Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-08 / 162. szám

4\ (Ufo "" ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 162. szám 1988. július 8., péntek . A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Felújításra várnak a művelődési házak Tudósítás a szegedi tanács vb üléséről A Szeged Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap, csütörtökön Papp Gyula tanácselnök vezetésével ülésezett. Több fontos kérdésben döntött a testület az előterjesztések között. A vb hozzájárul ahhoz, hogv a tanács Szeged cimmel lapot indítson, s ez a réteglap a „torony" alatti információkkal látná el olvasóközönségét. Az első számot a közeljövőben állítják elő kísérletképpen 3 ezer példányban. Tölgyesi Béla. a vízművek és fürdők vállalat igazgatója tájékoztatót adott a kánikulai vízfogyasztásról. amely minden eddigi rekordot szerdán megdöntött, hiszen 106 ezer 500 köbmétert fogyasztottunk. illetve locsoltunk. Pánikra nincs ok. korlátozásra nem kell számítani. a víztornyok bírják á terhelést. Még az sem okozott fennakadást, hogv a hét elején az elektromos hálózat műszaki hibája miatt rövid időre a kutakat le kellett állítani. Szó volt a cigánylakosság azon deviáns rétegéről, amely nem tud beilleszkedni, képtelen az együttélésre, cselekedeteivel zavarja a szegediek nyugalmát. A tanács velük szemben határozott lépésre szólítja fel a hatóságot. És ily módon megakadályozza. hogy a lakók közti konfliktusok. súrlódások állandósuljanak egy-egy háztömbben. városrészben. E napirend kapcsán ismertették a testülettel a szakigazgatás vezetői azt a tervet, miszerint a Szent István téri bolhapiacot a közeljövőben kiköltöztetik a város szélére a Vám térre. Így biztosítlak a Belváros nyugalmát, és megszüntetik a városképbe nem illő jeleneteket, meghökkentő epizódokat. Ugyanis a lengyel kereskedő turisták a Szent István tér környékén sátort vertek, és felfordították a környék megszokott életét. Valószínű, hogv a nagybani piac is a Vám térre kerül, ahol a területet reidezik, a placcot kibetonozzák és kulturált körülményeket biztosítanak mindenféle kereskedelemnek. A végrehajtó bizottság reméli, hogy ez az intézkedés a helybeliek támogatására és megértésére talál. Megvitatta és elfogadta a testület a Bartók Béla Művelődési Központ tevékenységéről szóló beszámolót is. Közel tíz esztendeje anna,<. hogy a városban közművelődési intézmények hálózatát reformálták, a meglevő renJszert átszervezték. A Bartók művelődési központtal vonták össze a November 7-ot, Az új szervezeti rendszer kiállta az idők próbáját, és ma is megfelelő. Am a körülmények. tárgyi feltételek javításra szorulnak. A Bartói; központ a századfordulón épült, és a ház állapota sürgetővé teszi a teljes felúiítást. Az algyői intézményt életveszély miatt zárták be. Ugyanerre a sorsra jutott a szőregi ház. a dorozsmai intézmény nedvességét pedig a gázfűtés sem tudja megszüntetni. Ságváritelepen a lapostető beázik. A művelődési létesítmények közül csak a petőfitelepi klubkönyvtár épült a felszabadulás után. Mint ahogy a művelődési központ igazgatója. Szabó Béla megjegyezte az általános helyzetre vonatkozóan: ilyen rossz körülmények között seholsem dolgoznak az országban. Észrevétele a kii'ső feltételekre vonatkozik, ugyanis a tartalmi munka sokat fejlődött, és ezért a végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki. Felhívták a figyelmet arra, hogy a