Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-27 / 231. szám

19S8. szeptember 27., kedd 3 Tűzoltók új helyen A Kossuth Lajos sugárúti tűzoltó-laktanyából lassanként átköltözik a parancsnokság egy sokkal modernebb épületbe, amelyet a Csomiép épített. A megyei és a városi tűzoltó-parancsnokságnak a végleges Sclimldt Andrea felvétele „otthona" a Napos úti létesítmény lesz. Még hátravan a műhely és a sportpálya befejezése. A hivatalos átadási ünnepség október első napjaiban várható. Állásfoglalás Egészségügyiek bérhelyzete Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége hétfőn ülést tartott, és állásfoglalást fogadott el az ágazatban dolgozók bérhelyzetéről. A dokumentum — amelyet eljuttattak az MTIhez — vázolja az ágazatban dolgozók elmúlt évtizedben kialakult körülményeit, megállapítva: helyzetüket az egészségügyi dolgozók munkájának leértékeléseként, társadalmi megbecsülésük hiányaként ítélik meg. A dokumentum utal a kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi megbeszélésére, amelyen megállapodás született arra, hogy az egészségügyi dolgozók bérhelyzetének javítására a kormányzat még az idén 50 millió forintos keretet biztosit, a jövő év terhére előrehozott intézkedésként. Az elnökség állásfoglalásában rögzíti azokat az elveket, amelyeket célszerűnek ítél a keret felosztásakor figyelembe venni. Ezek közül legfontosabbként megfontolásra ajánlja, hogy csak érdemi, érezhető nagyságrendű béremelést hajtsanak végre az érintetteknél, még akkor is, ha ez csak egy szűk körben megoldható. A felosztásnál nézetük szerint nem a szinten tartásra, hanem a reálbér érdemleges növelésére kívánatos törekedni. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének állásfoglalása javasolja, hogy a kormány — az ágazati szakszervezet közreműködésével — mielőbb kezdje meg a többlépcsős központi bérintézkedés konkrét előkészítését, s ez a téma szerepeljen a kormány és a SZOT vezetőinek soron következő tárgyalásán. Az elnökség véleménye szerint 1989-re megteremthető annak a fedezete, hogy a szociális és egészségügyi ágazatban többlépcsős központi bérintézkedésre kerülhessen sor. Javasolják azt is: a kormány vizsgálja meg, hogyan alakultak a reálbérek a népgazdaság egyes területein 1988-ban, és tegyen intézkedést a hátrányos helyzetben levő ágazatok bérhelyzetének javítására. Indokoltnak tartják, hogy a kormány a bruttó nemzeti össztermék felosztásának felülvizsgálatával az egészségügyi és szociális ágazatnak nagyobb részesedést biztosítson. (MTI) A Kisoszelnökség döntése A Kiskereskedők Országos Szervezetének elnöksége hétfői ülésén megtárgyalta a társadalombiztosítási járulékfizetési rendszer 1989. évre tervezett módosító javaslatait. Ismerve az adózási rendszer január 1-iével életbe lépő tervezett módosításait is. a testület űgv határozott. hogy nem érthet egyet egyetlen olvan tervezett intézkedéssel se:n. amely a társadalombiztosítási járulék jelenlegi mértékének emelésére irányul. A döntés meghozatalánál figyelembe vette az elnökség, hogy az 1988. január 1-iével bevezetett járulékemelés is kedvezőtlenül befolyásolta a vállalkozók általa képviselt rétegét, s e réteg számára a tervezett intézkedések olvan terhet jelentenek, melv igen nagy számban a tevékenységük megszüntetésére kényszerítené a magánkereskedőket. Az érdekképviselet nem fogadhatja el a járulék emelésére irányuló javaslatot azért sem, mert a meghirdetett gazdaságpolitikai reformmal ellentétben nem ösztönzi a vállalkozói kedvet. sőt hatása ezzel ellentétes. II szabadságjog nem adomány Vitatják a törvénytervezetet A szegedi egyetemen az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetről nagy