Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-16 / 222. szám

1988. szeptember 1CJ., péntek 3 Bérelt Boeingek A MALÉV három Boeing 737-200 típusú repülőgépet bérel a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével az írországi GPA Group Ltd.-tői, amely a világ egyik legnagyobb lízingelő vállalata. Az erről szóló szerződést aláírták. Több mint másfél évi kemény munka végére tett pontot a most megkötött szerződés, amely első lépcsője a magyar repülés új alapokra helyezésének. A döntés — amely nem a MALÉV vagy a Technoimpex kezében volt — már régóta húzódott, s a híreket a közvélemény fokozott várakozása előzte meg. A bérelt repülőgépek hat-, hét- és nyolcévesek, valamennyit a legszigorúbb angol légügyi előírások szerint használták és ápolták. Hajtóművei, futóművei és mái fontos berendezései teljesen újak, kicserélték az üléseket, a kárpitot, és más belső berendezéseket is; a gépek előírt élettartamának egyharmada használódott el. A MALÉV nincs késésben, mert szállítási feladatainak eleget tudott és tud tenni a jelenlegi gépparkkal is, gondolni kell viszont a következő évekre is. Amikor a Boeing-lízing mellett döntöttek — több más külföldi ajánlat közül, amelyek azonban a jóval drágább új gépekre vonatkoztak — széles körű gazdasági, műszaki elemzéseket vettek figyelembe. A lízingdíjról konkrét adatot nem közölt, de annyit elárult, hogy minden évben nagyobb árbevételre számítanak a gépek hasznalatából, mint amennyi a kölcsönbérlet díja és az üzemeltetés költsége. Kezdődik a cukorgyártás Az ország délkeleti részén megkezdődött a cukorrépa betakarítása, és elsőként a Sarkadi Cukorgyárban látnak hozzá a termés feldolgozásához. A gazdaságok 106 700 hektárról takarítják be a terményt, ez 900 hektárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A legutóbbi becslés alapján közepes, hektáronként 36.5-37 tonnás termést várnak. A répa cukortartalma tonnánként 140 kilogramm körüli, az átlagostól valamivel elmarad. A gyárak jól felkészültek az idényre, a múlt szezon óta 920 millió forintot költöttek a gyártóvonalak és az épületek karbantartására. Nem halada karaván Nézőpontok a lakossági ellátásról Azt hiszem a téma kapcsán legelőször arról kell szólni, ne izguljanak Tápén. Makkosházán. Röszkén. Alsóvároson. Petőfitelepen. Deszken. a területi népfrontaktivisták elmondták, mi nincs lakóhelyükön a boltokban. Indulattól fűtött szavakkal ecsetelték a hianvt. lényegében ugyanazt a fonalat gombolyitották. bár a gubanc nem lett kisebb. Megnyugvást azért adhat az érdemi képviselet tudata. Mert mi lenne, ha még el sem mondanák, szóvá sem lennék, hogy márvánvkémenv a porcukor, nincs fogkrém, drága a hús. a csillagos ég magaslatába szállt a csecsemő-. gyermekruházat ára. Ma. amikor a közéleti demokratizmus reneszánszát éljük, képtelenség és könvnyelműség lenne hallgatni az ellátás visszásságairól Igenis közügy. Szegeden. hogy példanak okáért hányan férnek be Tápén, a Zsukov téri boltba. Csupán az a bibi. hogy ki. honnan nézi. a pult mögül vagy azzal szemben. A Fogyasztók Szegcdi Tanácsa a napokban számoltatta be az Étikért, a Dél-Tisza Menti és a Sándorfalvi Afészt, meg a Kisosz Csongrád Meglyci Szervezetét arról, hogy milyennek tartják a lakosság ellátását az alapvető élelmiszerekből, napi cikkekből. Az ülésen hallottakról elöljáróban annyit: mintha