Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

Szerda, 1988. július 6. 3 Halomban az új búza Harrtarasan megkezdődik gálatra küldték; méréseik az új búza őrlése; kedden szerint a termény hektoliter­megérkezett az idei első bú- tömege az átlagosnál jobb, zaszállítmány az ország leg- 81,65 kilogramm, és sikér­nagyobb malmába, a Ferenc- tartalma is megfelelő. A városi Malomba. A Pest molnárok a búza szokásos megyei Kiskunlacházi Kis- érzékszervi minősítését is el­kun Tsz-ből küldték a búzá- végezték. A szemek acélossá­val megrakott gépkocsikat gát, formáját, aszottságát ebbe a fővárosi „őrleldébe", „ „ • „„, . . .. . ' vizsgáivá a termenyt koze­ahol az aratasi csucsszezon­, „„ , __ pesnek értékelték, ban naponta 90-100 vagon kenvérnek valót tudnak át A malmot üzemeltető Bu­KenyerneK valót tudnak at- dapesti ^ Pest Megyei Ga­venm, tisztítani és betárolni, bonaforgalmi és Malomipari Komlósy Gyula, a malom Vállalatnál elmondották, vezetője elmondotta: az első hogy a gazdaságoknak a be­szállítmányból vett mintákat szállítás után folyamatosan azonnal laboratóriumi vizs- fizetnek az új búzáért. (MTI) A négyezredik Claas Ünnepséget rendeztek ked­den Bábolnán abból az al­kalomból, hogy hazánkban munkába állították a négy­ezredik Claas-kombajnt. A kalászos gabonák és a kuko­rica betakarítására egyaránt alkalmas D—108-as típusú berendezést Fred Wolf, az NSZK-beli cég kelet-európai igazgatója adta át jelképesen Tóth Jánosnak, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közős Vállalat, az IKR igaz­gatójának. Békalencse - már megint Már megint itt a békalen­cse — észlelik a városlakók, sétálva a folyó partjain, és nagy erővel szidják az il­lető növényt a széles rokon­sággal együtt (rucaöröm, úszó páfrány, békaszőlő, Cladophora fonalas alga). Ezzel együtt meg kell je­gyeznünk: a lencsehelyzet egyáltalán nem olyan sú­lyos dolog, mint amilyennek látszik; a vegyi vízszennye­zés ezerszer komolyabb en­nél. Környezetszennyező ha­tása — például — gyakor­latilag nincsen; káros ha­tást csak akkor fejtene ki, ha olyan sok lenne belőle, hogy a folyó felszínét el­zárná a fénytől-levegőtöl, s így megakadályozná a víz oxigénfölvételét. De hat er­ről egyelőre nincs szó; csak a sodorvonalban látható a sok-sok kilométer hosszú bé­kalencseszalag. Honnan ered ez a vízfel­földeken föletetnék vala­mely állattal? Némely szakemberek azt állítják: még a kacsák sem fogyasztják (ezt egyébként a magunk részéről nemigen hisszük; tán csak nem va­lamely szabályozók állnak a dolog mögött? A szabá­lyozók komoly dolgok, ké­pesek még a récék étvágyát is elvenni a lencsétől...) Növényevő halakkal, azaz amurokkal szintén föl le­hetne etetni e ravasz nö­vényt, de az amúr nem­csak a lencsét enné meg, hanem a rizspalántát is, ami bár helytelen, de tény. Nem beszélve arról, hogy a nö­vényevő halak értékesítése jelenleg igen nehézkes; könnyen előadódhatna a fa­ramuci helyzet: lencse he­lyett a halat nem tudnák hová tenni a rizsesek. talában ilyentájt, július ele­színi növénytársulás, hot a Ssztik^t - Tcsítor- Marad tehát a mechnikai el­„szalag" legvége? Az Ati- nákba, ott pedig a folyókba vizig szakemberei, Vágás István főmunkatárs és Lábdy Jenő hatósági osz­tályvezető elmondták, hogy legeslegfölsö forrásként a szabolcsi halastavak jelöl­hetők meg, ahonnét a len­kerülnek. Ez tehát maga folyamat. távolítás. Föl