Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-08 / 162. szám

5 Péntek, 1988. július 8. Felsőfokú érdekek í Várható, hogy további jogkörok szállnak alá, azaz a mindenkori demokráciák elvének megfelelően ott születik döntés, ahol a legtöbb hozzáértés tapasztalható. Egyértelmű, hogy területi ügyekben a regionális tanács tud a legtöbbet mondani. Ez bizonyittatott tegnap a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgató: szobájában, ahol a mai, minisztériumi érdekegyeztetés előtt első izben ült össze gyakorlati tettekre sarkallón a tanács. Míg néhány, indokoltan késő meghívottra vártunk, a házigazda főigazgatóval, Békési Imre professzorral váltottunk néhány szót. — A közoktatás és a felsőoktatás minden nyűgétbaját a felvételi vizsga viseli — mondta a tanszékvezető. — Ezért vethetett akkora hullámokat közéletünkben a pesti jogi kari fölvételi botrány, s ezért kaphat túlzott jelentőséget néhány — különben egészen természetes — mozzanat. Ebben a folyamatban derül ki, hogy az egyes gimnáziumok végzősei által hozott hatvan pont esetleg csak negyvenötöt, vagy ötvenet ér. A szülő is tudja ezt, s jól kalkulálva már eleve gyöngébb gimnáziumba Íratja gyerekét a magasabb hozott pontszám érdekében. Aztán, amikor nem sikerül a fölvételi, akkor — talán csak első kétségbeesésében — minden rosszat elhisz a felvételiztető tanárról. Ebben a szubjektív, szenvedélyes ítéletben nyugszik meg később, s nem is gondol arra, hogy vélekedésével a középiskolák valóságos állapota tényszerű érvként állítható szembe. S míg hallgattam a tanár úr hangulatjelentését, sorban érkeztek az intézmények tanulmányi ügyekért felelős főigazgató-helyettesei, dékánhelyettesei, hivatalvezetői, titkárai, sót Pintér Ferenc személyében a tanárképző tudományos bizottságának a vezetője is az asztalhoz telepedett. A beszélgetés ezután az alulról jövő és táplálkozó kezdeményezések szellemében zajlott. Meg kell vallanom, nagyon élveztem a hangulatot, a célra irányuló munkát. Mielőtt azonban az elhangzottak összefoglalásába kezdenék, talán nem szükségtelen szólni a fölvételik számszerű fényeiről. A középiskolai tanuló jelentkezésekor intézményéből 60 pontot visz magával. azaz maximálisan hatvanat a fölvételi tárgyakból teljesítettek arányában. A megcélzott intézményben újabb 60 pont a megszerezhető legtöbb, mely a két fölvételi tárgy Írásbeli és szóbeli 15—15 pontjaiból jöhet öszsze. Így alakul ki az a 120 pontos fölső határ, melyet oly kevesen érnek el, mint amilyen kicsiny számú csillag mutatkozik a derült égen. Visszatérve a helyszínre: megérkezett Papp György, a szegedi természettudományi kar dékánhelyettese, s mert papirosokat szorongatott, előzetes tájékozódás végett elkértem az összesítőt. Ebból tudtam meg, hogy a legmagasabb tervezett alsó ponthatárt, 110 pontot, a történelem—földrajz szakra jelentkezőknél állapítottak meg Kiderült az is, hogy egyesztendős szünet után idén újra indul a modellalkotó matematikus szak. a megszokott alacsony létszámmal, öt hallgatóval. S ahogy nézegettem a kimutatást, hallottam, egyre gyakrabban szólnak át a kollégák az asztal fölött: „Mutasd, nálatok hogy áll a ponthatár?" De ne higgyük, hogy folyamatos számháború zajlott a főiskolán. A békésA közelmúltban adhattunk hirt arról, hogy a területünkön működö. pedagógusokat képző intézmények a nagyobb önállóság és a helyi érdekek érvényesítése érdekében regionális tanácsot alkottak. Ennek a szegedi tudományegyetem és a tanárképző főiskola mellett, tagja még a bajai, kecskeméti és békéscsabai tanítóképző, valamint a szarvasi óvónőképző főiskola. Az intézményi önrendelkezés felé haladva, két komoly, határozott lépést tettek a „hatok": a miniszterhelyettes által gyakorolt főhatósági hatáskör a docensek kinevezése ügyében e regionális tanácsra szállt, valamint a felvételi vizsgákat, követő, bonyolult és feszültségekkel teli átirányítási folyamat egy jelentős