Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYAR0RSZA6 78. évfolyam, 189. szám 1988. augusztus 9., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Az első íélév Kakukkfióka, vagy egy folyamat kezdete lesz-e a magyar gazdaságban 1988? Sikerül-e biztosabb, felfelé ívelő pályára vezényelni a magyar gazdaságot? Már tavaly, a tervezéskor felmerültek ezek a kérdések. A szándékok nyíltak, tiszták és világosak voltak: meg kell állítani a gazdaság romlási folyamatait, az eladósodást, a növekvő költségvetési hiányt. Az új adórendszer bevezetése, a szabályozók megváltoztatása; a társadalmi politikai térerő karakteresebbé tétele mind-mind ezt célozta az első félévben. De vajon mennyire tudták a kormány és a tárcák kézben tartani, vezényelni az elképzelt gazdasági folyamatokat? Hiszen az ma már köztudott, hogy a személyi jövedelemadó bevezetésével sem sikerült megcsapolni a láthatatlan jövedelmeket, nem folyt be annyi a „kincstárba", amennyire az országnak szüksége lenne. A megoldás? Egyelőre a 15 százalékos árspirál további srófolása. Milyen helyzet alakult ki a gazdaságban az első félévben? Többek között ez is kiolvasható abból a statisztikából, amelyet a KSH Csongrád Megyei Igazgatósága készített. A tükör változó: akad olyan része, amely már fényesedik, s akad, ahol tovább kopik, foszlik a foncsor. Jó hír, hogy a nehezedő gazdálkodási környezet ellenéne is Csongrád megyében az ipari termelés meghaladta a tervezettet: 3,2 százalékkal volt több a tavalyi év hasonló időszakához képest. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy közben a foglalkoztatottak létszáma 1.9 százalékkal csökkent. Eddig a statisztika pőre számai, a többi persze már csak olvasat, nézőpont kérdésé. Az első örömérzés után azért érdemes kissé elmorfondírozni a számokon. Mennyire valós és mennyire csak látszólagos az eredmény? Aligha érdemes titkolni, hogy ma még íróasztal melletti ügyeskedéssel, támogatások utáni kilincseléssel legalább akkora „hasznot" lehet hajtani egy-egy vállalatnál, mint értelmes munkával. A termelés bövüléseben minden bizonnyal ez is benne foglaltatik. Hiszen az is igaz, hogy a foglalkoztatottak száma csuk kis mértékben — elsősorban a könnyűiparban — csökkent. Az sem mindegy, hogy miből termeltünk többet. Hiszen a ma már elavultnak számító termékek csak jóval áron alul kelnek el a világpiacon, még akkor is, ha szép mutatókat „termelnek" közben idehaza. Az is kitűnik a számokból, hogy elsősorban az alapanyaggyártó ágazatok termelése ugrott meg, itt több mint 16 százalékos a termelés bővülése. Ebből is kiemelkedik a kohászat teljesítménye, amely 36 százalékkal volt képes túlszárnyalni tavalyi önmagát. A feldolgozó ipar azonban mindössze 2,3 százalékkal termelt többet, mint tavaly. A kőolajipar a nehezedő termelési feltételek ellenére is növelni tudta 1 százalékkal teljesítményét. A vállalatok közül 10, a szövetkezetek közül mindössze egy zárta veszteséggel a félévet. A szigorodó gazdálkodási feltételek, a támogatások csökkenése miatt a megyei gazdálkodók nyeresége egyharmadával kisebb az előző év első félévében elért eredménynél. Ez több helyen okozott finanszírozási gondokat, amit tovább nehezítettek az anyagbeszerzés már-már krónikussá váló gondjai. Különösen az importstop okozott több vállalatnál fennakadást. Érdekes tendencia, Hogy a legnagyobb mértékben exportorientált vállalatok — a Hódgép. az Üjszegdi Szövőipari Vállalat, a Hódiköt termelése