Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-29 / 206. szám

8 1988. augusztus 29., szerda A színházba járó már csak ilyen: mi dolga a szín­falak mögött történtekkel — a végeredmény, az elő­adás érdekli. Ha egyáltalán... Nos, az idén: igen. A szabadtéri előadásokat szokatlanul nagy számú — fizető! — néző tüntette ki érdeklődésével: több mint másfélszer annyian, mint amennyire a nézőszám ter­vezői (mert ezt is tervezni kell!) gondoltak... Mi pe­dig úgy gondoltuk, legalább most, a szezon végén, az adatokkal tűzdelt gyorsmérleg elkészülte előtt (ma délelőtt tart számvetést az intézőbizottság) megkísér­lünk megmutatni valamit abból. amit a közönség nem láthatott. Hiszen fotóriporterünkkel, Nagy Lászlóval együtt tanúsíthatjuk: sok van, mi érdekes, sőt több; csodálatos — nemcsak a színpadon. Az utóbbi másfél hónapjának nagyobb részét a téren és környékén el­töltött fotós folyvást kattogtatta masináját, úgyhogy ezt a szerény hat oldalt egykönnyen megtölthelné... De maradjunk a realitásoknál: „háttérországról", bú­csúképpen a szabadtéritől és a nyártól, fogadják jó szívvel — minden „katonája" megérdemli — ezt a szűk keretek közé szorított összeállítást; a színpadon kívüli színházi pillanatokat raktározzuk el emlékeze­tünkben. így gazdagodjunk. avagy: „háttérország" Gimnázium épült Néhány hete végleges ar- nitást valóban nagyon fon­cát mutatja a József Attila tosnak véljük. Ezért is vál­sugárúton épült, 24 tanuló- lalkoztunk a kétnyelvű ok­csoportot befogadó gimná- tatásra. Azaz indul egy olyan zium. Kívülről legalábbis, osztály, ahol angol nyelven hiszen belsejében az utolsó tanulnak majd a gyerekek pillanatig lázas munka fo- több tárgyat. De emellett lyik. hogy szeptember else- más, a műveltséghez fartő­jén megszólalhasson a csen- zó dolgokat is szorgalma­gő. Az arra sétálók minden- zunk. Több kiemelt terüle­esetre máris megállnak, s tet különítettünk el.. gyönyörködve nézik az új Például» épületet. Lám ilyet is lehet, _ Fontosnak tertjuk ^ lam, panelból is lehet.. informaciószeraés Tnegla. Mármint szépet praktika- niltását Szövegszerkesztést, sat, emberszabásút építeni, .^¡exkezelést is tanítunk, de (A tervező: Novak István, a szeretnénk. ha gépírni és a belsoepitesz Szekeres Mi- számítógéppel beszélgetni is ) tudnának, akik nálunk vé­Bár kívülről úgy tűnik, geznek. Emellett ¡kiemelten bent nagy a nyugalom, kell foglalkoznunk a testne­azért még ma sem lehet azt veléssel is. A második év mondani. hogy „ez az a végén áttérünk a felvételi­ház, ahol semmi sem vál- re való célirányos felkészí­tozik..." Nem áll az idő a tésre. Hat blokkot terve­frissen festett falak között: zünk: a műszaki érdeklődé­— Augusztus elsején meg- sű: 4 f . orvostudományok történt a műszaki átadás - Tant fogékony, a közgazda­».««SS 1,.,,J,I- tgy és a speciális érdeklődésű úttal lista készült a hia- diákok részére. De azokkal nyokrol, azóta dolgozunk a kül6n foglalkozuak majd, kijavításukon. Az iskola akik nem akarnak tovább ^Jfu V - mar megkezdle tanulni. Középfokú képesí­a bekoltözest. tést kapnak itt biotechnoló­Ami nagyjából annyit je- gusok, számítástechniku­lent, hogy az igazgatótól a sok, könyvtárosok; arra takaritónőkig mindenki pa- törekszünk, hogy a gimná­kol, hurcolkodik, takarít. zium ne legyen „zsák­— Augusztus 31-én fél 5- utca"... kor lesz az évnyitó — — Azt mondják, nemcsak mondja Kovács László igaz- a, diákok, hanem a tanárok gató. — Másnap reggel 8- is felvételiztek. tói pedig tanítás! — Négyszáznyolcvanegy — Minden készen lesz pedagógus érdeklődött ná­akkorra? lünk, végül huszonnyolcat Nem biztos. De a ma­vettünk fel. öt óraadó is se­radék munkát csak tanítás giti majd az oktatást, után délután végezhetjük. Az uj epulet nemcsak ok­A diák dolga, hogy tanul- totási célokat szolgai, ha­jon. Ehhez szigorúan tart- "e™ kozmuvelodesi cent­jük magunkat Most viszont. ™mnak is szantók a terve­iskolakezdés előtt 150-200 zoi. Meg be sem költöztek a nebuló jár rendszeresen ta- tokok maris arról hallani karitani, csinosítani az is- bogy tu' s.