Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 196. szám 1988. augusztus 17., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Éjjel-nappal öntözik a kukoricát Jó termést várnak Augusztus derekán tovább tart a szárazság; a mezőgazdasági nagyüzemek legújabb határszemléi szerint a növényállomány alaposan megsínyli a tartás kánikulát és a meleg, szárító hatású széljárást. Nemcsak a kapásnövények, hanem az öntözés nélkül termesztett kertészeti növények is kisebb terméssel kecsegtetnek, mint amivel a 4—6 héttel ezelőtti agronómusi vizsgálatok biztattak. A napról napra romló kilátások közepette mégis mutatkozik egy kedvező eredmény: úgy túnik, hogy — a teljesen még le nem zárt adatgyűjtések szerint — az idén rekordmennyiségű kalászos gabona termett. Ez némileg ellensúlyozza, hogy a kukorica terméskilátásai csökkenőben vannak, mert ez a gabona, figyelembe véve a jelenlegi növényállományt, valószínűleg már nem lesz képes a tervezett hozam elérésére. A MÉM-ben arra számítanak, hogy a kukorica — amely az emlékezetes 1983. évi aszályos időjárás idején 55 ezer hektáron nem hozott szemestermést, s akkor emiatt a gazdaságok az elsárgultt növényeket silóként etették fel az állatokkal — az idén, egy semmivel sem kisebb nyári szárazság nyomán, 15—40 ezer hektáron már nem érhet be. Ezeken a részeken sokfelé meg is kezdték a silózást, és ha nem jön egy kiadósabb csapadék, újabb nagy területeken kell majd idő előtt indítani a betakarító gépeket. A termés azonban várhatóan meghaladja majd az 1983. évit. A napraforgó is sokfelé elszáradt már, alig van jobb helyzetben, mint 1983 nyarán volt. Az akkori vagy annál valamivel nagyobb termést várják az agronómusok. Alaposan próbára teszi a szárazság a cukorrépát, amelynek levelei sokfelé leszárazdtak és így az asszimilációs folyamat egyelőre megszakadt. Egy nagyobb eső felüdítheti a répát, de a gumó továbbéléséhez a répának újabb leveleket kell növesztenie, ám ez az utólagos kihajtás sajnos a gyökér cukortartalmát apasztja, s így mindenképpen kieséssel jár. Az aratást közvetlenül megelőző időszakban kalászos gabonából 5300 kilogrammos hektáronkénti terméssel számoltak. Azonban valószínűleg kedvezőbb lesz a végeredmény, a jelenlegi számítások szerint 5440 kg. Amennyiben az utolsónak beérkező elemzések is ezt igazolják, ez lenne a magyar mezőgazdaság történetének eddigi legjobb kalászos hozama. Az ország legdélibb, s ugyanakkor az aszálynak különösen kitett vidékén, Baranya megyében egy reményteljes vállalkozást döntött romba az aszály: megakadályozta, hogy elérjék a tervezett egymillió tonna gabonatermést. Országosan ebben a megyében a legmagasabb a gabonanövények aránya: a termőterület csaknem háromnegyed réiszét foglalja el a búza, az árpa és a kukorica. A baranyai gazdaságok becsvágyó célkitűzése az volt, hogy legalább egymillió tonna terményt takarítanak be az idén. 1984-ben már sikerült megvalósítaniuk ezt a tervet, s az idén is eredményes volt az első „forduló": a nyári betakarítás. A fő kalászosnövényekből ugyanis rekordtermést arattak a kombájnok: búzából 6 tonna és árpából 5 tonna feletti hektáronkénti hozamot. A tervezett egymillió tonnából mintegy 375 ezer tonna gabona tehát már összejött. A megye mezőgazdasági üzemei 85 ezer hektáron vetettek kukoricát, s arra számítottak, hogy 7,5 tonnás vagy annál is jobb termést takaríthatnak be ősszel. Ez adta volna a vállalkozás teljesítéséhez szükséges további 630—640 ezer tonna szemes terményt. Július elején mindez még reális terv volt, azóta azonban keresztülhúzta az aszály Most már az is bizonvos, hogy a kiemelkedő kalászoshozamok ellenére nem zár jó évet a megye agrárágazata. Sőt: mivel szá mos helyen jövedelemmeghatározó növény a kukorica, félő, hogy több