Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-12 / 192. szám
19 1988. augusztus 13., szombat Kisvállalkozók banki támogatása Az Agrobank — amely hessék a banki közremúköjúlius l-jével megkapta a számlavezetési jogot, s amellyel szeptember l-jétől fog élni —, új szolgáltatádést hoz. céljaik megvalósításúAz Agrobank Sopronban sokkal ievekez.k ho/záiúrul- °na"° Írodat nyii°U' amely nf, V oLTS. október l-jétől szintén on ni a kisvállalkozások jövőbeni sikeréhez. A pénzintézet kisvállalkozási főosztályt alakított, ez a részleg önállóan intézi a nem jogi személyek banki szolgáltatásait, és nyújt számukra hiteleket. álló fiókká alakul át. Az országnak ebben a térségében, ahol az agrártermelésnek hagyományosan magas a színvonala, és kellő hagyományai vannak, a pénzintézet hitelekkel járul hozzá a további tervek megA főosztály életre hívását valósításához. A banki akhogy ctók egy része a magyar— meg osztrák kapcsolatok továbbfejlesztését szolgálja, összefüggésben azzal, hogy az Agrobanknak már két magyar—osztrák vegyes válaszerint időzítették, szeptemberben nyílik Gyöngyösön a kistermelök — mindenekelőtt az agrárkistermelők — országos kiállítása, amelyen az Agrobank önálló Jtirendeltséget lalata van, és az üzleti sikereket a továbbiakban — a soproni fiók közreműködésével is — igyekeznek ellétesít. Ez az ideiglenes fiók már a kisvállalkozási főosztály kebelén belül foglalkozik majd a jelentkezők- mélyíteni, kel, és — amennyiben kö- Agrobank zös lesz a szándék — pénzügyileg is segíti a kiállításon látottak megvalósítását, kivitelezését. Természetesen különben tovább folytatja a mezőgazdasági felvásárló vállalatok váltóinak leszámítolását; eddig félmilliárd forint értékGyöngyösön alkalom lesz ben fogadtak felvásárlási arra is, hogy a mezőgazda- váltókat a nagyüzemi gazsági kistermeléssel és azon dálkodóktól, partnereik egy túl, akár a kisiparral immár hagyományosan foglalkozók szintén igénybe verésze ily módon készpénzhez jutott, s időben és rendben kifizethette tartozásait. Ideiglenes mederben a Duna Üjabb szakaszához érkezett a munka a nagymarosi vízlépcsőnél: csütörtökön délelőtt Visegrádon megkezdődött a Duna 1,2 kilométer hosszú ideiglenes hajózómedrének elárasztása. A tervező és kivitelező osztrák Donaukraftwerk AG, valamint a hazai beruházó, az Oviber szakemberein kívül számos érdeklődő is tanúja lehetett annak, amint a hatalmas markolókanál megbontotta a töltést, s az így vájt nyíláson át megkezdődött a viz beáramlása a több hónapos munkával kialakított, 360 méter széles, 3-3,5 méter mély ideiglenes mederbe. Másodpercenként 1,5-2 köbméter viz ömlik .be a mesterségesen kialakított hajózómederbe, amely a számítások szerint 4-5 nap múlva töltődik fel. Ezt követően egy körtöltéssel elzárják a Duna eredeti medrét a töltést ' szigetelik, a főmederből pedig kiszivatytyúzzák a vizet és eltávolítják az iszapot. Ezután kerül sor a mederben levő sziklák robbantással való eltávolítására. Lépéskényszerben a KISZ Fiatalok tanácskoztak Tegnap, csütörtökön délelőtt az ifjúsági mozgalom képviselői tanácskoztak. A KISZ megyei bizottsága testiiletének korábbi döntése értelmében, szeptember 24-én megtartják megyei küldöttértekezletüket. A tanácskozási megelőzően vitaanyag készült, melyben a KISZ helyzetéről és az ifjúsági mozgalom belső reformjáról összegyűjtött tapasztalatok és elképzelések