Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

/Í^V, ^ VILÁG PROLETÁRJAflBG^ESÜLJETEK! Jp DEIMAGYAR0RSZA6 78. évfolyam, 227. szám 1988. szeptember 22., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint. II kormány és a SZOT képviselőinek tanácskozása A házigazdák nevében Nagy' Sándor üdvözölte a jelenlevőket, hangsúlyozva: uzzal a szándékkal ültek a tárgyalóasztalhoz, hogy az azonos álláspontok mellett megismerjék az eltérő né­zeteket is, azokat közelítsék egymáshoz, s ha mód van rá, konkrét megállapodá­sokra is jussanak. Pozsgay Imre elöljáróban leszögezte, hogy a kormány képviselői elfogadják a SZOT javaslatait a tárgyalás napi­rendjére Egyetértett azzal, hogy az egész társadalom­nak alapvető érdeke fűződik a politikai stabilitás megőr­zéséhez, s egyben olyan re­formkibontakozáshoz, amely­ben mind a gazdasági, mind a poli­tikai reform egy átfogó, radikális változás kereté­ben valósulna meg, ahol a történelmileg elkövetett Iribák, az egyoldalúságból eredő következmények nem állnak elő újra. Ez­zel kapcsolatban utalt az utóbbi évtizedekre, ami­kor is a gazdasági egyen­súlyzavarok keletkezése mögött az húzódott meg, hogy a politikai intéz­ményrendszer fejlődése el­maradt a gazdasági köve­telmények és a nagyobb teljesítményre irányuló társadalmi törekvések mö­gött. Semmiképpen nem lenne jó és támogatható egy olyan politikai szándék, amely most viszont pótlékként használná fel a gazdasági bajok és válságjelenségek kezelésére a politikai intéz­ményrendszer reformját — hangsúlyozta. A politikai in­tézményrendszer és a gaz­dasági élet reformja nem egymás helyettesítésére szol­gál, hanem átfogó, egységes társadalmi program, együt­tesen segítik a megújulást. A továbbiakban kiemelte: ma különösen nagy jelentő­sége és kivételes szerepe van a kormány és a szak­szervezetek, ezen belül is a kormány és a SZOT együtt­működésének. Ezzel kapcso­latban néhány problémát is említett. — Tanúi vagyunk egyfajta sajátra politikai je­lenségnek, annak, hogy ál­talában az ország hivatalos intézményei — amelyeket korábban alapintézmények­nek tekintettünk — a köz­vélemény szemében kissé leértékelődtek — mondta. Ez a leértékelődés nem ke­rülte el sem a kormányza­tot, sem pedig a szakszer­vezeti mozgalmat, hiszen a korábbi politikai kapcsolat­rendszer és együttműködési formák azt sugallták, hogy ez a két szervezet lényege­ben azonos politikai intéz­ményrendszer, azonos alap­intézmény. Így egyik szer­vezet sem kerülheti el, hogv válság idején súlyra társa­dalmi kritikának legyen ki­téve. Az államminiszter vé­leménye szerint természetes és logikus, hogy a szak­szervezetek levonják a rá­juk vonatkozó következteté­seket, s ezt az önvizsgála­tot a kormánynak is meg kell tennie. A politikai stabilizáció­hoz fűződő érdekünk meg­kívánja, hogy a kormány a társadalom szemében újra hatékony és erőteljes szervezetként jelenjék meg, birtokában li-gyenek a problémák megoldásá­hoz szükséges politikai és Szerdán a SZOT székházában megbeszélést tartot­tak a kormány és a SZOT képviselői, Pozsgay Imre államminiszter, illetve Nagy Sándor főtitkár vezeté­sével. A tanácskozás résztvevői áttekintették gazda. sápi helyzetünk idei alakulását, a jövő évi népgazda­sági tervvel, gazdaságpolitikával kapcsolatos kormány­zati és szakszervezeti véleményeket, álláspontokat, valamint gazdaságirányítási rendszerünk egyes kér­déseit. államigazgatási eszközök, s munkájához társadalmi jóváhagyással rendelkez­zék. E szempontból nagy várako­zással tekint a kormány a szakszervezeti