üzem veszteséggel zárja az idei évet. Csongrád megyében, ahol már két hónapja nem hullott számottevő csapadék, ugyancsak kritikus helyzetben vannak a kapásnövények, köztük a kukorica. Elsősorban a sekély termőrétegű homokterületeken rendkívüli nagy a terméskiesés. A rossz vízgazdálkodású területeken valósággal megsült, kiégett a növényzet. A gazdaságok, hogy mentsék, ami menthető — például Rúzsa, Mórahalom, Ásotthalom, Kistelek, Csengéié körzetében a kukoricaültetvényekre már korábban „kicsapták" a jószágokat, a szarvasmarhákat legelni. Csongrádban egyébként már ez az egymás utáni ötödik esztendő, ami rendkívüli aszályos volt. A nagyüzemi gazdaságok ezért intenzív öntözési programot valósítanak meg, s ennek keretében, ahol csak lehet, mesterségesen pótolják a hiányzó esőt. Az összes nagyüzemi kukoricaterület mintegy negyed részén — együttesen csaknem 10 000 hektáron — éjjel-nappal öntözik a kukoricát és e táblákról a rekkenő hőség ellenére jó termést várnak. Zalaegerszeg határában kedden, a kora reggeli órákban 6,5 milliméter eső áztatta a szomjazó földeket, a megye többi részén viszont ezúttal is elmaradt a várva várt esó: ott tovább sínylődik a 30 000 hektárnyi kukorica. A szomszédos Somogyban sokkal súlyosabb a helyzet: rosszabb a kukoricák állapota is, és ugyanakkor lényegesen nagyobb területen — mintegy 70 000 hektáron — termelik. Ennek egynegyedét Belső-Somogy homokos, rossz vízháztartású talajaiba vetették, s a szakemberek szerint ott már vízözön sem segít rajta. Meg is kezdték a lesilózását. Sajnos, miként Baranyában is tapasztalják, a siló is csökkent értékű, mert hiszen alig van rajta kifejlett cső. A másodvetésű silókukoricák többsége pedig már silózásra sem érdemes. A megye más vidékein, ahol jobb a talaj víztároló képessége, még sokat segíthetne egy tartós esőzés. A hozamuk azonban ezeknek is legalább 10 százalékkal alacsonyabb lesz a vártnál. Hogy mennyit jelentene gazdaságainknak egy kiadós esőfront, azt jól példázza, hogy Bács-Kiskun megyében az elmúlt hét péntekén még 1,6 milliárd forintra becsülték az aszálykár eddigi értékét, hétfőn viszont már 2 milliárd forintnál is többre. Ennek nagyobb része az e vidéken több mint 100 ezer hektáron termesztett kukorica aszálykárából származik. A már várható hektáronkénti hozamkiesést átlagosan 1,4 tonnára becsülik. Ahol arra lehetőség van, például a Duna mentén, éjjel-nappal dolgoznak az öntözőberendezések. Az öntözhető terület azonban mindössze 17 ezer hektár. Az ország egyik legfontosabb kukoricatermő területének számító Békés megyében, ahol az idén 112 000 hektáron vetettek tengerit, szerencsére valamivel kedvezőbb a helyzet. Még általában csak a táblák szélein tett kárt az aszály a kukoricában, a táblák belsejében viszont még nincs kritikus helyzetben a növény. Silóba is mindössze csak körülbelül ezer hektárnyit hordtak. Hasonlóképpen Hajdú-Bihar megye 100 000 hektár kukoricavetéséből is ezer hektárnyi került silóba. Stadinger István Ausztráliába látogat Stadinger István, az Országgyűlés elnöke az ausztrál parlament elnökének meghívására kedden Ausztráliába utazott, hogy részt vegyen a parlament új épületének ünnepélyes átadásán. Az eseményen u világ számos országánaK törvényhozó testülete képviselteti magát. Elutaztak a magyar ENSZ-katonák Kedden a délelőtti órákban elutazott Budapestről az a 15 magyar katonatisztből álló egység, amely a világszervezet felkérésének megfelelően hazánkat képviseli az iraki—iráni tűzszüneti egyezményt megfigyelő ENSZ-katonai csoportban. A Ferihegyi repülőtéren a magyar katonai kontingens tagjaitól családtagjaik és hozzátartozóik, valamint a Honvédelmi Minisztérium képviselői vettek búcsút. A Malév különjáratával elutazott magyar tisztek az Iraki Köztársaság fővárosába, Bagdadba érkezésük után megkezdik szolgálatukat az ENSZ megfigyelő csoportjában. A tervek szerint előbb rövid felkészítésen vesznek részt a többi nemzet ENSZkatonáival, majd augusztus 20-án, a fegyvernyugvás első napján, az iraki—iráni határ közvetlen közelében, iraki oldalon kezdik meg ellenőrző, megfigyelő feladataik teljesítését. Az alkotmány felülvizsgálása A legfelsőbb államhatalmi szervekre vonatkozó szabályozás és az alkotmányosság továbbfejlesztésének kérdéseivel foglalkozó munkabizottság feladatairól Kilényi Géza profeszszor, az MTA Államtudományi Kutatások Programirodája és e munkabizottság vezetője az MTI munkatársának elmondta: feladatuk a többi között az Országgyűléssel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsával. illetve az alkotmánybíráskodással kapcsolatos alkotmányi elvek, majd a későbbiekben az alkotmány ezekre vonatkozó szövegének kidolgozása. Állást kell foglalniuk abban, hogy egy- vagy kétAz alkotmányi szabályozás elveinek kialakításával, illetve az alkotmány szövegtervezetének kidolgozásával munkabizottságok foglalkoznak. A bizottságokban jogtudósok, állami és társadalmi szervek képviselői vesznek részt. kamarás legyen-e a magyar Országgyűlés. összetételében ugyanis jelenleg a területi érdek érvényesül. Egyes jogtudósok véleménye szerint létre kelj hozni a második kamarát, amely intézményesen megjeleníti a Uj kozmetikai termékek az Universalból A szegedi Universal Ipari Szövetkezetnél nemrég új kozmetikai termékek gyártását kezdték meg. Az új kozmetikumok a jelenlegi igényeknek megfelelően proteint is tartalmaznak. A Sandra termékcsalád mellett a szövetkezet dolgozói gondoltak a férfiakra is. A most megjelenő testbalzsam, desodor, after shave és a hajsampon Alex néven kerül hamarosan az üzletekbe, illetve a vásárlók kezébe. Schmidt Andrea {elvételei különböző társadalmi rétegek érdekeit. A jogtudomány más képviselői viszont úgy vélik, hogy egykamarás rendszeren belül is meg lehet teremteni az érdekek intézményes képviseletét. A bizottság megvizsgálja azt is, hogy megmaradjon-e a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, amelynek jogköre ez év január l-jétől — a jogalkotásról szóló törvény kapcsán elfogadott alkotmánymódosítás eredményeként — jelentós mértékben szűkült. A tudományos kutatók jelentős része szükségtelennek véli, hogy konszolidált viszonyok közt az Elnöki Tanács helyettesíthesse az Országgyűlést Az a véleményük, hogy az Országgyűlés maga gyakorolja jogosítványát. Némelyek az egyszemélyi államfő; nevezetesen a köztársasági elnök funkciójának létrehozása mellett voksolnak. Erre vonatkozóan több elképzelést fogalmaztak meg.. Az alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás elveinek kialakítása is e bizojttság feladata. Országunkban soha nem volt alkotmánybíróság, ezért a nemzetközi tapasztalatokat, s a magyar sajátosságokat figyelembe véve kell kialakítani az alkotmánybíráskodás szervezeti formáit. Az alkotmányi szabályozás koncepciójának, majd ezt követően az alkotmány szövegének kidolgozása közben alkotmányjogi jelentőségű törvényeket is kell alkotni. Az idén az Országgyűlés elé kerülő törvények közül a gyülekezési és az egyesülési jogról szólók az alkotmányos alapjog realizálását szolgálják. Tulajdonképpen egyszerre folyik a leendő alkotmány előkészítése, és a hatályos alkotmány alapján olyan jelentős törvényjavaslatoknak a kimunkálása, amelyeknek összhangban kell lenniük a leendő alkotmány koncepciójával. Ez nagy valószínűséggel így lesz a hátralevő néhány évben. Tudniillik a következő évekiben kerül megalkotásra a nemzetiségek jogairól, valamint a lelkiismereti szabadságról szóló törvény, amely szintén alkotmányjogi szempontból kiemelkedó fontosságú k 1