Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-30 / 207. szám

5 1988. augusztus 31., szerda Rádió­figyelő A múlt héten pénteken ép­pen negyvenöt esztendeje volt annak, hogv Balaton­szárszón. alig egy-két kilo­méterre József Attila hét esztendővel korábban oda­érkezett kísértetvonatától — megkezdődött alighanem az egész évszázadközépi Ma­gyarország legjelentősebb (mert legtöbbet tudó. akaró, legmesszebb hatni képes) értelmiségi tanácskozása. „Szárszó 43" — ez ma már legenda. (Vagv remélhetőleg rövidesen teljes mértékben azzá lesz.) A Mérleg című műsor pénteken este a Kos­suth adón Balogh Sándor és Antalffy Krisztina segitségé­ve.l Szárszó mai tanulságait próbálta megfogalmazni, tu­lajdonképpen ilv módon ab­ban a kérdésben is vizsgáló­dásra késztetve: merre bil­lenne hát ma a mérleg, sőt a Mérleg nyelve? Mármint a magyarság sorsáért érzett felelősség mértékét eldönteni hivatott mérlegé. Az most már a leghatáro­zottabban ki jelentendő: 1943 nyarának végén egyértelmű­en a népi íróknak az egész magyar szellemi elitet meg­mozgató nagy tanácskozása felé billent. Lassacskán vég­re ez az evidencia is beiga­zolódni látszik: a nemzetéért felelős magvar értelmiséf hatalmas közéleti-társadal­mi fóruma és egyben tette volt Szárszó. Egyúttal bete­tőződése is egy folyamatnak, melyet joggal summázhatott a magyarság szellemi kondí­cióját elemezve Németh László úgy. hogy az már majdhogynem megfelelőnek mondható. ..képviselői a he­lyükön vannak, ideológiája kész". Más kérdés, ami az­után közvetlenül Szárszót követően történt... A mérleg nyelve tehát, vélheti a naiv olvasó, egyér­telműen a Szárszót létrehozó és Szárszó szellemét képvi­selő nagy nemzedék oldalán is maradt. Sajnos, csak át­menetileg. mondhatni, csak egy röpke történelmi pilla­natra. Mert ami rövidesen bekövetkezett, a német meg­szállással. Szálasival. az ost­rommal. a koalíciós idők csalóka és megint csak pil­lanatnyi lélegzetvételével, maid a Rákosi-rémuralom­mal és 56 sokkjával — már durván egészen más irá­nyokba billentette el Veres Péteréktől. Illyés Gvuláéktól ama bizonyos mérleg nyel­vét. őket üldözések, támadá­sok. mellőztetések özöne éri. a magyarság pedig mindin­kább beleólmosodni látszik a felgyorsult történelem kö­nyörtelen pörölycsapásaitól szétlapult ország állapotaiba, kollektív lelki helyzeteibe. Vajon egy mai Szárszó szellemi atyjaira nem vár­na-e hasonló? Bevallom, számomra Szárszó egyik leg­jelentősebb mai tanulsága — túl a műsor több. fölöttébb megszívlelendő megállapítá­sán — éppen az. hogyan le­hetne elkerülni s így egyút­tal megelőzni egy úiabb. most vésre formálódni lát­szó. népi-nemzeti szellemű értelmiségi tábor szétzúzá­sát. Hogy ilyesmitől most ugyan miért kellene tarta­ni? Talán csak a régi erdélyi magyar népi bölcsesség igaz­sága fúrkálódik bennem, mi­szerint ..kit a kígyó meg­mart. fél az a gyíktól es ..." Mindenesetre a 45 éves mos­tani évfordulón még jelenleg is zajlik a Szárszó 88-konfe­rencia. s az első napról szóló tudósítás címében ezt olva­som: Fiatalokra alapozó úi reformmozgalom adhat ki­utat. Gondolatban gyorsan hozzá teszek egy újabb hírt: a mai magvar írótársada­lomnak a tokaji írótáborban részt vett képviselői kérel­mezték. hogv a nemzeti kul­túra megmentése érdekében, a kulturális körnvezetszenv­nyeződés ellen egyesület alapíttassék. Ez lenne a ne­ve: Magyar Szellemi Véd­egylet. Hát Szárszó pontosan ezt