Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-23 / 201. szám

r .. 1988. augusztus 23., kedd 3 Nemzetközi tanácskozás A mikroelektronikai ipar adást az új félvezető eszkö­fejlesztési feladataihoz nél- zökről. Elmondotta, hogy külözhetetlen félvezetők szakembereik, a 64 megabi­aiapkutatási eredményeiről tes memóriaáramkörök ki­kezdődött ötnapos nemzet- fejlesztésén dolgoznak. Je­közi tanácskozás hétfőn, a lenleg szériában még csak 1 Budapest Kongresszusi Köz- megabites áramkörök ké­pontban. A félvezetők kris- szülnek. A fejlesztés célja tályhibáinak elemzésére az, hogy a mostaninál hat­összehívott rendezvényen 39 vannégyszer több, összesen ország 400 tudományos ku­tatója vesz részt. A konfe­renciát Csurgay Árpád, az 64 millió adatot tudjanak tá­rolni a számítógépek. A következő előadó Akadémia főtitkárhelyettese egyesim államokbeli Bell la_ nyitotta meg. Elmondotta, ^^urn kutatási iga2gató_ a mikroelektronikai s ezzel összefüggésben hogy ipar, a félvezető anyagok tudo­mányos kutatása az 1960-as évektől látványos fejlődésen ment keresztül. A megnyitó után Bruno Kolbesen, az NSZK-beli Siemens laboratórium kuta­tási igazgatója tartott elő­ja, Dávid V. Lang az opto­elektronika legújabb félve­zető eszközeiről tájékoztatta a résztvevőket. A tanácskozás ezt köve­tően két szekcióban folytat­ta munkáját. Az ötnapos rendezvényen 280 szakelő­adás hangzik majd el. Tudományos . ülés Nemzetközi mikrobiológiai tanácskozás kezdődött hétfőn Pécsett. Az ötnapos tudomá­nyos ülést a Magyar Mikro­biológiai Társaság rendezte, együttműködve az Egészség­ügyi Világszervezettel (WHO), a Szociális és Egész­ségügyi Minisztériummal, valamint a Magyar Tudomá­nyos Akadémiával. A ta­nácskozás témája: a liszte­rióziskutatás. A Listeria monoeytogenes embereket és állatokat egyaránt megbe­tegítő baktérium. öt témát vizsgálnak meg a szakemberek: a liszteriózis­sal kapcsolatos módszertani és járványtani kérdéseket, a baktérium megbetegítő ké­pességének genetikai vonat­kozásait, a lisztéria megjele­nését az élelmiszerekben és a környezetben, végül a megelőzés problémáját. Bajos beosztás A munkásasszony, aktit változó életkörülményeiről kérdezgettem, a minap ki­fakadt: — Idehallgasson! Nemcsak az a fontos, hogy én, hogy a családom most nehezeb­ben él, mint mondjuk ta­valy ilyenkor. Hogy az alat­tomos áremelések imiatt hó­napról hónapra kevesebbre telik ugyanannyi pénzünk­ből. Próbálom jobban be­osztani, spórolni ezzel-azzal. lejjebb srófolni az igényt, takarékosabban gazdálkodok a családi költségvetéssel. Egyre nehezebb. Mer' köz­be' meg forr bennem azi in­dulati Mer' azt látom, hogy mi, vagyis a kisebb pénzű emberek, erőlködünk a be­osztással, mások meg szór­ják a pénzt. Igaz, aki a ma­gáét szórja, fene bánja — bár ennél-annál megnézhet­nénk, miből van neki any. nyi. Igazán attól megy fel az agyvizem, hogy itten természetesnek veszik, hogy a nép beosztóbb, takaréko­sabb legyen. De mér" csak a dolgozó? És mitől legyen kedve hozzá? Mutatnak ne­ki példát a nadrágszíjhú­pálják a közpénzeket? Mondotta, ezt nagyon sze­retné tudni. S szeretné megérni, hogy egyszer majd ilyen kérdéseket nem kell feltennie. Mert egyszer min­den arra illetékes rájön végre ebben az országban arra, hogy takarékosabb gaz­dálkodás nélkül nem jutunk semmire. Nem lesz, nem le­het se egyéni, se országra szóló megújulás, átalakulás takarékossági nemzeti prog­ram