Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-05 / 186. szám

1988. augusztus 5., pcntck Eredményes ösztönzés Az iden kereskedőházi negyven százalékát akkor formában működő Agkcr fizetik ki az áruforgalmi Kft., az Állami Gazdaságok osztályok dolgozóinak, ha Kereskedőháza az első fél- a konvertibilis piaci árbevéévben csaknem 32 millió teit az adott hónapban teldolláros konvertibilis expor- jesitik. A prémium további tot bonyolított le, csaknem ötven százaléka akkor jár, ötödével többet, mint a múlt ha a kereskedelmi tevéév azonos időszakában. Az kenység általában is eredez évre tervezett bevételnek ményes. A prémium tíz száötvenöt százalékát teljesi- zalékát veszik föl a dolgozók tették félévkor, noha a me- , , , , akkor, amikor a forgalom zőgazdasági export rendszeeléri a tervezettet. rint az év első felében gyengébb. A prémium alapösszegét Az Ágkernél újszerű, ösz- egyébként annyi százalékkal tönző premizálást valósitot- toldják meg, ahány százalak meg, ebben elsősorban lékkai a kivitel növekszik, az egyes kereskedői ügyletek Ha viszont ez nem teljesül, eredményességét, és a kon- akkor a forgalom egy százavertibilis elszámolású kivitel lékos csökkenése a kifizetnövelését ismerik el. Az hető pénzt egy százalékkal anyagi ösztönzés érdekében „apasztja". Ha a teljesítés a a kollektív szerződést is en- tervezettnek a nyolcvan szánek megfelelően módosítot- zalékát nem éri el, a préták, aminek lényege, hogy a miumot a kollektíva minden kitűzött prémiumösszeg tagjától megvonják. Háromezer vizsgálat A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetben az év első felében 3016 új hazai gyártmányt vizsgáltak meg annak érdekében, hogy megállapítsák: megállja-e a termék a helyét a piacon. A hazai újdonságok 80 százaléka megfelelt a forgalomba hozatal követelményeinek, ez valamivel rosszabb arány, mint a múlt év azonos időszakában volt. Különösen a ruházati termékek, valamint az élelmiszerek és élvezeti cikkek közt találtak több olyat, amely nem felel meg a minőségi előírásoknak. A korábbinál kevesebb új készítménnyel rukkolt ki ezúttal a tejipar. Étolajból hétféle újdonságot állított elő az ipar, s közülük öt megnyerte a bírálók tetszését. Levélváltás a „Bűnösök és büntetlenek"-ről A 1988. nösök és büntetlenek mel vezércikk jelent Délmagyarországban gyon fontos feladata, augusztus l-jén „Bü- „leselkedjen", tehát hogy Cikkem megjelenése után vegye egy kis autózásra invitált a cím- észre a közlekedési és más megyei főkapitányság. Piros meg szabályok megsértését is, és István alezredessel sorra Tanács István aláírásával, a törvény nevében lépjen jártuk az ominózus helyszíMivel a szerző a rendőrség fel azokkal szemben. Gya- neket, és véleményt cseréijogalkalmazási gyakorlatát korló gépjárművezető lévén tünk az ott tapasztalható több szempontból kifogásol- tapasztalom — gondolom, bizonytalan helyzetről. Enta, kérem jelen reflexióm sok más járművezetővel nek alapján a következőket közzétételét a lapban. * a rendőr fűzöm hozzá Barna Sándor egyenes leveléhez: A cilck kifogásolja, hogy arányban növekszik a köz- 1. Véleményem szerint a együtt —, hogy megjelenésével a körzetmegbizott (káembés rendőrnek rendőr lekedésben részt vevők sza- főkapitány téved a parkronneve- bályismerete. Arra törek- gálás ügyében. A bizonytasitve) helyszíni bírságot sza- szünk, és minden józan gon- lanság oka, hogy bott ki akkor is, amikor az dolkodású embertársunkat háza és Üj-Rókus személygépko- arra kérjük, hogy a kózlejgaz, hogy a szabálysértését