hatású vitaindító előadást tartott Tóth Károly, a József Attila Tudományegyetem államjogi tanszékének adjunktusa, a JATE főtitkára. A vita után arra kértem az alkotmányjogászt, hogy mondja el, milyen észrevételei születtek a készülő paragrafusok elolvasása után. — Az első gondom az, hogy az alkotmány még nincs kész, és elképzelhető lett volna, hogy az egyesülésről és gyülekezésről szóló törvény párhuzamosan készüljön az alkotmánnyal. Így fennáll annak veszélye, hogy a jelenleg vitatott törvénytervezetet ha a végleges formába öntik, az alkotmány elkészülte után esetleg módosítani kell. — Milyen elvárásokkal tanulmányozza a törvénytervezetet? — Szakmai szemmel nézem a jogszabályokat, hiszen vannak standard elvárások, amelyek a Magyar Népköztársaság által ratifikált nemzetközi szerződésekből kötelezően vonatkoznak a jogalkotásra. Ezenkívül a nemzetközi joggyakorlatban kialakultak bizonyos minimális elvárások, aminél kevésbé színvonalasabban nem illik jogot szabályozni egy fejlett kultúrával rendelkező államnak. — Ennek alapján milyen problémákat lát? — Nemzetközi összehasonlításban ebben a formájában a törvénytervezet nem állja ki a próbát. — Melyek a gyenge pontjai? — A törvénytervezet első bekezdése ellentétes a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának megfelelő rendelkezéseivel, amelyek szerint a jog megilleti az állampolgárt, tehát nem jótétemény. A szabályozás egész filozófiája pedig a jótéteményt sugallja. — Az elmúlt hetek társadalmi vitájában sokan felvetették, a törvénytervezet Alulról építkezünk? Gondoltam, így lesz, amikor beültem a JATKszb bizalmi testületi ülésére. Fogalmam sincs, honnan vettem az optimizmusom, hiszen nem egyébről, mint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének. (az FDSZ-nekl a programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról ígértek vitát. Maga a lehetőség tévesztett meg? Szó sem lehetett alulról építkezésről, ugyanis a Pedagógusok Szakszervezetének felsőoktatási tanácsa készítette el az új szakszervezet megalakulásához szükséges programtervezetet. Immár a negyedik változatát! Erre szokták volt mondani, toldozgatunk, toldozgatunk. A bizalmik, hál' isteninek, felismerték a tűzoltási szándékot, a kapkodást, és cseppet sem finoman minősítették a tervezetet. Volt, aki csapdának nevezte, amibe az ígéretek, a szép szavak becsalogatják a tagságot. A törekedni fogunk, mindent megteszünk stílus ma már kábításnak sem elég. Nincs szükség papírprogramokra, -szabályzatokra! Üj program kell! Érdemi, konkrét, éles! A fürge mókószakatolás — az egyik hozzászóló szavai ezek — nevetséges, és legfőképpen hiábavaló. Már eldöntött tény, hogy az FDSZ október 7-én tartja alakuló ülését, melyre küldötteket is kell delegálnia a JÁTEnak, jött a parancsolat fentről. Mi történik akkor, ha a testület úgy dönt, köszönik szépen, nem kérnek az előre kifőzött FDSZ-ből? Túl azon az aprócska hibán, hogy a tagságot már megint nem kérdezUtmeszelve ? ték meg, akarja-e egyáltalán az űj szakszervezetet, ilyennek akarja-e, a program általános, nem nélkülözi a korábbi panelszerűséget sem. Most átmeszeljük a régi szakszervezetet? Mi lesz a tagsággal? Egyik napról a másikra, megkérdezésük nélkül, automatikusan átkerülnek a Pedagógusok Szakszervezetéből a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetébe? Milyen alapon? Mit ígér az új szakszervezet? Álalakul a struktúra, még tovább duzzad az apparátus, a tagság pedig állja a terheket. Lehet-e robbantani? Több egyetemi oktató megfogalmazta, hogy tartalmában, szervezetében és személyében is új szakszervezetre van szükség. Egyelőre változás csak a szervezetben képzelhető el. Az