Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-26 / 204. szám
1988. augusztus 26., péntek 3 Öntözési „próba" Röszkén Az országutat járó ember számára talán ¡különös, ha az esők után, borús időben működő öntözőberendezéseket lát. .Hisz vizes a föld, minek a drága energiát pazarolni. A helyzet nem ilyen egyszerű, ugyanis a nyári hónapokban olyan kevés csapadék hullott, hogy a taflaj mélyén kiszáradt, s a •mostanában lehullott pár milliméternyi eső csak a pillanatnyi lélegzetvételhez elegendő. Ha lesz kiadós folytatás, akkor az öntözéssel is meg lehet állni, de nem hamarább. •A röszkei Kossuth Tsz elnöke, ¡Molnár ¡Albert szerint 1988-ban nem érdemes az öntözés gazdaságosságát vizsgálni, hisz első látásra kiütközik, hogy enélkül a •növénytermesztés csődöt mondott volna. Egy öntözési menetben 30-40 milliméter vizet juttattak ki, s ehhez viszonyítva az augusztusi 20 milliméternyi eső csak egy kis ráadás. A kukoricán lehet leginkább lemérni az eltéréseket. Ahol csak a természet volt az úr, 3-4 tonnás hektáronkénti átlagnál nem számíthatnak jobbra. Az altalaj öntözésére alkalmas meliorált területen a dréncsövek környékén rendkívül jól néz ki a növény, s ott ahol már távolabb van tőle, már hírül sem olyan fejlett, de így is 9-10 tonnát ad hektárja. Az intenzív kukorica termesztésre lízingben vett nagy teljesítményű berendezés az idén vizsgázik 240 hektáron. Így még az alsó levelek is zöldek, s 10-12 tonnás hozam mutatkozik. Az üzemi erőfeszítés önmagában kevés, ha fogytán az öntözővíz. Ilyen is előfordult, de az Atikövizig vezetői és dolgozói példás együttműködésről ¡tettek tanúbizonyságot, amikor a szorongatott helyzetben a Maty-éri tóról biztosították a vizet. A kukoricán kívül a szójára, hibrid kukoricára, vöröshagymára, paprikafélére jutott még az éltető mesterséges csapadékból. Valószínű, hogy a többlettermésként értékelhető ¡normális hozamokból megtérülnek a költségek. A szójának kevés volt a kétszeri öntözés, többre nem futotta, így szerény 2 tonna körüli hektáronkénti átlagra számítanak. A homokterületeken már nem volt hatalmunk a szárazság felett, a napraforgó, a kukorica rendkívül gyatrán méz ki, s tervem kívüli silózásra is sor került. Az 1500 szarvasmarha takarmányéi látása nem lesz könnyű, mivel a lucernás is a homokon van, s 3-4 tonnánál nem ad többet hektáronként. Így ¡melléktermékekre, kukoricaszárra, répaszeletre is szükség lesz. Egy szövetkezeten belül területenként sokféle a helyzet. S hogy a jó lehetőségekből is akad, az egyszer a Tisza és Holt-Tisza közelségének, másszor az erre épülő beruházásoknak köszönhető. ¡A melioráció hamarosan befejeződő harmadik ütemétől a Holt-Tisza környéke ibelvízgondjainak a megoldását is remélik. A meliorációra összesen 35 millió forintot költenek, melynek esetünkben 40 százaléka az állami ¡támogatás. Az öntözési feltételek megteremtése még ezen felüli erőfeszítéseket kívánt, többéves fejlesztés eredménye. Most láthatják: igazán a hasznát. T. Sz. I. Ifjúsági vezetők tanácskoztak Tegnap délután megyei ifjua^gi és gyermek mozgalmi vezetők tanácskoztak az újszegedi megyei ifjúsági központban. Tanácskozásuk ¡témája a KISZ- és úttörőszövetség közös feladatai, jövőbeni elképzelése voltak. Molnár Attila, a megyei KJSZ-bizottság ügyvezető ¡titkára először az ifjúsági szövetség jelenlegi helyzetéről tájékoztatta a megyei úttörőelnökség tagjait. Ismertette a szeptember 24-én megtartandó megyei ¡küldöttgyűlésük dokumentumtervezetében megfogalmazott célokat. Ezt követően Cselótei Éva megyei úttörőelnök az 54 ezer tagot tömörítő 128 úttörőcsapat munkájáról számolt be a megyei KISZ-bizottság testületének. A megyében 3 tagú apparátus, 6 függetlenített gyermekmozgalomvezetö és ¡két ¡tiszteletdíjas gyakorló pedagógus irányítása mellett számtalan