Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

Szerda, 1988. július 6. 3 Jubilál az áram Schmidt Andrea felvétele Ma már természetesnek vesszük, hogy esténként olvasha­tunk a villanylámpa fényénél, hogy az „áram" mos, főz, ta­karít Pedig nem volt ez mindig ilyen magától értetődő... Száz esztendővel ezelőtt, 1888-ban szolgáltattak először közcélra villamos energiát Magyarországon 1895-ben Sze­ged is bekapcsolódhatott a villamosenergia-ellátásba. Az elmúlt, közel száz esztendőt soha nem gondolt fejlődés jellemezte: mindennapi életünk része lett a villanyáram. Ma már számítógepek vezérlik, hová, mennyi energia jusson... Bartók Béla búcsúztatása Bartók Bélárjak, a hazai és az egyetemes zenetörténet kiemelkedő személyiségének hamvait szállító autó július 5-én, kedden érkezik Ma­gyarországra, hogy a nagy magyar zeneszerzőt végaka­ratának megfelelően Buda­pesten helyezzék örök nyu­galomra. A hamvakat tartal­mazó koporsó Ausztriából 12.30 órakor Hegyeshalomnál érkezik magyar földre, a hamvakat fogadó magyar küldöttség vezetője, Czibere Tibor művelődési miniszter mond beszédet. A hamvakat a határtól díszkísérettel szál­lítják Budapestre, és a Ma­gyar Tudományos Akadémia épületében ravatalozzák fel. A 17.30 órakor kezdődő díszünnepségen Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mond beszédet. A nagykö­zönség július 6-án, szerdán délelőtt 10 és 18 óra között róhatja le kegyeletét a világ­hírű zeneszerző, hazánk nagy fia koporsója előtt. A hamvakat július 7-én, csü­törtökön 15 órakor helyezik végső nyughelyére a Farkas­réti temetőben. Kitüntetések a Semmelweis-napon Tegnap, hétfőn, a Köjál székházában tartották a Csongrád megyei Semmelweis-napi ünnepséget. A meg­jelenteket Kajári Irén, a megyei tanács egészségügyi osz­tályának vezetője köszöntötte. Semmelweisre — születése­nek 170. évfordulóján — Scultéty Sándor tanszékvezető egyetemi tanár emlékezett. Majd Kajári Irén adott át ki­tüntetéseket. A budapesti központi ün- rád Megyei Tanács Tüdckór­nepségen vette át a Kiváló Orvos kitüntetést Scultéty Sándor egyetemi tanár ás a Kiváló Munkáért kitüntetést Lantos Vincéné gonöozonő (Csongrád Megyei Tanács egészségügyi gyermekott­hon). A szociális és egészségügyi miniszter Kiváló Munkáért ház-gondozóintézet. Deszk); Kiss Gyöngyi körzeti orvos­nak. Solymossv Laiosné ve­zető védőnőnek. Tőrök Ist­ván osztályvezető főorvos­nak. Zimán József massz'ir­nek (városi tanács Korház­rendelői ntézet. Hódmezővá­sárhely) ; Tóth Flóriánné gondozónőnek (megyei váro­kitüntetést adományozott si tanács egészségügyi gyer­Baradnay Gyula címzetes mekotthon. Szeged). Papp egyetemi tanár osztályvezető Istvánné ápolónőnek (Csung­főorvosnak, Pálfy Tamásné rád Megyei Tanács szoc.áiis asszisztensnek. Vári Klára otthona. Öpusztaszer): Tapp főorvosnak (Kórház-rendelő- Szilveszter szociálpolitikai intézet. Szeged); Bárdos Já- főelőadónak (Csongrád Me­nos adjunktusnak. Kiss Zci- gyei Tanács egészségügyi tán címzetes egyetemi do- osztálya. Szeged), cens. osztályvezető főorvos- A Belügyminisztérium Ki­nak (Kórház-rendelőintézet, váló Munkáért kitüntetését Makó); Beliczay Tamás fő- Kovács Ágnes osztályvezető orvosnak. Kovács Ferencné főorvos vehette át (városi és Murányi Elekné áooiónók- tanács. Szentes), nek. Sári Judit