Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-10 / 190. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 190. szám 1988. augusztus 10., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Együttműködés a terület­fejlesztésben Tudósítás a megyei tanács vb-üléséről A Csongrád Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága Lehmann István, a tanács­elnök általános helyettese vezetésével tegnap, kedden Szegeden ülésezett. Több fontos kéTdést vitattak meg az előterjesztések között. A vb az Allamj Egyházügyi Hivatal elnökével egyetér­tésben engedélyezi, hogy a szeged-rókusi katolikus egy­házközösség a Rengdl utca 32/A szám alatti házában misézöhelyet alakítson ki. Az átalakítást a hívek ado­mányából, illetve az egy­házmegye püspöke anyagi támogatásával valósítják meg. Megvitatta és elfogadta a testület a megyei tanács terv- és munkaügyi osztá­lyának tevékenységéről szó­ló beszámolót. Mint köztu­dott, a nyolcvanas évektől kezdve a gazdálkodás gond­jai szaporodtak, és sokféle körülmény nehezítette a la­kosság ellátását, a telepü­lésfejlesztés szervezését. A bonyolult feladatok megol­dásában az osztály dolgozói jól. megálltak a helyüket. A városok, falvak ellátása a fokozódó nehézségek ellené­re is javult, és a peremte­rületeken is sikerült tartani a már elért színvonalat. E téma kapcsán szóba került a lakásépítés. A testület tagjai felvetették, az álla­mi támogatások csökkené­sével egyre nehezebbé vá­lik az otthont teremtő fia­talok helyzete. Nem mond­hatnak le a tanácsok a bér­lakások építéséről, illetve a szociális lakások parkjának növeléséről abban a hely­zetben, amikor egyre széle­sebb rétegek képtelenek elő­teremteni a lakásvásárlás­hoz szükséges előtörlesztési összeget. Javaslatként hang­zott el, hogy a helyi taná­csok dolgozzák ki koncep­ciójukat a bérlakások el­osztására és értékesítésére, ugyanis ez utóbbi téma egy­re inkább vitatott, hiszen az állami lakások eladásá­val csökken a kiutalható otthonok száma. Példaként említették a Békés és Szol­nok megyei gyakorlatot, ahol leállították az állami lakások kiárusítását, éppen az előbb említett alapon, mivel a tanács képtelen az igényléseknek eleget tenni. Jelenleg Szegeden — a vá­rosi tanács elnökének in­formációja szerint — hatez­ren kopogtatnak a lakásosz­tályon új otthonért, vagy minőségi cserére várnak. Körülbelül 3 ezer szegedi­Paradicsomfeldolgozás A múlt évinél három hét­tel korábban megkezdődött a paradicsom feldolgozása a konzervipari üzemekben. A paradicsomszüret a nagy szárazság miatt előbb kez­dődött a gazdaságokban. A korábbi becsléssel ellentét­ben, a feldolgozó üzemek szerződéses partnereinél nem ígérkezik bő termés; a növény a legtöbb helyen ke­vés csapadékhoz jutott, és a bogyók nem tudtak „meg­hízni". A Konzervipari Közös Vállalatnál elmondották: a konzervgyárak ez évre 240 ezer tonna paradicsom fel­vásárlását tervezték. Ennek mintegy hatodát, 38—40 ezer tonnát savanyúságok készí­téséhez használnak fel, a többiből sűrítményt állíta­nak elő. Néhány ezer ton­na érett paradicsomból ivó­lé készül. A termés szedése és fel­dolgozása a déli országré­szekben indult meg a hét elején. A termelőktől és az úfészektől naponta a leg­többet Csongrád megyében és Bács-Kiskun megye déli részén veszik át, ahol még az elmúlt héten sem hullott csapadék, ennélfogva a ho­moki területeken kényszer­érés állapotába került a pa­radicsom, a bokrokon csak­nem minden bogyó egyszer­re pirosodik. Másutt, ahol öntözni tudták a növényt, nagyobb termésre számíta­nak, és