ) 17.25: Ábrahám gyermekei 13 Belga filmsorozat 17 55: Képes nóták 18 30 Ecranul nostru - A szegedi Körzeti Stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora 19 00 Képújság 19 05 Szöul 88 - összefoglalók Közben Híradó 2. BELGRÁDI. 17 10 Híradó 18 00 Belgrádi műsora 19.00: Idegenforgalmi músor 19.15: Rajzlilm 19.30 Híradó 20 00: Politikai magazin 20.55: Komolyzene 21.05: Szórakoztató, zenés músor 21.50: Híradó 22 10 Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18 20 Szőul'88 21 30 Hírek 22 35 Szöul '88 ÚJVIDÉK 10 25: Szóul 88 19 30 Híradó magyarul 20 00 Szöul '88 21.30 Hírek 2140 Szöul 88 O ® Rádió KOSSUTH 8 30 Nyolc rédió. nyolc dala 9 00 Verbunkosok, nóták 9 30: Jelenidóben 1005 Diákiélóra 10 35 Olasz madrigálok 10 55 Katonazenekarok találkozói 11 26 Rózsa Sándor — Móricz Zsigmond regénye 12 45 Válaszolunk hallgatóinknak 13 00 Klasszikusok délidőben 14.10 A magyar nyelv századai 14.25 Tóncházi muzsika 15.00 Szóról szóra - Zenés irodalmi magazin 1605 Zeneiskolásoknak 16.17 Legenda a kapitányról — Örsi Ferenc rádió|átéka 17 00 Vonzáskör 17 30 Szöul'88 17.50 Krisztinavárosi madrigál — 4 — Huszár Klára önéletrajzi regénye 19.15: Szöul 88 19.25 Dokumentumműsor 20 11 István király a zenében 20.51: Múhelytönökök 21.14 Idősebbek hullámhosszán 22.00 Hírvilág 22.30 Ernesl Blanc operaáriákat énekel 23.00 Tükörképünk 37 darabban 23.30 Fuvolaművészek felvételeiből PETÓFI 805 Napközben — Budapestről és Szöulból közben 8 20: A Szabó család... 12 10-14 30 Holló, itt Szöul! 15.10 Operaslégerek 15 45 Törvénykönyv 16.00 önnek milyen a karrieriei 17 05 Újdonságainkból 17 30: Környezet- és természetvédelmi músor 1830: Slágerlista 19 20: Operettksdvelóknek 20 15 A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada 22.16: Archívumunkból 22.38: Barangolás régi hanglemezek között 23 10 Az U2 együttes összes nagylemeze 5 23.51 Halló, itt Szöuli BARTÓK 9 08 Zenekan muzsika 10.24 Richárd Strauss Ariadné Naxos szigetén — Egyfelvonásos opera előjátékkal 13 03: Szinészvizsga — 1988 14 00 Gneg Zongoraverseny 14 30 Operáöa hívogató 15 00: Pophullám 16.04. A kamarazene kedvelőinek 17.00: Nyitnikék 17.30: Rossini-nyitényok 17.50: XIII. debreceni Nemzetkőzi Bartók Béla Kórusverseny 3. 18.30: In llmba materna — A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora 19.05: Schubert : Esz-dúr vonósnégyes 19 35 A Liszt Ferenc Kamarazenekar Beethoven-hangversenye kb. 21.20 Gitármuzsika 21.40: A pécsi stúdió hangarchívuméból 22.00: Magyar művészek operalétvátéléi 22 28: Napjaink zenéje /