fnegűjulás a közművelődés területén is igény, s a jövőben a népművelők ennek jobban tegyenek eleget. Változatlanul követelmény, hogy a lakótelepek kulturális életét gondozzák, hiszen mint köztudott. Szeged úi panelnegyedeiben nincs közművelődési intézmény. Egyre kevesebb a pénz a nehéz gazdasági helyzetben a kultúrára, de mint hallottuk, a színvonal megőrzése érdekében a feladatok közül ki kell.választani a legfontosabbakat, s azokat minőségi módon kell megoldani. A hazafias és honvédelmi nevelés tapasztalatairól taiékoztatta a testületet Ungi Ferenc százados, az MHSZ városi titkára. A honvédelmi képzés és oktatás már az általános iskolák 7—8. osztályában elkezdődött, a foglalkozások egyebek között a fiatalok ügyességét is feilesztik. Am mint kiderült, a mai gyerekek erőnléte nem megfelelő. hiszen sokan képtelenek a légpuskát célzáshoz felemelni, a fegyvert megtartani. Az MHSZ a helyi lehetőségeknek és elvárásoknak megfelelően vesz részt a honvédelmi felkészítésben, a hazafias nevelésben. Eleget tesz a haza fegyveres védelmére irányuló felkészítésnek. részt vesz a sokoldalú személyiség formálásában. A közelmúltban adták át a 600-as szakmunkásképző intézet új lőterét. amely 5 millió forintos költséggel készült. valamint a szegedi repülőtér hangárát. Szentandrási Lajosné vbtitkár ismertette a megyei neb vizsgálatának legfontosabb megállapításait a lakásgazdálkodásról. Melegüzemek Töröm a fejem, mit is tennék szívem szerint, ha Harcsa Pintér Sándor helyében lennék. Azt hiszem, megtagadnám a munkát. A megyei vendéglátó vállalat egyetemi konyhájának mosogatójában, és persze nemcsak ott, dél körül már negyven fok felé kúszik a higany, ehhez jön még a forró víz, amiben egész nap ázik az ember keze. Próbálom érzékelni a légmozgást. Semmi, pedig működik az elszívó. Laczi Jánosné betanított szakács a gázzsámolyok mellett. És, hogy teljes legyen a hatás, még a nap is betűz. — Kapnak valamilyen védőitalt? — Anna-vizet. Most szódásballonunk sincs, szabadságon vannak azok, akiknek erről gondoskodni kellene. Egyik kísérőm, Hichter Aranka, az szmt munkavédelmi főfelügyelője megkérdezi az üzemvezetőt, a befúvóberendezés miért nem működik. A válasz roppant egyszerű, túlságosan nagy az áramfelvétele, zavarná a konyha elektromos rendszerét. így aztán semmiféle ventilláció nincs a főzőtérben. Nagy János, a megyei munkaügyi és munkavédelmi felügyelőség munkatársa (aki szintén velünk tartott) szorgalmazza, nézzük meg a befúvól a gépházban. A huszonhatezer köbméteres befúvó valóban ott áll kihasználatlanul. Nagy János szerint, a monstre berendezés helyett, egy kisebb teljesítményű is megtenné, ami nem zavarná az elektromos hálózat működését. Továbbra is Harcsa Pintér Sándor fejével próbálok gondolkodni. Munkatársaimmal együtt követelném, hogy úgy negyven fok felé mindig legyen a konyhán szódásballon. Az sem ártana, ha konyhasós oldatos viz is kéznél lenne. Mert ahogy a munkavédelmi szakemberektől megtudtam, ez is előírás. No és, ha az Örök nyugalomra helyezték Bartók Béla hamvait Az ország minden tájáról tisztelgők ezrei gyűltek össze csütörtökön a Farkasréti temetőben, hogy végső nyughelyére kísérjék az egyetemes zeneirodalom kiemelkedő alkotójának. Bartók Bélának hamvait. Ezzel utolsó állomásához érkezett a tengerentúli ferneliff-i temetőből a csendes budai sírkertig tarló csaknem kéthetes út. amelynek során Európa-szerte