Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

ff VILÁG PROLETÁRJAI, DE L M AGYA ROK SZAG 78. évfolyam. 224. szám 1988. szeptember 19., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Pártértekezletekről jelentjük Milyen megújulást akarunk? Leírtuk már többször is — az országos pártértekezlet eredményeként szűkebb pátriánkban a nyáron sem köszöntött be a politikai uborkaszezon, pártszervezeteink nagy többségében élénk vita folyik ma is a megújulás lehetséges útjairól, a legfontosabb helyi tennivalókról. Ez a pezsgés különösen igaz most, amikor a városi és megyei pártéi tekczletre is készülve, vállalatok, intézmények, kisebb-nagyobb pártközösségek döntöttek úgy — pártértckczletcn próbáljak megfogalmazni legfontosabb kéréseiket, megszabni az általuk legjobbnak tartott irányokat a ,helyi politizálás megújításában. Ezen a hét végén két pártértckczletre látogattunk cl. A továbbiakban arról lesz szó, milyen megújulás mellett voksoltak a József Attila Tudományegyetem párttagjai, s hogyan foglalták össze fő dolgaikat Deszk kommunistái. Az egyetem gondjai „Milyenek vagyunk?" — teszik fel a kérdést abban a dokumentumban. amelyet írásos beszámolóként terjesztett a JATE pártbizottsága az egyetem pártértekezlete elé. Válaszként pedig ilyen megfogalmazások szerepelnek: az országos pártértekezletre készülve tagságunk változást igénylő dinamizmusa nőtt. a bírálat kontúrjai határozottabbak lettek. a kérdések megköze'ítésének elméleti igényessége mélyült. E viták során pártéletünk is élénkebb, igénvesebb lett... Párttagságunk döntő része a pártértekezlet eredményeit személves sikerként élte át. s figyelme a folytatásra, a városi, meavei pártértekezletre irányult, a helyi megújulás garanciájaként hasonló változásokat várva Az eddig elmondottak azonban nem'jelentik azt. mintha a JATE pártszervezetei a teljes megújulás állapotában lennének. H^'vzetünk ennél összetettebb ... Az egyetemen kívüli és felüli dolgainkban radikálisabbak vagyunk, nagyobb az egyetértés, az egység a kritikában, mint az egyetemen belüli ügyeinkben és pártszervezetünk saiát feladatainak megicelé.sében — olvasható a dokumentumban. amely a továbbiakban szól a megúiulást igénylők többféle elkéireléséről. arról, hogy a radikális reformer magatartás mellett érezhetően jelen van a konzervatív óvatoskodás is az egyetem politikai életében. Lehetne tovább is idézni a beszámolóból, de talán megérti a kedves olvasó, hoev most inkább arról szólunk részletesebben, hogyan válaszoltak az előbb feltett kérdésre a pártértekezleten a JATE kommunistái: miiven vita alakult ki azon a tanácskozáson. amelyre első ízben kapott meghívót (megváltoztatva a hagyományos küldöttgyűlési rendet) az egyetem valamennyi párttagja. Nos. a 334 szavazati ioggal rendelkező résztvevő, valamint a meghívott vendégek (közöttük Judik István, az MSZMP KB tagia. Kővári Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára és Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetőid már a napirendi pontok megielölésekor érezhették — vitától aligha lesz mentes a többórás tanácskozás, hiszen *iár ügyrendi kérdésekben is (legyen úi pártbizottsag-választás. netán alaposabb előkészítés után téridnek vissza e kérdésre?) szavazást kellett elrendelni Miután a nagy többség a választás mellett voksolt. -4nderle Adám. a pártbizottság titkára fűzött rövid szóbeli kiegészítést az írásban előterjesztett beszámolóhoz, majd elkezdődött a vita Fő mondanivalóit a titkár jó néhány órával később igy (Folytatás a 2. oldalon.) A nagypiacon jártunk Egyre kevesebb az áru A szegedi nagybani piac helye időtlen idők óta a Marx tér; e nyáron azonban július 14-től augusztus 8-ig kivitték Dorozsmára, mert kellett a hely az ipari vásárnak. — Okozott-e valamilyen változást a piac életében a ki-, majd a visszatelepítés? — kérdeztük Adám Sándort, az ipari vásár és kiállítási igazgatóság helyettes vezetőjét. — Legfeljebb átmeneti zavarról beszélhetünk. Dorozsmán ugyanis az egész napos nyitva tartást nem lehetett megszervezni: délután háromtól hajnali ötig tarthattunk csak nyitva. Ezt" sokan nem tudhatták, s akkor is jöttek, amikor a piac zárva volt. Az árusítás körülményei viszont jobbak voltak. — Honnan járnak ide a termelők? — Elsősorban a megyéből. Mindenekelőtt a környező tanyákról, azután Ferencszállásról, Makóról, Kistelekről, Asotthalomról... Jönnek szép számmal kiskertesek is Zsombóról, Bordányból, Gyálarétről, Röszkéről, s Újszegedről. De érkeznek ide az ország legkülönfélébb részeiből is ... A termelők egyébként mintegy háromszázan vannak, de hozzájuk kell számolni körülbelül harmincöt-negyven viszonteladót. Látványos megnyitóval megkezdődtek a XXIV. nyári játékok S