állomásaként, maguk a környékbeli intézmények „adnak-vesznek" egymás között, mielőtt részt vennének a minisztérium börzéjén. :sabai főigazgató, Földesi Béla például a következőket mondta: — Ma több kötetre rúgó bürokráciával azonos a fölvételi rendszer. Amikor minden információt számítógépbe ültethetünk, -akkor a fölvételi előtt a tételekért, utána meg az egyezkedésre gépkocsikaravánok indulnak a fővárosba, holott az átirányításra vonatkozó egyegy információt csak le kellene kérni a gépről. • Ami igáz, az igaz. Képzeljük el, hogy az egyetemen a magyar—orosz szakon 100 pont az alsó határ. A főiskolán viszont 92, a bajai tanítóképzőben pedig 90 pontban állapították meg ezt a határt. Egy adatbázisból azonnal leolvasható lenne, hogy kik azok, az egyetemen meg nem felelt, de a főiskoláknak kellő diákok, akik a fölvételi űrlapon jelezték átirányithatóságukat. — Azzal pedig végképp nem értek egyet — folytatta Földesi Béla —, hogy a minisztérium erőltet ránk merev fonthatárokat, s így kiveszi kezünkből az önálló véleményalkotás és döntés lehetőségét. Én holnap követelni fogom, hogy adassék vissza az a jog a felsőoktatási intézményeknek, amelyekkel már a középkorban rendelkezhettek. Ha ugyanis az intézmény felelős vezetője a tervhivatallal és a Pénzügyminisztériummal megegyezett, akkor milyen jogon alkalmaz megszorításokat a saját" főhatóságunk. A veszprémi felsőoktatási parlament is kimondja, hogy legyenek önállóak az intézmények, erre a minisztérium olyan pontszámot állapít meg, ami nem jó nekünk. Es akkor a politikailag igazolhatatlan hét kategóriáról nem is szóltam .. . Valóban, a fölülről sugallt ponthatár mindenkit nyomaszt. Baján — tájékoztatott Juhász Károly — 90 pontot állapított meg az intézmény, a minisztérium viszont 92-t, igy 18 hely üresen maradt. Kecskeméten — mondta Ecsédi András — az elmúlt években 80—86 pont volt a határ, most 99, így sok a „fölöslegük". A bölcsészkar gondjairól Szalamin Edit számol'; be: — Korábban úgy gondoltam, hogy nem szabad 170 tanulónál többet fölvennünk, hisz amúgy sincs elegendő tankönyv és tanterem. A felvételik azonban megváltoztatták az ' álláspontomat, hiszen a tavalyi 465 jelentkezővel szemben idén 605 középiskolás jött fölvételizni. A magas számot minden eddigit fölülmúló színvonal kísérte. Elég utalnom arra, hogy tizenhármán országos középiskolai versenyben az első tíz között végeztek, s volt két szenzációsan szereplő, százhúsz pontot elérő jelentkezőnk is. Ezek után emeltük a keretszámot, engedve a természetes nyomásnak. A minisztérium viszont a ponthatárt emelte meg, igy bizonyos szakokon száz pontot elérőkről kell lemondanunk. — A ponthatár emelésében a következők játszhattak szerepet — mondta Lengyel Zsolt,• a szegedi főiskola főigazgató-helyettese —: a lacso nya bbra si kerü 11 az írásbeli tesztek színvonala, egyre liberálisabb a középiskolai osztályozás, növekszik a populáció és a jelentkezők száma. A minisztérium tehát sűríteni akarja a mezőnyt. — Én attól tartok — vette vissza a szót Szalamin Edit —, 'hogy ezzel a húzással akarják a tanárképző főiskolákra átirányítani a jókat, hisz egyre csökken a tanárok száma. Ugyanakkor a minisztérium a Pest-központú gondolkozás csapdájába esik, hiszen csak az ELTE-n marad ötven százalék alatt a végzettek tanári állásra történő pályázatainak aránya, vidéken sokkal jobb a helyzet. A bölcsészkar dékánhelyettese után Elek József, a tanárképző tanulmányi osztályának vezetője kért szót: — Tavaly ötvennel bővítette a keretszámunkat a minisztérium, s szerintem most is az húzódik meg a háttérben, hogy fönntartson a saját döntési jogkörében néhány helyet. De hisz ez paternalizmus, csúszott ki ekkor a számon, s mellettem rábólintottak. Ebben maradtunk. De a végszó nem lehet ez, hisz már a politika is az érdekek felszínre hozásáról, érvényesítéséről szól. Remélhetőleg érvényes a befejezés: folytatása következik. Dlusztus Imre Vasárnap: statisztaválogatás A jelekből ¡telhetően, idén mérsékeltebb érdeklődés várható az ifjúsági napokra, legalábbis kevesebb fiatal utazik Szegedre, ezért a szabadtéri irodájában (Kiss utca) megkezdik a nekik félretett jegyek árusítását is a Bestiára. Ugyancsak a Rock Színház előadásában látható a Nyomorultak, melyre már inkább csak a csütörtöki premierre kaphatók jegyek. Kevesen tudják, hogy A felkelő nap háza címmel hirdetett -nemzetközi népzenei fesztivál két teljes napi program, reggeltől hajnalig, s a Dóm, téren este válogatott műsor lesz, augusztusi 19-én ós 20-án más és más. A Csíksomlyói passióra a csütörtöki bemutatóra, a Don Carlosnak pedig inkább a másodijc, a hétfői előadására lehet még válogatni a belépőkből. Szombaton és vasárnap a Kárász utcai standon is árulnak jegyeket. Hétfőtől, j ú ni us 11 -étő! válthatják: meg idei kartonjukat a Hont Ferenc Baráti Kör tagjai, csak a tavalyiak. hiszen új jelentkezőket már nem tudnak fogadni. A baráti kör természetesen ott lehet a próbákon, a főpróbákon is, melyek a korábbi évek gyakorlatától eltérően, idén zárt körűek. (A különböző közreműködői belépők is csak névvel és személyi számmal érvényesek!) Gyakorlatilag vasárnaptól kezdődnek á próbák Szegeden. Délelőtt 11 órakor a Dóm téren válogatnak statisztákat, egyelőre csak A bestiához, és csak fiúkat, méghozzá körülbelül 170 centiméter magasakat, fekete cipőben. Azokra a csoportos szereplőkre (fiúkra, lányokra egyaránt), akik a tavalyi Nyomorultakban színpadra léptek, idén is számítanak: adatlapért július 15-éig jelentkezhetnek a fesztiválirodán. Igazgatók kinevezése Az igazgatói kinevezések, a pályázatok témájáról — melyben a városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtti ülésén döntött — beszélt' Müller Józsefné tanácselnök-helyettes a vb utáni sajtótájékoztatón is. Mint ismeretes az ötéves megbízások lejártával pályázat útján kell dönteni a középfokú oktatási intézmények, az általános iskolák, és az óvodák igazgatóinak kinevezéséről. A pályázati rendszert szabályozó minisztériumi rendelkezést eddig is sok bírálat érte. A pályázat megjelenésétől a tanácsi végrehajtó bizottságok döntéséig még akkor is rendkívül hosszú idő telik el, ha semmiféle különös probléma nem akadályozza a pályázat rendes „lefutását", Részben azért, mert sokféle iskolai, illetve felsőbb szintű szervezetnek kell véleményt mondani a pályázatokról, illetve a pályázókról, és ezek időbeli egyeztetése nehézkes. Ha pedig olyan eset fordul elő, mint például Szegeden a Tömörkény gimnáziumban, ahol a pályázat első fordulójában nem sikerült az igazgatót kiválasztani és új pályázatot kellett kiírni — ilyenkor a tantestület káráA turistaszezon beköszöntével egyre több magyar származású külföldi állampolgár keresi fel személyesen azokat az ingatlanokat, amelyeket bérbe kíván venni. Eddig 130-an, mintegy 12 millió dollár értékben kötöttek szerződést magyarországi ingatlanok tartós használatba vételére, és több mint 400-an a következő hetekben írják alá az erről szóló szerződést. Mint ismeretes, több mint egy esztendeje törvényerejű rendelet teszi lehetővé, hogy külföldi illetőségűek Magyarországon tartós használatba vételi engedélylyel ingatlanhoz jussanak, E lehetőséggel élve a Szövorg Szövetkezeti Gazdaságszervezési és Számítástechnikai Iroda és a FIDUC S. A. Finance Corporation spanyol— Külföldiek ingatlanjai angol érdekeltségű cég közösen -vállalkozott arra, hogy felkutatja a hazatelepülni kívánókat, és segít nekik a lebonyolításban is. * A FIDUC aktívan részt vesz a külföldi szervezésben, a szerződések lebonyolításában, s ha szükséges, finanszírozza a hazai cég, a Szövorg munkáját. Az ez év tavaszán indult vállalkozás eredményeként várhatóan még az idén többen hazatelepülnek Ausztráliából, de van jelentkező Üj-Zélandból, az USA-ból, és Venezuelából is. A magyar származású családok mellett többen pihenni jönnek Magyarországra. Az