°k "endezvenyt terveznek ide. kjolát. .. .„ „„ „„.. — Tudomásul kell venni, Meg meg sem szolalt a h ez jskol ahol } / csengő, de már arról is szó a toaitós És v*n esett, ml legyen az uj iskola mas gondunk ,is a közmű­neve" velődési funkcióval. Ehhez — Deák Ferenc Gimná- a munkához egy fillért sem zium — így döntött a tan- kapunk. Nincs beépítve a testület. Megkérvényeztük, költségvetésünkbe, hogy es még szeptemberben sze- _ , , retnénk megtartani a „ke- ^-pmuveljunk. Csak olyan résztél öt". rendezvényeket tervezünk, — A „haza bölcse" — amelyek önköltségesek. Bár mondják Deákról. Mivel in- mi arra törekszünk, hogy dokolják a névválasztást? némi hasznot is hozzon egy­— Nem holmi „bölcs"- egy vállalkozás, amivel ja­képzőnek szánjuk a gimná- tudiuk az oktatás ziumot, de Deák nevét ide- anyagi feltételeit, haza és külföldön is isme- Ehhez képest: szeptember rik tisztelik 4-én a Weiner kamarazene­— Ügy hallottam, az idén kar koncertjének ad otthont itt volt a legnagyobb túlje- az dskola- októberben egy lentkezés svájci kamarazeneikar hazai — Igen. Ami kétségkívül bemutatója lesz, és úgy tű­az újdonságnak is szól. Az ™k a szegedi ^b3^ vala" idén csak elsó « másod- mint a P^agógusok klubja évfolyamokat indítunk. 180 is Ul otthonra. Szín­diákkal számoltunk, végül házi estéket terveznek és felvettünk 234-et Hét első ..zenebutikot", Ú • . — Amíg a rendet, fegyel­es húrom második osztály b ' OJ met ¡nem zavarja egy-egy , ,rendezvény — jöhet. De al­— 900 fore terveztek az , ... , . kohol, nikotin es drog nel­iskolat. Nem felnek, hogy ' , . . „., , kuli iskolát akarunk, s ezt a ket ev múlva tul szuk lesz . ..... . , „ „külsőknek is tiszteletben a hely? ,, . . kell tartaniuk. — Nos tetszik, nem tet- . ..... ... . , : ' , . „, Az építési napló tanulsaga sz.k. a demográfiai hullám szerint 198(J ^ minket is nehéz helyzetbe kezdMöu az épílkezés s hozhat átmenetileg. De ne- ^ már ^^ e]mQnd_ hány év múlva majd csak hatjuk hogy haláridőre be egyenesbe jövünk. ls fejeződött. Egyelőre csak Az év elején, amikor la- a lornaterem várat magára. punkban is bemutattuk az Ezt november 30-áig kell épülő gimnáziumot, öröm- átadni A nemzetközi szab­mel írtunk arról, hogy ze- ványoknak megfelelő mére­neterem, kerámiaműhely, tű> három részre osztható fotólabor, könyvtár, és fel- sportcsarnokhoz kondicio­sorolni is nehéz lenne mi na]b terem is csatlakozik, minden kapott még helyet Sajnos, a lelátók — pénz a korszerű épületben. Az- hiányában — összezsugo­után arról hallottunk, hogy rodtak. Kár, hiszen éppen kétnyelvű gimnázium mű- így lehetett volna — ren­ködik majd itt. dezvényekkel — hamar — Nem szeretnénk, ha visszahozni az érát. Ügy lát­holmi szakbarbársággal vá- szik, a megszokott beruhá­dolnának bennünket. Olyan zási gondoktól az új, „cso­iskolát akarunk, ahová a dagimnázium" sem mentes, saját gyerekünket is szíve- Csodák nincsenek ... sen beíratnánk. A nyelvta Kafai Gábor A színfalak mögött r w A fény, a csillogás, a ki­tűnő, vagy kevésbé kitűnő előadások mögött rengeteg ember bábáskodik. Látha­tatlanok ók, nevük nem sze­repel plakátokon, ám nél­külük nem lenne, nem le­hetne a fény, a csillogás ... Közülük Rácz Lajossal találkoztam. Könnyen ment a dolog: mindenütt ott van, ahol a szabadtéri játékok sikeréért