Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-06 / 187. szám

2 1U88. augusztus 6., szombat Az ifjúság helyzetéről Országgyűlési bizottság ülése A Minisztertanács elé terjesztendő ifjúságpolitikai feladattervet vitatta meg pénteki ülésén az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága. Géczi István, a bizottság elnöke megnyitójában kiemelte: a rendkívüli ülés olyan témát tűzött napirendjére, amely jelzi, hogy az ifjúság helyzetének vizsgálata társadalmi ügy, alakulása létfontosságú a jövő építése szempontjából. Ezt követően Pongrádfe Antal, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez. Emlékeztetett arra, hogy a kormány és a KISZ KB képviselőinek 1987. decemberi találkozóján megállapodás született, hogy a stabilizációs időszak céljaival összhangban újra kell rendezni az ifjúságpolitika hangsúlyait, prioritásait. Akkor határozták el, hogy a Minisztertanács — a KISZ KB közreműködésével — ifjúságpolitikai feladattervet készít. E dokumentum megszületésének fontosságát elemezve kiemelte: a társadalmi, gazdasági folyamatokban bekövetkezett kedvezőtlen változások miatt kiéleződtek a fiatalok életkörülményeiben már korábban is meglévő feszültségek. Az utóbbi két évben gyorsuló ütemben romlott azoknak a fiataloknak a helyzete, akik mögött nincs anyagi biztonságot nyújtó családi háttér. Az ifjúság életét meghatározó legfontosabb körülmények — az oktatás, a foglalkoztatás, a lakáshoz jutás, a gyermeknevelés, az ifjúság családi és közösségi szocializációja — területén súlyos problémák halmozódtak fel. Halaszthatatlan tehát a romló tendenciák fékezése, egyidejűleg a hosszabb távon kedvező változást hozó intézkedések megalapozása. Az előterjesztés az oktatási rendszert vizsgálva megállapítja, hogy bár a fellételek javítása érdekében a kormányzat a korábbi, időszakban is tett erőfeszítéseket — jelentősen növekedett az általános iskolai osztálytermek és a pedagógusok, illetve a közép- és felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak és oktatóinak száma — a mennyiségi fejlődés ellenére az iskolarendszer nem tudott megfelelni a társadalmi szükségletnek. Az új oktatási törvény és az egyes területeken jelentkező kedvező változások ellenére a felsőoktatás egésze egyre inkább elmarad a kor követelményeitől. Nem halad elég gyorsan az oktatás tartalmi korszerűsítése, nincs kellő ösztönzés az önáló tanulásra, túl specializált a képzés, s magasak a kötelező óraszámok. . Alapvető feladat tehát az oktatás és a társadalmi, gazdasági igény megbomlott összhangjának helyreállítása. Az ifjúságpolitikai feladattervben a hangsúly a gyerekek alapkészségének kifejlesztésére, az egyéni képességek gyarapítására, a személyiség többoldalú fejlesztésének előtérbe helyezésére kerül. Az elnökhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a számítástechnikai és informatikai szakmák képzési rendszere nélkül nincs modern hírközlés, szolgáltatás, nincs XXI. század Magyarország számára. Ezért is szükség van új képzési formákra, nyitott egyetemre, távoktatásos Ismeretszerzési fórumra. Az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni a nyelvtanulás ösztönzésére, hiszen nyitott gazdaságunkban kulcsszerephez jut a nyelvtudás. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatosan az elóadó emlékeztetett arra, hogy a mai eszközrendszer elsősorban a munka nélkül maradói' újbóli elhelyezkedésének megkönnyítését teszi lehetővé, elhelyezkedési és átképzési támogatással, közhasznú foglalkoztatással, munkahelyteremtő beruházások megvalósításával, a munkaerő-szolgáltató irodák hálózatának kialakításával. Gondolkodnak az AlSH-ban az átképzési rendszer továbbfejlesztésén, hiszen új és új szakmák jelennek meg, igényelnek megfelelő szakembereket. Az elnökhelyettes hangsúlyozta: már ma fel kell készülni a nagylétszámú korosztályok fogadására a gazdasági életben. Fejleszteni kell a pályaválasztási tanácsadást, munkaerőhiányt csökkentő intézkedéseket kell kidolgozni az oktatás, a foglalkoztatás, a szociálpolitika területén, s fejleszteni szükséges a részmunkaidős és bedolgozói foglalkoztatás rendszerét. Romlott a fiatalok lakáshoz jutási esélye — állapítja meg az előterjesztés. Ehhez kapcsolódva Pongrácz Antal kifejtette, hogy a lakásgazdálkodás jelenlegi rendszerének további fenntartása a fiatalok tömegei számára kilátástalanná tenné a Lakásszerzést, emelett konzerválná a mai szociális igazságtalanságokat is. Az ifjúságpolitikai hangsúlyok megjelölésénél elsőrendű szempont tehát az e területen folyamatosan romló tendencia megfékezése. Az AlSH javasolja a kormánynak a személyi jövedelemadó lakáscélú kedvezményeinek kiterjesztését. Jelentős lépés lenne ezen a területen az első lakáshoz jutás lehetőségének megteremtése, az ezzel kapcsolatos kritériumok kidolgozása. Az AlSH elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra az előrejelzésre, amelv szerint várhatóan 2020-ra 800 ezer fővel csökken hazánk népessége. Ezután hozzászólások következtek. A bizottság végezetül elfogadta az AlSH előterjesztését. (~1 Rádiótelex BAKER LEMONDOTT Nem hivatalos közlések szerint pénteken lemondott tisztéről James Baker amerikai pénzügyminiszter, hogy a Republikánus Párt tíz nap múlva kezdődő elnökjelölő tanácskozása idejére már átvehesse George Bush választási apparátusának irányítását. POKOLGÉP Pokolgép robbanása rázta meg pénteken, az NSZKban állomásozó brit hadsereg Düsseldorf északi részén álló laktanyáját. Három katona és a laktanya egyik polgári alkalmazottja könnyebben megsérült — közölte egy katonai szóvivő. A merénylet időben egybeesik azzal, hogy az IRA, az ír köztársasági hadsereg nevű észak-ír szélsőséges katolikus csoport hadjáratot hirdetett brit katonai létesítmények, személyek ellen. IRÁNI KOMMUNISTÁK KIVÉGZÉSE Négy Iráni kommunista vezetőt július 20-án Teheránban kivégeztek — jelentette be az iráni kommunisták szervezete, az Iráni Néppárt (Tude) pénteken Párizsban. JUGOSZLÁVIA — UJABB DRÁGULÁSI HULLÁM Jugoszláviában a júniusi 21,1 és a júliusi 11,2 százalékos infláció után az augusztus hónap újabb áremelkedésekkel folytatódik. Csütörtöktől 40 százalékkal megdrágult a benzin. így most a normál üzemanyag literje 1300, a szuperé 1400, a dízelolajé pedig 1150 dinárba kerül. (Hivatalos árfolyamon jelenleg 1 USAdollár 2730 dinárt ér). A villanyáram árát országos átlagban szintén 40 százalékkal emelték. Bejelentették, hogy a vasúti viteldíj augusztus l-jétől 40—70 százalékkal lesz magasabb. A legutóbbi napokban ismét drágább lett a liszt és a barnakenyér. Döntés a Győrt elkerülő autópálya ügyében Az Ml-es autópálya Győrti elkerülő, illetve országhatárig terjedő szakaszának építésével foglalkozó ankétot rendezett pénteken Győrött a Hazafias Népfront megyei bizottsága az összes érdekeltek részvételével. Jelen volt Urbán Lajos közlekedési miniszter, továbbá Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Mihály, a megyei tanács elnöke is. A közlekedési kormányzat, a térségben élőkkel együtt, nagyon fontosnak tartja, hogy a magyar és az osztrák főváros között a kor színvonalán álló, biztonságos és kényelmes közúti összeköttetés legyen. Az e célt szolgáló Ml-es autópályának Budapest és Tatabánya között már mind a 4 sávja használható, a Tatabánya és Győr közötti szakaszon pedig a félautópálya készült el. A legnagyobb közlekedési gondot jelenleg a győri átkelés jelenti. A szakemberek több variációt dolgoztak ki az autópálya Győrt elkerülő, és utána az országhatárig vezető nyomvonalára. Az ankéton azt ítélték a legcélravezetőbbnek, hogy a tervezett