lehet tenni a kér­dést: ha ez megoldott, ak­kor meddig úszik még a Tisza vizén békalencse? — A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság értesítése szerint már nem sokáig: a Horto­Amit, hogyha ismerünk, bizonyára védekezni is tu­dunk ellene! Legegyszerűbb látszólag az lenne, ha a forráspontnál, a rizsföldek lecsapolócsatornám fognák bagy-Berettyo focsatornat cse a Keleti főcsatornán 1ut kl a temérdek lencsét. Csak- «»?"»;» Mezöltur előtt me­cse a Keleti főcsatornan jut hQgy A hajdúsági terme- rulofallal lezárták. Elobb­a Tiszaba. A legkiválóbb be- ^szövetkezetek (vagy tán ál- utóbb elf°ev tehát az után­némi Pótlás. Vagy nem. Mind­küzdve a^onáltal módfölött jó len­ne, ha ez az évek óta is­métlődő békalencse-herce­hurca mihamarabb befe­jeződne. Farkas Csaba kalencse-termőhely azonban íami gazdaságok?), a Hajdúság, azaz Kisújszál- munkaerőhiánnyal lás — Túrkeve — Karcag óvakodnak attól, hogy sa­r,., , ját embereikkel fogassák ki haromszoge. Bekalencse, ter- az elburjánzott vegetációt, mészetesen, ott sem terem Leeresztik hát a csatorná­úton-útfélen: az elárasztott kon suttyomban: fogja ki rizsföldek lakója, amely a az- aklt zavaf A körösieket Hortobágy—Berettyó főcsa­azonban szintén nem za­varja a zöld vízi szőnyeg, torna közvetítésével úszik a ¡gy aztán, ha az Ativizig Körösbe, onnét pedig a Ti- nem szorgalmazná kitartóan szába. a lencsefogást, ők is hagy­No, de miért csak mos­tanában? Hiszen a rizsfölde­ket nem ma teremtették oda,' a békalenese pedig csak mostanában, alig néhány éve ütötte föl szép zöld fejét (amely tulajdonképpen mó­dosult szár). A válasz igen egyszerű: a mezőgazdaság kemizálása, s az ezzel együtt járó mértéktelen műtrágyá­zás csak a mi modern ko­runkra jellemző. Mit tartal­maz a műtrágya? Mindent, ami a növénynek — lett lé­gyen az szárazföldi avagy vízi — szükséges és kedve­ző: nátriumot, káliumot, kü­lönféle nyomelemeket, s még százféle összetevőt. Nos, eze­ket kiszórja a gép a föld­re, az eső belemossa a ta­lajba. De ott sem áll meg ez az oldat: a talajvízzel együtt fokozatosan a kör­nyék legmélyebb területeire vándorol, azaz a rizsföldek­re. A rizsföldeken pedig nemcsak rizs nő ám, ha­nem számtalan egyéb vizi gyom is — tehát a békalen­cse, rucaöröm, úszó páf­rány, békaszőlő, meg Cha­dophora fonalas alga! Ezek aztán a rizspalántákkal ver­senyezve élik föl a vízben oldott műtrágyák biztosítot­ta rengeteg tápanyagot, s gátlástalan szaporodásnak indulnak. Vízleeresztéskor pedig — a rizsföldeken ál­nak: hadd ússzon! Így azon­ban a szentandrási, bökényi duzzasztókon kívül még to­vábbi jó néhány helyen gyűjtik már a lencsét. Miként történik ez? Egé­szen egyszerűen: megtölte­nek levegővel egy jó csomó tömlőt, egymáshoz kapcsol­ják őket, s az egész lánco­latot keresztülfeszítik a fo­lyón. E ,fal" ott lebeg a víz színén, s az úszó növénytö­meg nagyszerűen fönnakad rajta, miközben a vízfolyás akadálytalanul áramlik to­va. A lencséseknek pedig nincs más dolguk, mint a fönnakadt zöldtömeget ki­halászni. Hová tegyék az alkalma­sint sok száz köbméter len­csét? Nos, zöldtrágyának ta­lán jó lenne — de csak, mert zöld szinű, hiszen tömegé­nek 90 százaléka víz. Hasz­nosítható tápanyagot a már kiszáradt, pillekönnyű, ha­muszerű lencsetömeg vajmi kevesei tartalmaz. Takar­mányozásra fönti okok mi­att szintén csak kevéssé al­kalmas; legföljebb a vízi­lovak