nélkül. Aminek „fedezete" igenis van, asszonyom. Például abban a napi 15-20 százaié, kot kitevő, elvesztegetett munkaidőben. Azokban az évente különféle cimeken el­vesztegetett 19 napokban, amikor nem dolgozunk, nem most; termelünk. A vállalatoknál eddig sajnos még fel nem számolt, mintegy 20 százalé­kos belső munkanélküliség­ben. S abban, mit szakem­berek úgy kalkuláltak, hogy­ha az úgynevezett „irányí­tó", „koordináló" intézmé­nyek apparátusát drasztiku­zásra felülről? Hallott, olva- san csökkentenék, akkor az ölnek pénzt félig se kész zációhoz, a kibontakozáshoz, utak építésébe, s miért, mi- — csak össztársadalmi szin. böl futja arraj hogy silány ten érvényesíthető. Sem­minőségű termékeket hatal. miképpen nem hárítható a mas pénzekért reklámozza- nadrágszíjhúzás teljes mér­nak? Meg aztán, mire far- tékben a dolgozókra. Sem a dittatnak azok a rejtélyes fogyasztás visszaszorítását állami dotációk? Mibe pum- célzó, kúszó inflációval, sem sott maga mostanában arról, hogy a ¡közpénzekkel, köz­erőkkel hogyan spórolnak? Csak annyi nálunk a nem­zeti takarékossági program, hogy a nép beosztóbb le­gyen? És meddig legyen, le­het ¡az? Sorolta a kérdéseket, és sorolta a közpazarlásnak minősíthető jelenségeket. Hallgattam. Mert jogosan, szálka a szemében a saját munkahelyén a szervezetlen­ség miatt kieső munkaidő­pazarlás, és biztosan lehet abban valami, hogy túlzott­nak tartja vállalatánál az adminisztrációt, s annak lét­számigényeit. S igaza van, ha kételkedik abban, hogy közhivatalaink mindegyiké- ciókba manifesztálódva, re es minden dolgozojara szükség van, vagy hogy az úgynevezett irányító intéz­mények csökkentése fejet­lenséghez vezetne. Az is érthető, ha a saját ütött­kopott műhelycsarnoka (hol fél életét eltölti!) és az iro­dák már-már luxusberende­zése közötti ellentét irritálja (pláne, ha saját lakását is csak kamatos kamatú hitel­ből tudja berendezni). A ki. évi 20-30 milliárd forintos közvetlen (költségmegtakarí­tást jelentene. S ugyan­csak 20-30 milliárd fo­rintos közvetett költség­megtakarítást eredményezne az úgynevezett piacidegen irányítási, tervezési, statisz­tikai, számviteli „felsőbb szintű igények" (s azok ap. parátusának) felszámolása. S akkor még nem isi szól­tunk a helyi irányítási, ügy­intézési apparátusok, éssze­rűsítéséből és (korszerűsíté­séből nyerhető forintokról. Amik egyelőre alig kamato­zó, tartós betétként vannak „letétbe helyezve", helyi hierarchia és helyi érdekek szerint, íróasztalokba, pozí­S ügy tűnik, leginkább ellene hatva szükségszerű változá­soknak: Amikhez persze hozzátartozik a közpénzek­kel minden szinten kőtelező spórolás, az ésszerűbb gaz­dálkodás. Minek része ter­mészetesen a dotációk fe­lülvizsgálata, mindenféle­nyílt) és rejtett támogatás használatlan belvárosi köz- megvonása azoktól, akik; intézmények, székházak, csak a veszteség szaporítá­központok, a nap nagyobbik - lusr^u­részében zárt kultúr-s egyéb M a KePeseK. centrumaik, klubok előtt el- A takarékossági program haladva is joggal fordul „fedezeténtk" fent említett meg a fejében, hogy azokj és más tartalékait mielőbb fenntartására miből telik, s fel kellene tárni, sót ki kel­miért nem telik az úgyne- lene aknázni. Mert) ez a vezett infrastruktúrára a program — ami elengedhe. lakótelepeken? Kik és miért tetlenül szükséges a stabilt a személyi jövedelemadó terheivel, sem más, hasonló „takarékosságra késztető" módszerekkel