zombaton délelőtt Szöulban látványos megnyitóünnepséggel kezdetét vette a XXIV. nyári olimpia. Íme az időrendi sorban történtek: 11.00. Ekkor érkezik az államfő, Ro Te Vu, s foglalja el helyét a díszpáholyban. 11.05. Háromszáz csinos lány ötkarikás, valamint a szöuli olimpia emblémájával díszített zászlóval, tizenötös sorokban menetel, s nyitja meg a versenyzők felvonulását. 11.06. A maratoni kapuban feltűnik az első küldöttség, a hagyományoknak megfelelően Görögországé. , 11.17. A szocialista országok közül elsőként az NDK küldöttsége a 21. helyen, természetesen a koreai ábécé szerint. A súlyosan beteg Ewald elnök távollétében R. Hellmann alelnök és G. Heinze, NOB-tag vezeti a versenyzőket. 11.30. Evelyn Ashford, Los Angeles bajnoknője viszi a csillagos-sávos amerikai lobogót. A zászlóvivő után Bob Helmick, az olimpiai bizottság elnöke lépdel. Rendezetlen sorokban menetelnek a későbbi főszereplők. Egyikük a mamának szánt transzparenst lenget: „Szia, anyu, itt vagyok!" a végén azonban komoly a felirat. Az amerikai vívók békét követelnek a világnak. 11.45. Nagy taps fogadja a szovjet olimpiai küldöttséget. Nemhiába pecsételték meg a közelmúltban együttműködési megállapodással a két ország sportja között eddig kialakult, s egyre fejlődő kapcsolatokt. Alekszandr Karelin, nehézsúlyú kötöttfogású Európa-bajnok birkózó kezében a vörös zászló. 12.08. Végre, százötvennyolcadik országként feltűnnek a magyarok. Vaskuti István nyolc hosszú év után tartja ismét magasba az olimpiai küzdőtéren a háromszínű magyar zászlót. A zenekar a Klapka-induló dallamait játssza. Deák Gábor, Tibor Tamás és Lochmayer György a küldöttség, majd a csapat vezetője és helyettese az első sorban. A lányok sárga kosztümben, a fiúk szürke zakóban, fehér nadrágban, a lányok fehér sáljukat, a fiúk kalapjukat lengetik. A más országok felvonulásánál hallott udvarias tapsot messze meghaladó, lelkes, barátinak mondható a fogadtatás. 12.25. Már yége a felvonulásnak (160 ország 9627 sportolója vesz részt a játékokon.) Pak Sze Dzsik, a SLOOC, a szervezőbizottság elnöke lép a dísztribün előtti emelvényre tett mikrofonhoz. Az emelvény kétperces beszéde alatt körbeforog. A hatalmas képernyőre is kiírják szavait, de a Samsung kis rádiójának füllhallgatójából is jól hallani. A XXI. század felé haladva erre az olimpiára úgy emlékezünk, mint amely mérföldkő volt a koreai emberek és a békeszerető népek számára ... 12.27. Jüan Antonio Samaranch rövid néhány szót mond az olimpiai játékokról, amely a barátság és a béke fesztiválja. Legmelegebb nagyrabecsülését fejezi ki a vendéglátóknak. Ezt követően Ro Te Vu államfő a hagyományos egy mondattal megnyitja az olimpiai játékokat. Tűzijáték, díszsortűz, fanfárok. 12.30. Érkezik az olimpiai zászló, nyolc dél-koreai sportoló, köztük Kim Veon Ki, birkózó olimpiai aranyérmes. 12.35. Felkúszik az ötkarikás olimpiai zászló az árbocra. 2400 galamb röppen a magasba. 12.36. A stadionban a láng. Aki hozza, frissen, fiatalosan fut vagy száz métert, közben néhányszor magasba ugrik örömében. 12.40. Fellobban az olimpiai láng. 12.45. A zászlóvivők, középen. félkörben sorakoznak. Hi Dzse kosárlabdás és Szon Mi Na női kézilabdás az olimpiai esküt mondja, a bírók nevében pedig Szon Li Ha cselgáncsbiró esküszik fel a sportszerűség betartására. 12.55. A versenyzők még ki sem vonultak, de kezdődik a záró, több mint félórás műsor. Ejtőernyősök a magasban, táncosok a küzdőtéren, felejthetetlen pillanatok." A jelenet címe: „Nagy nap" — valóban az. Hatvanhat ejtőernyős, a többségük amerikai, csodálatosat produkál. Egy sokat megélt nép hagyományai bontakoznak ki előttünk. A látványtól is borsódzik a hátunk, amikor a fegyelmezett tekvandósok lélegzetelállító gyakorlataikat mutatják be. Az ember szeme, értelme fárad. A hétéves Jun Te Ung egyedül vezeti át nagy karikáját a zöld gyepen, igaz, azon a napon, 1981. szeptember 30-án született, amikor Baden-Badenbeit Szöul városának ítélték a XXIV. nyári olimpiai játékok rendezési jogát. 