Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-25 / 203. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA M \\ O /C- « f A ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMA6YAR0RSZAÖ 78. évfolyam, 203. szám 1988. augusztus 25., csütörtök Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Október 8.: Szeged városi pártértekezlet A pb megvitatta az állásfoglalás-tervezetet, és elfogadta az intézkedési tervet — 216 küldöttet választanak — Ai új pb egyharmadát közvetlenül választják A Magyar Szociali^'a Munkáspárt Szeged Városi Bizottsága tegnap délutáni ülésén a városi pártértekezlet tartalmi és szervezési előkészületeiről tanácskozott, Schmidt József titkár elnökletével. Az ülésen részt vett Judik István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja is. Mint arról már hírt adtunk, a testület júniusban egyhangúlag döntött a pártértekezlet megrendezése mellett, a szegedi párttagság kívánságának, megfelelően. Az előkészítő munka azóta szünet nélkül tart: a végrehajtó bizottság három ülést áldozott arra, hogy a vita alapjául szolgáló állásfoglalás-tervezetet — a beszámolót és a feladattervet — összeállítsa és kidolgozza előzetes javaslatait a delegálási rendjére illetve a közvetlen választás lehetőségét az újjáválasztandó pártbi. zottság tagjainak bizonyos hányadára. Az írásban kiküldött álrásfoglalás-tervezetet Székely Sándor első titkár, az intézkedési tervet Oláh Miklós titkár terjesztette a testület elé. A fő dokumentum 30 gépelt oldal, vagyis a saját minőségében példásan tömör. Nem törekszik „enciklopédikus" teljességre, elsősorban a párt szegedi szervezeteinek munkájára és megújulásának fő irányaira koncentrál, valamint a gazdaság, az ideológia, a vá. r os politika legfontosabb szegedi mozzanatiáira és tendenciáira. Az első titkár a következő gondolatokkal terjesztette a testület elé a dokumentum tervezetet: az előterjesztett állásfoglalás-tervezetet Szeged pártlagságá. nak és érdeklődő lakosságának (kritikája alá bocsátjuk, majd ennek tanulságai ismeretében a pártbizottság legközelebbi ülésén véglegesítjük, s úgy terjesztjük, a városi pártértekezlet elé. (Olvasóinknak bizonyosan értelmezési gondot okoz, hogy mai tudósításunkban éppen a vita tárgyát kepezö tervezet ismereténeik hiányában lesz kénytelen megítélni a felszólalásokat, de minthogy a pb állásfog. lalás-tervezet teljes szövegének a Délmagyarországban történő megjelentetéséről is döntött — előbb juthat annak, kritikájához.) A testület tagjai első tanulmányozás után is számos kiegészítéssel, javaslat, tal, megfontolásra érdemes észrevétellel gazdagították a dokumentumtervezetet. A vitában tizenhatan szólaltak föl, néhányan többször is. Szolcsányi Gábor az állásfoglalás-tervezet bizonyos szerkezeti aránytalanságait tette szóvá, majd az alapszervezeti politikai munka és a politikai informáltság szigorú összefüggéseiről szólt — azzal a lényeges mondanivalóval: nem szabad a pártnak kérdéseket megválaszolatlanul hagyni, legyenek azok gazdasági, társadalmi vagy várospolitikai természetűek. Gazdasági és várospolitikai témákra nagyobb figyelmet javasolt Tömbécz József abból indult ki: országunk és társa, dalműnk legtöbb gondja-ba. ja a gazdasági életre vezethető vissza. Ennek megfelelően a gazdaságot ikelil a vizsgálódás középpontjába állítani. Ezzel a véleményével később többen vitába szálltak. Elmondotta továb. bá: csak valóságos szerke. zetváltás ígér eredményeket és a vitában fölismert problémákat nem elegendő regisztrálni, azokat föl is kell .vállalni. A párt nem mondhat le a gazdaság menedzseléséről. Az ifjúságpolitika időszerű kérdései iránt tanúsított nagyobb figyelmet kért a párttestülettől Sánta János és a személyi meg. újulás körében a fiatalítás igényéti is hangsúlyozta. Ugyancsak gazdasági megfigyeléséről beszélt Deli Miklós, amikor kifejtette, hogy a termelő szférában kevésbé érezhetők a megújulás jelei és