nem érhetünk; igazán célt), ha hozzájuk nem párosul országos, nem­zeti takarékossági törekvé­sek sora. Sőt! A kérdések, a jogos „visz­szakérdezések" sokasodnak, a számon kérő hangsúly erőteljesebbé válik- Időben meghallják-e az arra illeté­kesek? S mikor tudunk vég­re a takarékossági, a (kibon­takozási program jegyében „fent" kezdeményezett, vég­rehajtott leépítések, ésszerű­sítések jó példáiról hírt ad­ni? Legalább annyit, ami azt sejteti az egyéni, csalá­di terheit mind nehezebben cipelő munkásasszonnyal, hogy nemcsak ő fogja az egyre könnyebben guruló forintot, hanem a „köz" is többet tesz a nehézségek le­küzdéséért. Szabó Magdolna Beszélgessünk a megújulásról Nyilvánosabb politizálást... Mai írásunkat nem árt eg / kat. az állásfoglalást és n iák, vagyis a döntéseket rövid magyarázattal kezde- személyi döntéseket kedve- nemcsak megtudhatja a tag­ni. hiszen a név — MSZMP zően fogadta. Azt v'szont ság. hanem ilyen módon ki­Tanácsi Szolgáltató és Kom- látni kell. hogy sokan csak fogásolhatja is. Korábban munális Vállalatok Bizottsá- akkor méltányolják igazán azt tapasztaltuk, hogy s don­ga — jelezzen bármiiven az ott megfogalmazott célo- téshozók eltávolodtak a tag­nagy szervezetet, városunk- kat. ha végre kézzelfogható sagtól. s'ebből fakadtak hi­bán sokak előtt ismeret'en. eredmények is jelentkeznek bás. csak papíron élő hatá­Nos. a ma már 17 fős. egy- akár gazdaságunk helyzeté- rozataink is. A célok ió ré­testületes pártbizottság az ben. akár életszínvonalunk szét ugyanis a tagság nem SZKV. az ingatlankezelő alakulásában vagy az intéz- érezte sajátjának. így a meg­vállalat, a városgazdálkodá- ményrendszer reformiában »valósítást sem szorgalmazta — kaptam a választ Kulcsár igazán. (Tóth Dezső) Pétertől. Márton Andrásné _ » deieeal4si lehetőst pedig így egészítette ki e A aeleealasl len«rfe* gondolatokat: fontosságát én is kiemelném. — A tanácskozást követő- de emellett — visszatérve az en legtöbb kérdést a szemé- országos értekezlet vissz­si vállalat, a vízművek és fürdők, a Csongrád Megyei Településtisztasági Vállalat, a Szervo, a Szelka. a fod­rász és Patyolat vállalat párttag dolgozóit iránvitia. mintegy 500 kommunista lyi változások háttere ügyé- hangjára még megemlí­mindennapi ügyeiben illeté­kes. De amikor arra kértein Kulcsár Pétert, a pártbizott­ság titkárát, segítsen össze­hozni egy beszélgetést ak­tuális politikai életünkről, sokkal inkább a sokszínű ..terület", mint a létszám tűnt fontosnak számomra. Hiszen az itt dolgozókkal nap mint nap kapcsolatba . , , . , , kerülünk a szolgáltatások tekezleteh tapasztalt nviltsa ben kaptam, s mint küldőt- tek két fogalmat: nyíltság és tet sokat faggattak a tevé- „ . . „ , .. . . ben nem mutatott részlelek- oszinteseg. Konkrétabban ről is. Ma inkább az foglal- így is mondhatom: városi koztatia az embereket, mi- szinten is nyitottabb politi­lyen konkrét munkával iá- van szükség. amelv rulhatnanak hozza saiat te- , ... rületükön a kibontakozás- csak az információs rend­hoz. Azt is tapasztalom, hoav szer javításával, a Donto­akár csak én. a párttag,ág sabb. gyorsabb táiékoztatár­nagy része is az országos ér- ^ érhető el. Az elmondot­szabályai szerint, de ¡¡vén­kor aligha kerül szóba, ho­gyan vélekednek hétköznapi gondjainkról, vagy olyan po­litikai eseményről, mint a párt országos, netán városi got és őszinteséget tartja u legfontosabbnak. — S