13.30. A gonorit, a hagyományos koreai játékot látjuk, majd egyszerre énekeljük a végén: „Hand in hand" — kéz a kézben ... Jobbá tehetjük a világot, ahol élünk ... Kéz a kézben ... Elkezdjük jobban megérterii egymást, ledöntjük a köztünk levő falakat... Kéz a kézben ... Kéz a kézben, a jobb világért. Az ember ezzel az olimpiával, úgy érezzük, sokat, nagyon sokat tett ezért Arra a kérdésre, hogy milyen árut szállítanak ide az emberek, s hogy milyen a fölhozatal — Dósa Istvánná statisztikai előadó válaszolt. — Tudni kell, hogy a fölhozatal évek óta folyamatosan csökken. Tavaly nyáron júniustól augusztusig 644 ezer 500 kiló árut hozlak a nagybani piacra — az idén ugyanebben az időszakban viszont csak 485 ezer kilót. Miért? Kétségtelen, az utóbbi évek időjárása nem kedvezett a termesztésnek, ugyanakkor figyelembe kell venni a termelők elkeseredettségét is. Egyszerűen nem tudják értékesíteni az árut, s ha igen, akkor sincs benne mindig köszönet. A mezőgazdasági tevékenység ugyan ötszázezer forint értékig általában adómentes, de az elemi befektetéshez szükséges összegekhez képest, ez kevés. S hogy az árak hogyan alakulnak? Tendenciájuk emelkedést mutat, de ha külön-külön nézzük az egyes termékeket, igencsak különbözőek. Ha a júniusi árakat tekintjük át, a korai burgonya kilójának ára — például — tavaly óta nem változott lényegesen, jóllehet, a kínált mennyiség valamivel kevesebb a múlt évihez képest. A korai sárgarépa csomójának ára viszont tavaly magasabb volt, mint az idén — holott a felhozatal változatlan. Ugyanez elmondható a petrezselyemre is. Az árakdt tehát az eladásra kínált mennyiségen kívül nagyon sok apró, szinte pillanatnyi tényező is befolyásolja . . . Fejes káposztából tavaly lényegesen több volt, mint az idén — duplája az ez évinek — ezért olcsóbban is lehetett hozzájutni. Tavaly júliusban, hó elején 8 forint volt az ára, ami azonban hó végére háromra csökkent — ugyanakkor idén júliusban még a hónap végén is hat-nyolc forintért vesztegették. A karfiol ára nem változott, az eladásra kínált mennyiség viszont a fele. Az őszibarack árát az határozta meg, hogy az idén már június közepén megjelent a piacon ez a gyümölcs, tavaly viszont csak egy hónappal később. Így aztán érthető, hogy míg a tavalyi ára nem ment lej jebb hetven-nyolcvan forintnál, az idén húsz-huszonöt forintért is fölvásárolhatták — mondta Dósa Istvánné. * Akik eladni járnak a nagybani piacra, azokat nem az átfogó helyzet érdekli, hanem saját portékáik sorsa. Érthető: amíg az ember eljut odáig, hogy eladhatja, amit termelt, részben úgy belefárad az egész évi kegyetlen munkába, hogy ellenségénen sem kívánja ugyanezt, részben pedig rengeteg pénzt elkölt. A termelés nem ingyen van. Krecs György Nagykamarásról érkezett a nagybani piacra, s már jó pár napja kinn van. Közben hazazavarta az eső, negyven mázsa dinnyéjének csak alig több mint a felét sikerült eladnia. Huszonötezer forintot költött dinnyére tavasz óta — pedig nem kellett hozzá nagy beruházás, „csak" fóliasátor —, nem beszélve a már tavasz eleji palántanevelésröl, -ültetésről, kapálásról, vegyszerezésről .. . Mintegy százezer forint jövedelemre számít: Mata Géza Mórahalomról érkezett, öt mázsa oltott rózsakrumplival. Hajnalban jött, tizenegyig jó részét el is adta árujának. Kénytelen ezt tenni, mert ez a krumplifajta felét termi, mint a többi. De aki ért hozzá, fehér húsa, jó minősége miatt előnyben részesíti amazoknál. Veszelovszki Antal háromnégy mázsa almával jött Zákányszékről; van közöttük jonatán is, starking is, nyári édes is. Ismerős viszonteladónak adta el az árut. S hogy mennyi a haszna? — A ráfordítást mindenesetre visszakapom — mondta. * Ez a helyzet tehát a nagybani piacon, mely — úgy hallani — nem túl sokáig marad a Marx téren. Tervezik, hogy a jövő szezont már a Cserepes sori, volt Kinizsi pályán kezdik, miután azt teljes egészében rendbe tették. A körülbelül 15 ezer négyzetméteren jobban elfér majd az áru, s elférnek az árusok, mint a Marx téri háromezer-hatszáz négyzetméternyi területen. S hogy miként alakulnak majd az árak? Jósolni sem lehet. Farkas Csaba \ \ * H a