Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

8 1988. augusztus 1., hétfő Balatoni intelmek A Balatonnál, ano.l a mos­tani kánikulában egyidejű­leg 400-500 ezer ember is megfordul a strandokon, az utóbbi napok ellenőrzése­in azt tapasztalták, hogy a fürdőzök egy része nem ve­szi komolyan a figyelmez­tető jelzéseket. A tragikus balesetek száma pedig min­den hét végén, tovább nö­vekszik. A balatoni vízrendészeti rendőrkapitányság, az Or­szágos Meteorológiai Szol­gálat obszervatóriumának segítségével pedig idejében figyelmeztet mindenkit a veszélyekre: körben a par­ton 34 fényjelző készülékkel adnak jelzést. A távirányí­tású készülékek a várható vi­hart percenként 30, a köz­vetlen veszélyt 60 villanás­sal jelzik. A másodfokú ké­szenlétnél csónakkal, vitor­lással azonnal ki kell kötni, és a fürdőzők 100 méternél messzebb nem távolodhat­nak el a parttól. A tapasztalatok szerint a tragikus esetek többsége fe­lelőtlenségből és meggondo­latlanságból következik be. Sokan nem vesznek tudo­mást a tiltó táblákról. Ki­kötőben, kompátkelő helyen, kotrott területen fürödnek. Gyengén úszó emberek ké­pesek egy elsodródó labdá­ért életüket veszélyeztetni. A mély vizeken a gumimat­rac is gyakran hozza veszé­lyes helyzetbe a meggondo­latlan fürdőzőket. A matra­cot sokan csónaknak tekin­tik, s gyakori az olyan eset, amikor elalusznak najta, s a mély vizek fölé sodródnak. Különösen veszélyes kihe­vült testtel matracról vagy csónakról a vízbe ugrani. Számos ilyen esetben szív­bénulás következik be. A Balatonon több ezerre tehető a vízi járművek szá­ma. Többségük csónak és kis vitorlás. Ezekkel a vízi járművekkel csak! a meg­szabott parti sávban lehet közlekedni. Egypárevezős csónakban csak ketten ül­hetnek, mégis előfordul, hogy a csónakot túlterhelik, és a mély vizek fölött hasz­nálják Tiltják a hprgonyra nem vetett, úszó járműből való fürdőzést is. Az illeté­kesek felhívják a balatoni vendégsereg figyelmét, hogy életük biztonsága érdekében vegyék figyelembe a tiltó rendelkezéseket. (MTI) A vállalkozói adóról A vállalkozások és a kis­szövetkezetek adózásának szabályozását 1988. január l-jével új alapokra helyez­ték. A jogszabályok kiadása óta változások következtek be a vállalkozási lehetősé­gekben, továbbá a végrehaj­tás érdekében további intéz­kedések igénye merült fel. A rendeletmódosítás lehe­tővé teszi a kisszövetkeze­tek részére is a tartalékva­gyon, képzését, biztosítja a vállalkozói adó hatálya alá tartozó szervezetek részére a szervezeti átalakuláskor az üzleti vagyon adómentes át­vitelét, rendezi a befekteté­sek, a korlátolt felelősségű társaságokba történő tőke­bevitel forrását, a kapott tő­kék, osztalékok, részesedé­sek elszámolási szabályait. Kedvező változás, a vál­lalkozók további adókedvez­ményeket vehetnek igénybe (például műszaki-fejlesztési, kutatási tevékenység végzé­se esetén), a kisiparosok, magánkereskedők meghatá­rozott esetben gyorsított költségelszámolást igényel­hetnek. Napsütötte deszkák Az úszóházaknak semmi közük a partfürdőkhöz, strandokhoz, ahol ember ember hátán, ameddig a szem ellát; ahol hangos-; beszélő közli, hogy Kovács Pistike a stúdióban várja anyukáját; ahol gumikajak, gumicsónak, úszógumi, egye­bek ... Az úszóház; csön­des, zárt világ, kialakult törzsközönséggel, ahol a vendégek hangosan üdvöz­lik az alkalmazottakat és egymást, a napozók hasába pedig sosem lépnek bele a víz iránt igyekvők, mert nincsen zsúfoltság. Az úszó­ház