a kedvezőnek vélt folyamatok még mindig nem erősödtek fel. Az állásfoglalás-tervezetet eredeti szerkezetét védelmezte Csonka István, mondván, hogy az ágazati közelítés nem. ad módot komplex elemzésre. Célszerű lenne a pártértekezlet figyelmét a szegedi várospolitikai koncepció kialakítására erőteljesebben fölhívni — mondotta —, főként a feladatrendszer végleges kidolgozásához. Kristó Gyula úgy vélekedett: az országos'(jártértekezlet óta nem következett be a kormányprogram olyan ütemű megvalósulása, mint indokolt és elvárható lett volna, így a szegedi pártértekezlet nehezebb körülmények között ül majd össze, mint az országos. A jelenlegi helyzet megítélésében még inkább hangulatok és benyomások dominálnak, mint a szigorúan és egzaktan informáló mutatók.' Amíg ránézésre diagnosztizálunk, a terápia sem lehet hatásos. Az állásfoglalástervezet meglehet;.».! kritikus és önkritikus, a feladatrendszerben azonban sok a fedezet nélküli óhajtás. Legyen rendező elv a társadalomban is, a pártban is, hogy senki nem tesz szívességet azzal, hogy kötelességét teljesíti. Erre legyünk figyelemmel a feladatmeghatározásban is. A párt szegedi szervezeteinek korszerűsítésére, átalakítására vonatkozó javaslatok elégtelenségét tette szóvá Sz. Simon István. Ezen belül a pártmunka társadalmasítására és a párt mozgalmi jellegének erősítésére tette a hangsúlyt, egyebek közt arra az elvárásra, hogy a testületekbe választandó kommunistáknak sokkal nagyobb aktivitást kell kifejteniük munkahelyükön és a közéletben általában. A kölcsönős képviseletek jelenlegi túlzottságát is szóvá tette, majd a pártélet és a pártmunka nyilvánosságának biztosítását szolgáló garanciákat kért. Tóth Tamás nagyobb határozottságot igényelt a párt munkastílusának megújításában és annafc a bizonytalanságnak a megszüntetését, amely a gazdasághoz való viszonyát ma körüllengi. Azt Is elmondta: a gondolat- és stílusváltásban ma olyan merőben új és hirtelen változásoknak vagyunk tanúi, hogy erre a pártszervezetek még nincsenek felkészülve. A Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Kulcsórné Kiss Piroska tolmácsolta a népfrontmozgalomban, dolgozók véleményét, miszerint igen jó néven és nagy bizakodással fogadták a városi pártértekezlet megrendezésének gondolatát. A politikai munka éjénkül a lakóterületeken, s ebben bizonyosan nagyobb szerepet vállalnak majd a kommunisták is. A népfrontmozgalomban is megvan a készség a megújulásra. Több konkrét ismeretet kért a valós helyzetértékeléshez Jármai Tibor. Ügy vélekedett, hogy visszamenőleg is meg kellene vizsgálni a korábban helyesnek bizonyult párthatározatok — közöttük városi pártbizottsági határozat is! — miért csak részben vagy felemásan valósultak meg. A feladati részt túl részletezőnek minősítette. Mintegy erre is válaszul Török József elmondta: egy ilyen pártdokumentummal szemben olyan sokirányú igény merül fel, hogy annak eleve nem felelhet meg. Elsősorban termékeny vitaalapot kell szolgáltatnia, hogy a társadalmi vitában és a pártértekezleti eszmecserében progresszív döntések formálódjanak. A megújulás egyelőre még inkább szándék, mint realitás és a tendenciát erősíteni kell. Nem léphet fel a pártértekezlet azzal az igénnyel, hogy olyan kérdéseket is megnyugtatással zárjon le, amelyekről kiterjedt országos eszmecsere folyik. A vállalkozás méretéről beszélt Csernay László is. Elmondta, hogy a testületnek elsősorban saját tevékenységi körében kell gondolkodnia. Többen kérdezik: lassú-ei a megújulás? — tette fel a kérdést és így válaszolt: két évtized alatt fölhalmozódott problémákat nem lehet hónapok alatt megoldani semmilyen akarással sem. Egyebek között káderek dolga — tehát személyi megújulás dolga —. hogy a megújulást dinamikusabbá tegyük. Volt idő, hogy teljesítménynek tekintettük, ha valalki nem csinált kárt. A teljesítmény becsületét magasabbra kell emelni, elvárását természetessé kell