azt a nyíltságot kell végigvinnünk saját terüle­tünkön is — kapcsolódott a beszélgetésbe Tóth Dezső. — értekezlete. Pedig a viták. Alapszervezeteinkben októ­beszélgetések itt is cpp berre tervezzük a vitákat, olyan élénken folynak -- mert bízunk abban, honv ak­mitsem törődve a meeszo- kor már a városi parté-rte­kott nyári politikai uborka- kezlet határozata is segü.sé­szezonnal —. mint mondjuk günkre lesz. E tanácskozást az egyetemeken, vagy a ooli- egyébként örömmel fogad­tika iránt érzékenyebbnek ták párttagjaink, mivel ál­tartott értelmiségi pártszer- talános nézet, hogv a helyi vezetekben. Erről gvöződ- célok városi szintű meehaiá­hettem meg az alatt a más- rozása nélkül nehéz helvzet­fél óra alatt, amíg Kulcsár be kerülnek az üzemi, intéz­Péter mellett Tóth Dezső, a ményi pártbizottságok saiát kommunális pártbizottság feladattervük kidolgozása­társadalmi titkára és Márton kor. Andrásné. a közlekedési vál- , — Ezt a véleményt Szeged lalat alapszervezeti titkára más pártszervezeteiben is volt beszélgető partnerem. A lejegyezhettem már. Mint kérdések pedig már megszo- ahogy a kérdést sem iit te­kottak — legalábbis azok- szem fel először: milyen nak. akik olvassák több he- konkrét döntéseket várnak te tartó, megúiulásról szóló az MSZMP szegedi fórumá­sorozatunkat. Első ezek kö- tói? zül: milyen visszhangot vál­tott ki az MSZMP orsiáau'i értekezlete, hogyan fogad­ták a párttagok az itt hozott döntéseket? — Párttagságunk naev többsége az országos tanács- .iáit választói kozás vitájában elhangzotta- hatják, netán — A személyi döntéseknek városunkban is nagy jelen­tősége van. Alapkövetel­mény. hogy a múlttal ellen­tétben olyan testületet vá­lasszunk meg. amelvnes tac­beszámoltai­visszahívhat­Szerkezetváltás előtt A mezőgazdasági termelés párizsihoz hasonló, vagy ol- A magyar mezőgazdaság szerkezetváltásának felada- csóbb töltelékárukat, kevés- termelésének 33 százalékát tairól rendez tanácskozást bé drága sajtokat, túrót és exportálja, s a kivitel szer­Pécsett augusztus 25—26-án más tejtermékeket. A sütő- kezetének változtatása az MTESZ Agrártudományi ipari termékeknél ugyancsak ugyancsak szerepel a tanács­Egyesülete és az Akadémia indokolt, hogy állandóan le- kozás napirendjén. Agrártudományok Osztálya hessen kapni egyebek között A pécsi tanácskozáson — jelentették be a szer- rozskenyeret, és félbarna ke- több mint 200 szakember vezők a hétfőn megtartott nyeret. A tanácskozás részt- vesz részt. Az előbbieken ki­sajtótájékoztatón. Soós Gá- vevői megvizsgálják annak a vül megvitatják a zöldség­bor, az Agrártudományi lehetőségét, hogy a zöldség- és gyümölcstermelés feldol­Egyesület elnöke elmondta: termelők miként juthatnak gozási és a csomagolási fef­a rendezvényen tudományos el közvetlenül a piacra, mert adatait. Szó lesz a borok mi­kutatók, minisztériumi, szö- jelenleg a viszonteladók fo- nöségvédelméről valamint a vetkezeti és vállalati szak- lyamatosan magasan tartják palackozási és a piackutatási emberek együtt vitatják meg az árakat. tennivalókról. (MTI) az élelmiszer-gazdaság leg­fontosabb kérdéseit. A ta­nácskozás célja az, hogy tu­dományos igényű, gyakorlati megalapozottságú helyzet­értékelést készítsenek, és az ágazati minisztérium szá­mára ajánlásokat dolgozza­nak ki a termelési és értéke­sítési tennivalókról. A sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy a hazai ag­rártermelés