Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-16 / 222. szám

1988. szeptember 1CJ., péntek 3 Bérelt Boeingek A MALÉV három Boeing 737-200 típusú repülőgépet bérel a Technoimpex Külke­reskedelmi Vállalat közvetí­tésével az írországi GPA Group Ltd.-tői, amely a vi­lág egyik legnagyobb lízin­gelő vállalata. Az erről szó­ló szerződést aláírták. Több mint másfél évi ke­mény munka végére tett pontot a most megkötött szerződés, amely első lépcső­je a magyar repülés új ala­pokra helyezésének. A dön­tés — amely nem a MALÉV vagy a Technoimpex kezé­ben volt — már régóta hú­zódott, s a híreket a közvé­lemény fokozott várakozása előzte meg. A bérelt repülő­gépek hat-, hét- és nyolc­évesek, valamennyit a leg­szigorúbb angol légügyi elő­írások szerint használták és ápolták. Hajtóművei, futó­művei és mái fontos beren­dezései teljesen újak, kicse­rélték az üléseket, a kárpi­tot, és más belső berendezé­seket is; a gépek előírt élet­tartamának egyharmada használódott el. A MALÉV nincs késésben, mert szállítási feladatainak eleget tudott és tud tenni a jelenlegi gépparkkal is, gondolni kell viszont a kö­vetkező évekre is. Amikor a Boeing-lízing mellett dön­töttek — több más külföldi ajánlat közül, amelyek azon­ban a jóval drágább új gé­pekre vonatkoztak — széles körű gazdasági, műszaki elemzéseket vettek figyelem­be. A lízingdíjról konkrét adatot nem közölt, de annyit elárult, hogy minden évben nagyobb árbevételre számí­tanak a gépek hasznalatából, mint amennyi a kölcsönbér­let díja és az üzemeltetés költsége. Kezdődik a cukorgyártás Az ország délkeleti részén megkezdődött a cukorrépa betakarítása, és elsőként a Sarkadi Cukorgyárban lát­nak hozzá a termés feldol­gozásához. A gazdaságok 106 700 hek­tárról takarítják be a ter­ményt, ez 900 hektárral ke­vesebb, mint egy évvel ko­rábban. A legutóbbi becslés alapján közepes, hektáron­ként 36.5-37 tonnás termést várnak. A répa cukortartal­ma tonnánként 140 kilo­gramm körüli, az átlagostól valamivel elmarad. A gyárak jól felkészültek az idényre, a múlt szezon óta 920 millió forintot köl­töttek a gyártóvonalak és az épületek karbantartására. Nem halada karaván Nézőpontok a lakossági ellátásról Azt hiszem a téma kap­csán legelőször arról kell szólni, ne izguljanak Tápén. Makkosházán. Röszkén. Al­sóvároson. Petőfitelepen. Deszken. a területi népfront­aktivisták elmondták, mi nincs lakóhelyükön a boltok­ban. Indulattól fűtött sza­vakkal ecsetelték a hianvt. lényegében ugyanazt a fona­lat gombolyitották. bár a gu­banc nem lett kisebb. Meg­nyugvást azért adhat az ér­demi képviselet tudata. Mert mi lenne, ha még el sem mondanák, szóvá sem len­nék, hogy márvánvkémenv a porcukor, nincs fogkrém, drága a hús. a csillagos ég magaslatába szállt a csecse­mő-. gyermekruházat ára. Ma. amikor a közéleti de­mokratizmus reneszánszát éljük, képtelenség és könv­nyelműség lenne hallgatni az ellátás visszásságairól Igenis közügy. Szegeden. hogy példanak okáért hányan férnek be Tá­pén, a Zsukov téri boltba. Csupán az a bibi. hogy ki. honnan nézi. a pult mögül vagy azzal szemben. A Fogyasztók Szegcdi Tanácsa a napokban szá­moltatta be az Étikért, a Dél-Tisza Menti és a Sán­dorfalvi Afészt, meg a Kisosz Csongrád Meglyci Szer­vezetét arról, hogy milyennek tartják a lakosság el­látását az alapvető élelmiszerekből, napi cikkekből. Az ülésen hallottakról elöljáróban annyit: mintha a beszámoló