jelenti. A mérleg nyelve pedig ne billegjen tovább. Domonkos László Onyapótlás - átszervezéssel Mi várható az integrálás­tól? Ki nyer ezzel? Szeri Istvánné, a belvárosi II. óvo­dai körzet vezetője új mun­kakörében cseppet sem vi­lágmegváltó, de mégis „fel­forgató" elképzeléseiről be­szél. — Több évtized után le­váltunk az iskoláktól, önál­lóak lettünk. Körzeti óvodák jöttek létre. Gazdasági, szak­mai függetlenséget élvezünk. Egy körzeti óvodavezető megbízatása öt évre szól. Megszűntek a nyugdíjas be­osztások. Senki nem ülhet tétlenül, nyugodtan a babér­jain. — Gazdasági szempontból mit jelent a függetlenségük? — Ez, sajnos, egyelőre még felemás. Jelenleg ugyanis a tanács Alsófokú Oktatási In­tézmények Gazdasági Mű­szaki Gondnokságától kap­juk havonta az ötezer forin­tos készpénzellátmányunkat. Ha ötszáz forinton felül vá­sárolunk, csekkért kell ro­hannunk a Gameszhez. Az is. igaz, hogy nálunk három intézményt vontak össze, és maradt a három költségve­tés. Minden óvodára külön kell könyvelni. — Akkor az adminisztrá­ció még több lett! — Az lenne az ésszerű, ha a körzetek önállóan gazdál­kodhatnának, év elején meg­kaphatnák a működésükhöz szükséges összeget. Csekkfü­zet sem ártana. — Ü9V tudom, az óvodák­ban munkaerő-felesleg jött létre. — Bizonyos vezetői mun­kakörök megszűntek. — Miként oldják fel ezt a feszültséget? — Én azt tapasztaltam több helyen, hogy a volt ve­Ha nálunk valami nem megy, jó magyar szokás szerint lázasan átszervezzük a struktú­rát. összevonunk, szét­és leválasztunk, ki- és beiktatunk ... Majd vár­juk a csodát. Az óvodá­kat is elkapta ez a láz, a városban a vége felé jár a szervezeti össze­vonásuk. A mozgások igen érzékenyen érintik az óvónők társadalmát, hiszen többen kénytele­nek munkahelyet vál­toztatni, és vezetői be­osztásuktól is megfosz­tatnak. zető beállt gyakorló óvónő­nek. Ez azzal járt, hogy va­lamelyik szakképzett kollé­ganőnknek távoznia kellett. Az ilyesmi nem fájdalom­nélküli. — Más járható út nincs? — De igen! Néhol a ne­velőtestület döntött arról, ki­től válnak meg. Volt arra példa, hogy egy kollektíva nem kívánt együtt dolgozni a korábbi vezető óvónővel. Ennek hangot is adott. Az önállóságunk tehát e szem­pontból nem formális. Az azonban roppant elgondol­kodtató, hogy egy vezető évek során milyen messzire kerülhet a gyakorlattól, a konkrét nevelői munkától. Azt hiszem, ezen feltétlenül változtatni kell. — Gondolom, megújításra szorul a vezetői eszköztár is. — A mi körzetünkben há­rom óvoda működik, több mint negyven fős a kollek­tíva, a gyerekek száma meg­haladja a háromszázat. Ré­gi, utasitásos módszerrel már a mi területünkön sem bol­dogulhat az ember. Minden­kinek tudnia kell a saját dolgát, én remélem, hogy előbb vagy utóbb létrejön­nek a demokratikus nevelő­közösségek. A vélemények ne a folyosón hangozzanak el. hanem a nyilvánosság előtt. Az ötleteink ne irat­tárba kerüljenek, valósulja­nak meg. — Szakmai szempontból mit várhatunk az integráció­tól? — A körietünkben műkö­dő három intézménynek ok­tatási egységet kell alkotnia. Színvonaluk, eszköztáruk kö­zelítsen egymáshoz. — Konkrét tervei? — Szeretnénk bevezetni hároméves kortól a komplex egészségügyi vizsgálatokat. Rendszeresen hordanánk a gyerekeket fogszakorvoshoz. Beszédhibájukat mielőbb szeretnénk kiszűrni, korri­gálni. Egyébként a tervek kidolgozása kollektív munka lesz. — Mi az ön óvodaeszmé­nye? — Azokat