autópálya délről kerülje meg a várost, és utána a Hanság keleti peremén szinte nyílegyenes vonalban haladva Hegyeshalomnál érje el a határt. Az ankét után a miniszter és a megye vezetői újabb megbeszélést tartottak, ezen véglegesnek fogadták el az ankéton kiválasztott tervvariációt, s elhatározták, hogy megbízást adnak a részletes tervek kidolgozására. Mint Urbán Lajos ez alkalommal elmondta, ha megvalósul a Budapest—Bécs világkiállítás, akkor előbb, ha nem, akkor csak körülbelül az ezredfordulóra fejeződik be a jelenlegi árakkal számolva is jóval több mint 10 milliárd forintos beruházás. A munkálatok során ugyanis összesen 70 kilométernyi autópályát kell építeni, csaknem tucatnyi közúti és vasúti felüljáróval, és két folyami híddal együtt. Az egyéb időszerű közlekedésfejlesztési teendőkről szólva a miniszter a legfontosabb feladatok közé sorolta a Budapestet elkerülő autópálya-körgyűrű kiépítését, a Szolnokot elkerülő útvonal kialakítását, amelynek költségeit tetemesen megnöveli, hogy e program keretében új Tisza-hidat is kell építenünk. Megoldásra vár a Sopront elkerülő út létrehozása, és ugyanott egy új határátkelő megnyitása. A következő években, hangoztatta végül a miniszter, az anyagi lehetőségek függvényében folytatódik a vasútvonalak és a járműpark rekonstrukciója, valamint a légi közlekedés fejlesztése. Az úthálózat jelenlegi szintjének fenntartása mellett, a szűkösebb anyagi lehetőségek közepette és ellenére is a tárca módot talál kiemelt és nagy összegeket igénylő közlekedési feilesztések megvalósítására is. Értelmezés vagy alkalmazás? „A jelenlegi helyzetben különös jelentősége van az emberi jogok megtartásának és érvényesítésének" — olvashattuk a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének legutóbbi üléséről kiadott közleményben. A megfogalmazás szokatlan, és kétségkívül nagy jelentőségű tényéből kiindulva beszélgetünk az emberi jogokról Földest Tamás jogász professzorral, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánjával. — Örömmel üdvözöljük ezt a részletet, mert valóban új, és jelzi, hogy az emberi jogok értékelésében fordulat mutatkozik. Eddig ugyanis az emberi, illetve az állampolgári jogok problémáit a közép-keletiuropai országokban lényegében alárendeljék annak a kapitalista—szocialista, keleti —nyugati ellentétnek, amelyet a legutóbbi dókig elsődlegesen a szembenállási jellemzett. Nyugati részről következetesen kifogásolták, hogy a szembenálló fél országaiban rendszeresen megsértik az emberi jogokat. Hivatalosan erre sokáig úgy reagáltak, hogy ez csupán, ürügy a belügyekbe való beavatkozásra, a támadást pedig vissza kell verni. Ez a szellem lényegében a nyolcvanas évek közepéig hatott. Ami pedig a támadás visszaverését illeti, a szocialista országokban az a vélemény alakult ki, hogy a nyugati vádakkal érdemileg egyáltalán nem kell foglalkozni, még úgy sem, hogy tartalmaznak-e valamiféle igazságot, vagy sem. Az álláspont tehát egyértelműen elutasító volt, s — kissé ironikusan — így foglalható Ö6sze: nálunk az emberi jogok kellőképpen érvényesülnek, ahogy az alkotmány is biztosítja, „nálatok pedig verik a négereket" ... — Az emberi jogokról szóló könyvének nemrég publikált előszavában ön ezt írta: „Az emberi, állampolgári jogok sorsa szorosan összefüggött a kelet-európai országok politikai rendszereinek változó történeti igényeivel." Ebben az értelemben fel kell tenni a kérdést, ha az emberi jogok mindenkori értékét a változó politikai gyakorlat határozza meg, akkor most hol tart ez a folyamat? ' A RENDELLENESSÉGEK EGYIK FORRÁIFTV — Én igen fontosnak tartom azt a felismerést, amely Gorbacsov politikájában öltött testet. Ennek egyik fontos eleme, hogy az emberi jogok alapvető értékei a közép-kelet-európai társadalmaknak. Nyomdában