készítői nem azokba a boltokba járnának, mint ahová mi, vásárlók. Vagy csak úgy tesznek... tala. Szűkös a haisamponok. gondolákat. Ez a magyaráza­ti mézfajták, a gyümölcs- ta állítólag annak is. hogy befőttek, az öblítőszerek, az Lőrinc-nap után a dinnye ki­üdítők kínálata. Azért az el­látás jó. folyamatos ... ..Kiemelt feladatként keze­lik" az áfészosok is a tőke­húsok. az olcsó húsipari ké­szítmények beszerzését, for­galmazását. Tagsági vasáro­kon termelői áron adiák a rizst, mosóport. egyebeket. Hogy, hogynem Deszkről mégis Szegedre iárnatc hú­legalábbis f": Üiszentivánra meg ki tudja miért nem iár a Fü­szért. A kereskedelempoliti­ka. az árpolitika ugyan nem­csak magukon a kereskedő­kön múlik. Szinte mindeevik beszámoló érintette, gondia­lója még mindig tíz forint, meg annak, hogy a jobb el­látás érdekében kötött ra­gyogó vezetői megállapodá­sok ..megbuknak már a aor­tán". A sok konstans elem mel­lett egyetlen változik, az ár. Igen látványosan, olykor megmagyarázhatatlanul. Az áremelés előtt egy raiztóbla még 20 forintba került. Száz­százalékos áremelést. 20 szá­zalékos árrést. 25 százalékos áfát számítva sem kerülhet­ne úi áron 60 forintba, am aki vett. tudja. 100 forint fö­lött kapni... De úgy általá­ban minden drágul, mi sem ik vannak a beszerzéssel, az érzékelteti ezt jobban, mint „A lakosság élelmiszerek- áruk terítésével. Emlékeztet­kel és egyéb napicikkekkel való ellátásának mindenkori színvonala fontos politikai kérdés, tekintettel arra. hoev a fogyasztók elsősorban az élelmiszer-kínálaton keresz­tül mérik le az életszínvona­luk alakulását" — olvasom a sándorfalviak megállapítá­sát. De lássunk mást isi Az Eliker Szeged élelmiszer-for­galmának mintegy felél bo­nyolítja. Szerintük 104 bolt­jukban az elmúlt hét hónap­ban kielégítően, jól. folyama­tosan. széles választékkal álltak rendelkezésünkre. Megjegyzik, esetenként sava­nyú volt a tej. záp a tolás, a száraz tészta (a kétloiásosl rendre hiányzott, nem válo­gathattunk olcsó kávéféiék­tek újfent: csak azt tudnak eladni, amit kannak. Ha a lángolt kolbászba öklór.mvi szalonnás darabokat kever­tek. úgy adják, ha a tariáni panelváros boltjaiból hi­ányzik — mert hiánycikk — a csótányirtó. akkor sainá­lomot mondanak. Egyszóval az az út, amelyen mondiuk egy Flóra szappan (azon már nem sok a rontan:való) eljut a vevő szatyrába, ma ugyanolyan göröngyös, mint három évvel ezelőtt. A fo­gyasztók tanácsának több tagja határozottan emléke­zett korábbi megállapításaik­ra. sajnálkozva mondta ki. nem halad a karaván Fgv hiánygazdálkodással küsz­ködő piac csak tüneti keze* az Éliker statisztikája: év­kezdettől 260 esetben válto­zott az egyes cikkek ára. S ezt értsük szó szerint, mert a drágulás értéknövekedés­sel nem jár. Kivétel talán a darált hús. mert azt eddig sem tudtuk biztosan, comb-e vagy más. olcsóbb íaita. most se vagyunk okosabbak. Nem hallottunk biztatást arról, javul-e a peremkerü­letek kis boltjainak a hely­zete. annál inkább arról, az általunk keresett olcsó ter­mékek forgalmazásában va­lóiában nem érdekeltek a boltok. Egyébként pedig a kereskedőszakmát is úgv le­járatták ... Mag Edit Civil kurázsi, öncenzúra... Nyilvánvaló nyilvánosság Elhallgatás, mellébeszélés nélkül kell tájékoztatni a valóságról, a közérdeklődésre számot tartó, országos és he­lyi eseményekről. Ilyesféle gondolatokat fogalmaz meg Lo­vászi József, a megyei pártbizottság munkatársa