nem a kék vizű me­dencék világa: az úszóház a Tiszán úszik, ha motorcsó­nak szántja a folyó hátát, inog-remeg, hullámzik az egész alkotmány, s vízsza­got hoz-visz a szél. Igen, az úszóház nem a családi mat­racok, gumikacsák, fűre te­rített plédek, hanem a kar­csú kenuk, szaladékony szandolinok, önmaguknál ngyobb harcsákat is látott horgászmotorcsónakok fél­múltból ittmaradt, színes szigetnyi világa. Amely milyen is ponto­san? A Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalatának fő­üzemvezetője, Dóra József elmondta, hogy három úszó­ház lebeg a víz színén: a Szabadság, a Béke és a Ti­sza. Személyzetük: egy-egy gondnok, pénztáros, illetve az éjjeliőr A múlt évi költ­ségvetésből az összes ráfor­dítás 6,7 millió forint, az összes bevétel egymillió, az árkiegészítés 1,1 millió. Az úszóházak tehát jelentékeny veszteséget, 3,9 millió forint mínuszt termelnek. Időn­ként föl kell újítani őket, a téli karbantartás elengedhe­tetlen. A vízművek évente egy-egy úszóház följavításá­ra összpontosítja erőit: ta­valy előtt a Tisza, az el­múlt télen a Béke született újjá részben, ősztől a Sza­badságot korszerűsítik. Hogy mi mindent kell meg­újítani egy úszóházon? A különféle faszerkezetek egy részét — különösképp a pontonszerkezetet — kicse­rélik. „Vízállóbbá" válnak ezáltal az úszóházak, nem kell őket javítgatni, toldoz­ni-foldozni. A fölújítás je­lentékeny összegeket emészt fel... A bevétel a bérleti díjakból adódik össze, amely, a városlakók számá­ra magasnak tűnik. Az úszóházakat nyereségessé tenni aligha lehetne, mert A szerkesztőség ab­lakaiból egyenest a zöl­dellő Móra-parkra lát­ni, azon túl a csillogó Tiszára, a színes úszó­házakra. Ragyogó mun­kahely! Az ember be­megy, megkávézik, et­től életre kel, telefono­zik, előállít néhány kéziratot, majd lesétál valamely úszóházra, s nézi, nézi a szélfodroz­ta, iramló vizet. szokás nagy­keszegező­ez a mostani bérleti árak többszörösét igényelné, amit kevesen fizetnének meg. A vendégek létszáma egy idő óta valamelyest amúgy is lecsökkent. A törzsvendégek, akik megfizetik a bérlet díját, nemigen pártolnak át más­hova. Evezéssel, beszélge­téssel, olykor nagy halászlé­főzésekkel telik az idő. Az úszóháziság — életforma; akik nyáron ide járnak, te­lente erről álmodnak. A hangulat bensőséges. Alig pár méterre lebeg az úszó­ház a parttól —, de az a pár méter igen sokat jelent. A nap forrósította, döngő deszkák a nyugodt nyaralás lehetőségét hordozzák. A deszkafelület egyébként né­hány éve jelentősen megnö­vekedett ... A Köjál, a Ma­ros szennyezettsége miatt, befedette a „kosarakat". Ezért aztán, aki úszni akar, a folyóban úszik, a kifeszí­tett bójasoron innen, az úszóház külső oldalán. Kü­lönösen a fiataloknak nem tetszett annak idején a ko­sarak befedése. Jószerével itt nőttek föl a deszkákon, és nem mondható, hogy túl sok bajuk esett a folyó~vi­zétől... Erdei Barnabás, aki négy éve gondnok a Béke úszó­házon, elmondta, hogy az egységnek négyszáz főnyi állandó vendége van; e szám egyébként a másik kettőre is vonatkozik. Het­venhét motorcsónakot tárol­nak a vizén, a fedélzethez kötve; a garázsban pedig ötven-hatvan különféle egyéb hajó várja az indu­lást: párevezősök, kenuk, kajakok. A Béke úszóházon sok a horgász is — mondta Erdei Barnabás. Nagy har­csák hírét hozza-viszi a szél, vannak pontyozók, a kövezett part nyilván süllő­zésre is jó, itt-ott balinok kergetik az apró halat. A fogást nem dobra verni; ket az ember magától