tenni. Szeged értékmegtartó szerepéről szólva elmondta: alkalmas időben valóban meg kellene vizsgálni, milyen itt a teljesítményt nyújtó emberek közérzete. A KISZ városi bizottságának első titkára, Szilágyi A kos azt kérte: a (Folytatás a 2. oldalon.) Országos Jellegűnek kell lennie Törvénytervezetek társadalmi vitája A gyülekezési, illetve az egyesülési jogot szabályozó törvénytervezetek, valamint a választójogi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezet társadalmi vitájának előkészítéséről, megszervezéséről sajtótájékoztatót tartottak szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. II vita menetrendje A társadalmi vitának országos jellegűnek kell lennie, hogy az ország felnőtt lakosságából minél többen mondhassanak véleményt a törvénytervezetekről — hangsúlyozta Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára. Ezt figyelembe véve a vita menetrendjét úgy alakították ki, hogy az állampolgároknak kellő idejük álljon rendelkezésre véleményük megformálásához. A gyülekezési, illetve az egyesülési törvénytervezetről szeptemberben, a választójogi törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról pedig október végétől november utolsó hetéig szerveznek vitafórumokat. A tapasztalatokat először megyei, illetve budapesti, majd országos szinten összegezik. A szeptemberi társadalmi vitáról a HNF Országos Elnöksége, az októberiről pedig a HNF Országos Tanácsa tárgyal majd. Gondoskodnak arról is, hogy a viták időpontjáról, helyéről minél szélesebb körben értesüljenek az állampolgárok. A fórumokon részt vesznek, s hírt adnak az elhangzottakról az írott sajtó, a rádió és a televízió tudósítói. Az eszmecseréket értékelő testületi ülések is nyitottak lesznek, és a sajtóban nyilvánosságra hozzák az összegező állásfoglalásokat. Ennek azért van különös jelentősége, mert az állampolgárok így meggyőződhetnek arról, hogy a fórumokon elmondott észrevételeiket figyelembe vették-e. A vélemények, észrevételek sorsa A népfront országos tanácsa szorgalmazza, hogy a társadalmi vitában vegyenek részt a népfrontba tömörült szervezetek, illetve a népfront égisze alatt működő egyesületek is. Tartsanak maguk is vitákat és a tapasztalatokat testületi ülésen tekintsék át, s állásfoglalásukat juttassák el a HNF Országos Tanácsának. A társadalmi viták tartalmi összegezésére, értékelésére a HNF Országos Elnökségének közjogi bizottságát kérték fel. Ennek a munkának a legfontosabb követelménye: minden lényeges állampolgári vélemény, észrevétel kerüljön a vitákat összegező testület elé. Az állampolgárok széles kifrében A HNF OT javasolja, hogy a törvénytervezetek vitáját városokban, nagyközségekben, a nagyobb települések kerületeiben, országos körökben, klubokban, egyéb önszerveződő közösségekben rendezzék meg. Indítványozzák továbbá, hogy szervezzenek tanácstagi, képviselői, egyházi vitafórumokat, illetve rétegtalálkozókat is. Annak érdekében, hogy érdemi vita bontakozhassék ki, az egyesülési, illetve a gyülekezési törvénytervezet teljes szövegét közlik a fővárosi és a megyei napilapok. A választójogi törvény módosítására vonatkozó tervezetet külön kiadványban jelentetik meg, a sajtó pedig a módosításokat tartalmazó tájékoztatót tesz közzé. (MTI) Ma este: Fehér Anna A szabadtéri színpadán ma este bemutatják az idei nyár utolsó produkcióját, a Fehér Anna című rockballadát. A kétrészes mű zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét az ősi népballada változataira Bródy János írta. Az alkotók között több jólismert, Szegeden egyre ismerősebben hangzó névvel találkozhatunk. A diszletet Götz Béla, a jel mezéket Vágó Nelly készítette, a koreográfus Nóvák Ferenc. Az előadás zenei vezetője Szörényi Szabolcs, a rendező Kerényi Imre. A zenei felvételek a Fonográf gmk-ban készültek. Szereplők: Götz Anna, Bubik István, Ferenczy Csongor, Szemes Mari, Császár Angéla, Csurka László, Rubold Ödön, és Kertész Péter