az óvodákat sze­retem, ahol a halk szó, a szeretet uralkodik, ahol nin­csenek híján a türelemnek. És azt is tudomásul kell ven­nünk, hogy sokszor anya­pótlók vagyunk... B. E. H fesztivál gyorsmérlege A teljes héttel később záruló szabadtéri program miatt a szokásosnál később­re tolódott a fesztivál in­tézőbizottságának hagyomá­nyosan a gyors számvetés végett összehívott gyűlése. Tegnap délelőtt Horváth Mihály, a bizottság titkára a következő átfogó értéke­lést adhatta az idei feszti­válnyárról: a szegedi ren­dezvénysorozat, amely az idén a rossz gazdasági kö­rülmények ellenére bővebb programú volt, mint más­kor — várakozáson felül jól sikerült. A legkülönfé­lébb rendezvényekre 425 ezer ember látogatott el. A szám impozáns, talán ezért is tűnt fel, hogy némelyik eseményen nem tolongott a közönség. Ennek okai közül Horváth Mihály kiemelte a propaganda hiányosságait. Azt mondta, hogy a feszti­vál különböző rendező szer­vezetei hosszú ideje nem találják meg azokat az esz­közöket, amelyek alkalma­sak az előzetes hírverésre, az érdeklődés fölkeltésére. A mostani szabadtéri sze­zonban a tervezettnél több előadást tartottak: a Dóm téren tizenhatot, Újszege­den tizenegyet, kettőt a ta­nácsudvaron. A tizenhárom produkció összesen 29 elő­adásán kevés híján 90 ezer nézőt számoltak. (Fizető né­zőkről van szó természete­sen, hiszen az adatlapokról az nem olvasható le, hogy a szabadtéri igazgatóság szokatlanul szigorú intézke­dései ellenére hány szegedi polgár ült „kedvezménye­sen" a nézőtéren.) A néző­számmal egyenes arányban a Játékok bevétele is nőtt: a 11 és fél millió forintos bevételi összeg megközelíti a szabadtéri előadások ál­lami támogatásának össze­gét. Amint Nikolényi István igazgató a tegnapi ülésen elmondta, ilyenfajta ará­nyokat nemigen sikerül mostanában produkálni az ország egyetlen másik ha­sonló intézményének sem. A három játékhelyen — Dóm tér, újszegedi szabad­téri színpad, tanácsudvar — egymással összehangolva megrendezett előadások kö­zül egyértelműen nyeresé­gesek voltak az újszegedi és tanácsudvari produkciók. Ezek hasznát a következő Dóm téri előadások színvo­nalának emelésére tudják és akarják fordítani. Így ér­hető el talán jövőre is. ami az idén sikerült, hogy a rendkívül drága, de magas művészeti, esztétikai érté­keket képviselő előadások öregbíthetik a Szegedi Sza­badtéri Játékok hírnevét. Ilyen produkcióként érté­kelték az idei Csiksomlyói passiót és a Don Carlost. Kasszasikernek számított az úgynevezett könnyű műfaj­hoz sorolható, ám ebben a műfajban ugyancsak érté­kes Nyomorultak, a Fehér Anna, és sok nézőt vonzott A bestia is. A szabadtéri meghirdetett művészetpoli­tikai koncepciója szellemé­ben sikerült ebben a sze­zonban egyedi opera-elő­adást létrehozni, színvona­las nemzetközi szereplőgár­dával. A Don Carlos elő­adásain kiprqbált hangtech­nikai eljárások tapasztala­tairól tanulmánytervet ké­szíttetett az igazgatóság az­zal a nem titkolt céllal, hogy a következő évadok operaelőadásainak színvo­nalán a sokat kárhoztatott téri hangviszonyok ne ront­hassanak. Ugyancsak egyedi s a népszínházi müsorpoli­tikába illeszkedő program­ként értékelték a nemzet­közi népzenei találkozót, amelynek azonban valószí­nűleg azért nem lesz foly­tatása. mert megbillenne a műfaji egyensúly, amelyre a program összeállítói min­dig is törekedtek. Az igaz­gató néhány pontos dátum­mal is szolgált — a