adjuiKtus- Miniszteri Dicséretben ré­nak (Kórház-rendelőintézet, szesült: Baksa Menvhériné Szentes); Bohner Imre kör- takarítónő. Kocsis Istvánné zeti főorvosnak. Kucsora La- csoportvezető gondozónő josné asszisztensnőnek (megyei városi tanács böl­(Egyesített Egészségügyi In- csődéi és csecsemőotthona, tézmény szakorvosi rendelő- Sz.eged); Bus Sándorné osz­intézet. Kistelek): Biúder tályvezető ápolónő (idős'.o­Zsuzsanna csoportvezeto fő- rúak szociális otthona. Sze­(Csongrád Megyei Tanács szakosított szociális otthona. Szeged); Kucsai Sándorné fönővér, Lövei Zoltánné ápo­lónő. Mátrai Andrásné veze­tő asszisztens (kórház-rende­lőintézet, Szeged); Lehoczky Andrásné gondozónő. Pia­csekné Kurucsai Erzsébet gondozásiközpont-vezető (Egyesített Egészségügyi In­tézmény, Kistelek); Nagy Pálné közegészségügyi-jár­ványügyi ellenőr (Köjál. Sze­ged) ; Szirovicza Rozália gyógyszerkiadó szakasszisz­tens (Csongrád Megvei Ta­nács Gyógyszertári Központ. Szeged); Vecsei Éva labora­tóriumi asszisztens (Csong­rád Megyei Köjál. Szeged). Házak // gödörben n Vívó köz 5. A terepszemlét kezdjük a garázsban. Repe­dések a falon, az alizaion. Rózsáék attól félnek, meg­csúszik a házuk. Mindenesei­re kiköltöztek a hálószobá­ból. Mutatják a szomszédos telken levő hatalmas gödröt. A tulajdonos, Lenkehegyi Attila olyan házat akar itt építeni, amely teljesen alá­pincézett. A munkagödörben víz áll. nem is kevés. A másik szomszéd — Saj­tos Béláné — szintén fél. Az ő garázsukban is megielen A telefonban sírós női hang, segítsünk, ha le­het. A helyszín Vívó köz 5. Szétnyílt a ház lába­zata, repedeznek a fa­lak. Katasztrofális a helyzet. Hívjuk telefonon Hahn László tervezőt, műszaki ve­zetőt. — Milyennek látia a Len­kehegyi-féle építkezést? — Nincs ott semmilyen szabálytalanság. — No. de repedeznek a szomszéd házak falai .. — Mindenütt előfordulnat­Attilát köteleztük arra. hogy nak hajszálrepedések, a pincefalazatot lábazatig 90 — Ezek már sajnos nem napon belül készítse el. Ez azok. Mivel magvarázza ellen ő fellebbezett. hogy a repedések akkor ke — Ugy tudom, többször letkeztek. amikor a munka­. „ jartak a helyszínen, mit ta- gödörben többméteres víz tek a repedések. A helyzetet Pasztaltak? állt? a június eleji esőzések még _ A repedéseket legipszel- — Az építtető úgy tudom, tovább rontották. A gödör- tük- jelenleg nem mozog a a pincét nyár végéig be akai­ben keletkezett többméteres ta,al- Közvetlen életveszély ja fejezni, vizet le kellett a tűzoltóknak nincs. A szomszédoknak azt — Látta ennek valamilyen szivattyúzni. tanácsoltuk, az ingatlanuk- jelét? A szomszédok eddig tü- ban okozott kár miatt for- — Majd megnézem, relmesek voltak, noha tavaly dúljanak bírósághoz. — Az ön lelkiismerete július óta nem halad az éoít- — Ez nem megfutamodás? nyugodt? kezés. Most sem a türelmük ~ Az ügy jelenleg a má- — Igen. Bár én sem laknék fogyott el. hanem attól fél- sodfokhoz került, itt harminc nek, életveszélyessé válik a napon belül hoznak hataro­lakásuk. Mit lehet ilyenkor zatot. tenni? — Milyen eshetőségek le­in hetnek? Rózsa Zoltánék március —Az általunk meghatáro- Zsombolyai""utca'7 Az utcá­végén levelet írtak a városi foU 90 napot meghosszabbit- ban nem ismerik. Becsönget­tanács vb hivatala építési és hatjak. lerövidíthetik, sőt tem a 7 szám a|á TöbbS'ür közlekedési osztályára. Pa- szóba jöhet a kényszerkivite- próbálkoztam, nem nyitottak ezes is Ezzel azonban rit- ajtót Kérdezem a szoins-é­kan szoktunk elni. Ha mégis. dot ismeri-e. A válasz nem­a tanacs ilyenkor megbíz egy leges Pedis de „|VJsen állami kivitelezőt, hogy ná- megkérdeztem volna, mit ntsak el a veszelyt. tenne. ha az ő házában ke­— Nincs olyan eszköz az ékeznének repedések. Az onok kezeben. amivel el le- közömbös, mikor foiy­hetne indítani az éDitkezest? tatja az építkezést? Illetve — Tulajdonkeppen nincs. tesz_e az elIen valamit_ hoay eseten a bíróság ne terhelje a pénz­szívesen egy ilyen gödör mel­lett. * Keresem az építtetői. Luii­kehegyi Attilát. A címe; naszolják, hogy három és fél méteres talajvíz áztatja a fa­laikat. földtámasz nincs, és lábazatig már el kellett vol­na készülni a háznak. Lenkehegyi Attila csupán annyit tett, hogy a vízbe pa­pírokat dobált, és az omla­dozó munkagödröt igyekezett alátámogatni. A szomszédok Házilagos kivitelezés azonban ettől még nem nvu- — most erről van szó — az tarcájat súlyos ezrekkel' godtak meg. Sőt. az a hír is építtető és a kivitelező egy Győzi-e anyagi erővel az alá­járja. Lenkehegyi hamarosan és ugyanaz. Ilyenkor a mű- pmcézést? Változtatott-c az külföldi tanulmánvútra szaki vezetőt terheli a fele- eredeti tervén' megy. Mi lesz az épDhoev el- lősség. Mi ugyan birságolha- sajnos ezek mind csak kezdett építkezéssel? Jön az tunk. de ettől még nem ha- kérdések maradnak Jogász­ősz, a tél, az esőzések. lad az epitkezes. Különösen vélemény szerint a szomszé­* akkor nem. ha az építtetőnek dos hazakban okozott kár Mit tudnak ilyenkor tenni nincs penze. akar egymillió forint is lehet. — Igen. de hat itt mintna Miért vetettük papírra a túlméretezett igenyekrol vol- fentieket? Illusztrác'óként az illetékesek? Zsebök Já­nos, a városi tanács vb h;va­tala építési és közlekedési na szó ... osztályának csoportvezetője jól ismeri az ügyet. — Ahhoz nekünk nincs io­ahhoz. hogy milyen is nálunk , . , , . , az építési fegyelem. Továbbá gunk hogy retegenként be- adalék ahhoz mit tehei az — Az egész pincerésznek dongoltessuk a földet a pin- építési hatóság, ha cgv-.-iét vasbetonnak kellene lenni, cerészbe. Jelenleg ugyan s ingatlan veszélybe korul. A Ehelyett az alapozás nem a két megoldás lehetséges konklúzió lehangoló Mit ta­legtökéletesebb. Kértük az Vagy folytatja az építkezest „ácsolhatunk a szomszidok­építtetőt. erősítse meg a fala- lábazatig Lenkehegyi, vagy nak? Amit a tanács: fordul­kat. A munkagödröt nem dú- meggondolja magát, és le- janak bírósághoz! Am;g osz­colta biztonságosan, nem mond a pincéről. Jelenleg sze nem ddinek a házaik gondoskodott a csapadékvíz- egyikhez sem mutat hajlan­elvezetésről sem. Lenkehegyi dóságot. B. E. ged): Barta Éva csoportveze­tő főorvos. Kietta Jánosné ápolónő. Laluska Pálne sta­tisztikus. Ólmosi Béláne mű­tősasszisztens (városi tanács Kórház-rendelőintézet. Ma­kó) ; Bullás Andrásné frgá­Megyei Köjál, szati szakasszisztens és Fin­Dajka Józscfné táné Szabó Klára admlniszt­orvosnak. Kovács Rózsa kör­zeti gyermekgyógyásznak. Ma tusovi ts László adjunk­tusnak (megyei tanács gyer­mek kórház-rendelőin tüzet. Szeged); Csamangó Márton­ná betanított munkásnak (Csongrád Szeged); ápolónőnek és Friedl Laios- rátör (Kórház-rendelőin'ézet. né konyhalánynak (Cs mg- Szentes); Cseke Ferer.cné rád Megyei Tanács szocális osztályvezető főnővér. Her­otthona. Nagymágocs): Ga- nádi Gyula alorvos, Izsó Bé­ramvöigyiné Horváth Mária láné asszisztens. Kopp Mik­főgyógyszerésznek és Keie- lós osztályvezető főorvos, men Imréné gyógyszertárve- gzabó Jánosné adminisztrá­zető-helyettesnek (Csongrád tor (Kórház-rendelőintézet. Megyei Tanács Gyógvszertá- Hódmezővásárhely): Csontos ri Központja. Szeged): Hel- Lászlóné védőnő. Havasi bocsányi Istvánné bölcsőde- Lászlóné ápolónő. Táborosi vezetőnek és Tóiszegi Zsu- Lajosné asszisztensnő (Gyer­zsanna csoportvezető föor- mekkórház-rendelőinézet. vosnak (Egyesitett Egészség- Szeged); Gémes Isivánné ügyi Intézmény. Csongrád); ápolónő és Öze Tiborné asz­Horváth Istvánné bölcsőde- szisztens (Egyesitett Egesz­vezetőnek. Karacs Sándorné ségügyi Intézmény. C>ong­vezetőgondozó-helvettes- rád); Joó Károlyné szociális nek. Turi Lajosné bölcsőde- nővér (Csongrád Megyei 'rá­vezetőnek (megyei városi ta- nács szociális otthona. Nagy­nács bölcsődei és csecsemő- mágocs); Kiss Gáborné ápo­otthona. Szeged): Hörcher lónő (Csongrád Megyei Ta­Andrea orvostanarnak. nács rzociális ottuna Huszta Ferenc vezető mentő- Öpusztaszer); Kiss Jánosné tisztnek (Kossuth Zsuzsanna asszisztens. Kószó Istvánné Egészségügyi SzakközéD;sko- betegápolónő (Csongrád Mé­la, Szeged); Karmazsin Már- gyei Tanács Tüdökórnáz­ta alorvosnak és Markovits gondozóintézet. Deszk): Kon­Marta főorvosnak (Csöng- tics Jánosné takarítónő Üj helyzet tanúi va­gyunk. Ma már az elöre­gedett géppark ellenére nem az a gond, hogy va­lamit elvessenek, betaka­rítsanak a mezőgazdasági üzemek. A dilemma ott (kezdődik, mindezt miért teszik? Lesz-e rá vevő, s ha igen, ki tudja-e fizet­ni? Most épp a gabonafel­vásárlás megoldatlan kér­déséi borzolják a kedélye­ket. A statisztikákat bön­gészve kiderül: évente a Csongrád Megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalathoz a gabonater­més 45-62 százaléka ke­rül. Az étkezési búza tel­jes mértékben, a takar­mánynak csak egy része. Ebből marad saját szük­ségletre a termelőknél, s más forgalmazók, például •a téeszker kirendeltségei is bekapcsolódnak az adás­vételbe. Raktározási lehe­tőségük 174 ezer tonna, s ezen felül esetleg bértáro­lókat is igénybe vehetnek. A szerződésekkel az utolsó pillanatig kivártak és kivárnak a termelők. Minél jobb árat szeretné­nek elérni. Jelenleg az ígérkező rekordtermés el­lenére csak 140 ezer ton­nát kötöttek le ide. Ez egész évre elég a malmok­ba és takarmánykeverők­be. Az efölötti kereske­delmi — elsősorban ex­port- — tétel sorsa egye­lőre bizonytalan. Nem le­lhet véletlen a mezőgaz­daság tétovázása. (Az utóbbi időben egyre többet beszélünk a piaci viszonyok kiteljesedésé­ről. A termelés költségeit jelentő műtrágya, energia, gépek ára, az emberek Megtermett, de ki fizessen érte ? A másik szorítás, hogy e hatalmas tételt hitelből kell kifizetni, s még az alapáron is ez akkora összeg, amelyre a mostani hitelszűkítési időszakban len a bankoktól összeszed­ni a pénzt. Ez a terep még napjainkban is isme­retlen. A kereskedelmi nincs kellő és ígért a trösztön belüli váltón felül 200 millió forint hi­bruttósitott fizetése drá­gítja a terméket. Jelen esetben, ha