díszkoncertekkel. emlékünnepségekkel adóztak Bartók Béla munkásságának. A budapesti temetési szertartásra Bartók Béla családjának tagjai, egykori barátai, tisztelői mellett eljöttek a hazai társadalmi. szellemi élet vezetői. Elhozták a kegyelet virágait több külföldi kulturális intézmény és a határainkon túl élő magyarság képviselői is. Jelenlétükkel tisztelték meg a kiemelkedő nemzeti eseményt a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének (Csemadok) és a Malica Slovenska Tudományos is Kulturális Központnak a vezetői, valamint a kárpátaljai Nagyszőlősről érkezett párt-, állami és kulturális küldöttség tagjai. Bartók Béla szülőfalujából, a romániai Nagyszentmiklósról — a vendégváró magyar meghívás ellenére — nem érkezett küldöttség. A nagy magyar zeneköltő földi maradványainak ravatalánál a tisztelgő katonák sorfala mellett a hazai politikai. kulturális élet vezetői álltak felváltva díszőrséget. Pontosan három órakor k3jdődött a temetési szertartás, amelyen elsőként Ferencz József unitárius püspök búcsúzott Bartók Bélától. Ugyancsak a ravatalnál búcsúzott Bartók Bélától Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Az esemény, amelynek most részesei vagyunk — mondotta — emlékezésre késztet. A Kossuth-hamvak hazahozatala a múlt század utolsó évtizedében az egész országot fellelkesítette. II. Rákóczi Ferenc hamvainak kései megtérése. 1906-ban országos ünnepségsorozattá terebélyesedett. Századunk kimagasló zeneszerzője. Bartók Béla messze túl művészete értőinek körén, évtizedek óta elevenen fénylő jelképe hazánknak. Csak a saját mércéiével mérhető életművével példát mutatott arra. hogyan kutassuk fel a magyarság legtisztább értékeit, hagyományait: arra, hofív miként becsüljük a velünk sorsközösségben élő szomszéd népeket: és arra is. hogv miként legyen valóban európai a magyar, az ezerarcú emberiség méltó tagja. E művészi törekvésekben testet öltött gondolatnak a kivételes sugárzású emberi magatartás, a humánum által vezérelt életút adott mélyen személves erkölcsi fedezetet. Munkásságának értékelését. eszméinek tanulmányozását és népszerűsítését sehol a világon nem szolgálja annyi igyekezet, annyi könvv és más művészeti ágból érkező visszhang, mint Magyarországon-Ezért is olyan régi óhaj. hogv a ..szikár, szigorú, hű magyar" legalább hamvaiban hazatérien E visszatéréshez azonban nem volt elegendő a közóhaj. A magyar nép mély tisztelettel és nagy megnyugvással fogadja Bartók Béla hazatérését. A zeneszerző földi maradványait őrző koporsót és a ravatalt borító koszorúkat ezután fekete gyászautók vitték a sirhoz. amelyet Borsos Miklós szobrászművész fekete gránittömbből faragott, lírát mintázó szobrával jelöltek meg. A hantnál Ujfalussv József, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke búcsúzott Bartók Bélától. a magyar muzsikus-, müvészés tudóstársadalom nevében. A temetési szertartást Ferencz József püspök szavai zárták; az egyházi vezető — Bartók szülőföldiére emlékeztetve — a Hargitán szedett havasi gyopárt dobott a sírgödörbe. Á Győri Leánykar elénekelte a Himnuszt, majd a gyászünnepségen összesereglett tisztelgők virágcsokrokkal borították el a nagy magyar zeneszerző sírját. a befúvó zabálja is az áramot, de egy műszakban időnként mégsem ártana bekapcsolni. — Mennyit keres a mosogatással? — Úgy négyezret. — Ebben biztosan benne van a melegüzemi pótlék. — Biztosan. Richter Aranka ebben