a beszámoló készítői nem azokba a boltokba járnának, mint ahová mi, vásárlók. Vagy csak úgy tesznek... tala. Szűkös a haisamponok. gondolákat. Ez a magyarázati mézfajták, a gyümölcs- ta állítólag annak is. hogy befőttek, az öblítőszerek, az Lőrinc-nap után a dinnye kiüdítők kínálata. Azért az ellátás jó. folyamatos ... ..Kiemelt feladatként kezelik" az áfészosok is a tőkehúsok. az olcsó húsipari készítmények beszerzését, forgalmazását. Tagsági vasárokon termelői áron adiák a rizst, mosóport. egyebeket. Hogy, hogynem Deszkről mégis Szegedre iárnatc húlegalábbis f": Üiszentivánra meg ki tudja miért nem iár a Füszért. A kereskedelempolitika. az árpolitika ugyan nemcsak magukon a kereskedőkön múlik. Szinte mindeevik beszámoló érintette, gondialója még mindig tíz forint, meg annak, hogy a jobb ellátás érdekében kötött ragyogó vezetői megállapodások ..megbuknak már a aortán". A sok konstans elem mellett egyetlen változik, az ár. Igen látványosan, olykor megmagyarázhatatlanul. Az áremelés előtt egy raiztóbla még 20 forintba került. Százszázalékos áremelést. 20 százalékos árrést. 25 százalékos áfát számítva sem kerülhetne úi áron 60 forintba, am aki vett. tudja. 100 forint fölött kapni... De úgy általában minden drágul, mi sem ik vannak a beszerzéssel, az érzékelteti ezt jobban, mint „A lakosság élelmiszerek- áruk terítésével. Emlékeztetkel és egyéb napicikkekkel való ellátásának mindenkori színvonala fontos politikai kérdés, tekintettel arra. hoev a fogyasztók elsősorban az élelmiszer-kínálaton keresztül mérik le az életszínvonaluk alakulását" — olvasom a sándorfalviak megállapítását. De lássunk mást isi Az Eliker Szeged élelmiszer-forgalmának mintegy felél bonyolítja. Szerintük 104 boltjukban az elmúlt hét hónapban kielégítően, jól. folyamatosan. széles választékkal álltak rendelkezésünkre. Megjegyzik, esetenként savanyú volt a tej. záp a tolás, a száraz tészta (a kétloiásosl rendre hiányzott, nem válogathattunk olcsó kávéféiéktek újfent: csak azt tudnak eladni, amit kannak. Ha a lángolt kolbászba öklór.mvi szalonnás darabokat kevertek. úgy adják, ha a tariáni panelváros boltjaiból hiányzik — mert hiánycikk — a csótányirtó. akkor sainálomot mondanak. Egyszóval az az út, amelyen mondiuk egy Flóra szappan (azon már nem sok a rontan:való) eljut a vevő szatyrába, ma ugyanolyan göröngyös, mint három évvel ezelőtt. A fogyasztók tanácsának több tagja határozottan emlékezett korábbi megállapításaikra. sajnálkozva mondta ki. nem halad a karaván Fgv hiánygazdálkodással küszködő piac csak tüneti keze* az Éliker statisztikája: évkezdettől 260 esetben változott az egyes cikkek ára. S ezt értsük szó szerint, mert a drágulás értéknövekedéssel nem jár. Kivétel talán a darált hús. mert azt eddig sem tudtuk biztosan, comb-e vagy más. olcsóbb íaita. most se vagyunk okosabbak. Nem hallottunk biztatást arról, javul-e a peremkerületek kis boltjainak a helyzete. annál inkább arról, az általunk keresett olcsó termékek forgalmazásában valóiában nem érdekeltek a boltok. Egyébként pedig a kereskedőszakmát is úgv lejáratták ... Mag Edit Civil kurázsi, öncenzúra... Nyilvánvaló nyilvánosság Elhallgatás, mellébeszélés nélkül kell tájékoztatni a valóságról, a közérdeklődésre számot tartó, országos és helyi eseményekről. Ilyesféle gondolatokat fogalmaz meg Lovászi József, a megyei