ennék meg, ha megen­nék. De mi lenne, ha még eredeti termőhelyén, a rizs­Útban a valódi szövetkezet felé A z új szövetkezeti törvény alig tar- gozott a szövetkezetben, az örökösök nem talmaz kötelező érvényű változta- mondhattak le annak az egynek a javí­tásokat, inkább kereteket, lehető- ra. Az a fura helyzet alaKult ki, hogy ségeket fogalmaz meg. Minden kollektíva akinek földje volt, esetleg már nem tud­a saját alapszabályátkan rögzíti, hogy mi- ta művelni, aki viszont gazdálkodni akart, lyen irányban, s meddig megy el a szer- nem juthatott elegendő földhöz. Ha nincs vezeti keretek.ésszerűsítésében. így a te- törvény adta nagykapu — még ott a ke­rületenként eltérő, sajátos vonások is job- kapu. Mivel a felesleges földet nem „üz­ban, testre szabottan fogalmazódnak let" a közösnek leadni, úgynevezett „zseb­meg. A Bordányi Előre SzaKszövetkezet- szerződések" alapján fizetett a használója ben már megtartották az alapszabály-mó- a tulajdonosnak a területért. A szövetke­dosito Közgyűlést. r.rre meg bővebben zetben házilagos könnyítésként hivatalo­lett volna idejük, hisz a törvény csak san is elfogadták, ha családtagra ruház­most lép hatályba, s igen hosszú türelmi ták át a földet. időt hagy A sietség oka az új játéksza- A földtörvényből adódó lehetőséggel bályok mielőbbi bevezetése, természete- úgy élnek, hogy most mar a toidtuiaj­sen, ez egyes pontjaiban csak az új gaz- dont a tagok egymásnak értékesíthetik, dasági évben lehetséges. Ez nemcsaK a tagi gazdaságra, hanem a Az érdeklődést és a várakozást jelzi, közösbe bevitt föld részarányának jogára hogy a nyugdíjasokat is beleértve, a ta- is kiterjed. Elsősorban a volt Munkásőr gok 90 százaléka jelent meg a közgyűlé- Tsz tagjait érinti, hogy ha földdel léptek sen. A hozzászólásokból érződött, a nagy be a szövetkezetbe, három hektár erejé­tömegek is értik a megvitatott témák ig maguk vagy egyenesági leszármazotta­lényegét, sőt a tervezet egy pontjában a ik visszaigényelhetik, tagi gazdaság cél­vezetőség javaslatát kevésnek találták, s jára. Ez a nagyüzem érdekeivel is egybe­a helyszínen felvetett formában szavaz- esik, az optimális vetésszerkezet kialaki­ták meg a szövegszerű módosítást. tását úgy látják biztosítani, ha kétszáz Az első kérdésosokor volt a legegysze- hektárral csökkentik a közös területét rűbb, ez a téesztörvényből adódó techni- A földdel ezután sem rendelkezőket kai átvezetésekre szorítkozott. Így példá- úgy teszik „tulajdonossá", hogy nekik öt­ül a korábban megalakult független ezer forintos részjegyet kell váltaniuk, ifjúsági bizottságot most szentesítették az Jövőre, az új belépőknek, már 15 ezer alapszabályban. Izgalmas és alapvető ér- forint lesz ez az összeg, a különbséggel dekeket szolgáló lépés, hogy végre legyen kívánják kifejezni, hogy a régi tagok szétválasztva a tagsági és a munkavi- már munkájukkal hozzájárultak a va­szony. Az eddig közösben végzett, kötele- gyon gyarapodásához, zően előírt munkavégzés minimumát — A háztáji joga a közösben végzett rnun­mivel most már a döntés a helyi kollek- kához kötődik. Eddig az a fura helyzet tívára van bízva — itt nullában határoz- volt, hogy aki kerttel és tagi gazdasággal ták meg. Ehelyett konkrét, személyre szó- is rendelkezett, ezek területével a háztá­ló munkaszerződést kötnek, amely mind- jiét csökkenteni kellett, illetve, a csök­két irányban kötelezettséggel