az Makkos városrészekben nincs elég parkolóhordja aki a parknak kinevezett' gazra állampolgár csijával a közút helyett a kedési szabályokat önként hely. Nemcsak az gazon várakozott. A körzet- tartsák be, és ne a hatóság föl a sarat az útra megbízott jogszerűen intéz- képviselőjének ráhatására fcedett az egyébként elga- A hibás forgalmi szervezé- áll, hanem az is, aki a par•/.osóflott területen való par- sen természetesen az illeté- kólóvá lett autösorba, oda, kirozással kapcsolatban. Az kes tanácsi szerveknek vál- ahol nem bírságol a körzeparkrongálás toztatni kell, néhol talán a ti megbízott. Ezt a kérdést értékek jogszabályokon is, olykor a bírságolással nem lehet megóvása érdekében foglal- rendőr intézkedésének szín- megoldani, hanem csak párták jogszabályba, ós sokat vonalán is, főként azonban kolóépítésel, ami persze ártott a közlekedési kulturáltságun- nem a rendőrség, hanem a valószínűleg nem személygépkocsi a „gaznak", kon. de adott esetben a kitaposott füves területről a sárlelhordás miatt még csúszősabbá válik a közút, ezért a várakozási gondok enyhítésének véleményem a jelentéktelen közlekea sem iár- desl szabalysertesek, es tanács feladata. 2. Valóban tévedtem a Dóm téri stoptábla ügyében — a főkapitánynak igaugyanakkor párhuzamot ál- 23 f. ^ben ,s' a kö' i.T • , ,.u_i_i._ vetkezteteseben is. Megjegyzi a cikk szerzője, hogy a bűnösök elnyerik méltó büntetésüket, szerint továbbra sem jár ható útja, hogy a járművezető azokat a szabályokat tartja be, amelyeket jónak tart, és amelyeket nem, azokat megszegi. Természetesen az intézkedő rendőrnek jogában áll figyelmeztetni is, de a jogszabály betartását felülbírálni nem. Azt hiszem, sokan egyetértenek velem, ha elvi éllel szögezem le: ne a rendőr válogassa meg a elkövetőket, és ne döntsön abban, hogy egyik törvényt alkalmazza-e, a másikat pedig nem. Ez vonatkozik mind a szabálysértési, mind a büntetőszabályokra. A cikkíró további tévedése a Dóm térről az Aradi vértanúk terére járművel történő behajtásnál elhelyezett stoptábla értelmezése. Ügy fogalmaz, hogy a józan ész szerint ott kell megállni, ahol körbenézve látni lehet, jön-e jármű a Útvonalról. A KRESZ 12. §. (1) bekezdes b) alpontja szerint „Állj. eLsöbhségadás a közelmúltban a tanácsi lakástámogatások ügyében megszüntetett nyomozás között. Olyan gondolatokat sugall, hogy a kis ügyekben túlzott a törvényesség, a nagy port felvert büntetőügyben vagy ügyekben pedig elkenik a felelősséget, és elmarad a jogos bünte3. Egyetértünk abban, hogy a rendőröknek feladatuk visszatartani a közlekedőket a szabályok megszegésétől. Véleményünk csak a módszerben tér el; hogy ezt bujkálva, bírságolva, vagy nz egyenruhás rendőrök nyílt jelenlétével lehet-e kulturáltan elérni. 4. A Csongrád Megyei les. A lakástámogatások Rendőr-főkapitányság inforügyében a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság folytatta a nyomozást. Az nyomozati anyagát, ügyészség nem emelt vádat, informáltak, akkor az eljárást megszüntette. Itt család tagjai, de most nincs arra mód, hogy köztisztviselő sem részletes tájékoztatást adjunk az eset összes körülmációja alapján magam is ismertettem a Balogh-ügy Ha jól csak a egyetlen szerepel a gyanúsítottak között. 