is látja. Persze a gondnok el­sősorban dolgozik, nem né­zelődik; reggel első a taka­rítás, a fönnakadt uszadé­kok eltávolítása, a csónakok ellenőrzése. Ha kell, a ka­binajtók, a padozat javítá­sa, az esetleges vízi men­tés, és még sok egyéb teen­dő is. Az úszóházakon enni-inni, persze, hogy lehet. Egytál­étel, szendvics vagy pogácsa büfében mindig kapható, két-három féle üdítő (a kó­la itt is hiánycikk). Panda­jégkrém, ezenkívül botok, sörök. Kormányos Antal szerződéses üzletvezető el­mondta, hogy büfésnek len­ni még ma is megéri; a na­pi bevétel — az időjárástól függően — ezer és tízezer forint közt ingadozik. A szállítók, így például az Éliker, a pincegazdaság — megbízható partnerek. Harmincan-negyvenen min­dennap az úszóházon ebé­delnek, s a büfés szempont­jából az is előny, hogy egy­egy gyors fogyasztás erejéig tavaly óta akárki lehemet az úszóházra. Így aztán hét­végeken elég sok a ven­dég ... Az ember mindenen meg tud osztozni, csak a nyugalmon, a meghittségen nem, mert azon aligha le­het. Farkas Csaba !f Csak egy kis többletmunka kell\n Katalóguslapozgató Nem vagyok a vásáriprospektus-gyújtő fajtából való. mint a munkadíjra már Nem zsákmányolok nejlonszatyornyi szórólapot, reklámfü- csak forintját kell költenie. zetet a kiállításokon, ipari-kereskedelmi bemutatókon, hogy aztán az első sarki szemetesládába eldobjam olvasat­lanul az egészet, vagy hazavigyem, s „hátha egyszer szük­ség lesz ezekre" alapon, elraktározzam a sublót fiókjába a drága pénzen nyomtatott propagandaanyagokat. (Egyéb­ként sincs sublótom.) Magam is meglepődtem hát, amikor a Tisza Volán szolgáltatásait ismertető katalógust elfo­gadtam az ipari vásáron, s nemcsak hogy a táskámba tet­tem, de utóbb elő is vettem, végig is lapoztam. Valószí­nűleg az munkált bennem: na, lássuk, tudnak-e még újat mondani, csaknem másfél évtizednyi munkakapcsolatunk után. Mit mondjak? Tudtak, miség! Gondolja el: ennek a Természetszerűleg nem a pénznek a nagy része úgy taxiórák és tachográfok ja- folyt be, hogy nem volt vítószolgálatát, a műanyag szükség befektetésre, hogy kerékjárati dobok beépíté- olyan munkatársak „ter­sét, a tehergépkocsikra való melték meg", akikre egyéb­gumiabroncsok futózását, ként is szüksége van a vál­vagy a sóder- és kavicski- lalatnak, hogy ezekkel a Vo- őket az, aki tudja, nemcsak termelést olvasván kaptam lántól látszólag távol álló Ügy gondoljuk, lesz rá igény. Ha csak azt nézem, hogy a nemzetközi áruszál­lításban dolgozó 150 gépko­csivezetőnk napidíjának le­gálisan megtakarított részét BC-számlán tarthatja, s azon egész szép summák gyűlnek össze, akkor nem aggaszt, hogy a nyakunkon maradnak a kocsik. Mi egyébként is csak bizomá­nyosok lennénk, a kockázat a német partneré. De már a vállalaté lesz az újszegedi Pécskai utcában építendő — pontosabban most még csak tervezett — apartmentházak kockázata. Félteni persze nem fogja üzletágakkal a szállítmányo­zási piacon is érzékenyeb­ben, rugalmasabban visel­kedhetünk. — A nagyközönséget inkább idegenforgalmi fel a fejem — nyilván nem rám számítanak leendő ügy­félként. De találtam jó né­hány olyan ajánlatot, ami bizony meglepett és amikkel akár rám, nem közületi megrendelőre is kacsingat- , hatnak". Be kell vallanom ^szteseik erdekeihetik. töredelmesen, nem tudtam, hogy karambolos személy­gépkocsik javítására is vál­lalkoznak, hogy akár vasár­nap is vásárolhatok az ital­áruk Tolbuhin sugárúti min­taboltjában, vagy -hogy ha nyaranta, hanem