szerepelnek. A KISZ megyei bizottsága testületenek jelenlevő tagjai, a párt és a tanács megyei képviselői, és a KISZ városi bizottságai titkárai mondták el véleményüket. A meghirdetett társadal- átgondolását, újrafogalmami és gazdasági reform lé- zását is jelentik. péskényszerbe hozta az ifjúsági szövetséget is. A Az egységes ifjúsági szövetség megalakulása lénye „hogyan tovább?" kérdése gében megszüntette a kokapcsán kell megfogalmazniuk, képesek-e időben felismerni a társadalmi átalakulás belső törvényszerűségeit, és folyamatait, melyek rábban tagoltat, így az ifjúság körében a KISZ motörekvésben a szövetség válaszút előtt áll, és mindenféleképpen alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy világo; sabbá, egyértelműbbé váljanak az ifjúság különféle céljai, mert ezáltal egyrészt a saját szervezetén belül egyfajta szereptisztulást tud elérni, másrészt lehetősége n>«lik a KISZ-en kívüli szerveződésekkel együttműködni, egyes kérdésekben szövetségi viszonyt kialakítani. A tanácskozás résztvevői a vitában, hozzászólásaikban elmondták, hogy a donopolhelyzetbe került. Cél- kumentumtervezetet meg jait tekintve azonban „túl- tisztítani a politikai méretezett" szervezet vált zsargonoktól, a ködös megalapján reális célokat tűz- belőle, igy egyre több olyan fogalmazásoktól. Az a vélehetnek. ki maguk és tagságuk elé. Tudják-e mozgósítani a szervezett mozgalom tartalékait ezek megvalósífeladatot kapott és vállalt, mény is elhangzott, hogy a amelynek nem, vagy csak KISZ először saját magát részben tudott megfelelni, újítsa meg és a küldöttgyúA mostani ellentmondás lésen eldöntendő változtatások valóban tartalmi megújulást jelentsenek. Dontotés összegezésre van szükség egyrészt a tagság által meg- tek abban, hogy az, elhanga közelmúltról és a jelen- fogalmazott igényeknek, zolt véleményekkel és jajöl. Milyen tényezők alakit- másrészt az irányítók részé- vaslatokkal kiegészítve a jak az ifjúság társadalom- röl kapott megbízásoknak vitaanyag jovó héten jusson nem tudott megfelelni. En- e( megyénk ifjú kommumstásána? A lehetséges vála- egyik lenyeges pontja az a szók elótt helyzetelemzésre kétirányú elvárás, amely hoz való viszonyát, milyen feltételeket biztosít a Ikör- nek természetesen külső és, fáihoz, hogy azt megvitatnyezet a megújítandó társa dalmi közmegegyezéshez? szervezeten belüli okai is va fel«Jő» döntéseket hoz vannak. A reform szelle- hassanak megyei küldöttérA magyar ifjúság nem te- mében a megújulásra való tekezletükön. kinthetó önálló arculatú törekvés az ifjúsági szövetcsoportnak. Bel- ség szervezeti kereteinek rendkívül korszerűsítését is felszínre amely hozta, amely tartalmi megújulást is követel. Ezért a társadalmi sö rétegeződése mély és szerteágazó, sokrétű érdekek megfogal Cz. J. mazását kívánja. A diffe- különböző ifjúsági szerverenciálódás napjainkban to- zódések, mozgalmak érdekvább folytatódik, sőt erősödik, úgy mint: az elhelyezkedés esélyei, a teljesítményelv, a társadalmi mobilitás. a második gazdaságban való részvétel lehetősége. Ezek a tények a különböző érdekek rangsorba állítását, a KISZ-ben kialakult — pontosabban mesterségesen létrehozott — érdekek létjogosultságának. kifejezésére a KISZ kezdeményezte egy olyan ifjúsági tömörülés, fórum létrehozását, melynek célja, hogy általános és konkrét elvi és gyakorlati kérdésekben kialakítsa a magyar ifjúság