Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-16 / 195. szám

^ VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! ^ DEL M AGYAROR SZAG 78. évfolyam, 195. szám 1988. augusztus 16., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint À gazdaságpolitikai irányváltás óta Főbb népgazdasági folyamatok Az egyes szakaszok főbb jellemzői a következők: az 1979—1981 közötti időszakban az 1978 novemberi MSZMP KB „pályamódosító" határozata nyomán megkezdődött a külgazdasági egyensúly javítása. A dollárelszámolású adósságállomány öt év óta tartó gyors növekedése megállt. A nagymértékű javulásban azonban meghatározó szerepe volt az előző évek során felhalmozódott tartalékoknak, ezek kimerülése után a javulás lelassult. Az export tervezett gyors növelése csak 1979-ben valósult meg, a következő két évben a növekedés fékeződött. Az egyensúlyjavítás alapvető eszköze az importkorlátozás yolt. Ez 1981-ben, a középtávú tervidőszak első évében enyhült, ami azonnal a behozatal növekedését eredményezte. A Központi Statisztikai Hivatalban elkészült az a jelentés, amely a gazdaságpolitikai irányváltás éve — 1979 — óta eltelt időszak főbb népgazdasági folyamatait elemzi. Az elmúlt kilenc évet & gazdaságpolitikai törekvések, ezek eszközrendszere, és az elért eredmények alapján három szakaszra — az 1979—81, az 1982—84, valamint az 1985—87 közötti időszakokra bontották. A fő figyelmet az 1985—1987 között lezajlott folyamatokra, és ezen belül is kiemelten az 1987-es évre irányították. Eltért a tervezettől 25 százalékkal növekedett, de ennek kétharmad része az árak emelkedéséből származott. A felhasznált anyagok áremelkedése megegyezett a kibocsátás árindexével, vagyis a többletköltséget a termelők teljes egészében tovább hárították áraikban, s ez még a bérek és a tiszta jövedelem jelentős növelését is lehetővé tette. Az 1985—87 közötti időszak legfőbb jellemzője, hogy a gazdaságban nem következett be az a pozitív fordulat, amivel az MSZMP XIII. kongresszusa, illetve ennek nyomán a VII. ötéves terv számolt. A termékkibocsátás jóval kisebb mértékben növekedett, mint a felhasználás. Konvertibilis adósságállományunk több mint kétszeresére nőtt, áruzése vált, s ennek érdeké- forgalmunk egyenlege ismét ben tovább folytatódott a passzívvá vált. Exportunk restrikció. A megtett intéz- a három év során mindössze kedések a külső egyensúly 5 százalékkal bővült, míg javulásában látványos ered- importunk növekedése megEbben az időszakban az menyeket hoztak. 1983— közelitette a 20 százalékot, éves tervek viszonylag di- 1984-ben olyan mértékű konnamikusabb, összességében vertibilis elszámolású kül10 százalékos gazdasági nö- kereskedelmi aktívumot si- NegatlV vekedést irányoztak elő, ab- került elérni, ami az áruforban a reményben, hogy a galmon kívüli fizetések po- ««'emeimenjreK nagyobb fejlődés megteremti ziUv egyenlegével együtt ^ , időszakon az egyensulyjay.tas orrasat. etógendő volt a korabban bekövetkezett es így a belföldi felhaszna- felvett hitelek allandoan eazdasáe ¿lónkiiiése a lásnak' csak kismértékű emelkedő kamatterheinek termek ^vevisszafogására lesz szükség, fedezésére, valamint az adós- g-g Három "ev alatt azonban a sagallomany szereny merte- voit A djnamikus növekegazdasági növekedés tényle- kű csökkentésére is. Az dés azonban több negatív négy" százalékot A nTvtke- egyensúlyjavulás azonban a kovetkezHtónnyel jártat désen belül a konvertibilis struktúra átalakulása, a ha- ¿^ezte™ export bővülése kétszer tékonyság növekedése he- többlete folyóáron 135 miiolyan gyors volt, mint