a Mozgó Világ idei l-es számában. Kutatási területe: közvélemény, nyilvánosság, demokrácia. — Mi a véleménye a kö­vetkező híradásról? „A me­gyei párt-végrehajtóbizottság néhány fontos személyi kér­désben állást foglalt, ame­lyet döntés céljából a me­gyei pártbizottság soron kö­vetkező ülése elé terjeszt." — Megfelel az eddigi sza­bályoknak, szokásoknak, ugyanakkor elismerem, ki­csit rejtélyes. Kíváncsiságot gerjeszt, de nem elégíti azt ki. Ha lényeges, sokakat ér­deklő dolgokról nem adunk pontos tájékoztatást, belép a második nyilvánosság, el­kezdődnek a találgatások, terjednek a pletykák, görbe tükörben jelenik meg a va­lóság. Az ilyesmit azt hi­szem, jobb megelőzni. Az lenne az ideális nyilvános­ság, ha mindenre rá le­hetne kérdezni, és az állam­polgár megkapná a kielégítő választ. — Az ön értelmezésében mit jelent a nyilvánosság? — Számomra nem egyenlő csupán a felülről jöraő tá­jékoztatással. Társadalmi kommunikációs folyamat­nak tartom. Színtere a köz­érdekű társadalmi, politikai információk és vélemények szabad áramlásának. Lehe­tővé teszi a különféle ér­dekek, értékek és törekvé­sek nyílt hangoztatását, üt­közését. — Ezekért a gondolatokért úgy három-négy évtizeddel ezelőtt azt hiszem, keve­sen lelkesedtek volna. — A negyvenes évek leg­végétől néhány évre telje­sen egyenirányítottá, egy­szólamúvá vált a nyilvános­ság. 1957-től változott a helyzet, de továbbra is akadtak tények, informáci­ók és vélemények, amelyek nem, vagy csak töredékesen kaptak nyilvánosságot. An­nak a generációnak egy ré­sze, amely átélte az éles pártharcokat, az „ellenség közöttünk van"-időszakot, nehezen vetkőzte le a bizal­matlanságot, talán a mai nyilvánosságért sem lelkese­dik. A régi beidegződések a mai napig kísértenek. — A nyilvánosságnak van egy klasszikusabb megfo­galmazása. Nevezetesen az, hogy lehetővé teszi a ha­talom és a közvélemény kö­zötti „közlekedést". Mi er­ről a véleménye? — Az az ideális, ha a — Mennyire állunk mesz­közvélemény is szabadon sze az ideális nyilvánosság­megszólal. Az állampolgár- tói? nak legyen módja nyilváno­san reagálni, kritikai észre­vételeit megfogalmazni. Le­gális és kellő toleranciával kezelt lehetőséget kell biz­tosítani a politikai-közéleti vélemények, kezdeménye­zések hangoztatásához. A közvélemény is szólaljon meg! — ön szerint milyen fel­tételei vannak a nyilvános­ságnak? — Elengedhetetlenül szük­séges a politikai felismerés. Ez most megvan. A nyil­vánosság reformjának gon­dolatát az országos pártérte­kezlet politikai akarattá emelte. Jogi reform is szük­ségeltetik. Törvényes lehető­séget kell adni az állampol­gárok megnyilatkozásainak, célszerű bizonyos játéksza­bályokat is tisztázni. Olyan jogi kereteket kell kialakí­tani, hogy a közvélemény szabadon kifejeződhessen, ugyanakkor maradjon meg a társadalmi berendezkedés stabilitása. Nem holmi sta­tikus látszatstabilitásra gon­dolok itt, ellenkezőleg, egy élő, dinamikus stabilitás­ra. A korábban felszín alá szorított problémák, feszült­ségek kapjanak teret, fogal­mazódjanak meg nyíltan, és az érvek, ellenérvek csatá­jában tisztázódjanak. Sze­rintem egyáltalán nem baj, ha a nyilvánosság színtere­in megjelenik a nézetek sokszínűsége. A vélemény­pluralizmus . nem jelent többpártrendszert. Biztosab­ban lehetne a közmegegye­zést szolgálni, ha kiderülne, az állampolgár mit akar, mit támogat, mit ellenez. Kétségtelen, így látszólag