egyetértésén alapuló egységes véleményét, és azt hivatalosan képviselje. A szervezet korszerűsítésére való Jlgrárifjúsági fesztivál Az agráriíjúsági fesztivált második alkalommal rendezi meg a KISZ KB Élelmiszer-gazdaságban Dolgozó Fiatalok Tanácsa és — idén házigazdaként — a KISZ Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága augusztus 19—21éig Nyíregyházán. A rendezvény politikai tartalmában kapcsolódik a közelmúltban megtartott pártértekezlethez, hiszen az ottani állásfoglalásból adódó feladatokat vitatják meg; s alkalmat ad a KISZ októberi értekezletére való felkészüléshez. Nem véletlen az időpont kiválasztása: augusztus 20-ával a rendezők mintegy jelképezni kívánják kötődésüket a haladáshoz, a fordulat eszméjéhez. Égi csatornák Z sebkehdőnyire zsugorodott a világ, de jégveréssel, hóviharral szenvedést is Ha a golyóbis egyik szegletében zúdítottak ránk. Figyeltünk hát az égre! történik valami, arról a másik Nem kegyesek mostanság hozzánk az égi csücskében is percek múlva tudni min- csatornák. Verik a gazdaságot egyfolytádent. Azonnal kopognak a telexek, átfor- han. Ha sok az eső, azért drága az őszirósodik az éter: jönnek a hírek, a képek, barack, a szőlő, az alma; ha kevés, akkor Katasztrófák, tüntetések, háborúk és ár- azért. Nem akarunk tudomást venni árvizek rémisztgetnek bennünket, amikor ról, hogy a világpiac nem úgy táncol, reggel megcsavarjuk a rádió gömbjét. Es- ahogy a termelő idehaza fütyül. Olyan te a televíziót nézve, hatos ikreknek örül- időjárás sohasem lesz, ami a mi mezőhetünk, kutyaszánon utazhatjuk végig az gazdaságunknak igazán tetszene. De a Északi-sarkot, vagy szurkolhatunk a világ másik feléről érkező vásárlót ez fagylaltevő verseny hóbortos résztvevői- aligha érdekli, ó is gondokkal küzd, ő is nek. Egyszerre kitágult és összeszűkült a megoldja. A problémánk a mi dolgunk! világ! Nincsenek, nem lehetnek titkaink Ha fordul a kocka, ö sem sajnáltatja mások előtt. Mákszemnyi lett minden or- majd magát, hanem szállít, teljesít, ki szág, csak földgolyóban, csak kontinen- tudja, miből? sekben gondolkodhatunk, csak a világhoz Nézem ^lénként az égből jövő jeleket, mérhetjük magunkat. Közben mar ki-ki- Nézem> s élvezem. Gyanítom, a Sky Chankacsintgatunk a világűrbe is. Gombnyo- nel éjJ fl többi égj társa h^u^ kihívás másra házhoz jon az egész világ. lesz tmxai televíziózásunknak Talán felHatalmas kihívás mindenkinek, hogy ébreszti előbb-utóbb Csipkerózsika-álmátízévente megduplázódik az információ ból. Nemcsak azért, mert hajnaltól késő mennyisége a világon. Elképesztő még estig teremt konkurenciát, hanem mert csak belegondolni is, mennyi férhet a odakinn már tudják, ők vannak a hírre fejünkbe, s mennyit tudunk hasznosítani éhes nézőért, és nem fordítva. Szellemi mindebből? Es mennyi férhet más nem- silányság persze ott is akad bőven. De zetek fiainak fejébe? Azaz, hogyan tu- értelmes, a világra figyelmünket ráirányídunk lépést tartani a világgal? Egyre éle- tó műsor is. Számomna mérték is egy kisebb, egyre szorítóbb a kihívás nap mint csit egy-egy tudósítás: hol tart a világ, kinap Jó ezeréves nemzeti történelmünk kei: kellene utolérnünk. Külföldi üzesorán minduntalan meg kellett küzdenünk mekbe, gyárakba is elkalauzol bennünket önmagunkkal és a világgal. Már I. István, egy-két film. Modern technikát, csillogókésőbb Kossuth és nemzetünk más nagy- villogó