Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-13 / 193. szám

Gyarapodó Ópusztaszer Húsz évvel ezelőtt még csak a környékbeli parasztemberek, egykori cselédek emlékeiben élt Pusztaszer legendája; megszállott régészek álmaiban talán fölsejlctt a föld mélyének titka; tudós történészek bízhatnak a „szeri főnixben". Akkortájt sokan nem is sejtették, hogy a Sövényháza nevü település államiságunk egyik fontos emlékhelye. Történetében a megújulást elindító dátum 1970, amikoris Erdei Ferencnek. a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkárának kezdeményezésére megalalkult a Pusztaszeri Emlékbizottság, melynek első ülésén határoztak a település nevének megváltoztatásáról (1974-ben keresztelték Ópusztaszerre az egykori Szer helyén álló községet); elindult a tervezőmunka, kezdett kibontakozni a Nemzeti Történeti .Emlékpark múzeumi, illetve pihenő és kirándulófunkciója; megtörtént a működés feltételeinek biztosítása. Az első évek nem a látványos munkálatok jegyében teltek, hiszen még tíz évvel ezelőtt is „csak" a monostorrom kőhalmai, az Árpád-emlékmű millenniumi üzenete és a háborítatlan természeti környezet várta az arra járókat vagy inkább arra tévedóket. Az elmúlt tíz év viszont látványos eredményeket hozott, ha nem is a várt ütemben és a tervezett költségek között folyik a munka. Nem lehet véletlen, hogy az 55 hektáros emlékparknak évente — holott idényjelleggel működik — 200 ezer látogatója van. Az érdeklődök hasznos történelmi, néprajzi, ipartörténeti ismereteket szerezhetnek, művészi élményben lehet részük, a ritka alföldi természeti környezet pedig a pihenésre, a kirándulásra kínál szép-terepet. Az emlékpark évről évre gazdagodik, bővül. Fontos építkezések folynak, a környező települések, városok, üzemek, vállalatok, kollektívák felajánlásai nyomán gyarapodik a népi épületegyüttes, bővül a bemutatásra váró anyag. A Móra Ferenc Múzeum munkatársai pedig változatos programokat kínálnak felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt. Az ópusztaszeri emlékpark egyéni jellegű skanzen az országban. Főleg skandináv minták nyomán élő együttes teljesedik ki, ahol a házakban a korabeli élet eseményei zajlanak, az udvarokon megterem a zöldség, a kertben a szóló, az ólakban disznó röfög, tyúk kaparász, a postahivatalból telefonálni lehet és feladni a képeslapokat, a régi községházán pedig ki lehet mondani a boldogító Igen!-t. Amióta megindult a munka Opusztaszeren, a legnagyobb évi esemény az augusztus 20-i monstre program előtt amolyan leltárfélét készítünk, bemutatva az újdonságokat, beszámolva a legfrissebb hírekről, történésekről. Ezt tesszük most is. A monostor mellett feltárás alatt lévő honfoglalás keri falu egyes házait jélzésszerü falakkal rajzolják ki, hogy a látogatók könnyebben felidézhessék fantáziájukkal: miként is élhettek itt elődeink. A hatalmas, jurtaszerű múzeumi épület körül tereprendezés folyik, belül pedig a gépészeti szerelések befejező szakasza és a belsőépítészeti feladatok rajtja érhető tetten. A pompás épület befejezéséhez szükséges pénzt a Csongrád Megyei Tanács kötvények kibocsátásával szeretné előteremteni. Az OTP Csongrád Megyei Igazgatósága a közeljövőben kezdi el a 40 milliós lakossági és közületi kötvények értékesítését egészen az év végéig 5, 10, és 50 ezer forintos címletekben. A Feszty Árpád nevével fémjelzett A magyarok bejövetele című panorámakép restaurációs munkálatai szakmai viták miatt késlekednek, pályázat dönti majd el a felhelyezés technológiai megvalósítását, s azt követően a helyszínen, a látogatók előtt dolgoznak majd a festő-restaurátorok. A népi épületegyüttes folyamatosan bővül. Elkészült a tömörkényi községháza és postahivatal melléképülete, mely egykoron szolgálati lakásként és fogdaként funkcionált. Gyarapodik a kis tó környezete is. Már áll a Ponty névre keresztelt bögóshajó. A környék a tiszai fafeldolgozás emlékhelye lesz egy hajókészító műhellyel és egyéb létesítményekkel együtt. S teljes szépségében látható a gyermekfoglalkoztatóként is használatos ékszerdoboz-erdészház. Még az idei szezonban elkészül a szentes-dónáti Csúcs-féle szélmalom áttelepítése. majd a szeged-alóvárosi paprikatermesztő házzal elnyeri végleges formáját az ópusztaszeri népi épületegyüttes. S akkor teljes lesz a kép: a táj jellegzetes parasztportái, halász-, erdész-, paprika- és hagymatermesztó házai, községházája, tanyai iskolája, olvasóköre, postahivatala, szatócsboltja, iparosmúhelyei. tűzoltószertára. szélmalma, kisvasútja felelevenítik nagyanyáink korának alföldi világát — okulásként és emlékeztetőül. Mint már említettem, évente immár 200 ezer látogatója