társadalmi aktivista segítségével több szakbizottság működik, melyek a tömegsport, a kultúra, a továbbképzés és a honvédelmi munka feladatait látják el. A választott testület 17 tagú. A megyei törekvések elsősorban a család, a gyermek és az iskola kapcsolatának javítására irányulnák, de döntő jelentőségű, hogy széles skálájú programlehetőséget biztosítson valamennyi általános iskolás korú gyermek számára. ¡Kiemelt feladat az úttörővezetők képzése is, vagy az úttörőtanácsok fórumának biztosítása, mely tájékozódásra és széles körű tapasztalatcserére ad lehetőséget. A gyermekek körében talán a legnépszerűbb a megyében vagy az ország más részén szervezett ¡táborozások, ugyan a táborok nagyobb bővítésére nem volt alkalom, mégis sikereket mondhatnak magukénak. Példaként emli tette az Öpusztaszeren a nyáron megrendezett tehetséggondozó és játékvár tábort, az árpádhalmi ¡Méhecske ¡alkotótábort, a Kishomokon megrendezett angol nyelvi tábort. Ezt követően gazdálkodásuk nehézségeiről beszélt. Keresni kell a minél olcsóbb, de tartalmában nívós rendezvények lehetőségét. A különböző társadalmi kapcsolatokat 'kihasználva pedig a közös rendezvények megszervezését. Végül beszámolójában arról beszélt, hogy több lehetőség nyílhat a KISZ-szel közösen szervezendő közös akciók lebonyolítására, például az egészségnevelés területén. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Germánné Vastag Györgyi, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára is. Többek között arról szólt, hogy a korábban "deklarált •tény, miszerint az úttörőszövetség a magyar társadalom gyermekszervezete, igy ennek megfelelően a társadalomnak kell eldönteni, hpgy a jövőben miIlyen szerepet szán a szövet* ségnek. Az MSZMP Politikai Bizottsága szeptember első hetében ifjúságpolitikánkról tárgyal. A politikai intézményrendszeren belül várható változások döntően befolyásolhatják az úttörőszövetség, az ifjúsági szövetség kapcsolatát is. Az is elképzelhető, hogy mint önálló szervezet , szövetségese lesz különböző gyermekmozgalmaknak, természetesen a szocializmus platformján. Cz. J. Magad uram, ha... ... szolgád nincs — így szól az eredeti közmondás, amelyet az utóbbi években megváltoztatott a városépítés helyi gyakorlata, imigyen: Magad, uram, ha a tanácsi keretből valamire nem futja. És hát bizony, nem futja kiépített parkolóra sem. Az 5-ös troli végállomásánál, a Nyitra utcában lakók ezért már tavaly nekiláttak a szervezésnek — ezen a nyáron sikerUlt összegyűjteni ük erőiket és társadalmi munkásaikat. A környék lakóin kívül részt vállalt a paikolóépitésból az NKFV algyői üzeme, a városgazdálkodási vállalat, a városgondnokság, a Kossuth laktanya. A tanácsi alapból csak a burkolat kohósalakjára kellett így költeni. Ügy számítják, szabályszerűen beálló autókból 28-30 fér majd el * várakozóhelyen, melynek értéke 120 ezer forint körül lesz n megyei párttestületek személyi megújulásáról Beszélgetés Juhász Gézával, a megyei pártbizottság különbizottságának vezetőjével • A bizottság tagjai hogyan fogadták megbízatásukat, feladatukat? Miként végezték munkájukat, milyen módszer szerint jártak el a megyei pártbizottság tagjaival folytatott beszélgetések során? — őszintén meg kell mondanom, nem lelkesedtünk, amikor a megyei párttestület megbízott bennünket ezzel a nem könynyű, ¡bonyolult és felelősségteljes feladattal. A pártbizottsági ülés után sokan baráti beszélgetés során meg is mondták, hogy nem irigyelnek bennünket. A bizottság másik nyolc tagja nevében is mondhatom: mindezek ellenére senki sem adta vissza megbízatását és — véleményem szerint — lelkiismeretesen el is végeztük munkánkat. Bár — meg kell mondanom —, hogy az elmúlt két hónapban, míg feladatunk teljesítésén dolgoztunk, sok kedvezőtlen körülmény is nehezítette