csökkent és külpiaci esélyei romlottak, ugyanakkor a termelésüknek csak egyharmadát külpiacra szánó vállalatok termelése nőtt. A tőkés piacokon értékesített termékek árbevétele viszont a központi intézkedések hatására nőtt, csaknem 20 százalékkal meghaladta az előző évit. Elsősorban a szabályozóváltozások, a valutamozgások következménye ez a tendencia, hiszen a termelés jóval szerényebben, mindössze 2.3 százalékkal haladta meg a tavalyi nagyságrendet. A fontosabb exporttermékek közül nőtt a propán-bután gázkeverék, az izopentán, a gyorsmérleg, a tűzálló ipari termékek, a gumiszállító heveder, a kenden és kendertípusú fonal, a panofixbunda, a férfiöltöny, a krémfehérsajt, a főzelékkonzerv, a savanyúság, és az ételkonzerv kivitele, ugyanakkor nagymértékben visszaesett a mezőgazdasági gép- és berendezés, a villamosszerelési dugó, a kenderszövet, a zsineg, a konfekcionált zsák, az irhabunda és a férfizakó exportja. A konvertibilis exportbövítö pályázaton részt vevő négy megyei vállalat közül 1, az 5 szövetkezet közül pedig 3 nem tudta növelni az első félévben tőkés exportját. * A statisztikák olvasásakor a legszembetűnőbb a fogyasztás csökkenése. A kiskereskedelmi forgalom több mint 6 százalékkal csökkent. Leginkább a ruházati cikkek iránti kereslet esett vissza, hiszen 14 százalékkal kevesebb ruhát vásároltunk, inost, mint tavaly ilyenkor Nem sokkal marad el ettől a vendéglátó helyek forgalmának csökkenése sem. Szinte változatlan azonban az az összeg, amelyet továbbra is élelmiszerre költünk. Az azonban mindenképpen tény, hogy a jövedelemkiáramlás jóval alatta maradt az áremelkedéseknek. Csökkent a lakosság fogyasztása, és megtakarító képessége. Hosszú évek óta elöször fordult elő az, hogy a bankokból több kölcsönt vettünk fel, mint amennyi megtakarítást vittünk be. Ugyanakkor a fogyasztási szerkezetben még mindig számtalan olyan „lyuk" van, ami elgondolkodtató. Hiszen alkoholra és cigarettára még mindig több milliárdot költünk évente, miközben a fogyasztói árak átlagosan 17,2 százalékkal nőttek. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 15,8 százalékkal, a vendéglátás több mint 25-tel, a ruházati termékek közel 18-cal, az iparcikkek 16 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly ilyenkor. A nettó keresetek azonban hírből sem nőttek olyan dinamikusan, mint az árak: 5500 és 7100 forint között mozognak a megyében. Ezzek azonban az országos rangsornak is csak végén kullogunk. Különösen a pályakezdők és a fiatalok esélyei romlottak tovább at év első felében. A lakás- és bútorárak az alapanyagok — no meg a vállalatok „ügyeskedései" — miatt a gyorsuló árspirál legtetejére verekedtek magukat. Az építőipar helyzete egyébként is kedvezőtlenül alakult, az első félévben. A legnagyobb építőipari vállalat, a Délép helyzete továbbra is kritikus, annak ellenere, hogy a korábbi 200 milliós veszteséget mára már sikerült 42 millióra lefaragni. Tovább folytatódott az országos méreteket is meghaladó csökkenése a lakásépítkezésnek. A magas árak, és a megrendelések hiánya mellett ebben minden bizonnyal az építőanyagok krónikus beszerzési gondja is szerepet kapott. Hosszasan lehetne még böngészni a számok, statisztikák között. Egy azonban bizonyos: az erőfeszítések ellenére sem sikerült sem a megyei sem a hazai gazdaságot igazán növekvő pályára állítani. A szerkezetváltást ugyancsak nehéz lenne számokban mérni, itt pedig az elmúlt félévben alig-alig töntént