Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-22 / 200. szám

culv ! ( r: 1 K f t t f> Cl r b VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 78. évfolyam, 200. szám 1Ü88. augusztus 22., hétfő A 1MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Sajtófórum Az ópusztaszeri Arpádünnepségen igen nagy érdeklődésre tartott számot a sajtófórum. Az ünneplő tömegből közel ezren ültek be a Nemzeti Történeti Emlékpark Il-es színpadának nézőterére. A közönség kérdéseire válaszolt Berecz János, Szabó Sándor, Papdi József, Székely Sándor. A fórumot Ban János vezette. — Találkozik-e Grósz Karoly Ceausescuval? Berecz János: — Nem Grósz Károlyon múlik, mert mi mindenkivel hajlandók vagyunk tárgyalni, jó ügyet képviselünk. Ha ettől valaki elzárkózik, tartózkodik, akkor mi nem tehetünk semmit. — Tervezik-e hogy a romániai falurombolás ügyét az ENSZ elé terjesztik? Berecz János: — Bárkivel tárgyaltunk eddig Európában, az együttérzést megkaptuk és azt a tanácsol, hogy a két ország együtt oldja meg a problémát. Ne vigyük nemzetközi fórum elé, mert nem kapunk egyöntetű támogatást. — Eddig minden évben baráti látogatásra Temesvárra utazott Csongrád megyéből párt, illetve tanácsi küldöttség. Az idén kaptak-e meghívást? Szabó Sándor: — Az idén is kaptunk meghívást, küldöttségünk el fog utazni Romániába, mert azt reméljük, hogy a két megye közötti kapcsolat is hozzájárul a vitás kérdések megoldásához. — Mikor tartanak Szegeden városi pártértekezletet és a megyei pártbizottság ellenezte-e a szegedi kommunisták kezdeményezését? Székely Sándor: — A városi pártbizottság másfél hónappal ezelőtt úgy döntött, hogy október 8-ára összehívja a szegedi pártertekezletet. A megyei pártbizottság nem ellenezte e/t a lépést. A szegedi kommunisták önállóan döntöltek — Terveznek-e megyei pártértekezletet ? Szabó Sándor: — Ez a kérdés rendkívül vitatolt, különösen a pártszervezeteken belül. A megyei pártbizottság június 27-én úgy döntött, hogy az országos pártértekezlet határozatait felelősségteljesen meg tudja oldani megyei pártértekezlet nélkül. Ezután fölerősödött a vita különböző alapszervezeteknél, miszerint indokolt lenne megyei pártértekezletet is tartani. Ezért a megyei párt-végrehaj tóbi zottság úgy foglalt állást, hogy a témát újra a megyei pártbizottság elé terjeszti és a testület fog dönteni ebben a kérdésben. — Az utóbbi időben korrupciós ügyekbe keveredtek megyei vezetők, mint például a téglaügy. Milyen következményekkel zárultak ezek? Szabó Sándor: — Meggyőződésem, hogy Csongrád megyében nincs olyan pártfunkcionárius, aki belekeveredett volna bármiféle korrupciós botrányba. A törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, legyen az párt- vagy akár tanácsi tisztségviselő. Az úgynevezett téglaügynek annyi szépséghibája volt, hogy hat személy — köztük a jelenlévő Papdi József is — társasház építésére szövetkezett, a törvényes keretek figyelembevételével. Mi ezt azért nem tartottuk helyesnek, meri a hat személyből, öt vezető, és ez félreértésekre és találgatásokra ad okol Ezért azt tanácsoltuk nekik, hogy oszlassák fel a társulást. Három nap múlva ezt meg is tették. Ezt követően olyan észrevétel érkezett a megyei pártvezetéshez — amit a Központi Ellenőrző Bizottság és a titkárság is megvizsgált —, hogy az érintett személyek jutányos áron, szabálytalanul, 50 százalékos áron téglát vásároltak. Ezután vizsgálatot indítottunk az ügyészséggel karöltve, s az illetékes központi szervekkel. A következő megállapításra jutottunk: a Békés—Csongrád Megyei Téglaipari Vállalat tavaly és ez év június 30áig közel 900 ezer darab olyan téglát hozott forgalomba, amelynek nem volt meg az első osztályú minőségi bizonyítványa, így a szabályok értelmében ezt a terméket 50 százalékos áron értékesítette. Ebből a termékből vásárolt a szóban forgó hat személy is. Mi ekkor azt mondtuk, függetlenül attól, hogy ez a vásárlás teljesen szabályos, nem támogatjuk az ilyen jellegű beszerzést és a teljes vételár megfizetésére köteleztük őket. A sajtó és a tömegkommunikáció