megerősít. — A vállalatok munkakategóriánként felmérik a nehézségi fokokat, és így az alapbérbe beépítik a melegüzemi pótlékokat is. Ezek az emberek a nyári hónapokban megérdemelnének még ezen felül is valami kis pluszpénzt. * A következő állomás a megyei sütőipari vállalat Tavasz utcai központja. Itt Vass Sándorné, a munkavédelmi felügyelőség munkatársa csatlakozik hozzánk. Ezúttal az irodában kezdtük a szemlélődést. Felföldi Károlyné termelési és műszaki igazgatóhelyettes leltárszerűen sorolja, mit tesznek ilyen hőségben a dolgozóikért. Indítványozom, talán, ha szétnéznénk a Kenyérgyári úti üzemben . . . Három kemence. A hőmérő harminchatot mutat. Odabenn, azaz a szerelt kemencékben 167 fok van. Ebből lehel jócskán a dolgozóra a masina. Gyanúsan fiatalok a vetők. Kiderül, háromból kettő tanuló. Naponta hat és fél órát dolgoznak a kemencék előtt. Tizenhat évesek. — Könnyebb munkát nem lehetne nekik adni? — az üzemvezető cseppet sem gondolkodik a válaszon. így lehet megtanulni a szakmát. Mit mond erre a főfelügyelő? — Nincs ebben semmi szabálytalan. Felfelé pillogatunk a szellőzőkre. Régen tisztíthatták. A két ventilátor azonban vadonatúj, a hét elején szerelték fel. A szakemberek kikoktatnak, ide hideg levegőt nem lehet befújni, mert az a technológiai folyamatokat (azaz a kelést) gátolja. Elhaladunk a vizadagoló automata mellett. Szóda van, sós víz nincs. Elromlott a sóadagoló. Ne aggódjunk, mondja az üzemvezető, úgyse inná senki. Vass Sándorné félhangosan füstölög: — Baj van az egészségügyi felvilágosítással. Hőségben igen sok só távozik a szervezetből. Hiába iszunk vizet, nem segít. Nincs, aki elmondaná ezt a dolgozóknak? Szép gesztus, hogy kapnak citromlevet, de hát ebből eleget úgysem lehet az üzemben szétosztani. Belebotlunk a mosogatóba. A kis "fülkén nincs se ablak, se szellőzőnyílás. Ventilátor se. Kucsora Mária itt tölti a munkaidejének jó részét. Az életének ki tudja, mekkora hányadát! Ez nem jutott még senkinek az eszébe? Nem Kucsora Mária miatt! Perszé, a kalács foszlós, a kuglóf illatos ... és ami mögötte van, csak az ellenőröket, a felügyelöket izgatja? * És végül, ráadásként ' az öntödében kötöttünk ki A kohó mellett Petrács Péter öntő. Perzsel a forró, folyékony vas. — Tegnap ötven fokot mutatott a hőmérő, de csak azért, »mert a skáláját eddig számozták. Úgy hatvan fokban dolgozunk. — Az igazgatójuk azt ,mondta, munkaszünetben akár tusolhatnak is. — Tényleg szakad rólunk a veríték. Ilyesmiről én egyébként nem tudok. Savanya István munkavédelmi felügyelő azt firtatja, nyáron mit tesznek a dolgozókért? Baka Ernő igazgató sorolja: próbálják csökkenteni a túlórákat, most két termogenerátort vásároltak, citromlevet, teát adnak, sós kekszet vettek ... Petrács Péter a kohó mellett mégsem elégedett. Melegüzemi pótlék gyanánt évente a fizetéséhez háromezer forintot adnak hozzá. Kénytelen géemkázni is. Az üstben aranysárgán parázslik a vas. Egy perc, és talán elájulunk. Savanya István "megjegyzi, az itteni hőség ellen már hatástalan a ventilátor, a termogenerátor. A kinti harminc fok hűvösnek tűnik, a helyzetkép pedig lehajigolónak. Ellenőrizhetnek a felügyelők, de ettől még a szakács, a pék, az öntő munkakörülményei keveset változnak. Ha másként nem megy, nekik kellene valamilyen módon kikényszeríteni a megoldást. Mit szól ehhez az szmt és a munkavédelmi felügyelőség? Plusz háromezer hatvan fokban ... B. E.