valami. Korszerűtlen termékek tömkelegével, jóval áron alul mérettetünk meg továbbra is a világpiacon. Kitörési pontjainkon így nem sikerült előrelépni. A szabályzókon minden bizonnyal az év végén ismét fordítani kell majd. Hiszen a készülő társasági törvény, az új adórendszer eddigi tapasztalatai is erre sarkallnak bennünket. R.G. Iványi Pál fogadta Bonn főpolgármesterét Látogafás Szentendrén és Esztergomban Haris Daniels, Bonn főpolgármestere — aki Ivá.nyi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására vasárnap érkezett Budapestre — hétfői programját városnézéssel kezdte. Feleségével együtt először rövid sétát tett a Várban, megtekintette a Mátyás templomot és a Hilton Szálló dominikánus udvarát, majd ellátogatott a Bazilikába. A bonni főpolgármestert és feleségét délelőtt hivatalában fogadta Iványi Pál. A tervezettnél lényegesen hoszszabb megbeszélésen jelen volt Hans Alfréd Steger, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A tárgyalásokról Iványi Pál rövid tájékoztatást adott az MTI munkatársának: — Daniels úr — aki nemcsak Bonn főpolgármestere, hanem képviselő is a Bundestagban — elsősorban a magyarországi gazdasági és politikai reform eddigi eredményeiről, s a további tervekről érdeklődött. Különösen az foglalkoztatta, hogy a hazánkban zajló változásoknak milyen hatása lehet a szocialista országok fejlődésére. Tájékoztatást kért többek között választási rendszerünkről és a várható módosításokról, a tanács szervezetéről, a testületek működéséről. Érdekelték a bankrendszer változásai, az adórendszer bevezetésének tapasztalatai, a készülő társasági törvény alapelvei, az alkotmány és a tanácstörvény tervezett módosítása, az egyesülési és gyülekezési jog törvénybe iktatásának előkészületei. — A főpolgármester úr — kérésemre — ismertette, milyen forrásokból táplálkozik Bonn város költségvetése, s miként használják fel a rendelkezésre álló összeget. Kitért arra. hogyan érvényesül náluk a gyülekezési jog. s milyen szociálpolitikai in(Folytatás a 2. oldalon.) Emelkedő árak az alumíniumpiacokon Értékesebb termékek a kivitelben Magasabb árak, kedvezőbb termékösszetétel, növekvő kivitel jellemezte a Magyar Alumíniumipari Tröszt első félévi konvertibilis elszámolású exportját. amely 41 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest, s elérte a 140 millió dollárt. A MAT rugalmas üzletpolitikával igyekezett kihasználni, hogy minden korábbi prognózis, ellenére folytatódott az élénkülés az alumíniumtermékek világpiacán. Az 1937 eleje óta tartó élénkülés kisebb törésekkel ugyan, de folyamatos áremelkedést hozott eddig; az alumíniumtömbök másfel évvel ezelőtti 1257 dolláros tonnánkénti ára jelenleg 2 ezer 500 dollár körül van, s júniusban voltak olyan napok, amikor tőzsdei jegyzésük elérte a négyezer dollárt is. A nagyobb árbevételhez hozzájárult az a tudatos termékpolitika is, amelynek eredményeként az exportban mind jelentősebb részt képviselnek a magasabban feldolgozott, a piaci változásoktól függetlenül is naÚj kutatási program Üj kutatási programot indítottak az Ipari Technológiai Intézetben a közelmúltban üzembe helyezett plazmaszóró rendszerrel. A szakemberek az ipari vállalatok számára dolgoznak ki olyan technológiai eljárásokat, amelyekkel az általuk gyártott, illetve használt gépelemek élettartama jelentősen növelhető. Az intézet más kutatási intézményekkel együttműködve felkutatja azokat a felhasználási területeket, ahol a