mozgalom fe­lé. A kormányzatnak érde­ke fűződik ahhoz, hogy a szakszervezet autentikus és autonóm, szuverén partnere legyen ebben a folyamatban. Amiben a kormány a szakszervezeti mozgalom megértését és támogatását kéri, az mindenekelőtt az, hogy a szakszervezetek is legyenek megértéssel a kor­mány helyzete iránt, nem­csak a tanácskozás napirend­jén levő gazdasági kérdések­ben, hanem a tekintetben is, hogy a kormány egyre in­kább — önálló politikai ur­culatát is keresve — az egész nép kormánya kíván lenni, tehát nem csupán a munkavállalók, mint ahogy nemcsak a munkaadók és a vállalkozók kormányaként akar dolgozni. Szeretné, ha ezt a törekvést a SZOT ás a mögötte felsorakozó szak­szervezeti mozgalom is tá­mogatná, elfogadná. — Mi viszont tartozunk maximá­lisan tiszteletben, tartani a szakszervezeti mozgalom autonómiáját és szuvereni­tását — mondta. A kormány és n szak­szervezet partneri kapcsola­tairól szólva elmondta, hogy általában meg kellene tar­tani az együttműködés ed­digi formáit, vagyis a kor­mány és a SZOT közvetlen kapcsolatát, de a későbbiek­ben jó lenne konkrétabbá tenni, hogy mely kérdések tartoznak a kormány és u SZOT partneri kapcsolatai­ra, 8 mely kérdésekben tár­gyalna a SZOT közvetlenül a munkaadókkal, vállalko­zókkal. Az állammániszter ezután arról érdeklődött, hogy a szakszervezeti mozgalom mi­lyen belső megújulási, át­alakítási szándékkal fog hozzá helyzetének stabili­zálásához, társadalmi presz­tízsének megőrzéséhez. Meg­valósíthatónak tartja, hogy u szakszervezeti mozgalom a nyilvánosság előtt is kife­jezze polemikus viszonyát a kormánnyal szemben konk­rét kérdésekben. A kor­mány és a szakszervezetek kapcsolatában ne csupán egyfajta lojális szempont ér­vényesüljön, ami sajnos elég hosszú időn át terhelte a szakszervezeti mozgalmat, s nem használt sem a mozga­lom, sem a kormány tekin­télyének. Ezzel kapcsolatban orról is tájékoztatást kért. hogy miként fejlődik tovább a mozgalom ágazati és szak­mai jellege, s fel tudnák-e vállalná a pluralizmust u szakszervezeti mozgalmon belül. Véleménye szerint a mozgalmon belül sem kelle­ne kitérni a pluralizmus elől, aminek realitását a már létrejött illetve szer­veződő független szakszer­vezeti szervezetek is jelzik. Nagy Sándor válaszában hangsúlyozta: abban teljes lehet az egyetértés, hogy az országnak erős, határo­zott, következetes, kiszá­mítható kormányra. s ugyanilyen erős, határo­zott, következetes és ki­számítható szakszervezetre van szüksége. Ehhez arra' is szükség van, hogy sem a kormány, sem a szak­szervezet ne vállaljon fel olyan funkciókat, amelyek nem tartoznak tevékeny ­ségi és hatáskörükbe. Egyetértett azzal, hogy oly­kor indokolatlanul nagy te­her hárul a kormányzatra, már csak azért is, mert olyun ügyekben is neki kell fellépnie, intézkednie, fele­lősséget vállalnia, umi nor­mális körülmények között valójában nem a kormány­ra, hanem a munkáltatókra tartozna Ezt a helyzetet meg kell változtatni, amihez azonban időre van szükség. A szakszervezeti munka megújításáról szólva, arról tájékoztatott, hogv folvik az elképzelések tagsági vitája, több mint 4 millió szakszer­vezeti tag véleményének is­meretében kívánnak majd választ adni a novemberi országos szakszervezeti érte­kezleten a lesürgetőbb kér­désekre. A szakszervezeti mozgalom nagy valószínű­séggel abba az irányba fej­lődik tovább, hogy egyszer­re használja ki a szakmai és az ágazati szervezkedés­ben rejlő előnyöket. Ehhez efrős, autonóm, nagy önállósággal működő szakmai szerveződésekre, önként