elmúlt néhány évtized alatt történtek feljogosíthatják-e a felsőoktatásban dolgozókat arra, hogy megvonják a bizalmat a jelenlegi szakszervezettől? Gondolom, a válasz nem lehet kétséges. Üjra kell építeni, a bizalmiktól felfelé, az egész rendszert. Az sem tartható, hogy az FDSZ központi vezető testületébe a régi káderek kerüljenek. Még néhány elvi, elméleti kérdés. Milyen jogosítványai lesznek az új szakszervezetnek? A SZOTon kívül vagy belül akar létezni? Milyen lesz a kapcsolata a Pedagógusok Szakszervezetével? Mit tart majd fö feladatának? A SZOT helyét ávegye-e egy koordinációs bizottság? Itt fenekük meg egyelőre a gondolkodás, és ezen a ponton kell, ajánlatos a valóság felé fordulnunk. Tény, október 7-én megalakul az FDSZ Az ülésen több tucat felsőoktatási intézmény küldöttei lesznek jelen. Maradjon távol a JATE? Ésszerűtlen! Még akkor is, ha nem ért egyet a prognammal. Hátha mások is így gondolják. A leszakadásnak, az elszigetelődésnek nem sok értelme van. Még akkor is ki lehet „ugrani", amikor reménytelenül rossz felé indulnak el a folyamatok. A TTK-sok javasolták, élni kellene a tagdíjvisszatartás lehetőségével. Nem lenne egyébről szó, mint hogy néhány hónapig ne továbbítsák a tagdijakat a SZOT-hoz. Ez idő alatt a Pedagógusok Szakszervezete és a SZOT álljon eló egy generálisan új prognammal. Talán így felgyorsítható lenne az átalakulási folyamat. Természetesen. « tagság ezt a programot vitassa is meg. Lehetőleg ne kapkodva! A JATE feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy követelései is belekerüljenek. Egyelőre legégetőbb a 40 százalékos béremelés. Ezek után már csak abban, reménykedhetünk, hogy az alakuló ülésen mások is hanonlóan gondolkodnak, és ezúttal nem a programtervezet ötödik változata készül el, hanem egy új program. Különben könyörtelenül átmeszelnek bennünket. Bodzsár Erzsébet hatályának kérdését, önnek mi a véleménye róla? — Az egyesülési jog harmadik paragrafusában megfogalmazott három változat nem igazi alternatíva, ugyanis mind a három bekezdés kiveszi a pártot a törvény hatálya alól. Ugyanez a helyzet a szakszervezetekkel is, és ezáltal az egyesülési jogról szóló tervezet célzottan irányul meghatározott társadalmi szervezetre, hiszen a párt és a szakszervezet is társadalmi szervezet. Nem helyeslem, hogy önkényesen kiemelnek olyan szervezetet, ami társadalmi szervezet. Ha el akarnám túlozni a kérdést, akkor Orwellt idézném. Animál farm című regényében írja az ominózus mondatot: „Ali animals are equal, but somé animals are more equal" (Minden állat egyenlő, de némely állatok egyenlőbbek.) — Milyen más szakmai kifogásai merültek még fel? — Szakmai kifogásnak tartom, de fontossága ennél jóval szélesebb, hogy a törvénytervezet szó szerint megismétli A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának bizonyos rendelkezéseit. Hogyan, az is baj, hogy megegyezik? Az előbb azt kifogásolta, hogy a magyar változat eltér tőle. — Ebben az esetben ez kifogásolható. Az említett Egyezségokmány szó szerint a következőket tartalmazza: „A gyülekezési jog gyakorlását csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak kell alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság, és a közrend, illetőleg a közegészség, közerkölcs, vagy mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek." Ez az államot, a jogalkotót kötelezi arra, hogy a jogszabályokat ennek megfelelően állapítsa meg. A magyar gyülekezési törvénytervezet azonban ezt szó szerint ismétli meg, úgy, hogy az értelmező rendelkezések között, az állam biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmét jelentő tevékenységet részletezi csupán, de nem teszi ezt meg a közerkölccsel, közegészséggel kapcsolatban. — Ez miért baj? — Visszakérdezek: az újságíró szerint mi minősül a közegészség sérelmének? ? ? 