néha nem pontos információt ad erről a kérdésről. Bán János: — Ilyen pontos választ kell adni a kérdésre és akkor a sajtó is pontosan tájékoztat. Papdi József: — Pontosításra szorul: nem az elnök vett részt ebben a társasház-építési akcióban,hanem a felnőtt, 25 éves gyermekem, akinek a következőt mondtam. Én tanácsi eszközökkel, támogatásokkal semmiféle segítséget nem fogok neki nyújtani. Erre kapcsolódott ő be a társasház-építési akcióba. A szerencsétlen téglavásárláshoz pedig még annyit kiegészítésül, hogy miután az építési tervek elkészültek, kiderült, hogy nem lehet az import alapanyagú szentesi poroton téglát beszerezni. Ekkor felajánlották, hogy van egy kísérleti téglatipus, amely méretében megfelel a célnak, bár hőtechnikailag nem, így plusz szigeteléseket kellett volna hozzá alkalmazni, amely gyakorlatilag drágábba került volna. mint az első osztályú tégla. Székely Sándor: — Közvéleményünk ebben az esztendőben hallatlanul érzékennyé vált az etikai kérdésekben. Ezt rendkívül fontos fejleménynek tartom. Ha valamivel válság van ebben az országban, az erkölccsel biztos. Következésképpen, ha az erkölcsi romlás ellen felveszszük a harcot, akkor egészen biztos, hogy jót testünk és ebben a lakosság tumugalasára talalunk. II. M. Árpád-emlékünnepség Ópnsztaszeren Berecz János ünnepi beszéde, munkás-paraszt találkozó, az új kenyér átadása Szombaton, augusztus 20án több tízezer ember részvételével tartották az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban az Arpádemlékünnepséget és a munkás-paraszt találkozót. A Himnusz elhangzása után Nagy István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Az ünnepség elnökségében ott volt Judik István és Perényi János, az MSZMP KB tagjai, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára, Papdi József a megyei tanács elnöke, Székely Sándor, a szegedi pártbizottság első titkára, Papp Gyula a szegedi tanács elnöke. Gyulay Endre, a Szeged—csanádi megyés püspök, valamint a megye országgyűlési képviselői. Ünnepi beszédet Berecz Jánns, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára mondott. Elöljáróban szólt arról, hogy Pusztaszer a legenda és a valóság találkozóhelye. A magyar államiság kezdeteinek jelképe. Ezt követően államalapító királyunk, István történelmi fontosságát elemezte. — István felismerte, megértette, a magyarság sorsfordító útválasztáshoz érkezett. Vállalta a történelem által rárótt kötelezettségeket, a kor akkori legfontosabb parancsát: a korszerű európaiságot, nemcsak azért, hogy megmaradjunk, hanem megbecsült tagjai lehessünk az akkori népek európai közösségének. Következetesen, és visszavonhatatlanul szakítani kell az új feltételek és körülmények között már túlhaladott, visszahúzóerejű, és ezért veszélyessé vált tradíciókkal. Politikai nagyságái bizonyítja annak felismerése is, a történelem nem adott idót a magyarságnak arra, hogy „ideális" úton, szerves önfejlődése révén vigye végbe a napirendre került nagy társadalmi és politikai fordulatot. Az idő sürgette, követelte a magyarság Európába történő beilleszkedését. Ezért volt szükség olyan államra és eszmékre, amelyek a drámaiságot sem nélkülöző, gyors ütemben végrehajtott fordulathoz, megújulásunkhoz szükségeltettek. Berecz János rámutatott államalapító királyunk történelmi érdemeire. — Sikeresen illesztette be országát mint önálló és szuverén államot az európai civilizáció vérkeringésebe. Uj belső berendezkedést új életmódot, ideológiát és kultúrát honosított meg. István eredményesen ötvözte népe épülésére, kultúrájának gazdagítására azt a sokféle hatást, amely az országot Európa minden égtája és régiója felöl érte. Erőforrásnak, tekintette az ország sokféle etnikumát, sok felekezetiségét. Békére, országa biztonságára törekedett. Békét szerzett, és azt fegyverrel meg is védelmezte. István érdeme, hogy a magyarság azonosság tudatában megerősödve találta meg helyét Európa népei között. Az ünnepség szónoka a történelmi múlt felidézése után napjaink korparancsával foglalkozott. — Országunkat a világcivilizáció