ne­hezebbé válik a kormányzás, de ettől a politikai beren­dezkedés egésze nem kerül veszélybe. Nem az erőszak eszközeivel oldhatók meg a nézetkülönbségek és érdek­ellentétek, hanem az érvek csatájában rajzolódjék ki a leginkább járható út. — Megyénkben a napila­pok gazdái a pártbizottsá­gok. Ilyen körülmények kö­zött hogyan képzeli el a kü­lönböző érdekek és vélemé­nyek sajtónyilvánosságát? — Toleranciával. Nem zárhatunk ki más vélemé­nyeket. A pártnak érdeke, hogy lássa, ki mit helyesel, ki mit bírál, és változtas­son azon, ami nem műkö­dik jól. böl. csokoládékból. Hiánvzik lésre képes. Eredménynek a Pirosarany, a Gulváskvem. tekintsük tehát, ha nemelv szegényes a diabetikus ké- hiánycikkel — margarin, ét­szítmények. a babaápoló olaj. hintőpor — olykor, olv­szerek. a bébiételek fölhoza- kor sikerül megtölteni a Erdőtelepítés Az idén mintegy nyolcezer lések levegőjét. Az idén jó hektárra telepítenek erdőt, ütemben halad a budapesti mindenekelőtt olyan részek- zöldterület bővítése, és foly­re, amelyek mezőgazdasági tatják az erdősítést Kecske­művelésre nem alkalmasak, mét, Debrecen, Nyíregyháza Solymos Rezső, a MÉM fö- és Szeged környékén, vala­osztályvezetöje az MTI mint a Balaton két partján, munkatársának elmondotta, . .... , . . . . hogy az öszi telepítésekkel de loKent a 10 ^^ terse ;gyütt várhatóan sikerül el- Bében. írni ezt az előirányzatot. Egyúttal természetesen a róleg Szabolcs-Szatmár, hazai faellátást is javítják iács-Kiskun és Somogy me- az új erdők létesítésével, '.yében növekszik az erdőte- Mindenekelőtt az ökológiai­ület. Elsősorban „ember- lag megfelelő fafajok kap­:özelben", a települések kő- nak bizalmat, egyebek kö­elében folynak a telepíté- zött az ártereken is, a-melyek­ek; ily módon a városokhoz nek betelepítésére a korábbi özelebb hozzák a termé- időszakban a kívánatosnál zetet, és javítják a telepü kevesebb gondot fordítottak Sándorfalva Nagyközség Közös Tanácsa tegnap, csü­törtökön tartotta soros ülé­sét. Kónya József tanácsel­nök beszámolt a lejárt ha­táridejű határozatok végre­hajtásáról. Ezt követően Gu­bis László elöljáró tájékoz­tatta a testületet a dóci elöl­járóság munkájáról, majd Tóth József körzetmegbizott csoportvezető beszélt a köz­rend, és a közbiztonság helyzetéről. A tanácsülésre a minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében meghívták a pót­tanácstagokat is. Sándorfalva társközségé­ben, Dócon az elöljáróságot az 1985-ös tanácstagi válasz­tások során megválasztott négy tanácstag képviseli. Dócon általában kéthavon­ként tartanak ülést. Az elöl­járó felsorolta az elmúlt há­rom évben Dócon történt fejlesztéseket. Többek között idősek klubja épült, felújí gig a vezetékes gáz, amit az idén szeretnének elvezetni a lakásokba. A közrendről, közbizton­ságról legutóbb 1986-ban számoltak be a tanácsülésen. Az elmúlt 'két évben 64 bűncselekmény történt a két községben. Lopási és rongá­lási 40 esetből mindössze hatot nem sikerült felderíte­ni. Egy emberölés volt, ami­kor családi veszekedés során a férj megfojtotta a felesé­gét. örvendetesen csökkent az ittas járművezetés. A bűncselekmények jelentÖ3 részét a községek külterü­letein követik el. A közle­kedési balesetek száma nőtt: a nagyközségi közös tanács területén 33 baleset történt, ebből 4 halálos volt. A rendőri munkát 31 ön­kéntes rendőr segíti. A Magyar—Lengyel Ba- A tanácsülés előterjeszté­rátság