5. Egyetértünk abban, ményeiről. Megjegyzem hogy a döntést az igazságazonban, hogy az erkölcste- szolgáltatásra és nem a közlen, felületes, ellenérzést ki- véleményre kell bízni. Ha váltó magatartások sem fel- azonban abból indulunk ki, tétlenül bírálhatók el bün- hogy egy demokratizálódó tetőjogi úton. A törvények társadalomban a közvélemindenkire vonatkoznak, a ményt pontosan jogsértő cselekmények bebi- ják az ügyekről, védett z<jr,y|tása azonban néha a rendőrségnek sem sikerül. A cikk végül azzal fejezi be a gondolatsorát, hogy kötelező!" * tábla "jelzi, ^hogy még ügyiratok de B .alighanem hasonlokeppen szolgaltatasetol. jnformálakkor az előbb-utóbb véleményt LS fog formálni. Nem vezet jóra, ha a közvélemény ítélete gyakran és hosszabb távon rendre eltér az igazságuz útkereszteződésnél. a megállás helvét jelző útburkolati jel előtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkereszteződésbe való behajtás előtt meg kell állni, és elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére." Következésképpen a józan ész érvényesül és mindnyájunkra ráfér egv kicsit a KRESZ-t időnként tanulmányozni. A cikk megjegyzi, hogy a Bolyai Intézet előtt rendre ott leselkedik két rendőr, és szigorúan bírságolnak. A i 'ndórnek többek között nabűntelenek azok a tanácsi és földhivatali tisztségviselők, akik a Balogh-birodalom üzlethálózatának, ingatlan-nyilvántartásának ügyintézése során hivatalos pecsétet ütöttek az egészre". A büntetőeljárás még folyamatban van, a rendőrség az ügyiratot vádemelési javaslatt<:l küldte meg az ügyészségnek, a döntést bízzuk az igazságszolgáltatásra és ne a közvéleményre! Barna Sándor, rendőr ezredes, megyei főkapitány Tanács István Források és illúziók T örténelmi tények, tanulságok bizo- felülről irányítottság „elvárása"; az önnyítják, hogy a reformkoncepciók állótlanság érzése; a felelősség elhárításáegyik kulcskérdésé mindenkor és ra beállítódott mentalitás; a konfliktusok mindenhol a társadalmi közeg. Amit fi- kerülése... —, másrészt újabb keletű, gyeimen kívül hagyni, elhanyagolni (mily* de nem kevésbé visszahúzó erejű problégyakran visszatérő hibánk!) nem szabad, mák — példának okáért a társadalmi és A „közegellenállást" mindig számításba egyéni értékválság; a társadalmi céloki kell venni! Mert ha nem vesszük figye- iránti közömbösség; a céltalanság. a lembe, meghiúsulhatnak, vagy a kivána- szkepszis; a mindenben kételkedés. Metos helyett másféle irányba fordulhatnak lyekhez ha hozzáadjuk még azt a tényt, a legeslegjobbnak hitt elképzelések is hogy ma nálunk; a munkaerő, az emberi Nincs, nem lehet ez másként jelenlegi erőforrás jelentős csoportjai képtelenek reformtörekvéseinkkel se, amelynek az arra, hogy fiziológiai, társadalmi, kultuelfogadott, meghirdetett úgynevezett A rális szempontból önmagukat legalább változata szerint a szerkezetváltás kap újratermeljék, nemhogy alkotó gondolkoelsőbbséget. Az ipari szerkezetátalakítás, dást, kezdeményezőkészséget, mobil muna váltás a reform kulcskérdése. A radi- kavállalói magatartást tanúsítsanak, akkális szerkezetváltásban megnyilvánuló kor belátható, hogy itt és most nem várfordulat ^azonban — remélem, könnyű ható el, nem érhető el, hogy a reformoki belátni — itt és most, adott társadalmi végrehajtására, hatékonyabb munkára közegben kell testet oltson. Kulcskérdés szóló központi felhívásokkal igazán eredtehát az emberi erőforrásokkal való gaz- ményt lehet elérni, át lehet programozni, dálkodás. Amiről azt hinni s deklarálni, magatartásmódosításra lehet rábirni a hogy ez egyszerűen az eddigieknél haté- munkavégzőket konyább ki- és felhasználást jelent — Az érdekorientált aktivizálás lehetséges hamis illúzió (mindamellett elkoptatott színterei a gazdálkodó egységek. Ahol a frázis). Azt feltételezi — s bizonyos (mér- cég vezetőinek — amellett hogy vállaltékig misztifikálja —, hogy van ilyen kozó szelleműek, és ismerik a piaci progközponti döntésre fölbuzogtatható kollektív erőforrás, amivel táplálni, tisztítani lehet a korábban kialakult állóvizeket. Kétségtelen: van. Csak éppen — társadalomkutató szakemberek véleménye szerint is — nem tudunk róla eleget. Az itt és most ténylegesen hasznosítható — s a reform, a szerkezetátalakítás, a kibontakozás stb. szolgálatába állítható — emberi erőforrások mennyiségéről, minőségéről, determináltságairól, úgy tűnik, nincs megfelelő képünk. Azt feltételezzük azonnózisokat — ismerniük kell a „személyi állományt", a szakembergárdát. Tudni, hogy a munkaerő milyen képzett, milyen feladatok megoldására alkalmas, milyen beállítottságú, hogyan gondolkodik, s hogyan befolyásolható. Azaz, ismerni az emberi erőforrásokat, s hozzájuk alakítani a gazdasági stratégiát, megtervezni a korszerűsítést annak személyi garanciáival (továbbképzésekkel, átcsoportosításokkal, leépítésekkel). Azaz: megfelelően ismert munkaerőgárdát megfelelő munkaban, hogy a szerkezetátalakítási program- vállalói magatartásra ösztönözni, megfehoz olyanokra van szükség, akik képesek lelő érdekeltség alapján. Amire, sajnos, alkotó energiáikat kibontakoztatni nö- ma még igen kevés a követendő példa, vekvö terhek, romló életszínvonal mellett is, nyitottak az újra, magasabb szintre képesek emelni munkakultúrájukat és képzettségüket, kompetens érzülettel állnak az új helyzetekhez és feladatokhoz. A z emberi erőforrás, a munkavállalói magatartás befolyásolásának szerepe — jó lenne végre belátni — Feltételezi az irányítás korszerüsítéMondom, feltételezzük. Csak hát: ma demokratizálódását, az érdekérvényenem ez az embertípus a jellemző, a többség nálunk. Hanem a nagyon leterheltekböl, a passzívakból, az alacsony képzettségűekből, a kivárásra-túlélésre orientáltakból, a kiskapukeresökből, a többet vállalni nem tudókból, vagy nem akarókból áll az a bizonyos többség. Amiből a hatékonyabb munkát most még úgy, ahogy, ki lehet ugyan kényszeríteni (például az elbocsátástól való félelemre alapozva), de jelen (csak a hatékonyabb munkát szorgalmazó) módszereinkkel nem lehet elérni a munkához való kreatív hozzáállást, a megújuló és újító maga sítés biztosítását (s vele a nyíltságot) éppen úgy, mint a munkaerő forrásainak minél szélesebb körű ismeretét. A szem rányitását olyan jelenségekre is, amelyek nem kívánatos irányba mozdíthatják a munkavállalói viselkedést (hogy csak az életfeltételek nehezedését; az egzisztenciális "éttJízönytulanodást; a jövőbe, a kibontakozásba vetett hit", az értelmes munka általi gyarapodásban való bizakodás elvesztését említsük). Amelyek dőntó hatással lehetnek az emberi erőforrásokra, s általuk a gazdasági szerkezetváltásra, az egész reformfolyamatra. A sikerre. tartást, a mobilitást. Ami nélkül pedig va6y a kudarcra. Aminek letéteményese nincs, nem lehet szerkezetváltás (legfeljebb növekvő elégedetlenség). Éppen ezért fontos odafigyelni arra, hogy a változásokkal járó, növekvő terhek elviselését, s vele egyidejűleg az igazán hatékonyabb munkát, termelést, az aktív magatartást számos társadalmi, emberi tényező fékezi, gátolja. Amik részben évtizedek során kialakult viselkedési jellemzők, beidegződések — például a végső soron mégiscsak a dolgozó-gondolkodó ember. Vele, mint erőforrással, reálisan, hamis illúziók nélkül kell számolni minden reformtörekvésnek. Sem leértékelni, sem túlzottan felértékelni nem illdomos. Szükségszerű viszont