tehet valamit. A jelenlegi szabadtéri stábban ő a legrégebbi „bútorda­rab". Huszonhét éve szol­gál, s őt hét autó szolgálta eddig; ez idő alatt millió­nál több kilométert robo­gott mások sikeréért. Siker­rel! Ugye egyértelmű: a gép­kocsivezetőről van szó. Íme, néhány villanás sza­badtéris múltjából: — Hisztizett a művész­nő 1962-ben. Tari János igazgató kiborulva szól: Lajos! Vidd bárhová ezt a nőt, nyugtasd meg vala­hogy. Újszegedre mentünk, egy gátőr barátomhoz. Egész nap kukoricát főztem neki. Este az Aidában beénekelte magát a világba. A művésznő ismerős: Margaret Tynes. — Bruno Prevedi 1963-ban a Trubadúrba szerződött. A próbán berekedt. Óriási döbbenet, odalesz az elő-' adás! Azután jött egy szent, Simándy József, aki turis­táskodott Szegeden. Beug­rott, megmentette az elő­adást. De nekem fel kellett ugranom Budára, mert csak a saját kottájából volt haj­landó felkészülni. — A Jézus Krisztus szu­persztár re idezője, Szikora János kitalálta, hogy az előadás szamár nélkül nem előadás. El kellett mennem szamarat keresni. Találtam Petőfi telepen, elkuncsorog­tam a pipás gazdájától. A nagyfülű meg is érkezett a térre, ám nem volt hajlan­dó felmenni a lépcsőn; mégis csacsi nélkül ment be a Szupersztár. — A legutóbbi kalan­dom: Fülöp királyt vártam Ferihegyen a minap. D'Ar­tegna a Don Carlosból el­repült egy napra Velencébe, hogy fellépjen egy jótékony célú koncerten. A vámosok­nak gyanús volt, hogy az olasz „csak úgy" hazaug­rik. Másfél órát vártam rá, de már izgultam, ugyanis negyed négykor még Pesten voltunk, ötkor meg kezdő­dött a próba. Csak tíz per­cet késtem a Festő utcából, D'Artegna viszont egyet sem, ugyanis a tizedik perc­ben kellett belépnie... Ács S. Sándor „Kcrcm, kérem... Legyen minden ügy," ahogy akarják.. (Ruszt József) A játszma kockázatmentes: sosincs idő a végjátékra. An­nál rizikósabb a díszletállítás: a falaknak állva kell ma­radni a játék végéig a • Ülésrend Jelenésre várva, avagy úton Csiksomlyó felé... A passió­játék tápéi és algyői szereplői a színfalak mögött Augusztusi este, csillag­fénnyel és reflektorokéval, szúnyogok nélkül, és enyhe szellőben. Lehet, s már ér­demes levegőt venni. Pasz­szió ilyenkor a Dóm téren lenni, ülni töbDezredmagad­dal a nézőtéren, egyszerre venni olykor még levegőt is, ugyanarra fordítva a fe­jed, mint a többiek, s egy­szerre csapni össze a te­nyereket Bár ez utóbbi még egy kicsit odébb lesz — egyelőre az első rész kö­zepefelé járunk. Mindegy, melyik előadáson. S a kö­vetkező pillanatban azon kapod magad: görcsösen erőlködve keresed, ki szól, ki énekel most épp a szín­padon. Pár másodperc az egész, a szereplő mikrofon­ját végre bekeverik, legfel­jebb fél mondat maradt ki, nem nagy ügy. Am e perctől fogva már résen vagy. Figyelmedet nem csupán a szó, a zene, a látvány köti le, hanem az is, ami időnként nem hall­ható. Ahogy közeledünk a felvonásvég felé, egyre többször marad magára a színész, az énekes — a nem kifejezetten távollátó nézőt már a szájmozgás sem iga­zítja útba. Bosszantó a do­lor ezért szünet után egé­szen elöl keresünk helyet magunknak. A színpadi kompozíció tán nem hat olyan tökéletesnek. a lát­vány nem olyan hatásos cmnan, de legalább nem vizslat a tekinteted az épp megszólalót keresvén. Látod a szereplő személyek arcát, még a kacsintásukat, a leg­kisebb fintorukat is — az előadás tetszési indexe mindjárt magasabb. Mert lemondtál ugyan a tablók látványáról, de seregnyi részletszépséget fedeztél föl. S elölről nézvést már a hanghibák sem zavarók. Bizony mondom, feleba­rátaim, nem mindegy, hol találja meg helyét az ülés­rendben az ember... P. K. Hangulat

Next

/
Thumbnails
Contents