Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-13 / 166. szám

4 Csütörtök. 1988. július 14. Építőtábor '88 r Árkon innen — árkon túl Srbmldt Andrea felvételei Vajdasági munkabrigád is segíti az algyői munkákat Az iskola befejezés után még két hét sem telt el. és megnyitották kapuikat országszerte a gazdasági munkát segítő építőtáborok. Számtalan üzem és szövetkezet várta a középiskolásoíkat, ebben az időszakban sok helyütt nagy szükség van a munkaerőre. Mert ugye itt van a borsószezon, a kukoricácímerezés idoie is. A hét végén fejeződik be az a kéthetes tábor, ahol a középiskolások, több mint százan nyiltszelvénvű csatornarendszer árka:t ássák Algyőn. Ez a fiúk dolga, a lányok Szeged parkjait tisztítják. gondozzák. * Algyö, a Géza és Bányász utca. 9 óra, de a nap már 30 fokra tornázta föl a hőmérő higanyszálát. A Jugoszláviából érkezett bácskatopolyai 25 fős munkabrigad már keményen dolgozik. Az utca végi ..célnál" lobog nemzeti zászlajuk. A csapat legkisebbje 11 éves, sütiin hordozza körbe a vizeskanna t. neki ez a dolga. A többiek ásóval mélyítik a szinte szikla keménységű földet Visnyovszky Feodor, elsőéves egyetemista, alkalmi tolmácsom mondia: .,Hatvan fiatal jelentkezett ebbe a táborba, amelyet ők munkaakciónak neveznek. Sajnos, csak huszonötén jöhcLtek el. a legjobbak. jutalomból." Feodor egyébként otthon nyolc munkaakción vett részt az elmúlt évekoen. Kiderül hogy számukra nem szokatlan és nem is olyan kemény munka ez. Folyamatosan, egyenletes teljesítménnyel, keményen dolgóznak. és közben énekelnek. Teljesítményük mindennap száz százalék felett van. Ügv látszik, ők valahogy másképpen . vannak felkészítve az ilyen vagy nasonló munkára. örülnek, hogy itt lehetnek Szegeden, tetszik nekik a város. A Tolna és Baranya megyeieket most Egyed Sándor. az ELTE utolsóéves hallgatója sürgeti. Nehezen fog az ásójuk, nem ilyen munkára számítottak. Már hallom is a srácoktól panaszaik sorát: „Mi úgy tudtuk, hogy a szegedi környezetvédelmi építőtáborban, mint most a lányok, mi is parkot gondozunk. sétányokat tisztítunk majd. Ha tudtuk volna, hogy ezt kell csinálni, nem is jövünk el." Egyébként az első hét végén tizenegyen adták föl a ..harcot". „Háromnegyed ötkor kelünk, hogy kiérjünk. s két-három óra fele érünk vissza Szegedre, a kaja sem jó." Néhányan már az érettségin is túl vannak, és az egyik este bizony, kicsit elcsavarogtak. hainalban érkeztek haza a szegedi éjszakából. Bizony másnan reggel még nehezebben ment a munka, mint máskor. Vörös Lajos és barátja. Csike Róbert Szekszárdról érkezett. Mindketten elektroműszerésznek tanulnak. Róbert mondja: „Elsősorban a buli kedvéért jöttünic. ha pénzt akartunk volna keresni. azt otthon is megtehettük volna, mert ugye ezért a munkáért a két hétre 500 forint nem sok. Mondhatnám azt is, hogy kevés." Ha kfssé nehezen is. de azért halad a munka, vezetőjüktől tudjuk, hogy az első heti átlagteljesítményük nekik is száz százalék felett volt. Guzsván István táborvezető szintén Szekszárdról érkezett. Most egészségvédő, de tizenöt évig középiskolában tanított. így aztán nem először vezet tábort, ö így vélekedett: „Ha lassan is. de megbarátkoznak a fiúk ezzel a munkával, az is igaz. hogy néhányan itthagvtak bennünket, de úgy érzem, a többséget sikerült meggyőzni arról, hogy milyen fontos feladatot teljesítenek. A iugoszláv barátaink munkatempójáról más építőtáborok kapcsán már hallottam. Most itt meggyőződhettem arról, hogy a munkához való viszonyuk valóban különbözik a nálunk megszokottól." Pedig, ha tudnák ezek a srácok, milyen fontos létesítményért dolgoznak. A város peremén. Algyőn az elkészülő csatornarendszer sok gondot old majd mee az ottlakóknak és a városnak. * Még délelőtt Szegeden, a Stefániában egy szál söprűvel fölszerelkezett lánycsapattal találkoztam. Egymás