pártbizottság munkatársa a Mozgó Világ idei l-es számában. Kutatási területe: közvélemény, nyilvánosság, demokrácia. — Mi a véleménye a következő híradásról? „A megyei párt-végrehajtóbizottság néhány fontos személyi kérdésben állást foglalt, amelyet döntés céljából a megyei pártbizottság soron következő ülése elé terjeszt." — Megfelel az eddigi szabályoknak, szokásoknak, ugyanakkor elismerem, kicsit rejtélyes. Kíváncsiságot gerjeszt, de nem elégíti azt ki. Ha lényeges, sokakat érdeklő dolgokról nem adunk pontos tájékoztatást, belép a második nyilvánosság, elkezdődnek a találgatások, terjednek a pletykák, görbe tükörben jelenik meg a valóság. Az ilyesmit azt hiszem, jobb megelőzni. Az lenne az ideális nyilvánosság, ha mindenre rá lehetne kérdezni, és az állampolgár megkapná a kielégítő választ. — Az ön értelmezésében mit jelent a nyilvánosság? — Számomra nem egyenlő csupán a felülről jöraő tájékoztatással. Társadalmi kommunikációs folyamatnak tartom. Színtere a közérdekű társadalmi, politikai információk és vélemények szabad áramlásának. Lehetővé teszi a különféle érdekek, értékek és törekvések nyílt hangoztatását, ütközését. — Ezekért a gondolatokért úgy három-négy évtizeddel ezelőtt azt hiszem, kevesen lelkesedtek volna. — A negyvenes évek legvégétől néhány évre teljesen egyenirányítottá, egyszólamúvá vált a nyilvánosság. 1957-től változott a helyzet, de továbbra is akadtak tények, információk és vélemények, amelyek nem, vagy csak töredékesen kaptak nyilvánosságot. Annak a generációnak egy része, amely átélte az éles pártharcokat, az „ellenség közöttünk van"-időszakot, nehezen vetkőzte le a bizalmatlanságot, talán a mai nyilvánosságért sem lelkesedik. A régi beidegződések a mai napig kísértenek. — A nyilvánosságnak van egy klasszikusabb megfogalmazása. Nevezetesen az, hogy lehetővé teszi a hatalom és a közvélemény közötti „közlekedést". Mi erről a véleménye? — Az az ideális, ha a — Mennyire állunk meszközvélemény is szabadon sze az ideális nyilvánosságmegszólal. Az állampolgár- tói? nak legyen módja nyilvánosan reagálni, kritikai észrevételeit megfogalmazni. Legális és kellő toleranciával kezelt lehetőséget kell biztosítani a politikai-közéleti vélemények, kezdeményezések hangoztatásához. A közvélemény is szólaljon meg! — ön szerint milyen feltételei vannak a nyilvánosságnak? — Elengedhetetlenül szükséges a politikai felismerés. Ez most megvan. A nyilvánosság reformjának gondolatát az országos pártértekezlet politikai akarattá emelte. Jogi reform is szükségeltetik. Törvényes lehetőséget kell adni az állampolgárok megnyilatkozásainak, célszerű bizonyos játékszabályokat is tisztázni. Olyan jogi kereteket kell kialakítani, hogy a közvélemény szabadon kifejeződhessen, ugyanakkor maradjon meg a társadalmi berendezkedés stabilitása. Nem holmi statikus látszatstabilitásra gondolok itt, ellenkezőleg, egy élő, dinamikus stabilitásra. A korábban felszín alá szorított problémák, feszültségek kapjanak teret, fogalmazódjanak meg nyíltan, és az érvek, ellenérvek csatájában tisztázódjanak. Szerintem egyáltalán nem baj, ha a nyilvánosság színterein megjelenik a nézetek sokszínűsége. A véleménypluralizmus . nem jelent többpártrendszert. Biztosabban lehetne a közmegegyezést szolgálni, ha kiderülne, az állampolgár mit akar, mit támogat, mit ellenez. Kétségtelen, így