Termelőszövetkezet sekkel és interpellációkkal segítségével eljutott a közsé- ért véget. Sándorfalván tották a mázsházat, szélesí­tették a bekötőutat, tűzoltó­szertárat építettek, szilárd burkolatú út épült a Felsza­badulás utcában, elkészült 1150 méter járda. Természetesen Dócon is gondoskodnak az idősekről. Segéllyel támogatják a rá­szorulókat. Nem csupán ké­relemre, hanem az elöljáró­ság javaslatára is adnak tá­mogatást. Rendszeresen tartanak fa­lugyűlést, ahol a lakosságot tájékoztatják a végzett mun­káról, és a fejlesztési elkép­zelésekről. Jó fórum ez a közérdekű bejelentésekre is. — Ebben az évben több történt, mint az elmúlt két évtizedben. A pártnyilvá­nosságban igazi fordulat zajlik. Januártól májusig például nagy publicitást ka­pott a párttagság vélemé­nye, felerősödött a kritikus hang nyilvánossága. A tes­tületi ülésekről bőséges tu­dósítások jelentek meg, itt, nálunk is. A döntési folya­matokba azonban még nem sikerült igazán bevonni a közvéleményt. A döntés előt­ti nyilvánosság hiánya mi­att az embereknek véle­ménynyilvánításra nincs módjuk, ezzel függ össze, hogy még az egyébként jó döntésekkel szemben is két­kedők, bírálók lesznek. Ké­szült a megyei pártnyilvá­nosság reformterve. Az ed­diginél sokkal jobban tájé­kozódhat majd a közvéla­mény a megyei párttestüle­tek munkájáról, a döntések előkészítéséről és meghoza­taláról. — Nyilvánosság, öncenzú­ra. Milyen e két fogalom közötti viszony? — Az volna az ideális, ha nem lenne szükség újságírói „öncenzúrára". Ehelyett a józan önkontroll, az elemi emberi tisztesség és politi­kai elkötelezettség irányí­taná az újságírókat. Ne a pillanatnyi erőviszonyok döntsenek arról, mi kerül nyilvánosságra, és mi nem. — Feltűnő, hogy a helyi lapok időnként — egy-egy rázós témánál — átengedik a terepet a budapesti újsá­goknak. Egészséges ez? — Nem. De megvan az oka. Történelmileg olyan rendszer alakult ki, hogy sokszor a párt valódi vagy vélt érdekeit szűk, belső irá­nyítási csatornán keresztül akartuk érvényesíteni. Ez rossz sajtóirányítási beideg­ződésekhez, operatív bele­szóláshoz, szubjektív nehez­telésekhez és ebből eredő szerkesztőségi félelmekhez vezetett. Ezek nem szűnnek meg egyik napról a má­sikra. Az óvatoskodás te­hát egzisztenciális függőség­gel magyarázható. Pedig a helyi problémákkal elsősor­ban az itteni sajtónak kel­lene időben és nyíltan fog­lalkozni. Itt ugyanis több és pontosabb az információ, korrektebb lehetne a ténj-ek bemutatása, és megalapozot­tabb azok megítélése. — A nyilvánossághoz ezek szerint civil kurázsira is szükség van? — A nyilvános bírálathoz ma még igen. De egyre in­kább afelé haladunk, hogy nem ezen áll vagy bukik minden. A nyilvános bírá­lathoz persze mindig szük­ség lesz bizonyos bátorság­ra. A problémák tisztázá­sához pedig arra, hogy akar a megbírált is szót kapjon szabadon, ha kéri. Ebben sem jó az egyoldalúság, az egyhangúság. — Hol a nyilvánosság ha­tára? — Minden társadalomban természetes, hogy a nyil­vánosságnak határai v in­nak. Tiltott területnek szá­mítanak az állam- és ka­tonai titkok, és természete­sen nem kaphatnak hangot a társadalmi rendszert nyíl­tan, szélsőségesen kikezdő nézetek. Határt viszont nem ismerhetünk akkor, ha fon­tos közügyekről, az embe­rek kisebb-nagyobb köré­nek életkörülményeiről, élet­viszonyairól, megélhetésé­ről és érdekeiről van szó. Bodzsár Erzsébet /

Next

/
Thumbnails
Contents