kezébe adogatták. Akiknek nem jutott seprű, cigarettavégeket, eldobott papírzsebkendőket. ' egyéb. Szeged polgárai által eldobott hulladékokat gyűjtöttek. Ez is környezetvédelem? Kérdettem magamtól. Igenis, meg nem is. A lányoknak mindenesetre jobban tetszik ez a munka, mint a fiúknak amaz. ök olyan feladatot kaptak, amilyet vártak. Ez a mostani kéthetes tábor a leírtakon kívül még szolgál néhány tanulsággal. Az ideérkezőket részletesen és pontosan kellene tájékoztatni, hogy mit. miért és mennyiért kell csinálni. Azt sem hiszen, hogy egyedül maradnék azzal a véleményemmel miszerint az apró hulladékok összegyűjtése — amikor arra hivatott szakemberek vannak —. igazán környezetvédelmi feladatot látna el. Minden bizonnyal • van vagy akad értelmesebb munka is, mert túl a közösségi rtevelésen. a hatórai munka utáni közös szórakozáson. a» várossal való ismerkedésen. a munkára nevelés is feladat. Látni a felnőttektől. megláttatni a tizenévesekkel az igazi munka értelmét és annak eredményét. C* J. A magyaroknak nehezebb...? Uj vizsgálati módszer A baromfihús fehérjetartalmának gyors meghatározására fejlesztettek ki módszert a Kertészeti és Élelmiszeripari ' Egyetem kutatói. A korábbinál 8—10-szer rövidebb idő — akár fél óra alatt — elvégezhető a minősítés. A mintából kémiai eljárással úgynevezett törzsoldatot készítenek, és ebből mutatják ki a fehérjét felépítő aromás aminosavak mennyiségét. Az eljárás nemcsak gyorsabb, hanem pontosabb is a hagyományosnál. Nagy előnye ennek, hogy az alapanyagok vizsgálatán kívül az úgynevezett töltelékáruk és más húskészítmények gyártásközi ellenőrzésére és zsírtartalmuk kimutatására alkalmas. így lehetővé válik ilyen termékeknél is a fehérje mennyiségének folyamatos nyomon követése. Javul a gyártás gazdaságossága is, mivel az értékes fehérjéből csak a szükséges mennyiséget. használják fel. A módszer alkalmazására elsőként az egyetem szegedi főiskolai kara rendezkedett be. A vizsgálatokhoz alkalmas mikroszkóp hazai gyártású, a Magyar Optikai Művekben készül. Alap a vitához Ki tudja hányszor is fogalmazódott meg az MSZMP májusi országos értekezlete óta: ez a tanácskozás nem oldhatott meg minden gondot..., a határozat csak a megújulás lehetőségét teremtette meg..., a helyi feladatok kidolgozása elengedhetetlenül szükséges. A megállapításokkal alighanem mindenki egyetért, s az is egyértelmű — leghevesebb vita a környezetünkben fellelhető hiányosságok feltárásáról, a helyi „hogyan tovább?" kialakításáról bontakozott ki. Lapunkban részletesen beszámoltunk a megyei pártbizottság június 27-i üléséről, ahol megfogalmazódott: a Csongrád megyei pártbizottság az országos értekezlet állásfoglalása alapján a megyei párttestület feladataira vonatkozó javaslatokat a párttagság körében vitára bocsátja. Nos, a napokban megjelent, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának propaganda és művelődési osztálya által összeállított alapszervezeti tájékoztató máris tartalmazza e vitaanyagot. A párttitkároknak szánt bevezetőben ez olvasható: „Kérjük, amennyiben a javaslattal kapcsolatban a párttagságnak kiegészítési, módosítási javaslata van, augusztus 15-éig küldjék meg a városi, a városi jogú nagyközségi és a közvetlen megyei irányítású nagyközségi bizottságoknak. A beérkezett észrevételek alapján átdolgozott feladattervet a pártbizottság hagyja jóvá." Aligha kell a napjainkban mind szélesebb területeket érintő nyilvánosságra hivatkozni, amikor rövid bevezetőnket ezzel zárjuk — a tartalmasabb vita, a közös gondolkodás elősegítése érdekében idézünk a következő dokumentumból. Mielőtt azonban rátérnénk: a fő feladatokra, szólni kell arról, hogy a megyei pártbizottság a XIV. kongresszusig tartó időszakra vonatkozó tennivalóit, feladatait az elmúlt másfél év alatt lefolytatott