egész év­ben van kereslet Szegeden, a bérelhető lakások iránt! Az idegenforgalmi szezonban pedig különösen. leg- — Hogy az autóbuszokra, fej- taxikra, bérelhető kocsikra, meglévő szálláshelyekre ala­pozva idegenforgalmi üzem­befektetósek majd egységet hoznak létre, az lesznek látványosak. még csak érthető. De mi in­dokolja például az alkat­részgyártást, a speciális ja­vítószolgáltatásokat? — Mindenekelőtt a kény­— A ezután Irta már a DM is, hogy a Jókai utcában lesz irodánk — talán már augusztus vé­gétől. Annak idején leper­káltunk érte négymillió fo­vendégeimnek szállást kere- r]ntot, de amikor három éve szerúség. A mi járműveink sek, a volt munkásszálló tu- kiderült; igen magas lesz a nstakategorias szobaira is bérleti díj, kiszálltunk az gondolhatok... Szóval talal- építkezésből. Tavaly mégis tam jó néhány olyan szol- visszaléptünk, mert rájöt­galtatást, amit ugy elsőre tünkj a Belvárosban elöbb­nem feltételezne az ember utóbb mégiscsak kell ide­egy alapvetően személy- es genforgalmi irodánknak len­áruszállításra alapított val- nie De akkor már funkció­lalatnal. Kicsit gyanussa is bővítésre is gondoltunk, s valt a dolog — szinte hal- kapóra jött egy NSZK-beli lom is az olvasó szavát: partnerünk ajánlata, ö a „Ahelyett, hogy pontosan vámszabadterületen járnának a buszok és időre konszignációs raktárt érkezne a költöztető teher- alkatrészekkel aut° • • -" árukkal, tehát onnan Kapóra jött, hogy az ipari hatjuk az iroda mellett nyi­vásáron — újságírókkal ran- tandó dolláros boltot is! devúzva — Sebők Imre, a Akár naponta szállítva az vállalat igazgatóhelyettese árukat, nagy forgási sebes­maga is kitért ezekre a séget garantálva. „profil-idegen" szolgáltatá­sokra. Arra kértem hát, fejt­se ki bővebben is cége ezzel kapcsolatos nézetét. — Speciális bolt lesz hát? nagy része szocialista im­portból származik, és a hat­vanas—hetvenes évek mű­szaki színvonalát képviseli ma is. Alkatrészellátásuk oly rossz, hogy egyszerűen nem lehetett nem belefogni például a kilométerspirálok gyártásába, a gumifutózásba. Ez utóbbihoz egy adalék: az elmúlt két évben négy ár­lévő emelást éltünk át, együttcsen Ihjji 42 százalék, értékben. Vagy műszaki egy mas P61^ a Rábák se­bességváltóját egyetlen, gyakran meghibásodó fogas­kerék miatt „ki szokták dobni". A véletlen segített, hogy rátaláltunk arra a zág­rábi cégre, amelyik ezt a fogaskereket a sebváltó né­te- met gyártójának is szállítja. — Ez kelne... a „véletlen" érde­— Tavalyi bevételük 1,6 milliárd forint volt. Meny­nyit hoztak ebből a konyhá­ra a kiegészítő tevékenysé­— Legalábbis jobban sza­kosított a többinél. Olyan autófelszererési műszaki cik­kek, tartozékok viszik majd . ., ... a prímet, amilyenek másutt targyaltunk, amikor bekuk­nem kaphatók, vagy leg- Ontott hozza a zágrábi ve­gek? Azaz a fő kérdésem: a]abb;s nem €gy helyen Ké- zérigazgató. Ebédnél véletle­miért folytatnak idegenfor- sőbbi Orvunk, s erről most nül "illette ültem, s beszél­galmi, belkereskedelmi és tárgyalunk hogy német 6ett"nk- A folytatás kitalál­tpori tevékenységet is, áhe- partnerünk karambolos, de ' lyett, hogy „tisztán" szálli- „fiatal" Nissanokat hozna a tananak? Megerx? vámszabadterületre, s ezek­— Az arány egyértelműen hez a kocsikhoz az ugyan­jelzi, ihogy a Tisza Volán onnan származó alkatrésze­— Tényleg véletlen! A Vojvodinasped főnökével ható. Cserébe mi egy más­milyen fogaskereket szállí­tunk, mert azt meg mi gyártjuk. — Kimondatlanul, de