jövő szezonra: 1989. július 13-án, 14-én, és 15-én láthatjuk majd Markó Iván — elő­ször Párizsban bemutatan­dó — új művét, a Párizs gyermekeit. A néptáncfesz­tivál gálaműsorát a tavaly sikeres alkotópáros, Polner Zoltán és Nóvák Ferenc ké­szíti, Polnernek a Teknyö­kaparó címmel megjelent kötetéből való gyűjtések ké­pezik a forgatókönyv alap­ját, s az új táncjáték címe: Jövendőmondó. Augusztus 12-én és 14-én kerül a tér­re a Turandot, a tervek szerint nemzetközi szerep­osztásban. Néhány szezonos szünet után ismét terveznek operettet, és ismét nem ma­rad el a már honos műfaj, a rockopera. A fesztivál egyéb rendez­vényeiről szólva Horváth Mihály elmondta, hogy a nemzetközi ipari vásár, amelyen Cambridge kivéte­lével Szeged valamennyi testvérvárosa jelen volt, 160 ezer főnyi látogatót vonzott. Az ifjúsági napokat rende­ző KISZ-szervezetek törek­véseinek megfelelően a ko­rábbiaknál tartalmasabb programot sikerült összeál­lítani a fiataloknak a SZIN három napjára. Csökkent viszont az érdeklődés a TIT nyári egyetemei iránt, mert kevesen tudják megfizetni a tanfolyamok megemelke­dett dijait. A megszokottnál kevesebben keresték fel a nyári időszakos kiállításo­kat is, bár a tizenkét állan­dó és a tizenhárom időszaki A Somogyi Könyvtár nyitva tartási rendje A Somogyi Könyvtár is- törtökön délután 1 órától 7 mét a régi nvitva tartási óráig, szombaton pedig 10­rend s/.erint vária az érdek- . -. ,., .. ... , , lodoket. E szerint hétfőn. to1 delutan 4 oraig kereshe" kedden. szerdán és pénteken tlk feI az érdeklődők a délelőtt 10 tői este 7 ig. csü könyvtárat Tervek az iskolafejlesztésre A tan meneti, óratervi kö­töttségek feloldása, az isko­lák teljes körű önállósága, a nyelvi kommunikációs ké­pesség fejlesztése, az eszté­tikai nevelés kiterjesztése — mindez évek óta viták, peda­gógiai tanácskozások vissza­térő gondolata, és javaslat­ként ezt fogalmazza meg az a közelmúltban készült prog­ram is. amely az alapfokú oktatás korszerűsítését szor­galmazza. Ez a Művelődési Miniszté­riumban kidolgozott szak­mai program nem úiabb tantervi reformot jelenti, ha­nem egyfajta útmutatóul szolgál a folyamatos fejlesz­téshez és megújuláshoz. A program kiindulópontja: változtatni kell az általános iskolában eltorzult tantervi arányokon. Erre már egv ko­rábbi. 17 országra kiterjedő reprezentatív vizsgálat ada­tai ráirányították a szakem­berek figyelmét. A felmé­résből kiderült ugyanis. hogy a magyar általános is­kola teljesítménye igen nagv eltéréseket mutat az egyes műveltségi területeken. A természettudományos és a matematikai műveltség te­rén az átlagosnál jobbak a mutatók, míg az olvasás­megértés. az anyanyelvi és kommunikációs képességek tekintetében a nemzetközi átlagnál jóval gyengébbek az eredmények. A programban vázolt el­képzelések szerint tehát a hangsúlyt a nvelvi-kommu­nikációs képességfejlesztésre kell helyezni, hiszen ez egy­úttal mindenfajta ismeret­szerzés alapfeltétele is. A különböző kisérletek révén ma már az iskolák rendelke­zésére áll a Zsolnai-féle nyelvi, irodalmi, kommuni­kációs módszer, amellyel e képességfejlesztés nagv ha­tásfokkal megvalósítható. A Zsolnai-féle nevelési prog­ram az új oktatási törvénv­nyel egyidejűleg lett választ­ható alternatív tanterv az általános iskolákban. Ennek ellenére még csak néhány iskolában folyik az oktatás az új tanterv és tankönyvek alapján. A természettudományos és az úgynevezett humán tár­gyak helyes tantervi aránvá­nak megteremtése mellett fontos feladat — hangsúlyoz­za a fejlesztési program — az esztétikai nevelés, s ezen belül különösen a vizuális és a zenei oktatás óraszámá­nak növelése. Kiemelten kell kezelni a jövőben a gyere­kek testi nevelését is. A cél: a heti három órás testneve­lésről áttérni a mindennapos testedzésre.