9 — Jogos a meghökkenés, ugyanis ezt a törvénynek kellene részletezni, hasonlóképpen, mint ahogy a közerkölcsöt sértő magatartásokat is. Részletes törvényi rendelkezés hiányában ugyanis a gyülekezés helyszínén lévő rendőr minősíti, hogy sérti-e a közerkölcsöt, vagy a közegészséget a gyülekezési jog gyakorlása. — Ez veszélyt jelent, korlátozhatja a gyülekezést? — Hadd válaszoljak végletes példával! Ha a törvényben nincs részletezve a közegészség veszélyeztetése, akkor a gyűlést elvileg betilthatja a rendőr, annak alapján, hogy a Köjál bejelentette korábban, influenzajárvány van az országban, és a rendőr úgy véli, a résztvevők megfertőzik egymást. A példa természetesen extrém, valószínűleg a szabályozás megtörténne úgy, hogy a belügyminiszter külön rendelkezésben pontosí taná a rendőr számára ezeket a magatartásokat. Ez viszont, garanciális problémát jelent. Egy kulturált jogállamban az állampolgárnak tudnia kell, milyen magatartást tanúsíthat, illetve számíthatók legyenek magatartásának következményei. — Indokoltnak t^Ttja a gyülekezésnél a rendörök számának megállapítását? — Nem, indokolatlannak látszik, hogy egy rendezvény megtartásának feltételeként előírható, hány rendező legyen, valamint az, hogy meg kell adni a szervezők nevét, és címét. Egy másik helyen az szerepel, a rendezvény résztvevőinek magatartásáért a szervezők felelősek. Miért nem állapítja meg a Szervező, hogy hány rendezőt akar alkalmazni, hiszen a felelősséget ö viseli? Tehát felesleges ez a szabályozás! Az egyesülési jognál is sok adminisztratív előírás szerepel, olyan aprólékos részletezéssel, hogy például egy társadalmi szervezet legfelsőbb szervét hányszor kell összehívni. Semmi szükség sincs erre, ha komolyan vesszük e törvényben szereplő megfogalmazást: a társadalmi szervezet önkormányzattal rendelkezik. — Elég pontosak a törvénytervezet szabályai? — A gyülekezési jog törvénytervezetében az szerepel, hogy „A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az illetékes állami szervhez, gazdálkodó szervezethez, társadalmi szervezethez vagy egyesülethez eljuttatni, amely a közérdekűd bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni." Ez látszólag igen demokratikus szabály, hiszen a különböző állami és társadalmi szervek a rendezvény résztvevői által megfogalmazott kérdéseket kötelesek megválaszolni. Hiányzik azonban ennek részletezése és ez gyakorlatilag használhatatlanná teszi ezt a szabályt, Az értelmezést a végletekig feszítve elképzelhető, hogy néhány handabandázó járókelő beadványokkal fogja bombázni az Országgyűlést? Ha nincsenek meghatározva annak feltételei, hogy kik jogosultak vagy milyen közöis álláspontot kialakítani, akkor ez a szabály üres marad. Más államokban ismeretes, hogy ügynevezett petíciós jog, de ott szabályaik pontosan körülirtak. — Mondja, milyen kultúrája van hazánkban a gyülekezésnek! — Szerintem a gyülekezési jog gyakorlásának még nincs politikai kultúrája. Ez nem véletlen. Nagy tömegben az emberek bátornak, erősnek érzik magukat, és előfordulhatnak meggondolatlanságok. Szerepel a tervezetben: a rendezvényen résztvevők fegyveresen vagy felfegyverkezve nem jelenhetnek meg. A „felfegyverkezve" kifejezés azt jelenti, hogy valaki „az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál", mint például: ütő-, vágó-, szúrófegyver, boxer, bot és olyan eszköz is, ami egyéb célt szolgál; csákány, fejsze, konyhakés, kalapács stb. Megfontolandónak tartanám, hogy a készülő törvény az álarcviselést is tiltsa meg ... Halász Miklós l