úgy minden látszat ellenére to- ket ^ meg ]ehetne venni va- érzem> szerepe van a kiter­vábbra is szállítmányozó jutáért vállalat, hiszen a kiegészítő szolgáltatásokból a bevétel- _ Mi ebben a vevőnek az nek mindössze tíz százaléka üzlet? származott tavaly. De ha ezt lefordítjuk a forintok nyel- — Olcsóbban jut még vére, akkor ugye a 160 mii- nem lestrapált kocsihoz, lió már nem is olyan sem- melynek javítasára, már­Ahhoz, hogy az ember megálljon a lábán, néha kell egy teljes ház is Szép, nagy, többemeletes házak. Háztömbök. Ha fi­gyelmesen járunk-kelúnk a városban, szemet szúr­hat — ha van szemünk —, hogy a Széchenyi téri au­tóbusz- és trolimegállók­nál miként várakoznak az emberek a technikai vív­mányra. Ügy várakoznak, hogy egyik lábukkal az aszfalton állnak. másik­kal pedig a házfalhoz tá­maszkodnak. Miért teszik ezt? — Nyilván fáradt a lábuk ... Vagy nem. Osz­lopos Simeon, amennyiben jól emlékszünk, évekig jól tartotta magát valamely hasábfa tetején, s még csak véletlenül sem jutott eszébe bárminek is neki­támaszkodni. Persze, Osz­lopos Simeon az ószövet­ségi időkben élt, s azóta az embereknek jócskán meg­fáradt a lábuk... Leme­Lábnyomok a falakon revedtek az izmok, görcsö­sen ránganak az inak, el­meszesedtek a csontok. Hiába ... Csak az a fur­csa, hogy idős embereket még véletlenül sem láttam fél talppal nekitámaszkod­ni a házfalnak, trolira várva. Kizárólag fiatalo­kat. Badibildinges külsejű, szőrös lábszárú, strandpa­pucsos tinédzserek tehén­kednek neki a házfalnak; illetve — jó esetben — villogóan barna combú lányok, asszonyok, pro­fesszionisták, egyebek. Rá­juk tán csak nem lehet fogni, hogy a leveró fá­radtságérzet állítja falhoz őket! Nem is beszélve ar­ról: nagy részüknél strand­fölszerelés — reklámsza­tyor, benne törülköző, va­lamint a váltóbugyi — látható, amiből arra kö­vetkeztethetünk, hogy útjuk iránya s végcélja az újszegedi sportuszoda, part-, illetve ligetfürdő, SZUE-, vagy a szabad­strand — ahol annak rend­je-módja szerint leússzék a napi egy-kétezer mé­tert. A preventív fáradt­ság tehát kizárva... — Odatámaszkodnak tehát a százezrekért festett falak­hoz, melyek lassanként becipőtalpazódnak, s így újabb százezreket igényel­nek. Nincs már messze az idő, amikor az aszfalton látható nyomok nem áll­nak meg a házak tövében: a legcsekélyebb gátlás nélkül folytatódnak majd a falon. Az első, második, harmadik emeletig követ­hetők is lesznek, a tetőze­ten túl azonban eltűnnek a magas égben. F. Cs. jedt kapcsolatrendszernek abban, hogy egy vállalat a ..kis ügyeit" is meg tudja ol­dani. — ...olyan kis (ügyeket is, mint a reklámfeliratok el­helyezése a buszokon — a Mahirrel közösen —, ame­lyekről nyilván gondolhatja az olvasó: nem ezen gazdag­szunk meg. De azért... — De azért...? — Igaz, hogy tavaly a hirdetésekkel, feliratokkal, a videostúdiónkban készült bérmunkafilmekkel a rek­lámbevételünk csak 6-700 ezer forint volt, de ez a fe­lét fedezte majdnem másfél milliós reklámkiadásunknak. Ezeknek a kiegészítő szol­gáltatásoknak igy van meg a hasznuk Leselejtezett járműveink eladásának is, az elekromos „kis fődarabok" átalánydíjas javításának is, de hát nem sorolom föl ka­talógusunk minden tételét. — Véffti! hadd kérjek ta­nácsot: milyen eimet adna a beszélgetésünk alapján ké­szülő Írásnak? — Talán valami olyasmit, hogy mindenhez csak egy kis többletmunka kell!... — Köszönöm az ötletet. Pálfy Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents