Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

Csütörtök, 1988. július 7. 5 TÖMÖRKÉNY ISTVÁN SZOBRÁNAK AVATÁSÁN, 1943. május 23-án készítette a felvételt Szüts Miklós fényképészmester es fotóriporter a közművelődési palota előtti parkban. A képet Hajdú Imre kisteleki gyógyszerész, Tömörkény patikuséletének kutatója küldte el abból a szomorú alkalomból, hogy nemrégiben hunyt el Tömörkény Erzsébet, Szeged kiváló írójának és egykori múzeumigazgatójának lánya, a Tömörkény család utolsó tagja. Tömörkény szobránál, Tápai Antal alkotásánál az ünneplő közönség P. Gülácsy Irén avatóbeszédét hallgatja. A korabeli lapok arról is beszámolnak, hogy a kultúrpalotában ugyanakkor megnyíló Tömörkény-kiállítást Sik Sándor egyetemi tanár nyitotta meg. E régi felvétel közlésével is adózni szeretnénk Tömörkény Istvánnak és lányának. Kőszegi Dénesné Tömörkény Erzsébetnek, aki a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemnek és a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolának jelentós alapítványt tett. C7orog énekkar koncertje A nagy meleg ellenére is telt ház volt a polijiroszi munkáskórus műsorán, a Ju hász Gyula Művelődési Központ dísztermében, kedden. A polijiroszi vegyes kar tagjai amatőr énekesek, a kórus 1978-ban alakult. Vezetőjük Korponai Nóra magyar származású, a közelmúltban vette át a kórust, s a tagokkal nagyon jó munka és baráti kapcsolatot alakított ki. A vendégek vegyesen szólaltattak meg klasszikus műveket és görög népi dallamokat. főleg Mikis Theodorakis műveit, illetve Polijirosz város és a Haldiki-félsziget népdalfeldolgozásait. A műsor nagy sikert aratott. a koncert után kellemes hangulatú baráti találkozóra került sor a Szakszervezetek Szegedi Altalános Munkáskórusának tagjaival, akiket 1989-ben lát vendégül a polijiroszi kórus. K. u. K. szökevények Színes lengyel—magyar filmvígjáték. Kazimierz Sejdy regénye alapján a forgatókönyvet irta: Pavel Hejny és Janusz Majewski. Kép: Witold Adamek, zene: Selmeczi György, rendezte: Janusz Majewski. Szereplők: Marék Kondrat, Bezcrédy Zoltán, Wiktor Zborowski, Koltai Róbert, Jacek Sas-Uhrinowski. A. cím alapján gondolhatnánk éles történetre is, élesre, mint egy lövészet. A császári és királyi hadseregből megszökni — még a monarchia végnapjaiban is — közvetlen halálveszélyt jelenthetett, a lebukás pedig bitót, vagy jobb esetben sortüzet. De az akasztófának csak egy girbe-gurba árnyéka vetődik ide, hisz Bezerédyék inkább egy jóízűt marháskodnak, mint hogy elmerengjenek a némely történészek szerint „integrációs modellként" fölfogható egykori birodalom széthullásának tragikus pillanatai fölött. Történik, hogy egy határ menti garnizonban sok-sok egyenruhába bújtatott civil, pontosabban csirkefogó várja az első nagy háború végét, s a mindennapok szürke unalmát e kiválóságok a régi mesterségek űzésével vegyítik: isznak, kártyáznak, lopnak, hazudnak, és gyakran látogatják a városka piros lámpás házát. A helység egyébként ugyanúgy lehetne Baja vagy Makó, mint Arad vagy Wroclaw, a monarchia díszletei mindenütt egyformák, tudjuk ezt Hasektól és Bródy Sándortól, meg a többi, ezerszer áldott, csokornyakkendős, szalmakalapos úrtól. Ne higgyük persze azt, hogy a mese szálai befonják a literatúra szép ívű oromdiszeit, hisz a boldogságos végkifejletig, tehát tartósan, irodalom alatti a „szövétnek". Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne jót szórakozni e filmen, hisz ahol Koltai megjelenik, ott szék nem marad szárazon. Hogy tényszerű is legyek: a történet egészéhez, ugye, bonyodalom is kell, nem elég, hogy vidám vagányok végigbliccelik a háborút. Nos, a fordulatot Nogay főhadnagy hozza, egy szadista, alkoholista kockaember, aki elhatározza, hogy rendet rak. Ez a szilárd, ordibálásokkal és fenyítésekkel megerősített elhatározás csak növeli a század ellenállását. Kania (Marék Kondrat élvezetes előadásában) szökést szervez. Ehhez persze iratokra és pénzre van szükség. A papirosokat elintézik házon belül, élvégre egy ilyen kis csapatban törvényszerűen kell lennie egy tisztességes hamisítónak is, a pénzt meg gyanútlan, bordélyból hazatérő családapák megsarcolásával teremtik elő. Megszöknek, s bejárják a monarchia illusztris kocsmáit és kuplerájait, de nem folytatom az öt katona kalandos történetét, aki kikapcsolódásra vágyik, nézze meg! A műről, mint alkotásról nem érdemes sok szót szólni. Olyan ez, mint nagy nyári hőségben egy kitűnő korsó sör, ami után nem izzad még jobban az ember. Sót: felüdül. Dlusztus Imre Pedagógiai nyári egyetem A jubiláns jövője ? Horizont - hiteles kép hazánkról A lapgazda. Balázs Ferenc joggal büszke Horizont című magazinjának legfrissebb számára, nem csupán azért, mert címlapján — Grósz Károly és FriedrichWilhelm KxeK Fe Ubach főpolgármestere után — Berecz János arcképe látható. Az elegáns lapban exkluzív interjú olvasható, melyben az MSZMP Központi Bizottságának titkára magyarországi reformfolyamatdkról szól. A szám szakmai értékét emeli, és népszerűségét növeli a Szűrös Mátyással, Horn Gyulával Németh Miklóssal készített beszélgetés. A tíz éve Kölnben alapított, pompás nyomdatechnikával és igényesen szerkesztett lap elsősorban nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítésére vállalkozott, írásai, interjúi, reklám- és propagandaanyagai mindenekelőtt a magyar és nyugatnémet vállalatok, üzemek, kereskedelmi intézmények, idegenforgalmi cégek közeledését szolgálják. Fontos feladatuknak tartják, hogy az NSZK-ban, Svájcban és Ausztriában terjesztett német nyelvű újság hiteles és széles horizontú képet nyújtson hazánkról, felvillantsa az együttműködés lehetőségét, segítsen a partnerkapcsolatok kialakításában, felmutassa, hogy Magyarország nem csupán a csikós-, gulyás- és pusztaromantika országa, hanem igazi gazdasági, történelmi',' idegenforgalmi, kulturális értékek őrzője és teremtője. A Horizont eddig is több különszámot jelentetett meg, melyekben hazánk egy-egy tájegységének bőségesebb és részletesebb bemutatására vállalkozott. A kiadó-főszerkesztő, Balázs Ferenc ezúttal szegedi — majd egy későbbi időpontban Csongrád megyei — különszám megjelentetését tervezi. Ebből az alkalomból kedden este fogadast adott a Hungária Szálló különtermében a szegedi gyárak, üzemek, vállalatok, intézmények vezetőinek. A találkozón Papp Gyula, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. Szólt arról a nemes szándékról. melyet a Horizont szerkesztősége vállalt Szeged nyugat-európai népszerűsítése érdekében. Emlékeztetett arra, hogy napjaink politikai és gazdasági környezete inspirálja az ilyen és hasonló vállalkozásokat. Az NSZK hazánk legjelentősebb nyugat-európai gazdasági partnere, több szegedi vállalatnak épültek már ki termelési és kereskedelmi kapcsolatai nyugatnémet cégekkel. Ám a lehetőségek még korántsem kiaknázottak. A Horizont szegedi különszáma minden bizonnyal elősegíti, hogy a külföldi partnerek jobban megismerjék Szeged iparát, gazdasági sajátosságait, idegenforgalmi kínálatát, kulturális értékeit. Remény lehet arra is, hogy a kölcsönös tájékozódás nyomán Szegednek NSZK-beli testvérvárosa lesz, a kölcsönös érdekek alapján vegyes vállalatok alakulhatnak, szélesedhetnek az export— import kapcsolatok. Balázs Ferenc • pohárkoszöntőjében lapjának célkitűzéseiről beszélt. arról a jelentős informáló, eligazító és népszerűsítő munkáról, amelyet hazánk jobb megismertetése céljából német nyelvterületen végez. A baráti hangulatú összejövetelen ott volt Oláh Miklós, a városi pártbizottság titkára és Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese is A 25 esztendő alatt kétségtelenül értéket „termelt" ez a fórum, méghozzá — ahogv mondani szokás — kézzel is foghatót, hiszen immár kötetek sorában adták ki az egves kurzusok élőadásait, és megjelentette a TIT a nyári egyetemek repertóriumát 's. Mégis talán nagyobb az az érték, ami nem megfogható: évente átlagosan 300 gyakorló pedagógus és az oktatásügy egyéb helyein dolgozok hallgatták a szakma tekintélyeit Szegeden, s vitték haza élményeiket — az ország minden részébe. Ágoston professzor jogos büszkeséggel szokta volt mondogatni: minden évben sikerült megtalálni az éppen aktuális témát. azt. ami a közoktatásban pont akkor a legtöbbeket foglalkoztatta. A nváii egyetem szintén előszeretettel emlegetett „országos kisugárzó hatása" bizonyát a ebből a folytonos aktualitásigényből is fakadt. Az eddigi kurzusok közül többnek a vonzerejét fokozta, hogv a az előadói gárdában valóban országosan ismert és elésmert szakértők neve is fülfölbukkant. Ráadásnak — vagy lehet, hogy éppen első számú vonzó tényezőként — itt volt (van) maga a város, fesztiváljával, művészeti es szórakoztató kínálatával. A nagy múltú nyári egyetem szellemi gyarapodást. A szegedi nyár tudományos rendezvénjei között hagyományosan a legtekintélyesebbek a TIT nyári egyetemei. Az „idősebbik", a pedagógiai az idén 25 eves. Szeged tudományegyetemének (már nyugalmazott) neves professzora, Ágoston György negyedszázada mindenese — igazgatója, témaválasztója, előadó-toborzója — a pedagógusok országos továbbképző fórumaként elfogadott nyári egyetemnek. üdítő változatosságot, töitekezést, pihenést egyaránt szolgáló programjai természetesen nem csak úgv. maguktól álltak elő; sok szervezés és pénz árán. A részvételi díjakat — talán egészen a tavalyi esztendőig — azok az intézmények fizették be. ahonnan a hallgatók jöttek. A továbbképzésnek ez a formája azonban — minden szakmában — lassan, de biztosan elhal. A nyári egyetem hallgatóinak a saját pénztárcájukból kell befizetni a részvételi dijat, mert... Minek soroljuk? Hol van ma Magyarországon oktatási intézmény. amelynek annyi forintja lenne, mint tavaly. vagy tavalyelőtt? De (és) hol van olyan pedagógus? Egy szó, mint száz, az idei, jubileumi. 12-én nyitó nyári egyetemre jelentkezők száma jóval kevesebb, mint bármikor eddig. Csak a oénzhiány az oka? Vagy: érdektelenség? Nem sikerült — éppen most — az időszerűség követelményét érvényesíteni a témaválasztásban (A pedagógusképzés és a neveléstudomány helyzete hazánkban címmel foglalhatók össze az előadások témái)? Fogalmazhatnánk még néhány kérdést, ám végtére inkább tiszte ez a szervezőknek. Meg a választok) megtalálása is. aztán pedig előáll a változtatás kényszere. Nincs szándékunk ünneoet rontani; a jubileum évében a tények késztetnek beszélni a nyári