jár. Aki kentés ozt is jelenthette: egyáltalán nem nem ír alá megállapodást, annak a szak- kaphatott háztájit. A vezetőség javasolta, szövetkezet nem köteles munkát biztosi- hogy az új alapszabály szerint a rét és tani. Hia netán fogytán a munka, elsősor- legelő ne számítódjon be, es a művelt ban a tagokat kell foglalkoztatni. Átszer- terület is csak ezerötszáz négyzetméter vezéskor a tagnak más munkaterületet felett. A közgyűlésen ezt kevesellte a tag­kell ajánlani, az alkalmazottak esetében ság, s az itt felvetett javaslatot — min­ez nem kötelező. Alkalmazottat csak ak- denki megkaphassa a teljes háztájit — kor lehet felvenni, ha az adott feladatot fogadta el. a tagok közül senki sem vállalja, illetve pj evezették a termelési és fejlesztési nincs meg „házon belül" a megfelelő hozzájárulást, a behozott pénzre a szakképzettség. mindenkori legmagasabb takarék­A munkaviszony kérdéseiben később szövetkezeti kamatot fizetik, további változtatásokat terveznek. tgy A csak magángazdaságban dolgozók a szeretnének kialakítani egy olyan szerve- • havi 850 forintos társadalombiztosítási já­zeti formát, amely a munkáltató és a rulék fejében betegség esetén táppénzre munkavállaló közötti érdekegyeztetésre, nem jogosultak Ezért a tagi önsegélye­konfliktusfeloldásra képes, s nem a fel- zéssel próbálkoznak. Aki havi 120 forin­merült problémák ellussolásában érdé- tot befizet, napi száz forint táppénzt kelt. Ezt először egy zárt, szervezett egy- kap. Lehetőség van dupla öszeget is le­ségükben valósítják meg, s a tapasztala- kötni. A szövetkezet erre a keretre vi­tok alapján döntenek a kiterjesztéséről. szontbiztosítást szeretne kötni az Állami A második sarkalatos pont: a szövetke- Biztosítóval. Az ajánlatot most tanulmá­zet és a tag vagyoni kapcsolata' öltsön nyozzák. konkrét, érzékelhető formát. Ebben az Az elfogadott módosításokat minimális irányban még igen szerények a változta- programként kezelik, amely a tulajdonosi tás keretei, de az elmúlt harminc év gon- érdekeltségű szövetkezet létrehozásához dolkodásmódját az egyes ember is nehe- teszi meg az első lépéseket Már most ké­zen tudja gyökeresen átfordítani. A tulaj- szülnek rá, ha az élet ennél többet kí­donosi mozgásforma erősen a földhöz kő- ván, S az ezután életbe lépő jogszabályok tött. így aki föld nélkül lépett be annak tágabb teret engednek e kezdeményezé­idején. vagv már a szülei behozták azt a seknek, tovább haladnak ebben az irány­közösbe, a jog átruházására nem volt le- ban. hetőség. Ha három testvér közül egy dol- Tóth Szeles István Elavult gépek, korszerűtlen ismeretek A Csongrád Megyei Ta­nács legutóbbi ülésén meg­vitatta és elfogadta a szak­közép- es szakmunkásképző iskolák nevelő-oktató mun­kájáról szóló beszámolót. Az ülésről szóló tudósításban felhívtuk olvasóink figyel­mét, hogy a napirendre visszatérünk. A megye negyvenöt ön­álló középfokú oktatási in­tézményé közül harminchá­romban képzik a szakmun­kásokat. Hetvenhárom féle szakmai ismeretet nyújta­nak, s ilyen szempontból a megyék rangsorábem szű­kebb pátriánk az elsők kö­zött áll. Sok foglalkozást regionális szinten itt is­mertetnek meg a nebulók­kal. A felmérés szerint, a szakmunkásképzők épüle­tei, tanműhelyei jobb álla­potúak, mint a szakközép­iskoláké. Több intézmény­nek nincs tornaterme. A demográfiai hullám miatt zsúfoltak az osztályok. Ren­geteg