NSZK-ból több üzletember és vadász kért ajánlatot hétvégi ház bérbe adására a szervezési irodától. A Szövorg az igényeknek megfelelően az egyszerű parasztháztól a kúrián át a kastélyig felkutatja az üresen álló hazai ingatlanokat, ha szükséges, elkészítteti az új épület építéséhez a terveket, fővállalkozóként fel is építteti az új otthont. Jelenleg közel ezer lakást ajánl 50 és 200 négyzetméter közötti nagyságban a fővárosban és szerte az országban. A tapasztalatok szerint a legkedveltebbek a budai lakások, és a Pest környéki ingatlanok, és ugyancsak keresettek a balatoni üdülők is. ra és az oktatás rovására elképesztően meghosszabbodik az „interregnum" ideje. A Tomörkény-beli első forduló után az új pályázat csak négy hónap múlva jelenhetett meg a Művelődési Közlönyben, s még legalább három hónap telik el, amíg lebonyolódik a pályázati ügyrend. Tegnap a szegedi vb a következő kinevezésekről döntött: a Vedres István Építőipari Szakközépiskola igazgatója, Szabó István nyugdíjba vonult, a két pályázó — Békéi László, az iskola matematika—fizika szakos tanára és Tasi János, a 600-as számú Szakmunkásképző Intézet oktatásvezető építészmérnöke — közül Békéi László kapott igazgatói kinevezést. A Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző igazgatójának, Gárgyán Zoltánnak lejárt határozott idejű kinevezése, csak ö pályázott, és újabb öt évre kinevezést kapott. Ugyanez történt a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskolában, ahol újra Pajtényi Ferencné az igazgató. Hofgesang Péter, a 600-as számú Ipari Szakmunkásképző igazgatója nyugdíjba ment, a helyére hárman pályáztak — Renkó Pál és Abonyi Gyula, az intézet igazgatóhelyettesei, valamint Futó Antal, a Tisza Füszért osztályvezetője. Renkó Pál lett az igazgató. Nyugdíjba vonult Tóth Ferenc, a Madách általános iskola igazgatója; csak Lajkó Lajos, az ásotthalmi általános iskola igazgatója pályázott, kinevezték. Bogáthiné Eke Marcella igazgató megbízása lejárt (Ortutay Gyula általános és középiskolai kollégium), csak ö pályázott, újabb öt évre kapott kinevezést. Kopasz Lajos (megbízása lejárt) helyére az Ady Endre középiskolai fiúkollégiumba négyen pályáztak: Tóth Imre, a Fodor József szakközépiskola nevelőtanára, Dargó Ferenc, a Rózsa Ferenc szakközépiskola tanára. Kertész József, a Damjanich honvéd kollégium névelőtanára, és 1 Kopasz Lajos. Az új iga/.gató: Dargó Ferenc. Az Ifjú Gárda nevelőotthonban Takács Jánosné megbízása lejárt, rajta kívül más nem pályázott, újabb ót -évre megbízták. Az Osztrovszky utcai óvoda és általános iskola igazgatójának, Major Józsefnének is lejárt a megbízatása, csak ő pályázott, kinevezték. A Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója, Stanics Béla, valamint Illés Mihály, a megyei tanács főelőadója pályázott az intézmény vezetői helyére, Stanics Bélát nevezték ki. Rendelet értelmében össze kell vonni a napköziotthonos óvodákat. A körzeti óvodák élére szintén pályázat útján neveznek ki vezetőket. Az Északvárosi II. számú óvodai körzet vezetője Acs Zoltánné lett, a móravárosi körzeté Iritz LászIóné, a dorozsmaié • Kendruszné Lukovics Gabriella. Az újszegedi II. számú körzet óvodavezetője Útvári Györgyné, a belvárosi I. számú körzeté Szabados Mártonné, az újszegedi I. számú körzeté Szántó Lajosné, a belvárosi II. számú körzet óvodavezetőjének Szeri Istvánnét nevezték ki, a belvárosi III. számú körzet óvodavezetői állását Vdgó Ferencné tölti be. A végrehajtó bizottság újabb öt évre meghosszabbította Szeged főzeneigazgatójának megbízását: Oberfrank Géza — és a színház operatagozata — tevékenységét, az elmúlt öt évben végzett munkát jónak értékelték a fenntartók, és a következő öt évre is meghatározták a feladatokat. Oberfrank Géza kinevezésével egyetértett a Művelődési Minisztérium és a színházi pártszervezet is, a színház szakszervezeti bizottsága pedig rövidebb időre szóló kinevezést javasolt.