pártviták tapasztalatait összegző anyagok, az 1985-ös megyei pártértekezlet dokumentumai, az 1987. szeptember 22-i gazdasági-társadalmi kibontakozás megyei feladatai, valamint az 1981!. április 23-i állásfoglalása és az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján fogalmazta meg. A célok között pedig ezt olvashatjuk: felgyorsítani mindenekelőtt a párton belüli megújulás folyamatát, ezzel kibontakoztatni a politikai intézményrendszer reformját, megteremtve, a társadalmigazdasági megújulás jobb politikai feltételeit Kiemelt jelentőséget tulajdonít a dokumentum a személyi feltételek megteremtésének. A vezetők megítélésében alapvető mércének: az alkalmasságot tekinti, beleértve munkájuk: eredményessége mellett erkölcsi-emberi magatartásukat is. Olvashatjuk továbbá a javaslatban, hogy a megyei pártbizottság, mint a megye politikai irányító testülete, elsősorban saját tennivalóit fogalmazza meg úgy, hogy nem vállalja át az állami, gazdasági, társadalmi szervezetek és az általa irányított pártszervek feladatait, de javaslataival orientálni, segíteni akarja azok tevékenységét. A vitára bocsátott javaslat első részében leírt fő feladatok között a megyei pártbizottság politikai irányító tevékenységének fejlesztése áll az első helyen. Ez magában foglalja az irányító munka politikai jellegének erősítését és decentralizálását, a döntési rendszer korszerűsítését, a párton belüli ősi a társadalmi nyilvánosság és tájékoztatás kibontakoztatását, a szervezeti szabályzat, a tagdíjfizetési rendszer, a párton belüli választási rendszer kimunkálásában való tevékeny közreműködést. „A politikai intézményrendszer korszerűsítését a megyei pártbizottság az egyik legfontosabb feladatnak tekinti" — olvashatóba továbbiakban. A tanácsokkal kapcsolat&an leszögezi a dokumentum: a „hatósági államigazgatási" jelleg mellett a „szolgáltató államigazgatási" jelleget javasolja a testület erősíteni, a népképviselet és az önkormányzat további kiszélesítésével. A hatékonyabb társadalompolitikai munka szükségessé teszi a megye társadalmi struktúrájának reálisabb ismeretét, ezért a megyei pártbizottság korábbi határozataira alapozva, áttekinti a társadalmi csoportok helyzetében bekövetkezett változásokat. Aktívan közreműködik a KISZ {Jártirányításának kofszerű továbbfejlesztésében, támogatja az ifjúsági szövetségben megindult gondolkodást a szervezet jövőjéről, az ifjúság tagoltságát jobban megjelenítő szerveződési formákról, — olvasható a javaslatban, amely a gazdaságpolitikai irányító munka tartalmi és módszerbeli átalakításáról szólva leszögezi: „fö iránya az, hogy a pártbizottság a gazdaságfejlesztő stratégiai befolyásolására törekszik, a gazdálkodó egységek önállóságának és felelősségének maximális biztosítása mellqtt. A tudományos kutatás területén a testület támogatja a megyei kutatóbázis szelektív fejlesztését, a fontos alapkutatások feltételeinek megteremtését, a tudomány és gyakorlat kapcsolatának elmélyítését. Külön szól a dokumentum az egészségügyi és szociális ellátás javításáról, valamint a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás rendszerének fejlesztéséről, majd ideológiai életünkről szólva, így fogalmaz a javaslat: a pártbizottság az országos ideológiai folyamatok alakításában a párt eszmei-ideológiai befolyásának erősítésével, a pártoktatás megújításával, az ideológiai alkotóműhelyek tevékenységének hatékonyabb koordinálásával, a testület tevékenysége nyilvánosságának bővítésével kezdeményezően kíván részt venni. Végül két fontos pont a javaslat első fejezetéből: „A megyei pártbizottság a XIV. kongresszusra történő felkészülés, a hosszabb távú célok kialakítása érdekében szükségesnek tartja, hogy szakértői bizottság vizsgálja meg a megye elmúlt 20—30 éves társadalmi-gazdasági fejlődését, majd a