mostani fő nyomvonalára kell, hogy vezessük. Tegyük ezt az Istváni üzenet szellemében, vagyis mindazt tegyük meg, ami a kor kihívására adott válaszhoz szükséges. A történelem azonban nem fordítható egyenes arányban mai valósággá. De vak az a nemzet, amely nem •képes, vagy nem akar okulni múltja tapasztalataiból, nem képes mai nyelvre fordítani történelmének tanulságait. Tehát ismét sorsfordító időket él nemzetünk. Nem kisebb feladat áll előttünk, mint a szocializmus megújítása, gazdaságunk modernizálása, a törvényekkel szabályozott szocialista jogállam felépítésének befejezése, a szellemi felvirágozás, az erkölcsi gazdagodás biztosítása, anyagi-szellemi vívmányaink védelme és fejlesztése. Külön-külön is történelmi léptékű feladatok. Együtt pedig hatalmas erőt és erőfeszítést igénylő célok. Berecz János beszédét a következő gondolatokkal fejezte be: — Bármiféle eszmei értéket a társadalmi alkotóképesség minősíti. Mi ma elmarasztal hatók vagyunk, de bízom benne, hogy a felemelkedés iránti elkötelezettségünk töretlen és megoldjuk feladatainkat. Segít ebben az is, hogy szocialista barátaink többsége az átalakulás, új gondolkodás útját járja. Együttesen keressük a közös szocialista megoldásokat, a szükséges összefogás, együttműködés új formáit. Annál fájdalmasabb a számunkra, hogy a történelmi együttélésre, egymás támogatására ítélt népek, mint a román, a székely, a magyar, a szász, stb. képtelen erre egy baráti országban, mert a hatalom nem alkalmas e történelmi tanulságok megélésére. A föld, amelyen itt állunk, nemcsak államalapításunk jelképes területe, nemcsak történelmi emlékhely. A föld termése itt, és ameddig a szem ellát, az e tájon élő emberek munkája jólétünk egyik forrása. Ma egyidejűleg emlékezünk Szent Istvánra, alkotmányunkra, és az új kenyérre. Az új kenyér összefogásunkat is szimbolizálja. A kenyérben testet ölt a tudomány, a munkás, a paraszt erőfeszítése, munkája. Népünk egységének szimbóluma is, hiszen őszintén valljuk, nem aszerint fogyasztjuk a kenyeret, hogy vallásos, nem vallásos ember sütötte. A lényeg az, hogy jó kenyér legyen és hittel nézzünk előre, bízzunk a magyarság jövőjében. Ezt követően Vajnai Ernő, a vásárhelyi Vörös Csillag Mgtsz elnöke átadta az új búza lisztjéből sütött kenyeret Berecz Jánosnak. A nagygyűlés utón gazdag kulturális és sportműsor szórakoztatta az ünneplő tömeget. Augusztus 20-a alkalmából a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által adományozott Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést vehettek át: Kürti Klára a Teszöv főmunkatársa, és Seres István az ellenőrzési iroda vezetője, valamint Pesti János, a Zsombói Gyümölcsös Szakszövetkezet kertészeti brigádvezetője. Ugyancsak Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést vehettek át szombaton, az ópusztaszeri munkás-paraszt találkozó keretében megrendezett ünnepségen Masa Ferenc né a Rúzsai Népszabadság Termelőszövetkezet raktárosa. Udvari Sándorné, a Szegedi Felszabadulás Tsz kertésze. Korom János az ópusztaszeri Árpád Vezér Tsz magtárosa, Dancsó Ferenc az Eperjesi Ifjú Gárda Tsz gépkocsivezetője. Molnár Katalin a Szentesi Május 1. Tsz titkárnője. A legmagasabb búzatermésért járó serleget a Hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz nyerte. Megemlékezések országszerte Budapesten a Magyar Néphadsereg és a határőrség újonnan végzett tisztjeinek eskütétele nyitotta meg szombaton az alkotmánynapi ünnepségek sorát. Az ünnepségsorozat délután kegyeletes aktussal: a budavári Halászbástyán álló Szent István-szobornál koszorúzási ünnepséggel folytatódott. A Bazilika előtti téren — a Szent Jobb jelenlétében — nagymisét tartottak. Este hagyományosan tűzijátékkal ért véget a fővárosi ünnep Az ország városaiban, községeiben mindenütt megemlékeztek a hármas ünnepről. A pécsváradi ünnepségen Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter, Szatmárcsekén Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, Egerben Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott nagygyűlésen beszédet « »