elhatározott tömörü­lésekre van szükség. A fő­titkár rámutatott, u SZOT­ot már jelenlegi állapotában is az ágazatok, szakmák szö­vetségének tekinti. Ez azt jelenti, hogy szövetségi ala­pon jönnek létre az ágazati­szakmai szakszervezetek, képviseleti mechanizmusok működnek, alulról megha­tározott a SZÖT-nak a tevé­kenysége, s mem többségi elvek, hanem konszenzus alapján hoznak döntéseket. Ennek messzeható következ­ményei lesznek u választási és képviseleti rendszerben, a döntési mechanizmusban. A főtitkár elképzelhetőnek turtja egy olyan szakszer­vezeti modell kialakítását, amelyben egyfajta pluraliz­mus van jelen, s már most is gyakorlati realitásként te­kint a TDDSZ-re, amellyel a legutóbbi napokban a SZOT vezetői tárgyalásokat folytattak. — A szakmai szakszerve­zeteken kívül szerveződő, alternatív szervezeteket munkánk kritikájaként fogjuk fel — hangsúlyoz­ta. — A szakszervezetnek úgy kell dolgoznia, hogy mindenki megfelelően képtiselve lássa az érde­keit, s ne másutt keresse érdekérvényesítési lehető­ségeit. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács tanácsi kollégiuma Grósz Károly elnökleté­vel szerdán ülést tartott a Minisztertanács tanácsi kol. légiuma. A testület tájékoz­tatót hallgatott meg az ala­kuló ülésen elhangzott ja­vaslatok megvalósulásáról, valamint az új tanácstör­vény előkészítésének hely­zetéről. A Minisztertanács tanácsi kollégiuma vitát folytatott a költségvetési reform koncep­ciójáról — különös figyel­met fordítva a tanácsi gaz. ciálkodás fejlesztésének ter­vezett irányaira: —, majd a testület tagjai megtárgyal­ták a választási törvény módosítására, á társadalmi vitára vonatkozó elképzelé­seket. (MTI) a Nemzetközi Valutaalap vezetöhelyettesének látogatása Hartha Ferenc államtit­kárnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívásá­ra szeptember 18. és 21. kö­zött hazánkban tartózkodott Richárd Erb, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató­helyettese. Látogatása során fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Nyers Rezső, a Politi­kai bizottság tagjai; Mar­jai József és Medgyessy Pé­ter, a Minisztertanács el­nökhelyettesei. Megbeszélé­seket folytattak a Magyar­ország és a Valutaalap kö­zötti együttműködésről és az IMF általános törekvéseiről. A magyar tárgyalópartnerek összegezték a kormányprog­ram soron következő fel­adatait, a reformfolyamat felgyorsítósára vonatkozó elgondolásokat. Kölcsönösen megerősítették azt a szán­dékot, hogy a kormányprog­ram Időszakának egeszére kiterjedő, hosszabb lejaratú készenléti hi álmegállapo­dással váltsák fel a jelenleg érvényes, egyévos megálla­podást, (MTI) Darnyi Tamás világ­csúccsalolimpiai bajnok Szerdán magasan lengtek a magyar zászlók az olimDiai park uszodájában, mert Dar­nyi Tamás a 400 méteres ve­gyesúszásban megszerezte a magyar küldöttség első szöu­li olimpiai aranyérmét. Az Ü. Dózsa 21 éves úszója nagyszerű úi világrekorddal, fi csaknem három testhossz­nyi előnnyel utasította maga mögé a mezőnyt, köztük Sza­bó Józsefet (19). aki csak hajszállal maradt le a do­bogóról. egyéni csúcsát ala­posan megjavítva negyedik lett. A nap egyik fő számának kikiáltott 400 m férfi vegyest a 100 m pillangó és a 200 m női gyors döntőié ..vezette fel". És következett a 400 méte­res férfi vegyesúszás. Szabó Józseffel a kettes és Darnyi Tamással a négyes pályán. Az első rajtnál Darnyi — szokásához híven — . bele­pottyant" a vízbe, ahogy azt a magyar bajnokságon is tette, s amiért akkor — em­lékezetes módon — kizárták. Most