csúcstechnológia körébe tartozó eljárást az ipari gyakorlatban sikeresen lehet alkalmazni. A felület-előkészítő, valamint a plazmaszóró berendezésből álló rendszerrel különleges fizikai vagy kémiai körülményeknek kitett gépelemeket lehet majd kezelni. A kidolgozandó technológiai eljárások célja az, hogy a plazmaszóróval kezelt fémek károsodás nélkül viseljék el a különleges fizikai és kémiai hatásokat. Így például jobban tűrjék a nagyon magas hőmérsékletet, ellenálljanak a korróziónak, s lassabban kopjanak el. Áz eljárás során, a plazmatront a hangsebességnél háromnégyszer gyorsabban elhagyó 2000-20 000 Celsius-fok hőmérsékletű gázsugárba bizonyos fém-, illetve kerámiaport szórnak, s ezzel vonják be a megmunkálandó gépelemet. A kezelés után a fémeken olyan bevonat keletkezik, amely azok korábbi tűrőképességét sokszorosára növeli. A kutatási programban a szakemberek egyebek között azt vizsgálják, hogy milyen fém-, illetve kerámiaporok alkalmasak a kívánt hatás eléréséhez. A plazmatechnológiai kutatásokra alapozva megvizsgálják például, hogy az erőművi gőzturbinák lapátjai miként tehetők ellenállóvá az eróziónak. A lapátok ugyanis gyorsan elkopnak, s pótlásuk, illetve felújításuk nagyon költséges. Az előzetes számítások szerint a plazmaszóró technológiával kezelt gépelemek élettartama csaknem ötszörösére növelhető. A szakemberek eljárást dolgoznak ki a vegyiparban alkalmazott szivattyúk egyes alkatrészeinek kezelésére, valamint a motoralkatrészek hőállóvá tételére is. Az Ipari Technológiai Intézet a kutatási program végrehajtásával megteremti azt az ismeretanyagot, amelynek alapján a vállalatok dönthetnek a csúcstechnológia alkalmazásáról. Ezenkívül az intézet szakemberei, a saját plazmaszóró rendszerükkel megbízásra vállalják majd a gépelemek plazmakezelését gyobb haszonnal eladható termékek. Míg a múlt év első feléhez képest 71» százalékkal csökkent a timföld, s 25 százalékkal az aluminiumtömb kivitele, addig 12 százalékkal bővült a félgyártmányok — egyebek között alumínium hengereltáruk, préstermékek, huzalok, fóliák — exportja. Ennél is nagyobb mértékben fokozódott a késztermékek eladása; alumíniumpasztából 60 százalékkal, műkorundból 50 százalékkal, kádköből 44 százalékkal, alumíniumszulfátból 37 százalékkal, speciális timíöldléleségekből pedig 21 százalékkal többet szállítottak ki. Mindezek eredményeként a feldolgozóipari termékek aránya az árbevételben 63 százalékra nőtt, az előző évi' 59 százalékkal szemben. A magasabban feldolgozott termékek döntö részt a MAT legfontosabb piacain, Ausztriában, az Egyesült Államokban. Japánban, az NSZK-ban és Skandináviában találtak gazdára. Ezekben az országokban a múlt év azonos időszakához képest átlagban megduplázták — az USA-ban és Japánban pedig ennél is jobban emelték — a feldolgozóipari termékek eladásából származó bevételüket. Uj, jól fizető piacokat is sikerült szerezniük, egyelőre ugyan csak kisebb tételek szálLitá.sával. Ausztráliában, DélKoreában, Hongkongban, Líbiában, Szingapúrban és Tajvanon találtak új vevőkre. A MAT kivitele az év első felében összességében több mint 110 millió dollárral volt nagyobb behozatalánál. Az alumíniumpiaci szakértők véleménye szerint az év végéig némileg mérséklődnek majd a jelenlegi magas világpiaci arak. Ezzel együtt is a MAT konvertibilis kivitele éves szinten várhatóan eléri a 240 millió dollárt, ami 26 millióval haladná meg az alaptervükben előirányzottat. (MTI) «