tényleg szük­sége van az országnak ennyi és ilyen gabonára, akkor természetes igény, hogy az tisztes hasznot is nagyon nehéz, sőt lehetet­magában foglaló áron ér­tékesiiljön. Elvileg a ha­tósági árak körének szű­kítése, a kötöttségek csök­kentése erre az idén már bankoknak korlátozott mértékben, de lehetőséget ad. A búzá­nál a minőségi kategóri­ákhoz kötött centrum­alapártól le és föl 10 szá­zalékkal elterhetnek. A gyakorlat megyénkben más, a szerződések az áreentrumon köttettek. A termelők szerint indokolt iánvzik. lenne a felső határt al- Emellett kalmazni, s a maguk szempontjából ez a törek­vés jogos. Aki nem talált jobban fizető kereskedel­mi csatornát, morogva de tudomásul vette, nem tud­ja kikényszeríteni a gabo­nások magatartásának megváltozását. De vajon miért ilyen „fukar" a fel­vásárló? A válasz egyszerű: nem érdekelt abban, hogy töb­bet fizessen. Hiszen szá­mára ennek akkor volna értelme, ha olyan piacot, felhasználási lehetőséget találna, hogy megérje mé­lyebben a zsebébe nyúlni. Erről szó sincs. Az igaz­gató szerint a megemelt átvételi ár az egész nye­reségüket elvinné. Akkor miből fejlesszenek. tart­mértékű kerete, előre lát­ható a feszültség. Hogy ezt milyen mértékben, s időben tudják-e rendezni, az központi döntésektől ... . . függ Jelenleg a garantált aranyban Az senkinek hitelek, valamint íla a re. Legalábbis piaci vi­szonyokat feltételezve ez a logikus válasz. A nép­gazdasági terv viszont azt sugallja: termelj többet, meg ha a minőseget emle­getjük sűrűbben, akkor is. A kinyilatkoztatás a felté­telek biztosítása nélkül azonban vajmi keveset ér. Nincs más hátra, mint bízni a várható döntések józanságában és felelőssé­gében. A mérkőzés még mem dőlt el. A jövőben megfontolan­dó. hogy a jelenlegi vetés­szerkezet megfelel-e a piaci igényeknek. Ha nem, változtatni kell. Amennyi­ben a kukoricának, fehér­jenövényeknek jobb a po­zíciójuk, akkor abban az egy újabb csapda leselkedik. A ter­melők a vontatott szer­ződéskötéssel jelzik, hogy elégedetlenek a mai pozí­ciókkal, s kivárnak a jobb ¡üzlet reményében. A GMV viszont csak az ér­vényes szerződések alap­ján jelentkezhet a bank­inál. Ha a még taktikázó mezőgazdasági üzemek a végén mégis ide szorul­nak, félő. hogy ezekre a későn bejelentett tételek­re még úgy sem lesz hitel, mint a többire. A mezőgazdaság sem ki­vétel a szorító pénzhiány alól, így alig várják, hogy az első jelentős bevételi forrás, a gabona lélegzet­hez juttasson. Ha valami­ért nem fizetnek, le kell vonni a következtetést, sák karban eszközeiket? nincs szükség a termékük­termelő, a népgazdaság, a fogyasztók, vagyis mindenki áldozatot hoz egy „ügy" érdekeben. A tényleges lehetőségek­től. szükségletektől elru­gaszkodott termelési nagy­ságrend és szerkezet hosz­szabb távon egyértelmű az élelmiszer-gazdaság len­dületvesztésével, lehetetle­nülésével. De térjünk vissza a mostani aratásra. A GMV a szerződéskötések nagy­ságától függetlenül, a tá­rolókapacitása mértékéig •kész az átvételre. Mire esedékes lesz — reméljük a legjobbakat — talán még az ellenértékét is ösz­szekaparja. Ez a talán(y) valószínűleg idegesiti a termelőt, de biztosabbat felelőtlenség lenne ígérni. Egy újságcikk optimista Ihangvétele kevés, ide pénz kell(ene). Tóth Szeles István

Next

/
Thumbnails
Contents