látszólag nehezebbé válik a kormányzás, de ettől a politikai berendezkedés egésze nem kerül veszélybe. Nem az erőszak eszközeivel oldhatók meg a nézetkülönbségek és érdekellentétek, hanem az érvek csatájában rajzolódjék ki a leginkább járható út. — Megyénkben a napilapok gazdái a pártbizottságok. Ilyen körülmények között hogyan képzeli el a különböző érdekek és vélemények sajtónyilvánosságát? — Toleranciával. Nem zárhatunk ki más véleményeket. A pártnak érdeke, hogy lássa, ki mit helyesel, ki mit bírál, és változtasson azon, ami nem működik jól. böl. csokoládékból. Hiánvzik lésre képes. Eredménynek a Pirosarany, a Gulváskvem. tekintsük tehát, ha nemelv szegényes a diabetikus ké- hiánycikkel — margarin, étszítmények. a babaápoló olaj. hintőpor — olykor, olvszerek. a bébiételek fölhoza- kor sikerül megtölteni a Erdőtelepítés Az idén mintegy nyolcezer lések levegőjét. Az idén jó hektárra telepítenek erdőt, ütemben halad a budapesti mindenekelőtt olyan részek- zöldterület bővítése, és folyre, amelyek mezőgazdasági tatják az erdősítést Kecskeművelésre nem alkalmasak, mét, Debrecen, Nyíregyháza Solymos Rezső, a MÉM fö- és Szeged környékén, valaosztályvezetöje az MTI mint a Balaton két partján, munkatársának elmondotta, . .... , . . . . hogy az öszi telepítésekkel de loKent a 10 ^^ terse ;gyütt várhatóan sikerül el- Bében. írni ezt az előirányzatot. Egyúttal természetesen a róleg Szabolcs-Szatmár, hazai faellátást is javítják iács-Kiskun és Somogy me- az új erdők létesítésével, '.yében növekszik az erdőte- Mindenekelőtt az ökológiaiület. Elsősorban „ember- lag megfelelő fafajok kap:özelben", a települések kő- nak bizalmat, egyebek köelében folynak a telepíté- zött az ártereken is, a-melyekek; ily módon a városokhoz nek betelepítésére a korábbi özelebb hozzák a termé- időszakban a kívánatosnál zetet, és javítják a telepü kevesebb gondot fordítottak Sándorfalva Nagyközség Közös Tanácsa tegnap, csütörtökön tartotta soros ülését. Kónya József tanácselnök beszámolt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Ezt követően Gubis László elöljáró tájékoztatta a testületet a dóci elöljáróság munkájáról, majd Tóth József körzetmegbizott csoportvezető beszélt a közrend, és a közbiztonság helyzetéről. A tanácsülésre a minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében meghívták a póttanácstagokat is. Sándorfalva társközségében, Dócon az elöljáróságot az 1985-ös tanácstagi választások során megválasztott négy tanácstag képviseli. Dócon általában kéthavonként tartanak ülést. Az elöljáró felsorolta az elmúlt három évben Dócon történt fejlesztéseket. Többek között idősek klubja épült, felújí gig a vezetékes gáz, amit az idén szeretnének elvezetni a lakásokba. A közrendről, közbiztonságról legutóbb 1986-ban számoltak be a tanácsülésen. Az elmúlt 'két évben 64 bűncselekmény történt a két községben. Lopási és rongálási 40 esetből mindössze hatot nem sikerült felderíteni. Egy emberölés volt, amikor családi veszekedés során a férj megfojtotta a feleségét. örvendetesen csökkent az ittas járművezetés. A bűncselekmények jelentÖ3 részét a községek külterületein követik el. A közlekedési balesetek száma nőtt: a nagyközségi közös tanács területén 33 baleset történt, ebből 4 halálos volt. A rendőri munkát 31 önkéntes rendőr segíti. A Magyar—Lengyel Ba- A