van az emlékparknak. Sok a kirándulócsoport, iskolai közösség, de a családi látogatások száma is növekszik. Az emlékpark fenntartóira ez feladatokat ró. Szeretnék, ha a látogatók egyre kulturáltabb környezetben töltenék el idejüket. Már a gyerekek birtokba vehetik a historizáló faragott játszóteret. az ásotthalmi alkotótábor ajándékát, működik a kemping, mely minden fontos szolgáltatást kínál a sátorveréstói a lakókocsis kempingezésig, hideg-meleg vizet, fózési lehetőséget, nyilvános telefont. A Csomiterv építésze által tervezett étterem befejező munkálatai folynak, a tornácos, hangulatos zárt étterem helyiségein kívül ott a fedett csűr, s így egyszerre összesen mintegy 400 vendéget tudnak kiszolgálni. Végezetül nem hallgatható el, hogy egyes vendégek nem képesek uralkodni magukon. Törnek-zúznak. a nehezen öszszegyűjtött berendezési tárgyakat ellopják, megbontják a nádtetős házak fedelét, tönkreteszik a virágágyásokat, szeméttelepnek nézik a parkokat. Figyeljünk közösen rájuk, figyelmeztessük óket — hiszen mindaz, ami Ópusztaszeren ma látható, értünk van. T. L. R

udnay Gyula 1929-ben festett, A pusztaszeri országgyűlés című képe díszíti a Kossuth Könyvkiadó Ópusztaszer című kötetét. • Először azt gondoltam, ez a borító egy új szellemű megközelítést, valami eredeti hozzáállást tükröz. Merthogy Ópusztaszer ügyében éppen változásban vagyunk. Úgy is mondhatnám, háromnegyed úton. S olyan szakaszban, amikor üt kell gondolni a korábbi terveket, új módszereket szükséges feltárni és alkalmazni, hogy 1995-re, honfoglalásunk 1100. évfordulójára, a felszabadulás és földosztás fél évszázados jubileumára teljes pompájában álljon az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, múzeumi kínálatával és idegenforgalmi szolgáltatásaival. A kötet létrehozói és a támogatók mégis úgy döntöttek, a meglevő, többször publikált eredményeket is érdemes kötetté formálni. Az előszó írására megnyert Berecz János így fogalmazta meg — áttételesen — a könyv feladatát: „A jelen kötet szerzői és összeállítói azt a célt tűzték maguk elé, hogy a történettudomány eredményeit hasznosítva mutassák be az Ópusztaszerhez kötődő honfoglalás-legenda valóságmagvát; abból mindazt, ami mostani tudásunk szerint kétségtelen ténynek vehető. Ezt a gondolatot szem előtt tartva rajzolják meg részletesen a szerzők a hely históriáját, foglalkoznak Pusztaszer millenniumi időszakának tárgyilagos bemutatásával is. Külön tanulmány méltatja a második honfoglalás, a földosztás eseményét. Képet kap az olvasó arról, hogyan született és alakult napjainkig a Pusztaszerhez kötődő ünnepségek, megemlékezések hagyománya. Bemutatja a kötet a Nemzeti Történeti Emlékpark legfőbb látnivalóit, így a középkori apátság ásatásait, maradványait, továbbá a Eeszty-körképet és szabadtéri néprajzi gyűjteményt. Megismerteti az olvasóval a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet természeti értékeit s azok védelmét. " A szerzők pedig a témák legavatottabb ismerői. Nem csak mint jeles kutatók, de mint az ópusztaszeri emlékhely tevékeny részesei is: Trogmayer Ottó, Zombori István, Szűcs Árpád, Péter László, Juhász Antal, Rakonczay Zoltán, Szabó G. László és Koncz János. Az utóbbi Sz. Simon Istvánnal együtt jegyzi az összeállító feladatát is. Érdemes sorra venni, milyen könyvek, írások, katalógusok, vezetők születtek eddig Ópusztaszerról. A legfontosabb mindenképpen Trogmayer Ottó és Zombori István Szer monostorától Ópusztaszerig című munkája, mely a Gyorsuló idő sorozatban jeleni meg 1980-ban. Péter László Pusztaszer címmel antológiát szekesztett 1973-ban, az utóbbi években az augusztus 20-i ünnepre rendszeresen megjelenik az Ópusztaszer című tartalmas kiadvány. A Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtárának 83ik darabja volt az Ópusztaszer — Nemzeti Emlékpark című füzet, a napokban ugyanebben a sorozatban, 315. kötetekénflátott napvilágot az Ópusztaszer — Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény. A Móra Ferenc Múzeum munkatársai hasznos képes vezetőket állítottak össze, melyek egy-egy épületről, gyűjteményről, élővilágról tartalmaznak olvasmányos, érdekes információkat. Mindenesetre tekintsük a kötetet állomásnak — melyet sokféle követ még a nagy jubileum reprezentatív albumáig, a Feszty-körkép reprodukciójáig, és sorolhatnám... 1988. augusztus 13., Szombat magazinJ [DM A Ujj legősibb emlékei Somogyi Károlyné felvételei Itt húzódtak az egykori falak Új látványosság — bárka a tó mellett Óriás jurta az Alföld tenyerén Itt mérik miyd a finom paprikást Lófejeket mintáz a faragott hinta Hatalmas faszerkezet a szélmalomban A szép arányú erdészház