pénzbe kerül a lapos­tetős iskolák beázás miatti karbantartása. Ami a legsú­lyosabb gond: nagyon sok helyen elavult gépek mel­lett készitik fel a jövő munkásosztályát. Különö­sen elkeseritő a helyzet a csongrádi mezőgazdasági, a szegedi Bebrits, Déry és textilipari szakközépisko­lákban A régi masinák A szakmunkásképzésről nem felelnek meg a kor­szerű képzés követelményei­nek, a taneszközök felújí­tásra szorulnak. Sürgető feladat a megyei gépjavitó­bázis létrehozása, és köz­ponti felújítási alap kialakí­tása. Az alapvető tárgyi feltételek azonban biztosí­tottak. Az elméleti oktatást' szolgáló helyiségek száma nőtt, oktatástechnikai esz­közzel valamennyi iskola rendelkezik. Nincs tanárhiány, a köz­ismeretet tanitó pedagógu­sok végzettsége megfelelő. Az iskolatípusok aránya a nyolcvanas években, lé­nyegesen nem változott. Az oktatásban alkalmazott módszerek közül, elsősorban azok terjedtek el, amelyek a tanulói kreativitásra, az önálló munkára épülnek. Jelentős része az ismeretek­nek nem szolgálja eléggé a gyors műszaki fejlesztést. A szakmunkásképzők két év­vel ezelőtt kaptak lehetősé­get, hogy új alapokra he­lyezzék a vállalatokkal való együttműködésüket. A nap­pali tagozatos technikuskép­zés hivatott elsősorban megoldani az iskolára há­ruló, a műszaki fejlesztés­sel kapcsolatos feladatokat. Az új típusú műszaki szak­középiskolák első, második osztályában, a gimnáziu­mokhoz hasonló az általá­nos képzés, s olyan a szak­mai elméleti oktatás, amelyre épülhet a tech­nikusképzés, és a szakkö­zépiskolai szakmunkáskép­zés. A jövő technikusainak a gazdasági változásokhoz, a technológiai fejlődéshez való rugalmasabb alkal­mazkodásra, konvertálható tudásra vein; szükségük. Két idegen nyelvet tanítanak az új típusú szakközépiskolák­ban. A szakmunkástanulók többségének viselkedéskul­túrája nem felel meg a kí­vánalmaknak. Nem javul a tanulmányi fegyelem, sokan a végzés előtt kilépnek az iskolából. Számot tevő az a tábor, amely sikertelenül rajtol a szakmunkásvizsgán. A szakközépiskolákban jobb a ¡tanulmányi fegyelem. Már a felvételinél kirostál­ják a gyengébb képességű nebulókat, a követelmény­rendszer igényesebb, s ez jobb eredményekhez vezet. A magasabb színvonalnak tanúbizonysága, hogy ebből az iskolatípusból elég szép számmal jutnak be az egye­temekre, főiskolákra. A megyei tanács több ha­tározatot hozott a szakkö­zép- és szakmunkásképző iskolák nevelő-oktató mun­kája javításai érdekében. A testület hasznosnak tartja, ha a jövőben a megyében, dönthetnének arról — s nem a minisztériumban —. hogy milyen típusú alma matereket hozzanak létre. Mivel a szomszédod me­gyékből is sok gyerek felvé­telizik ide, ezért az arányo­st/ab teherviselés érdekében — különösen most, a de­mográfiai hullám okozta fe­szültség idején — hasznos lenne a művelődési osztá­lyok szorosabb együttműkö­désé. A tanács felhívta a figyelmet, megoldást kelle­ne találni a megye mező­' gazdasági szakmunkásainak szélesebb körű képzésére. A számítástechnika, informa­tika és biotechnológia meg­ismertetése is nagyon fon­tos gyakorlati feladat a jö­vőben. De ami a legfonto­sabb; a műszaki fejlődés igényeihez igazodó képzés tárgyi feltételeit biztosítsák az iskolák Ez elsősorban pénzkérdés, ám ahhoz, hogy a jövő munkásosztálya meg­feleljen a kor igényeinek, a lépés halaszthatatlanul szükséges n

Next

/
Thumbnails
Contents