kétharmada to­vábbra is belső felhasználás­ra kerül. Már most is, de a közeli években méginkább szükség lesz arra, hogy szé­lesedjen az élelmiszer-ipari kínálat szerkezete. A terme­lést és a feldolgozást ahhoz kell igazítani, hogy a külön­böző jövedelmű lakossági ré­tegeket egyaránt elláthassák. Kiemelt feladat, hogy a kis jövedelműek részére a jelen­leginél több olcsó élelmiszert áUitsanak elő. Így például a Kiskerti növényvédelem A zöldségnövényeink közül most az őszi káposztafélék permetezése aktuális, a kü­lönböző hernyókártevök megjelenése miatt. Munkánk akkor eredményes, ha a ki­kelő bagolylepkelárvák ellen azonnal védekezünk. A na­gyobb lárvák berágnak a káposztafejekbe, erősen ront­va az áru piaci értékét, il­letve eltarthatóságát. El le­hatású, ezért a befurakodott hernyókat is jól irtja. Sokan panaszkodnak a szőlő egészségi állapota mi­att. A felrepedő, majd rot­hadó bogyókért elsősorban a lisztharmatgomba a „fele­lős". A betegség, amely eb­ben az évben szokatlanul erős mértékben jelentkezett — tönkreteszi a bőrszövetet, ezért a szőlőszem nem tud nük hosszabb védettséget tovább nőni. Az így kelet­biztosít a decis 2,5 EC, vagy a Chinetrin—25 EC (0,05 százalék), de használható a Fiiból—E (0,2 százalék), az Anthio—33 EC (0,25 száza­lék, vagy az Unifosz 50 EC (0,1 százalék) Az utóbbi gáz­kezett repedéseken a szür­kepenész könnyen behatol és pusztítja a fürtöt. Mindkét betegség ellen hatékony a Chinoin fundazol 50 WP vagy a Topsin M—70 WP (0,1 százalék) tak mellett, remélem, szóba körül majd az egyén, mint) párttag felelősségének kér­dése is. S itt a magatartás­ra, az erkölcsi tartásra gon­dolok elsősorban. (Márton Andrásné) — Mintát is, bátorítást is várok a szeged; pártértekez­let tói, mert úgy latom, ma minden párttagban feszül az aggodalom jövőnk iránt, csak az a kérdés, van-e elég' bátorságunk, a konkrét változások kezdeményezésé­hez. Egy felsőbb pártszerve­zet támogatása, talán ilnon. dánom sem kell, mónnyit segíthet az alapszervezetek­ben dolgozóknak. Várom azt is, hogy a tanácskozás a már említett nyíltság mel­lett megfelelő önkritikával is alapot teremt a kívánt változásokhoz. S hogy mi. Íven változáshoz? Példaként említenék egy régi igényt: nyitottabb várospolitikát várnak1 a szegediek; olyan kapcsolatot, amely kielégítő a város vezetői, de a város­ban dolgozók számára is. S persze néhány alapkérdés­ben is jó lenne többet tud­nunk. Emiitek egy konkrét példát: naponta halljuk, hogy a párt kivonul a gaz. daságból. Hogyan, milyen mértékig, s miként képzelik el azután a pártirányítás megvalósítását Tudom. ez nem szegedi megoldást igénylő kérdés, de a párt­tagságot élénkén foglalkoz­tatja itt, helyben is. S per­sze választ vár... (Kulcsár Péter) * A napilap terjedelme ar­ra kényszerit, hogy itt be­szegjem a beszélgetést. De annyit elárulhatok, hogy jegyzettömbömben még szá­mos nyitott kérdés sorako­zik politizáló, mozgalmi szervezet létrehozásáról, párt- és gazdasági vezető függőségi viszonyáról, a vi­ták vállalásának kötelessé, géröl, az alapszervezetek nagyobb önállóságáról, a kádermunka fontosságáról, a párttagok és pártonkivüliek együttműködéséről, a bírálat jogáról — hogy csak néhá­nyat említsek. De azt hi­szem, a rövid címszavak is igazolják a bevezetőben le­írtakat: ma Szegeden a párt­tagság nem sokat törődik a megszokott politikai uborka­szezonnal. Bátyi Z*Itáa

Next

/
Thumbnails
Contents