számba venni minden elemét, s igyekezni úgy gazdálkodni vele, hogy tudjuk: hosszú távú össztársadalmi hatása van! Szabó Magdolna A töltésekre mindig vigyázni kell! 1962 és 1981 között az az tása, és a védekezők éber resztezö vagy azokkal nem esztendő volt kivételes, figyelme és hibaelhárítása egyeztethető célokra. A tölamelyben nem kellett a Ti- volt. sza, Körös vagy Maros ár- 1981 óta — ahogy a vízvízvédelmi töltésein a víz- ügyiek mondják: ügyi igazgatóságnak védeke- van" a töltéseken, zést folytatnia. Emlékez- járás átmenetileg szárazabzünk csak vissza 1970-re, bá vált, lehet, hogy csak amikor februártól júliusig néhány évre, de az is lehet, nem volt szünet az orszá- hogy hosszabb időszakra, gos erőket is felvonultató Csak egy lehet bizonyos: kat eredményezhet, amelyek védelmi munkákban, de akármilyen hosszú is lesz ez hatásait csak árvíz idején 1962-ben. 64-ben, 65-ben, az árvízmentes szakasz (volt észlelhetjük, akkor pedig az 66-ban, 67-ben, 74-ben, 75- már példa rá, 1895 és 1912 elhárítás körülményes lehet, ben, 77-ben, 79-ben sem között, vagy 1942 és 1962 tés vagy környezetének gyepszőnyege is érzékeny, „békeidő Egy-egy rajta keresztülAz idő- vert — utólag akár ki is húzott, vagy el is tömött helyű — cövek, vagy emberi, valamint gépkocsikeréktaposás olyan rejtett hibáA mentett oldali védösávvolt kicsiny az árvíz táma- között, hogy évtizedesnél is ban végzett mindenféle tedása. 1980-ban közvetlen hosszabb volt), az bizonyos, szomszédságunkban töltés- hogy egyszer véget ér. És szakadás is volt. 1981-ben akkor évszázada saját nyári gátunk védőké- nem látott tiszai vékenység, járás-kelés, közlekedés, vásári bódék fel veszakadást rése, autóparkolás, táncmutöltéseink latság is lehet később vízpessége merült ki. A sikeres ismét nagyon jó szolgálatot felfakadás, rejtett meghivédekezés záloga mindenkor fognak tenni nekünk. töltéseink jó állapota, a jó állapot folyamatos fenntarTeljesítmény alapján Az OMMF szakemberei 472 vállalatnál vizsgálták, hogy az új adórendszer és gazdasági szabályozás miként hatott a különféle bérezési formákra. A vizsgált szervezetek a január 31 -i adatok szerint összesen 381 ezer 998 dolgozót foglalkoztattak, közülük 196 ezer 241-en kapták a fizetésüket teljesítménybérben. Az összlétszámhoz képest a teljesítménybéresek aránya 51,4 százalék, ami csak 0,8 százalékkal kevesebb az 1987. év végi, s 1 százalékkal az 1986. december 31 -i arányuknál. A teljesítményhez kötött bérformák közül változatlanul a darabbérezés a leggyakoribb. A hét éve vizet nem látott töltéseken és környezetükben most is vigyáznunk kell az árvízvédelmi biztonságra. Hogyan vigyázhabásodás forrása. Vigyáznunk kell tehát töltéseinkre. Még a közvetlen környékükre is. Hallottunk olyan tervekről is, hogy a híres tápéi búcsú rendezvényei is érintünk? Először is úgy, hogy tik a töltések közeli kör betartjuk a töltésen való nyékét. Jó lenne, ha elke közlekedés szabályait. Békeidőben is csak azok közlekedhetnek a töltéseken, rülnék. Ünnepélyes összejövetelekre kell, hogy alkalmasabb helyek legyenek, akiknek ez szükséges, és «nitt az árvízvédelmi töltéakiknek erre engedélyük sek tája. Hét száraz eszter.van, és ők is csak akkor, amikor meg van engedve. dó még nem feledtetheti a nehéz, árvizes éveket, és ne Továbbá: a töltést, annak idézzük fel könnyelműségközvetlen környezetét, beleértve a védosávot használja senki a árvízvédekezés céljait kegel a második szegedi, vagy is, ne pontosabban: a második tákésőbbi Péi árvíz rémét! Vágás István N