gépcsodákat látni, s szorgalmasan jai is újból és újból feltették a kérdést: dolgozó, alkotó munkásembereket. Ucsörmennyire lehetünk európaiak, mennyire beszélgető, lábát lógató szakit soha. „. .. .,,.. , , , Es nemcsak azért, mert megjelent a kaferunk meg, tllunk bele a vilagha? Mu- mena mindent leIep|ezó uvegszeme. Haveltségben, gondolkodásmodban, gazdasági nem mert ez a természetes. Ha rajtam versenyben hová sorolnak bennünket? múlna, én minden ház tetejére ingyen, Lépést tudunk tartani, vagy lemaradunk? felszerelném a fényes tükröt. Lássa min„ , , ,, _ r i denki, hol tart a világ, mit kell tennünk, Soha ilyen élesen meg nem vetődött fel ha a nyomaba akarui£ szegődni. a kérdés, mint ma. A válasz? Egyértelmű: r , , „ .. , , , .. . , „. Figyelem a reklámokat is. Hirdetéseket, fel kellene vennünk a kesztyűt, be kel- ^f^ pemcsak a fogyasztás tükörképei, lene kapcsolódnunk a világban zajló val- hanem egy-egy ország műveltségének, tozásokha, ha talpon akarunk maradni, mindennapi kultúrájának mutatói is. Próbálkozunk! Elnézem, ahogyan a hatalmas tizemelelesek tetején gombamód szaporodnak a fenyes parabolatükrök. Antennák a világra! Egyszerre járja fantáziánk az égi csatornákat, és egyszerre maradtunk földhöz ragadtak is. Megnézzük esténként,' hogy mi történt percekkel ezelőtt Amerikában, de nem tudunk áttelefonálni a szomszéd városba sem, mert nincs telefon, nincs vonal, s ha mégis akad, hát süket legtöbbször. Fantáziánk már elszáguld a Marsra, a Holdra, mi magunk azonban alaposan meggondoljuk, hogy autózzunk-e húsz kilométert, mert lepusztult a kocsiparkunk, mert a benzin ára már a esi 11aNemcsak képletesen, de a valóságban is rá kellene hangolnunk gazdaságunkat az égi csatornákra. Milyen jeleket foghatnánk? Először is tükröt tart elénk a világ, hogy szembesüljünk saját gyengeségeinkkel. Hogy rájöjjünk: kevesebbet kellene beszélnünk, és többet tennünk azért, hogy előre tudjunk lépni. Hogy végérvényesen rájöjjünk, szómágiákból nem tehet jól működő gazdaságot, szellemi-teéti jólétet teremteni. Csendben küszködve, erőlködve annál inkább. Ahogyan az égi hullámok erőtere műsort varázsol a képernyőre, úgy kellene idehaza, a gazdaságban is megteremteni azt az erőteret, amegos egekhez közelit, s meg kell gondol- lyik garantálná a tiszta képet, a világos nunk, kidobhatunk-e ennyi pénzt az eblakon csak azért, hogy lássunk valakit, valamit. Nemcsak szellemünket köti gúzsba, de gazdaságunkat is bénítja, hogy ezekről a dolgokról alig-alig akarunk tudomást venni. Márpedig földhöz ragadtságunk igencsak rontja esélyeinket a világban. Hiszen aligha értik meg odakinn, miért nem veszik fel a telefont idebenn? Máshol már természetes, hogy dolgozni, termelni nem lehet gyors, pontos információk nélkül. Telefonon árut lehet rendelni, tárgyalni, megegyezni. Nemcsak az írás, a szó is megmarad a világban, ha hitele van. Felesleges kilószámra papírokat, aktákat gyártani, jelentéseket írni... Égi és földi csatornák eljuttatják egymáshoz az emberek szavát. Egi csatornák: kegyesek és rontók voltak hozzánk évszázadokon át. Ha megeredtek, áldást hoztak és bőséges termést, „adást". Erőteret kell csak alkotnunk, és nem többet. A televízió sem működik, ha folyton folyvást csavargatjuk a készülék gombjait... A mainál sokkal gyorsabban és komolyabban kellene kifürkésznünk az égi csatornákon érkező jó és rossz