levő könyvemben ezt úgy igyekeztem elméletileg megalapozni, hogy az emberi jogok ugyan a polgári társadalmak fejlődése során születtek, lényegük azonban nemcsak, s főleg nem elsődlegesen polgári, hanem olyan általános erkölcsi-politikai, emberi értékcsoport, amelyre minden modern és humánus, demokratikus társadalomnak, szüksége van. Amikor a közép-kelet-európai országok elutasították az imént említett kritikát, ezt abban a tudatban isi tették, hogy az úgynevezett „szocialista emberi jogok." magasabbrendűek. Nos, a valóságban az történt, hogy a ,.szocialista modell" bizonyos alapvető politikai szabadságjogok korlátozásához vezetett Mégpedig abból a feltételezésből, hogy a szocializmus építésének csak egyetlen helyes irányvonala van, és aki ettől eltér, az konzervatív, visszahúzó erő, ezért a szocializmus érdekében gyakorlatilag korlátozni kell politikai, emberi jogait Hozzátették, hogy ez nem gyengesége a rendszernek, hanem éppen értéke, mert szabad utat biztosit a szocialista erőknek. Ez a felfogás aztán oda vezetett, hogy nemcsak a személyi kultusz idején, hanem a későbbi fejlődós során sem volt lehetőség olyan alternatívák kibontakozására, amelyek időben jelezhették volna az elképzelések gyengéit Ügy vélem, hogy a szocializmus eddigi rendellenességeinek egyik meghatározó forrása volt az emberi jogok egyoldalú kezelése és a klasszikus polgári emberi jogok korlátozása. A történelmi ok ismert: a kedvezőtlen feltételek között létrejövő rendet meg kellett védeni, körülbástyázták tehát s az intézményesült kényszer súlyos hibákhoz vezetett A kibontakozást én nem tudom másként elképzelni, mint az emberi jogok következetes szélesítésével. — Az a tény, hogy Varsóban a legmagasabb politikai szinten foglalkoztak az emberi jogok kérdésével, a szándék azonosságát jelzi. Ugyanakkor a gyakorlat az ön által is vázolt korábbi helyzetképet mutatja. Mit takar ez az ellentmondás? JOGÁLLAM ÉS A SZOCIALIZMUS FEJLŐDÉSE — Kétségtelenül nehezen szakadunk el attól a felfogástól, miszerint a Varsói Szerződés tagországai nem bírálják egymás helyzetét, mondván, hogy ezzel csak az ellenségnek használnak. Az igazságról írt könyvemben kimutatom ennek a felfogásnak a gyengéit most csak annyit hogy ez a magyarázata az Erdéllyal kapcsolatos sokáig indokolatlan hallgatásunknak is. Ami a jelent illeti, úgy látom, egyre több közép-kelet-európai ország ismeri fel, hogy az előrehaladáshoz, a demokratizáláshoz — ahhoz, amit Gorbacsov a szocializmus utolsó esélyének nevez a versenyképesség biztosítása terén — az emberi jogokat következetesen érvényesíteni kell. Ügy gondolom, hogy néhány országban eltérő ütemű, de erőteljes folyamat indult meg — a szovjet pártértekezlet megfogalmazását használva — annak a felismerésnek az alapján, hogy a jogállamiság alapfeltétele a szocializmus fejlődésének. — Mit jelent ez közelebbről? — A jogállam fogalmát a nyolcvanas évek elejéig, mint burzsoá koncepciót, elutasították. Jóllehet, a fogalom — többek között — éppen azt fejezi ki, hogy az emberi jogokat nemcsak formálisan biztosítja az alkotmány, hanem azok alanyi jogai minden állampolgárnak, akik sérelmük esetén az alkotmánybírósághoz fordulhatnak. Mondok egy példát A szilencium — a publikálástól való eltiltás — érvényesítése azzal járt, hogy azokat dicsérték meg; akik betartották; a szólásszabadságot korlátozó intézkedeseket. Sokkal helyesebb az a gyakorlat, ahol a szólásszabadság elemi jog, az eltérő véleményeket pedig vitákban tisztázzák. A megújulási folyamat lényeges elemének tekintem, hogy az embereknek legyen joguk felelős állampolgárként véleményt mondani. És ezzel összefüggésben a felelős vezető legyen köteles reagálni mikrofon, vagy tévékamera előtt. Esi ha erre nem alkalmas, akkor a konzekvenciát le kell vonni. — ön