^ Ehhez viszont szorosan kapcsolódik a tár­gyi feltételrendszer, azaz újabb tornatermeket kell építeni. Az elkövetkezendő öt évben 500 úi tornaterem megépítését tervezte a kor­mányzat. ám ez — a növek­vő építőanyagárak mellett — előreláthatóan nem való­sítható meg. tárlaton összesen 50 ezer látogatót regisztráltak. 10-11 ezer nézője volt a különfé­le sportrendezvényeknek. A fönti számadatokból úgy tűnik, az idegenforga­lom szakembereinek pana­szos nyilatkozatai ellenére a nyári forgalom nem csök­kent a városban. Mint Var­ga József, a Szeged Tourist vezetője elmondta, a láto­gatók az újabban létesített olcsóbb szálláshelyeket ve­szik igénybe elsősorban, és így maradnak kihasználat­lanul a magas árakkal dol­gozó szállodák. Az intéző­bizottsági ülésen dicséretet kapott a városgondnokság, amiért a nyár folyamán rendszeresen takarította a várost, és „a szemét el hor­dásában sem volt fennaka­dás", ráadásul a szerény városdekoráció „szintentar­tásáról" is folyamatosan gondoskodtak (azaz: a fo­lyamatosan ellopott zászló­kat folyamatosan sikerült pótolni). A vendéglátóipar szerény hálózatfejlesztéssel tudott hozzájárulni a fesz­tivál sikeres lebonyolításá­hoz. Csak szárazáruból nem tudta az igényeket folyama­tosan kielégíteni a kereske­delem, és a savanyú tejek okoztak gondokat, alapvető élelmiszerekből, üdítőkből, sörökből nem volt hiány. Valamivel kevesebbszer ká­rosították meg a vásárlókat, javult valamelyest a kiszol­gálás kulturáltsága, „de nem lehetünk elégedettek a hely­zettel". A propaganda (mi szívesebben mondjuk azt, hogy a normális tájékozta­tás) e téren is hiányos volt: a vendégek nem tudták, hogy az előadások után mely vendéglátó egységek tartanak nyitva. Papp Gyula tanácselnök és Müller József né tanácsel­nök-helyettes arról is tájé­koztatták a bizottság tag­jait, hogy a fönti gyorsmér­leg mellett az idén a fesz­tiválrendezés és lebonyolí­tás tapasztalatainak mé­lyebb elemzésére is készül­nek. Megvizsgálják a fesz­tivál tartalmát, szerkezetét, az események időbeli elosz­lását abból a célból, hogy a rosszabb financiális fel­tételek között is ésszerűb­ben, szervezettebben, a vál­tozó igények szerint és a minőség megőrzésének igé­nyével lehessen megtartani a további fesztiválokat. Az biztos, mondta. hogy a felhasznált pénzt a feszti­vál „megtermeli". A sajátos magyar gazdálkodási viszo­nyok közepette mégsem de­rül ki pontosan, mit hoz­nak a rendezvények a vá­ros konyhájára és azt sem lehet soha előre tudni, hogy ebből mennyi a következő évben a fesztiválcélokra be­forgatható összeg, önálló (valuta)gazdálkodási jog hiányában nem lehet előre tervezni, következésképpen nem lehet szélesebb (nem­zetközi) hatókörű propa­gandát sem kifejteni. S. E. Vízi erőművek Jugoszláviában hét erő­műből álló lánc 'létesítését kezdték meg a Száván, s a későbbiekben további 17 építését tervezik a felső fo­lyásánál. Az első szakasz­ban épülő, hét egységből álló erőmülánc tagjai egyen­ként 34 megawatt teljesít­ményűek lesznek. X V

Next

/
Thumbnails
Contents