arra, hogy az érés széthúzódik. A paradicsom fő szezonja várhatóan augusztus 20-a körül lesz, erre már készülnek a gyá­rakban, ahol újabb műsza­kokat szerveznek. A sűrítménynek szánt pa­radicsom nagy részét az úgynevezett aszeptikus tech­nológiával dolgozza fel a gyárak egy része, vagyis a nyersanyag úgy halad végig a gépsorokon, hogy levegő­vel nem érintkezik. Erre a békéscsabai, nagykőrösi, debreceni gyárak már fel­készültek, a szegedi üzemet idén szerelik fel ilyen be­rendezéssel. A korszerű eljárással elő­állított paradicsomsűrít­mény iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a konvertibilis elszámolású piacokon. Országos konferencia A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás 43. év­fordulója alkalmából konferenciát tartottak kedden az MTESZ székházában. Az Országos Béketanács, valamint a „Magyar orvosmozgaltm a nukleáris háború megelőzésé­ért" és a „Mérnökök a békéért" mozgalom rendezvényén neves szakemberek, közéleti személyiségek hívták fel a fi­gyelmet az atomfegyver-kísérletek veszélyeire, betiltásának lehetőségeire, emlékeztettek a 25, illetve a 20 évvel ezelőtt aláírt részleges atomcsend- és az atomsorompó-egyezményre. nek a lakáshelyzete rend­kívül rossz. Fokozottabb hangsúlyt kapott a megye térségeinek összehangolt fejlesztése is. A városok és a községek közötti együttműködés ha­tékonyabbá vált, az elma­radottabb területek fejlesz­tését gyorsították. A dél-al­földi megyék együttműkö­dése is eredményesebb lett, és szervezett formát öltött, különösen a környezetvéde­lemben, az egészségügyben és a termálenergia haszno­sításában. Értékelték a he­tedik ötéves terv első két évének eredményét is. A tanács nem kényszerült módosítani a terv koncep­cióját, a fejlesztések főbb irányait. Ez mindenképpen pozitívnak mondható a rendkívül nehéz gazdasági körülmények között. Végül is a testület elismerését fe­jezte ki a terv- és munka­ügyi osztálynak a rugal­masságért. a korszerűbb munkamódszerek beveze­téséért. Tájékozódott a végrehaj­tó bizottság az igazgatási osztály törvényességi, vala­mint az építési és vízügyi osztály felügyeleti csoport­jának tevékenységéről. Az építésfelügyeleti ellenőrzé­seket terv szerint végzik, és az általános jellegű hibák a következők. Szakszerűtle­nül alakítják ki a boltíve­ket, a kémények pilléreit, sok a szigetelési hiányos­ság. Nem ismerik eléggé az építőanyagok és szerkezetek alkalmazásának lehetősége­it. Statikai okok miatt rosz­szul építik a szerkezeteket. Az anyagbeszerzési gondok arra késztetik az építtető­ket, hogy az eredeti terve­ket módosítsák, és ezért gyakori, hogy az engedélye­zett tervtől eltérnek. A hiányosságok nagy része visszavezethető arra. hogy a műszaki vezetők, a kis­iparosok felkészültsége nem megfelelő. Gyakori a fele­lőtlenség is. Az ellenőrzése­ket az építtető és a kivite­lező jelenlétében végzik, és a súlyosabb hibák esetén intézkedési javaslatot tesz­nek az I. fokú építésügyi hatóságnak. örvendetes, hogy az építtetők kijavít­ják a feltárt hibák jelentős részét, és erről a hatóságot értesítik. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Megkezdte működését az MSZMP KB szóvivői intéz­ménye: kedden Major Lász­ló, a KB Iroda vezetője, a Központi Bizottság szóvivő­je tájékoztatta a sajtó mun­katársait a Politikai Bizott­ság aznapi üléséről. A tájé­koztatón részt vett Kovács László külügyminiszter-he­lyettes, valamint Thürmer Gyula, a Központi Bizottság munkatársa. Major László az ülésről elmondta: a testület megvi­tatta és elfogadta a magyar párt- és kormányküldöttség jelentését a Varsói Szerző­dés Tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének július 15—16-i varsói üléséről. Hangsúlyozta, hogy az alap­vető kérdésekben folytatott rendszeres és érdemi kon­zultáció, az álláspontok de­mokratikus összehangolása a nemzeti és a közös érdekek érvényesítését segíti elő. A Politikai Bizottság fon­tosnak tartja, hogy a tagál­lamok korábbi javaslatainak és a most elfogadott nyilat­kozatának megfelelően, mi­előbb tárgyalások kezdődje­nek az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverze­tek csökkentéséről. Hazánk érdekelt abban, hogy a csök­kentéseknek már az első szakasza az országunk terü­letén levő erőkre is kiter­jedjen. A Politikai Bizottság rend­kívül fontosnak tartja azt a törekvést, hogy az em­beri jogi és humanitárius kérdések a jövőben na­gyobb hangsúlyt kapjanak a szocialista országok együtt­működésében, s a Varsói Szerződés keretében létre­jöjjön az ezzel foglalkozó különbizottság. A testület tájékoztatást hallgatott meg a VSZ-tagál­lamok pártvezetőinek júli­us 16-i varsói munkatalál­kozójáról. Üdvözölte a meg­beszélések rendszeressé vá­lását, az együttműködés fej­lesztését érintő érdemi, kö­tetlen vélemény- és tapasz­talatcsere folytatását. A Politikai Bizottság nagy­ra értékelte Grósz Károly és Wojciech Jaruzelski varsói munkatalálkozóját. A meg­beszélés megmutatta, hogy az MSZMP és a LEMP egy­aránt érdekelt a szocializ­mus nemzetközi méretű megújulásában. Mindkét or­szág a szocializmus korsze­rűsítésére, átfogó politikai és gazdasági reform követ­kezetes megvalósítására tö­rekszik nemzeti sajátossá­gainak figyelembevételével. A problémamentes politikai kapcsolatok jó alapot je­lentenek az ideológiai ta­pasztalatok cseréjének bő­vítéséhez, továbbá a gazda­sági kapcsolatainkban ed­dig elért eredmények meg­őrzéséhez, illetve a lehetősé­gek jobb hasznosításához. A Politikai Bizottság ugyancsak meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly beszámolóját az Egyesült Ál­lamokban és Kanadában tett látogatásáról. Nagy je­lentőségűnek tartja a Ró­náid Reagannel tartott talál­kozóját. Megállapította, hogy az Egyesült Államok veze­tőivel folytatott megbeszélé­sek jól szolgálták egymás ál­láspontjának kölcsönös, jobb megismerését, a bizalom erő­sítését, s ezzel a magyar— amerikai kapcsolatok to­vábbfejlesztéséhez szükséges politikai feltételek megte­remtését. A testület a kapcsolatok fejlesztését elősegítő, fon­tos eseményként értékelte az első magyar—kanadai kormányfői találkozó lét­rejöttét, a Brian Mulroney­vel folytatott megbeszélése­ket. A Politikai Bizottság üdvözölte, hogy a küldött­ség az Egyesült Államokban és Kanadában találkozott a magyar emigráció képvise­lőivel, kiemelkedő szemé­lyiségeivel. Kifejezte azt a véleményét, hogy a magyar származású külföldi állam­polgárok fontos szerepet játszhatnak Magyarország és új hazájuk kapcsolatainak erősítésében. A testület a továbbiakban a személyzeti munkával, a hatáskörökkel, valamint sze­mélyi ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket vitatott meg és fogadott el. (MTI) Jó az idei búzatermés Ez persze így önmagában nem sokat mond. De ha va­laki veszi a fáradságot és a statisztikai zsebkönyvekben utánanéz a búza eddigi ter­mésátlagainak. akkor rálő­het. hogy ha a 4 tonna fö­lötti termésátlagokhoz ké­pest mondják jónak a ter­mést. Egyébként az utóbbi évek búzaátlagtermései alapián a világ legfejlettebb mezőgaz­daságú országai között Ma­gyarországnak „dobogós