munkánkat. Ezekben a nyári hónapokban sokan szabadságon voltak, nem tartózkodtak sem a munkahelyükön, sem otthon, hanem vagy elutaztak, üdültek, vagy éppen külföldön tartózkodtak. E .nehézségek ellenére munkánkat sikeresen befejeztük. Módszerünkhöz tartozott, hogy a bizottság tagjaiból négy 2 fős beszélgetőcsoportot hoztunk létre, akik felkeresték a megyei pártbizottság tagjait, továbbá az adott városi, városi jogú pártbizottság, sőt a megyei pártbizottsági tag munkahelyi pártbizottságának, pártszervezetének vezetőit is. Mint a bizottság vezetője. egy-egy munkacsoporthoz csatlakoztam, s végül foglaltam össze a beszélgetőcsoportok által szerzett és megfogalmazott tapasztalatokat, javaslatokat. A Miről folytak a beszélgetések, és mik a legfőbb tapasztalatok? — Mindenkivel kötetlen beszélgetést, véleménycserét folytattunk. Nem volt semmiféle megkötésünk, hogy miről essen szó, bár mi a feladatunkkal összefüggő kérdéseket tettük fel a felkeresett elvtársaknak. Azonban ők is kérdezhettek, és bármilyen kérdésről kifejthették véleményüket, amit fontosnak tartottak a megyei pártbizottság, és egyes tagjainak . munkájával kapcsolatban. Hangsúlyozom: kötetlen volt az eszmecsere-sorozat, amit folytattunk. Megbízatásunk jellegéből adódóan azonban bizonyos kérdéseket mindenkinek fel kellett tennünk. Minden megyei párttestületi tagtól meg kellett kérdeznünk azt, hogy miként ítéli meg saját munkáját, továbbá milyennek látja a megyei párttestületek — a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság — tevékenységét tagjainak, a tisztségviselőknek a munkáját, magatartását, valamint a pártapparátus szerepét, tevékenységét. i A Bizonyára nagyon érdekes és tanulságokban gazdag beszélgetéssorozat volt. Először azonban a személyi kérdésekre vonatkozó észrevételeket, a fő, általánosítható megjegyzéseket, következtetéseket vegyük sorIsmeretes, hogy ez év június 27-i ülésén az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága kilenctagú különbizottságot választott a saját összetételében esedékes személyi változások előkészitésére. A munkacsoport befejezte munkáját, s arról szeptember 2-án tesz jelentést a megyei pártbizottságnak. Felkértük Juhász Gézát, a bizottság vezetőjét: adjon tájékoztatást lapunk olvasóinak munkájuk fő tapasztalatairól, a levonható következtetésekről és tanulságokról. — Először arra ¡kell utalnom, hogy a megyei pártbizottság tagjai, a felkeresett elvtársak maximálisan segítették munkánkat alapos, lényegretörő észrevételeikkel, megjegyzéseikkel, javaslataikkal. Nemcsak általánosságokban fogalmazták meg gondolataikat, hanem névre szólóan is elmondták álláspontjukat, elismerésüket, de bírálataikat és javaslataikat is. Ez mindenképpen a pártdemokrácia érvényesülését, a demokratikus szellem térhódítását bizonyítja, amihez a megyei pártbizottság két legutóbbi ülésén kialakult élénk, új szellemű, gazdag vita is hozzájárult. A véleménycsere során erőteljesen megfogalmazták a viszonylag nagy arányú személyi változások szükségességét a megyei párttestületekben. Kilenc megyei pórtbizottsági tag kéri felmentését különböző okokra hivatkozva. Többen úgy értékelik saját munkájukat, hogy az új, magasabb követelményeknek már nehezen tudnának megfelelni, ezért átengedik helyüket új, frissebb erőknek. Van olyan pártbizottsági tag is, akit magasabb tisztségbe választottak, és elköltözik a megyéből. Az említetteken kívül van még 4-5 olyan pártbizottsági tag, aki azt mondta nekünk, hogy a párttestület megítélésétől teszi függővé saját döntését. Ha a megyei pártbizottság alkalmasnak találja őket funkciójuk további betöltésére, akkor vállalják továbbra is e megbízatást, ha nem találja őket alkalmasnak, akkor pedig hajlandók felmentésüket kérni. Van végül a megyei pártbizottságnak olyan tagja, akinek