pártbizottság ez alapján kezdeményezze a következő időszak stratégiai elképzeléseinek kidolgozását.". A másik: „A testület gyakrabban és konkrétabban ellenőrzi a párthatározatok végrehajtását. Az ellenőrzést a döntések előkészítésétől a végrehajtásig a politikai munka minden fázisára kiterjeszti.". * A vitára bocsátott javaslat második fejezetében a megyei pártbizottság munkájának megújításával kapcsolatos konkrét feladatokat fogalmazták meg. Így például azt, hogy a testület munkaprogramjának öszszeállításakor, a testületi ülések napirendjeinek meghatározásakor a koncepcionális, stratégiai jelentőségű, politikai kihatású kérdésekre összpontosít, a pártbizottság elvi-politikai módszerekkel érvényesiti irányító szerepét, majd a továbbiakban ez olvasható: „A politika sikeres megvalósítása alapvetően az alapszervezeteken múlik. A pártbizottság növeli a munkahelyi és a területi politikai munka súlyát, erősíti az alapszervezetek önállóságát, hatáskörét, felelősségét, munkájuk politikai szakszerűségét, a szóbeliség szerepét. A tagfelvételi munkában az alkalmasságot tekinti egyedüli mércének, a társadalmi struktúra tagozódását követő arányok előzetes meghatározását nem tartja szükségesnek. Külön pontban foglalkozik a javaslat a választásokkal. Itt ez olvasható: „A testület a megújulás személyi feltételeinek megteremtéséhez alkalmazza a többes jelölés módszerét. A pártbizottság az irányitól! pártszervek tisztségviselőinek választásakor előzetesen nem foglal állást, és kezdeményezi, hogy a választott tisztségviselők saját testületük hatáskörébe tartozzanak. Érvényesíti a két ciklusra történő választást. A testületekben a fiatalok arányának javítását tartja szükségesnek. A továbbiakban szó van a pártapparátua új feladatkörének' kidolgozásáról, a pártfegyelmi munka nyilvánosságáról, az iratkezelési és ügyviteli rend előírásainak egyszerűsítéséről, a pártgazdálkodás nyitottabbá tételéről is. A társadalmi nyilvánosság szélesítésével kapcsolatban olvashatjuk, hogy a pártbizottság biztosítja, hogy a párt szervezetei, a párttagság megismerjék a testület döntéseit, s a társadalmi nyilvánosság bővítése érdekében a testület üléseit követően sajtótájékoztatót tart, amelyen kitér a napirenden szereplő téma, az ezzel kapcsolatos vita és a hozott határozat, döntés ismertetésére. A javaslat második fejezete így zárul: „A pártbizottság feladattervezetét a párttagság körében vitára bocsátja. A vitában felvetett javaslatokkal, észrevételekkel rr\ódositot t feladattervet javasoljuk megyei pártaktíva-értekezlet elé terjeszteni.". A dokumentum harmadik fejezete már a feladatok ütemezésével foglalkozik. Mi terjedelmi okokból erre részletesebben már nem térünk ki, hiszen írásunk bevezetőjében is csupán idézeteket, néhány fontosabb gondolat kiragadását ígértük. Így a kedves olvasó — gondolva a napilap lehetőségeire — ne kérje számon tőlünk a teljességet De remélhetőleg célunkat, a közös vita fel pezsdítését így is elértük. Hogy a könnyűnek aligha nevezhető gondolatokat nehéz illeszteni a kánikulához, az évi rendes szabadságok nyárhoz igazodó rendjéhez? Nos, aki rátekint politikai naptárunkra, s így látja, hogy a párt Központi Bizottsága is e héten tanácskozik, — mit sem törődve hosszú évek júliusi hagyományaival —, talán könnyen belátja: mai helyzetünkben a májusban lezajlott vita után aligha engedhetjük változtatási szándékainkat szabadságra... Bátyi Zoltán * Mint u köztudomású, az MSZMP Szeged városi bizottsága úgy döntött, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a szegedi párttagság városi pártértekezleten tekintse át és jelölje meg a tennivalókat. A pártértekezlet dokumentumainak összeállítása nyilván hosszabb időt igényel. Kidolgozásukról, s az alapszervezeti vitákról lapunk igyekszik majd folyamatos tájékoztatást adni. a