he­lyezése" van. A világszínvonalon is jegyzett termésátlag persze nem a jó. illetve nem csak a jó természeti adottságoknak köszönhető. Több évben olyan rossz időjárás iött a búzára, hogy a hagyományos módszereken nyugvó elmé­let szerint meg sem tudott volna nőni. a kombájnok mégis a tervezett hozamokat takarították be. Hogy a bú­za ennyire „függetleníteni tudta magát" az időjárástól, az az intenzív fajtáknak, a nagy mennyiségű és oksze­rűen adagolt műtrágyának, a Az ország kenyere már hosszú évek óta nem az aratás sikerétől függ, a betakarított búzának ugyanis alig egyharma­dából őrölnek csak lisz­tet. Persze nem kell kü­lönösebb közgazdasági képzettség annak meg­állapításához, hogy a kenyérsütéshez felhasz­nált búza aránya a min­denkori termés nagysá­gától függ. Az idén nincs ok panaszra, az eddigi hivatalos nyilat­kozatok szerint: jó a búzatermés. Magyar—osztrák vegyes vállalat Megkezdődött a próba­üzem a Peza Bútortechnoló­giai Kft.-nél. A zalaegersze­gi székhelyű magyar—oszt­rák vegyes vállalat 25 mil­lió forintos kezdő tőkéjét a Zala Bútorgyár és egy oszt­rák kereskedő adta össze. A gyár egykori mintaboltjá­ból átalakított üzemben ál­lítják majd elő a hazai bú­tor- és faipari csiszolópapír­szükségletet, ami jelentős devizamegtakarítást hoz. Az egyelőre mindössze 11 dolgozót foglalkoztató ve­gyes vállalatnál évi ötven­millió forint értékű terme­léssel számolnak. termelés komplex gépesíté­sének. azaz a termelési té­nyezők tudatos összhangiá­nak volt köszönhető. Szükség is volt rá. mert — bővítve a kört — a gabona­exportból. illetve a gaboná­val, mint abrakkal felhizlalt állatok, állati termékek ex­portjából származik az ag­rárágazat export árbevételé­nek több mint a fele. A ga­bonatermelés bruttó terme­lési értéke évente eléri az ötmilliárd forintot. Abrak­ban felhasználva, az állatte­nyésztésbe transzformálva további nyolcvan-kilencven­milliárd forint termelési ér­ték előállítását szolgáliák. Nem a telhetetlenség, hanem a gazdasági szükség kény­szere diktálja a gabonater­melés további növelését. A gabona tőzsdei cikk. A tőzsdén, az ottani kifejezés­sel élve, fedezeti ügvlettel az árveszteséget mérsékelni lehet. Az úgy történhet. hogy a magyar fél a korán és olcsón eladott gabonaárá­ból, vagy annak egy részé­ből. ha áremelkedésre ját­szik. a tőzsdén napi áron ga­bonát vásárol. Papíron. Ez azt jelenti, hogy a ma­gyar külkereskedelmi válla­lat valamelyik nemzetközi terménytőzsdén meghatáro­zott mennyiségű gabonával rendelkezik. Aztán, amikor a gabona ára a várakozás­nak megfelelően valóban kezd emelkedni, akkor egy kedvező időpontban ezeket a búzakötéseket drágábban el­adják. és a nyereség fedez­heti. esetleg meg is halad­hatja a tényleges termék ko­rai eladásából származó veszteségeket. Őszintén szólva, ez inkább elméleti, mint gyakorlati le­hetőség. Nem azért, mintha erre a külkereskedőink nem lennének képesek, hanem azért, mert az exportált ga­bona mennyiségét hosszú tá­vú szerződések szabályozzák. Annak a néhány tízezer ton­na gabonának a sorsát pe­dig. amivel a szó hagyomá­nyos értelmében üzletelni le­het — jelenleg — sem a tőzs­dei jártasság, sem az ideá­lis raktározási feltételek nem befolyásolják. A konvertibi­lis devizával fizető kisebb piacokat ugyanis csak a ki­tűnő minőségű, magyar szó­használat szerint az úgyne­vezett „javító búza" érdekli. A gazdaságok azonban csak olyan búzát tudnak ter­meszteni. amilyen vetőmagot kapnak. Húsz év óta a ho­zam növelése a legfontosabb szempont. t » V.

Next

/
Thumbnails
Contents