jeleket, amelyek napról napra megjelennék a magyar gazdaság egén. Olykor azonban mintha mi erről nem akarnánk igazán tudomást venni, mert kényelmetlen tennivalók sokaságát szikráztatják a szemünk előtt. Es nem elég csak figyelni az okos jeleket. Cselekedni, lépni is kell, mert a világ előttünk száguld, s nem fog lassítani a kedvünkért Nem mindegy, hogy a fényes tükörből néhány év múlva milyen Magyarország néz majd vissza ránk. Raíai Gábor iavult a külkereskedelmi mérleg Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette az év első hét hónapjának külkereskedelmi mérlegét, valamint az 1986-ban meghirdetett exportfejlesztési pályázati rendszer eddigi tapasztalatait. A külkereskedelem eddigi eredményei biztatóak — mondotta a miniszterhelyettes —, a dollárelszámolású export július 31-ig 20 százalékkal több volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. A rubelelszámolású import a terveknek megfelelően 2,2 százalékkal növekedett. Különösen júliusban volt erőteljes a növekedés, amikor — tavaly júliushoz képest — 13,2 százalékkal több áru érkezett a szocialista országokból, mint az eűmúlt év azonos hónapjában. A konvertibilis forgalom mérlege tavaly az év első hét hónapjában 483 millió dolláros passzívumot mutatott, most ugyanekkor 35 millió dollárnyi volt az aktívum. A kötésállomány is 1,2 milliárd dollárral nagyobb, mint tavaly ugyanekkor volt. A minisztérium szerint a tervezett 250 millió dolláros aktívum az év végére elérhető, ám ez a külkereskedőktől megfeszített munkát igényel az év végéig. Az eredményekben annak az exportfejlesztő pályázati rendszernek a sikere is tükröződik, amelyet 1986ban írtak ki. Az eltelt két év alatt 408 vállalat 497 pályázata bizonyult sikeresnek, ezek a cégek jelentős exporttöbbletet értek el a fejlesztések révén. A pályázati feltétel szerint a fejlesztésre fordított öszszegnek öt év alatt devizában kell megtérülnie. Az eddigi tapasztalatok szerint a pályázó vállalatoknál a megtérülés ideje általában négy évre rövidült. Kedvezően hatott a pályázati rendszer az exportszerkezet változására is. Az exportfejlesztések révén tőkés piacokra szállított termékek 80 százaléka ma már feldolgozott áru, s ez egyenletesen oszlik meg a gépipar, a könnyűipar, a vegyipar és az élelmiszeripar között. Figyelemre méltó az is, hogy a fejlesztések eredményeként exportált termékek 40 százaléka a hazai ipar új produktuma. Ilyeh például a Videoton gyár újfajta színes televíziója, a Szerszámgépipari Művek és a Csepel Művek új szerszámgépei, vagy azok az újfajta gyógyszerek, amelyeket a gyógyszergyárak külföldi licencek alapján gyártanak. Papirimport Rövidesen megérkezik az az első, körülbelül 1000 tonnányi papirszállítmány, amelyet a külkereskedelmünk Ausztriából, Svédországból és Finnországból vásárolt a hetek óta tartó papírhiány enyhítésére, öszszesen mintegy 3500 tonna ilyen papír importjára nyílik lehetőség, a többi tétel beszerzéséről most folynak a tárgyalások. A papirhiány miatt a hazai kiadók újságjaik példányszámának csökkentésére, vagy a lapterjedelem szűkítésére kényszerültek. Rendkívül érzékenyen hatott ugyanis az, hogy — mint ismeretes — az évi 68 ezer tonna újságpapírigényből 7000 tonna szállítását megvonta a szovjet partner, azzal indokolva, hogy náluk is tetemesen megnőtt a papírfelhasználás, s már nem képesek ilyen nagy mennyiségben exportálni hazánkba.