számos nemzetközi konferencián részt vett, ilyen irányú tapasztalata alapján is kérdezem: volt-e érdemi párbeszéd a szocialista országokban az emberi jogok azonos felfogásáról és főleg értelmezéséről? — A kérdésre nagyon nehéz válaszolni, hiszen régebben a tárgyalásokról kiadott közlemények — bármilyen problematikusak voltaki is a viszonyok — mindig a teljes nézetazonosságot hangsúlyozták. Am, hogy milyen viták zajlottak, arra következtetni lehet abból, hogy például a magyar gazdasági reformra szinte mindenhonnan negatív válaszok jöttek. Szerintem a középkelet-európai országok közösségére kiható leglényegesebb problémákat együttesen is meg kellene beszélni. Ebből a megfontolásból nem értek egyet azzal, hogy az erdélyi helyzet csupán két országra tartozik. Ez esetben többről van szó, hiszen az egyik országban nem csupán az emberi jogokat sértik meg, hanem ezzel lejáratjákl azt a politikai szövetségi rendszert, amelyhez tartoznak, és amely ettől nem határolja el magát. — Az egyik román újság, a Lumea nemrég az emberi jogokat a nyugati körök olyan irányzatának minősítette, „amely minimalizálja a nemzeti tényező szerepét." A valóság sajnos arról győz meg minket, hogy a szóban forgó országben a nemzetiség kapja a minimális esélyt. Tulajdonképpen hogyan hozható kapcsolatba a nemzeti tényező és az emberi jog? — Az emberi jogok marxi megközelítésben az ember nembeli lényegének kibontakozásához adnak lehetőséget. Az embernembeli lényegének része a nemzeti hovatartozása is. Az emberi jogok úgynevezett harmadik generációja — az elsőt a francia forradalomtól származtatjuk — tartalmaz néhány speciális csoportjogot. Bizonyos emberi jogok azért illetik meg a-e egyént, mert meghatározott csoporthoz tartozik. A nemzetiség esetében az emberi jog tehát azt jelenti, hogy az adott népcsoport a saját számára is igényelheti az oktatáshoz, az anyanyelvi művelődéshez, a kultúrához való jogot, s hogy ne érje hátrány a többséggel szemben. Éppen ezért a nemzetiségi jog igen lényeges emberi jog. Ügy vélem, hogy a következő évtizedben, az ezredfordulóra, a nemzetiségi jog az emberi jogok integráns részét alkotja majd. — Az emberi jogokról szólva gyakran halljuk azt a kifejezést, hogy egyetemes. Mint ahogy azt js tudjuk, hogy beavatkozással vádolnak bennünket, mert hivatalosan is szót emelünk a magyarokat ért jogtalanságok ellen, ön szerint meddig terjedhet a jogvédelem, és hol kezdődik a beavatkozás? JOGVÉDELEM VAGY BEAVATKOZÁS — Két lényeges dologra hívnám fel a figyelmet Az első: marxista alapon is helyesnek és szükségesnek tartom, hogy véleményt nyilvánítunk a világ egyes részein történő igazságtalanságokról. Márpedig ha állást foglalunk a dél-afrikai, az északírországi és egyéb eseményekkel kapcsolatban, miért ne foglalhatnánk állást, ha egy szomszédos országban történnek jogsértések. A második: az emberi jogokról szóló 1948-as, 1960-08 ENSZ-dokumentumot, valamint a helsinki záróokmányt az öss/es kelet-európai ország becikkelyezte, vagyis saját törvényévé tette. Márpedig ha egv ENSZ-tagállam elfogadta a világszervezet dokumentumát, természetes, hogy alávetette magát a közösség értékítéletének. Vagyis, ha megsérti a dokumentumot az már nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi ügy is. A nemzeti szuverenitásnak ez a fajta értelmezése, hogy minden, ami a határokon belül történik belügy, és senkinek semmi köze hozzá, nem más, mint a szuverenitás antihumánus, elavult, középkori szemlélete. Ez összeegyeztethetetlen a korszerű elvekkel. Politikai tapasztalataim arról győztek meg, hogy a belügyekbe való beavatkozást rendszerint akkor szokták hangoztatni, ha a belügyeket, az országot valóban súlyos, sürgősen megoldandó problémák terhelik, és ezekről el akarják terelni a figyelmet Király Eipó