a munkahelyi pártszervezete, pártbizottsága visszahívását kéri a megyei párttestületből. A A szűkebb párttestület, a megyei végrehajtó bizottság esetleg a tisztségviselők munkájával, magatartásával kapcsolatban hangzottak-e el megjegyzések? A végrehajtó bizottság személyi összetétele megváltoztatásának szükségessége felmerült-e? Igen. Jelentős az igény a végrehajtó bizottság személyi összetételének megváltoztatására. Azt kifogásolják, hogy e szűkebb párttestületnek sok olyan tagja van, aki magas állami, tömegszervezeti és más beosztásánál fogva, úgymond „hivatalból" került be. Volt olyan vélemény is, amely szerint nem indokolt, hogy a pártbizottságnak mind a négy titkára egyszersmind tagja legyen a végrehajtó bizottságnak is. Azt is követelik, hogy legalább 4-5 fős személycserét hajtsanak végre ebben a szűkebb párttestületben, és szükséges magasabb tisztségek esetében is személyi változás. A végrehajtó bizottság összetételének megváltoztatása, a nem hivatalból részt vevő testületi tagok arányának növelése elősegítené a tartalmasabb, érdemibb viták kialakulását. Mind a négy titkár munkájáról, magatartásáról véleményt mondtak, amelyben pozitív, elismerő megjegyzések ls voltak, de kritikai elemek is előfordultak. Főleg egyes vezetők magatartásáriak etikai vonatkozását érintették birálóan. Azt is elmondták, hogy a vezetők tevékenységében, magatartásában változást várnak, és meg is fogalmazták ezeknek a kívánt változásoknak a mibenlétét. A megyei párttestületek összetételének módosítására, a személyi megújulás követelményeire vonatkozóan is megfogalmaztak javaslatokat Ügy vélik, hogy az eddiginél nagyobb arányban kell beválasztani a megyei párttestületekbe a tudomány képviselőit, értelmiségieket, sikeres gazdasági vezetőket továbbá olyan fiatalokat akik a pártélet a politika megújulását, a reformfolyamat előrehaladását sikeresen tudják szolgálni. A A személyi kérdéseken kivül szóba került-e a párt, a politika megújulásának, a pártszervek munkája korszerűsítésének témaköre? Ha igen, milyen gondolatokat vetettek fel? — A személyi megújulás ¡kérdéskörén kivül a tartatemi, a politikai megújifíáS' jó néhány sürgető feladata is felmerült. A megyei pártbizottság tagjai a legutóbbi testületi ülésen kialakított álláspontjuknak megfelelően sürgették a korszerűsítést, az új szellemű megoldásokat és módszereket a politikai tevékenységben. Azok, akik azt követelték, hogy legyen megyei pártértekezlet, nem zárkóztak el munkánk támogatása elől, ők is elmondták észrevételeiket, javaslataikat, mind a személyi, mind a tartalmi, a politikai megújulásra vonatkozóan. Az eszmecserék főbb politikai, tartalmi tapasztalatait összegezve elmondható, hogy erőteljes a követelés: a megyei pártbizottság még inkább politizáló, politikai tevékenységet fejtsen ki, számolja fel munkájában a hivatali, a bürokratikus elemeket. Nem szükséges ragaszkodni a korábban elfogadott munkatervéhez, üléstervéhez, hanem a politikailag fontos, időszerű, új kérdéseket tűzze napirendjére, a politikai szükségletnek megfelelően. A pártbizottság tagjai elmondták art is, hogy nem nagyon ismerik a végrehajtó bizottság munkáját, az erről szóló tájékoztatás nagyon szegényes. Kérik, hogy a pártbizottsági ülésen számoljanak be a szűkebb párttestület két pártbizottsági ülés között végzett tevékenységéről, fontosabb döntéseiről. Altalános a követelés, hogy a pártbizottság vezetői, a választott testületi tagok, az apparátus tagjai többször és rendszeresen keressék fel a pártszervezeteket, az üzemeket, a szövetkezeteket, az intézményeket, tartózkodjanak többet az emberek között, jobban ismerjék meg véleményüket, álláspontjukat, hangulatukat, mert ez mindenképpen szükséges a megyei párttestületek eredményes politikai irányító tevékenységéhez. T.M.