a Iyett ismét elsősorban az liárd forint volt. Ennek kétrubelelszwnolásue <24 illet- import lf)82 M je,entős harmad részét -90 müliárd felhasználás ís eUért a ter- csökkentéséből és 1983-84. forintot ~ elvitte a fogyaszieinasznaias 13 eiierc a xer ....... .. tas növekménye. További 36 vezettol, 1 szazalekos no- evi szinten tartasabol ado- milIiárd forintot kötött le vekedés helyett 3 százalékos dott> az export növekedésé- a felhalmozási többlet, mindcsokkenés következett be. nek üteme _ a támogatások össze 9 milliárd forint jutott kor m«fg elég ^elentósen 6 'okozása ellenére - az 1980 * .belföldi források növekKOT meg eieg jelentősen, b ményéből az egyensúly jaszázalekkal növekedett - -81-es évekhez kepest alig vítására Ez az összeg ,én;e. rillluíf." változott. Az import mér- geSen kisebb, mint amennyiséklése az energiahordozó- re a külföldi adósságterhek kon kívül leginkább a gé- fedezéséhez szükség lett volna. árrobbanás okozta recesszió miatt a fejlett tőkés orszá gok döntő többségében csök kent a személyes fogyasztás, pek és berendezések behoMagyarországon az egyen- zatalát érintette. A váltosúlyjavítás fontos eszköze a u összetételű konvertifelhalmozas csökkentese volt, ez három év alatt 21 száza- bll>s exP°rt eroltetese, a lékkai esett vissza. Felhal- korszerű technika importjámozási hányadunk 1981-ben nak visszafogása elmélyíazonban még így is maga- tette a gazdasá8 strukturális tapasztalatok hiánya miatt sabb volt, mint a fejlett tó- feszültségeit. ^MKSf . jSelmek kés országokban, viszont az Ebben az időszakban az szabályozásában az elvárt európai KGST-tagországok éves tervek mind a gazda- szerepet betölteni.. . , , , , ságnövekedésben, mind a kozott mar a legalacsonyabb belföldi felhasználásban ala- A vallalati eredmények lett. csonyabb ütemet irányoztak 1987-ben — pénzintézetek A gazdaság pénzügyi hely- el°> a tényleges ütemek en- nélkül — 18,9 százalékkal A kereskedelmi bankok megalakulásával nagyobb teret kaptak a gazdaságirányításban a pénzügyi elemek. A kezdeti nehézségek, a megfelelő ismeretek és zetére az 1980. évi árreform nél valamivel nagyobbak nőttek a magas bérkiáramlás ellenére is. nyomta rá bélyegét. A vál- lette { , A növekedesben a lalatok jövedelmét alapvető- rubelelszámolású export sze- A vállalatok jövedelemen az áremelkedésekből rePe megnőtt, összessegeben növekményének több mint származó inflációs árnyere- meghaladta a nem rubelei- 79 6zazaiéka 1987-ben is ség határozta meg, a kül- számolású export növeke- áremelkedésből származott, gazdasági egyensúly stabili- dési ütemét is. A belföldi ebben az évben a vállalati zálása ugyanakkor szigo- felhasználáson belül a fel- jövedelmek 65,3 százalékát rú vásárlóerő-szabályozást halmozás ujabb 13 száza- Vonta el az állami költségköveteit meg Ezért kellett 'ekkal alacsonyabb, míg a vetés az 1986. évi 61,3 száállandóan változtatni a sza- fogyasztás 3 százalékkal zaiékkal szemben. (MTI) magasabb lett, s így a termelésből fogyasztásra kerü Pál Lénárd fogadta Roald Szaggyejevet A Központi Fizikai Kutató Intézet főigazgatóiának. Szabó Ferenc akadémikusnak meghívására augusztus 9—15-e között hazánkba látogatott Roald Szaggyejev akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének igazgatója. Szaggyejev akadémikust fogadta Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, és Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, az Interkozmasz Tanács elnöke. A megbeszéléseken megvitatták az űrkutatás jelenlegi és távlati feladataival kapcsolatos együttműködést. Véleményt cseréltek továbbá a tudomány szerepéről mai világunkban, és a peresztrojka tudományos életet érintő ¡kérdéseiről. Grósz Károly találkozott Josef Stockkal Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn az Országházban fogadta Josef Stockot, az alsó-szászországi tartományi parlament kereszténydemokrata (CDU) frakciójának vezetőjét. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Hans Alfréd Steger, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Az alsó-szászországi tartományi parlament kereszténydemokrata (CDU) frakciójának hazánkban tartózkodó küldöttségét hétfőn for gadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter is. A kötetlen légkörű találkozón a magyar ' gazdaság helyzetére és a kormányzati elképzelésekre vonatkozó kérdések megbeszélésén túl a tartomány és hazánk közötti kapcsolatok fejlesztésének konkrét feltételeivel,' módszereivel foglalkoztak. Egyetértettek abban, hogy adottak a feltételek a kereskedelmi forgalom és az együttműködés felzárkóztatására a Magyarországgal szorosabb kapcsolatban álló NSZK-tartományok szintjére. Ennek fő eszköze a minél szélesebb, közvetlen vállalati kapcsolatok létrehozása, fejlesztése, amit a kormányszervek saját eszközeikkel és lehetőségeik kihasználásával támogatnak. * Josef Stock a délutáni órákban sajtóértekezleten találkozott az újságírókkal az Átrium Hyatt' Szállóban. Elöljáróban leszögezte: Magyarország és Alsó-Szászország kapcsolatait úgy kell fejleszteni, hogy az segítse kereskedelmük kiegyensúlyozottabbá tételét. Á fogyás fél éve ztósi Kedvezőtlen tendenciák Az életszínvonal csökkenése, az áremelkedések megváltoztatták a korábbi évek fogyasztói magatartását. Magyarul: (kevesebbet vásárolunk, jobban meggondoljuk, hogy mire adjuk ki a pénzt. A forgalom viszszaesése az év első felében kedvezőtlen helyzetet teremtett a megye fogyasztási szövetkezeteinek gazdálkodásában is. Nem volt könnyű az idei esztendő indítása -sem, hiszen az új adórendszer, a szabályozóváltozások, a többféle értelmezés, a nyomtatványok hiánya, a joghézagok bizonytalan helyzetet teremtettek sokszor a szövetkezetek gazdálkodásában. Legérzékenyebben az áfészek érezték a megváltozott helyzetet. A bolti kiskereskedelmi forgalom ugyanis jelentősen csökkent. S ha az árbevétel némileg emelkedett is, az elsősorban az áremeléseknek, és nem a bővülő forgalomnak tudható be. Legkevésbé az élelmiszerek forgalma csökkent. Szerencsére alapvető élelmiszerekből kiegyensúlyozott kínálatot tudtak biztosítani a „falusi" üzletek. Legfeljebb margarinból, étolajból, rizsből, fűszerekből volt olykor-olykor hiány. A lakosság egyre inkább az olcsóbb húskészítményeket keresné, ezekből a cikkekből azonban nem mindig sikerült bőséges választékot biztosítani. Leginkább a ruházati cikkek forgalma esett vissza, s így nem is csoda, hegy az előző évinél itt színvonalasabbnak tűnt a kínálat. Elsősorban a jelentősen megdrágult gyerbályozókat, ami csak részleges eredményeket hozott, viszont számos kedvezőtlen 16 hányad is csökkent. A felhalmozáson belül ezekben következménnyel járt. Folytatódott a restrikció Az 1982—1984-es időszakban a gazdaságirányítás központi kérdésévé az ország az években az importkorlátozás függvényeként elsősorban a készletfelhalmozás esett vissza! Felhalmozási hányadunk a fejlett tőkés országok átlagos szintjére csökkent. Az anyagi ágazatokban fizetőképességének megőr- gazdálkodók árukibocsátása Törley pezsgő az USA-ba A Hungarovin Borgazda- szőlő megállapodás alapián. sági Kombinát Törley gvárá- évente 500 ezer oalack bői hamarosan útnak indít- Pierre Corbeau elnevezésű, .iák az első pezsgőszállit- speciális érlelésű. szárazmányt az Egyesült Államok- pezsgőt küldenek az Egyesült ba. A New York-j Vintners Államokba, a Monimpex céggel kötött, három évre közreműködésével mekruhák iránti igény esett vissza drasztikusan. Az év elején több fogyasztási cikkből is — mosógép háztartási gépek, hűtőláda — volt jelentős hiány. A bútorok iránt viszont érezhetően csökkent a kereslet az idén. Nem kedvezőbb a helyzet a vendéglátó helyeken sem. Sőt... Hosszú évek óta először fordult elő, hogy 22 százalékkal csökkent az előfizetéses étkezés iránti igény, ami a 33 százalékot is meghaladó áremelés következménye. Az év elején még úgy tűnt, hogy jelentősen csökkenni fog a szerződéses vendéglátó helyek száma. Nos, nem így lett, hiszen mindössze tizenegyen adták vissza az üzletet, s így jelenleg 192 egység üzemel Csongrád megyében. A felvásárlásban is komoly gondok jelentkeztek. A túltermelés következtében rendkívül nyomott árak alakultaik ki a piacon, s félő, hogy előbb-utóbb komoly értékesítési gondok lesznek. Sajnos, a túltermelés miatti dömpingárból a fogyasztók vajmi keveset éreznek... Megtorpant az áfészek ipari, építőipari és szállítási tevékenysége az első félévben. Az innen származó árbevétel közel 16 százalékkal csökkent. A kedvezőtlen körülmények ellenére is, az áfészek gazdálkodási eredménye megközelíti a tervezettet. Az első félévet 4 milliárd forintos árbevétellel zárták a fogyasztási szövetkezetek. A szabályozóváltozások miatt kevesebb lett a befizetési kötelezettség, s így az idén az áfészek közel 56 millió forinttal rendelkezhetnek majd a tavalyi 42 millióval szemben. Ennek ellenére is rchnlott a fogyasztási szövetkezetek pénzügyi helyzete, amiben a kamatok drasztikus emelése, a pénzpiac beszűkülése játszott döntő szerepet. Félő, hogy a 17-20 százalékos kamatnagyság a jelenlegi árréskondíciók mellett előbb-utóbb az áruellátást is akadályozni fogja. A takarékszövetkezetek is tapasztalják a lakossági pénzforgalomban végbemenő kedvezőtlen változást. Mérséklődött a betétnövekedés, ugyanakkor a megemelt kamatok ellenére is, egyre többen állnak sorban kölcsönért. A megye ,,falusi bankjainak" betétállománya június végén 2 milliárd 573 millió forint volt, de a növekedés lelassult, mert a június 1-jei kamatemelés negatívan érintette a pénzforgalmat. Az árindexek azonban még mindig felette vannak a tartós betétkamatoknak, így az állampolgárok takarékoskodás helyett más módon igyekeznek pénzük reálértékét megőrizni. A hiteligény viszont lényegesen megnőtt: az első félévben több mint 200 millió forintot kölcsönöztek a . .takarékszövetkezetek. Lényeges csökkenés csak az áruvásárlási és szolgáltatási kölcsönöknél • mutatkozott. Ezt elsősorban az áruhiány és a ikölcsönre vásárolható cikkek körének szűkítése eredményezte. Lényegesen csökkent a takarókszövetkezetek utaztatásból származó bevétele is. Csak feleannyian vállalkoztak eddig kül- és belföldi utakra, mint tavaly ilyenkor. A lakásszövetkezeteknél elsősorban a szervezeti átalakulás okozott gondokat az első félévben. Tavaly a Mészöv tagjaként működő 38 lakásszövetkezet (közül 3 kilépett, majd utóbb 9 szövetkezet jelentette be kilépési szándékát, amelyet a közgyűlés el is fogadott. Így most 23 lakás és 2 garázsszövetkezet tartozik a szövetséghez. Problémákat okozott az év elején bevezetett általános forgalmi adó is, amely költségnövekedést okozott, de kihatással volt a gazdálkodásra a bérbruttósítás is. Sok helyen kénytelenek voltak a tagok üzemeltetési hozzájárulását megemelni, R. G.