persze nem volt szó ilyesmiről, s a jól sikerült második rajt utón pillangón az ex-világcsúcstórtó ameri­kai Dave Wharton állt az él­re. Darnyi ugvan csak a harmadik helyen haladt, de senki sem aggódott, mert is­meretes. hogv ez a legeven­gébb úszásneme. A második százon, háton Darnyi iskolát adott a mezőnynek. Százöt­vennél már bőven vezetett, kétszáznál pedig másfél test­hossz volt az előnve. Rész­ideje több mint két másod­perccel iobb volt. mint ami­kor világcsúcsot úszott. (2:01.76. illetve 2:03.81.) A mellúszás sem okozott gondot a kétszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok­nak, olyannyira, hogv há­romszáznál már két test­hosszal vezetett, s a magvar szurkolók nyugodtan hátra­dőlhettek volna — hu nem biztatják felállva kedvencü­ket. Háromszázötven méter­nél. a gyorsúszó szükasz fe­lénél Darnyi már-már meg­szégyenítő előnnyel, három testhosszal utasította maga mögé a többieket, s bár az utolsó húsz méteren biztos győzelme tudatában némi­leg kiengedett, hatalmas fö­lénnyel. úi világcsúccsal — 4:14.75 p — csapott a célba. Szabó József a negyedik lett. Széchy Tamás, Darnyi és Szabó edzője csupa mosolv volt. amikor az interjúszobá­ba ért. Érthető ... — Megmondom őszintén. 150 métertől már Csak Szabó Joe"-t figyeltem, mert ab­ban biztos voltam, hogv Dar­nyi győzelmét senki sem ve­szélyeztetheti — mondta. — Sajnálom Joe-t, mert sokáig dobogás helyen állt. igazán megérdemelt volna egv ér­met. Az egyéni csúcsért ÍBV is minden elismerés megil­leti. Ahogy az most már ha­gyományossá válik, az olim­piai faluban a magyar csa­pat vezetői köszöntik az ér­meseket. Szerdán Darnvi Tamás egészségére koccin­tottak. Deák Gábor, a MOB elnöke utalt rá: igyekeznek alkalmazkodni Darnvi szó­fukarságáhoZ. és rövidre fogják az ünnepi beszédet, ugyanakkor remélik, hogv még sokszor jöhetnek össze ugyanitt. hasonló céllal. Darnyi Tamásnak átadták Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának üdvözlő táviratát, az olimpiai stadi­on kicsinyített mását, a ma­gyar győzteseket megillető ezer dollárt, és az Adidas cég ajándékcsomag iát. E gy kis ország hatalmas szíve együtt dobbant szerdán hajnalban Darnyi Tamáséval, aki a 400 méteres vegyes úszás szuperfavontjaként állt rujtkőre Szöulban, az olimpián. Ezen a hajnalon az első magyar olimpiai aranyéremre vártunk. Tamás! Nagyon féltettünk valamennyien, hiszen elég egyetlen eironotott forduló, és elszállnak az ólmok. Hála Is­tennek, te ott, a szöuli medencében, mit sem törődtél ezzel. Pedig az amerikai Dávid Wharton rettenetesen készült a trónfosztásra! A pillangó 100 métere után már oldódtak ben­nünk a görcsök, az utolsó, 100 méteres gyors előtt már valamennyien felállva szurkoltunk a tévé képer­nyője előtt. Boldogok voltunk, mert csak a világcsúcs lehetett ellenfeled ezen e napon. És így teljes a siker, világcsúccsal olimpiai bajnoknak lenni! Amikor kinéztem az ablakon, még sötét volt, csu­pán kékes fények szűrődtek ki « lakótelepi házak ablakain. Ezen a hajnalon meg az is a tévé ké»per­nyője előtt ült. aki 6-ra ment munkába. Ma álmosab­bak vagyunk, de boldogok, és ez a boldogság manap­ság ritka vendég a magyar családoknál! K öszönjük, Tamás! Köszönjük: hogy ismét össze­szorult a torkunk, hogv könnycseppek is elő­törtek szemünkből a Himnusz hallatán, hi­szen ez azt jelenti, hogy az érzelmek még bennünk vannak, és a jóra elő is törnek belőlünk Ez a kis magyar nép is ott állt veled a dobogó legfelső fokán, és egy percig letekinthetett a világra! B, L.

Next

/
Thumbnails
Contents