egyetem jövőjéről. Merthogy jó lenne, ha lehetne jövője. hiszen, mint mondtuk: érték. Természetesen mind a föntiekkel tisztában vannak a szervezők, a TIT munkatársai is. Tőlük tudjuk: ha a pedagógusok posztgraduális képzési rend.szerébe lenne illeszthető a nyári kurzus, sokféle gond oldódna. Addig is. amíg erről csak feltételes módban beszélhetünk. a TIT-ben a szokásos körültekintéssel szervezik a megcsappant létszámú hallgatóság nyolc szegedi napját. fc. E. Veteránrali Szegeden Az év elején már lapunkban beszámoltunk arról, autómatuzsálemek versenyét rendezi meg az Autofer Vállalat Szegeden. A második veteránralit július végén, 30-án és 31-én tartják. Kitűnően sikerült a tavalyi találkozó, és már kijelenthetjük, hogy a mostani is nagyszerű lesz. A szervezők közel 200 meghívót küldtek szét Európába, s úgy kérték a jelentkezéseket, hogy a résztvevőknek színes fotókat kellett küldeniük az élő, a négykeréken járó autócsodákról, a mozgó közlekedési múzeumokról. A jelentkezés feltétele volt, hogy csak az 1940 előtt készült gépekkel lehet indulni. Ahogy mondják, mint mindenütt, úgy ezúttal is egy kivétel lesz, éspedig a Pente 500, amelyet 1946-ban gyártottak Magyarországon. Az autó alkotója a ma is élő Pentelényi János professzor, a műegyetem volt tanára. A gépkocsi motorja és alváza az l-es sorozatszámot viseli. A gépet Makón újítják fel a rali kezdetére. A Pente 500-ast a Közlekedési Múzeum kölcsönözte. Visszatérve a nevezésekre: összesen 41 matuzsálemet találtak alkalmasnak arra, hogy indulhasson a versenyen. Minden bizonnyal egy Wartburg lesz a sláger, amelyet 1898-ban építettek. Az autók tisztelőinek ismerős lesz az 1904-es kiadású Maner Union, amely Kisapáti István tulajdona. Álljon még itt néhány márka: Opel (1912), FIAT (1924), Amilkar (1925), Prága Piccoló (1930), BMW (1935), Adler Junior (1937). A magyarországi személyautó-gyártás történetét bemutató kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődök. [ Wartburg 1S98-ból Ez július 30-án nyílik a megyei tanács halljában. A személykocsi-építésnek hazánkban csak múltja van. Annak utolsó állomása a Pente. A kiállítás mellett különböző előadásokat is szerveznek a rendezők. Ezek szakmai viták is lesznek, de hallhatunk az újbóli autóépítés elvi lehetőségeiről is. A ralit 30-án rendezik Bartók-emlékkönyv Bartók Béla hamvainak hazahozatala alkalmából emlékkönyvet jelentetett meg a „Láng" Kiadói, Idegenforgalmi és Marketing. Kft. A kötetet Keresztury Dezső két Írása vezeti be. Az első e kötet számára készült, a másik az irodalomtörténész 1945-ben, Bartók halálakor, az Operaházban elmondott búcsúbeszédének szövege. Az emlékkönyvben a nagy zeneköltőnek hódoló költemények mellett dokumentumok, kották, levelek, feljegyzések hasonmásai kaptak helyet meg 94 kilométeres távon. Az útvonal titkos, azt a versenyzők csak a rajt előtt tudhatják meg egy itinerből. Másnap, 31-én, a Tisza rakpartján rendezik meg az ügyességi versenyt. A látványos bemutató után különböző díjakat ítélnek oda, de a közönség sem „tétlenkedik" majd, ugyanis a nézők választhatják ki a legszebb autót. Az autóklub és az Autófer hagyományt akar teremteni a veterán autók bemutatójából Szegeden. A legjobb helyet választották, hiszen innen származik Csonka János, a porlasztó megalkotója; Makóról pedig Galamb József, akit 1905töl Henry Ford vett föl gyárába, ahol a legendás „T" Ford konstruálásában jelentós érdemeket szerzett. A cs. S. Sándor V