tanácsülés előterjesztérátság Termelőszövetkezet sekkel és interpellációkkal segítségével eljutott a közsé- ért véget. Sándorfalván tották a mázsházat, szélesítették a bekötőutat, tűzoltószertárat építettek, szilárd burkolatú út épült a Felszabadulás utcában, elkészült 1150 méter járda. Természetesen Dócon is gondoskodnak az idősekről. Segéllyel támogatják a rászorulókat. Nem csupán kérelemre, hanem az elöljáróság javaslatára is adnak támogatást. Rendszeresen tartanak falugyűlést, ahol a lakosságot tájékoztatják a végzett munkáról, és a fejlesztési elképzelésekről. Jó fórum ez a közérdekű bejelentésekre is. — Ebben az évben több történt, mint az elmúlt két évtizedben. A pártnyilvánosságban igazi fordulat zajlik. Januártól májusig például nagy publicitást kapott a párttagság véleménye, felerősödött a kritikus hang nyilvánossága. A testületi ülésekről bőséges tudósítások jelentek meg, itt, nálunk is. A döntési folyamatokba azonban még nem sikerült igazán bevonni a közvéleményt. A döntés előtti nyilvánosság hiánya miatt az embereknek véleménynyilvánításra nincs módjuk, ezzel függ össze, hogy még az egyébként jó döntésekkel szemben is kétkedők, bírálók lesznek. Készült a megyei pártnyilvánosság reformterve. Az eddiginél sokkal jobban tájékozódhat majd a közvélamény a megyei párttestületek munkájáról, a döntések előkészítéséről és meghozataláról. — Nyilvánosság, öncenzúra. Milyen e két fogalom közötti viszony? — Az volna az ideális, ha nem lenne szükség újságírói „öncenzúrára". Ehelyett a józan önkontroll, az elemi emberi tisztesség és politikai elkötelezettség irányítaná az újságírókat. Ne a pillanatnyi erőviszonyok döntsenek arról, mi kerül nyilvánosságra, és mi nem. — Feltűnő, hogy a helyi lapok időnként — egy-egy rázós témánál — átengedik a terepet a budapesti újságoknak. Egészséges ez? — Nem. De megvan az oka. Történelmileg olyan rendszer alakult ki, hogy sokszor a párt valódi vagy vélt érdekeit szűk, belső irányítási csatornán keresztül akartuk érvényesíteni. Ez rossz sajtóirányítási beidegződésekhez, operatív beleszóláshoz, szubjektív neheztelésekhez és ebből eredő szerkesztőségi félelmekhez vezetett. Ezek nem szűnnek meg egyik napról a másikra. Az óvatoskodás tehát egzisztenciális függőséggel magyarázható. Pedig a helyi problémákkal elsősorban az itteni sajtónak kellene időben és nyíltan foglalkozni. Itt ugyanis több és pontosabb az információ, korrektebb lehetne a ténj-ek bemutatása, és megalapozottabb azok megítélése. — A nyilvánossághoz ezek szerint civil kurázsira is szükség van? — A nyilvános bírálathoz ma még igen. De egyre inkább afelé haladunk, hogy nem ezen áll vagy bukik minden. A nyilvános bírálathoz persze mindig szükség lesz bizonyos bátorságra. A problémák tisztázásához pedig arra, hogy akar a megbírált is szót kapjon szabadon, ha kéri. Ebben sem jó az egyoldalúság, az egyhangúság. — Hol a nyilvánosság határa? — Minden társadalomban természetes, hogy a nyilvánosságnak határai v innak. Tiltott területnek számítanak az állam- és katonai titkok, és természetesen nem kaphatnak hangot a társadalmi rendszert nyíltan, szélsőségesen kikezdő nézetek. Határt viszont nem ismerhetünk akkor, ha fontos közügyekről, az emberek kisebb-nagyobb körének életkörülményeiről, életviszonyairól, megélhetéséről és érdekeiről van szó. Bodzsár Erzsébet /