Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

Nyári ellátás zöldségből, gyümölcsből Fokozódik a termesztési kedv Az új adójogszabály értel­mében ötszázezer forint ár­bevételig mezőgazdasági te­vékenység adómentességet élvez. A termelési kedv te­hát nagymértékben növek­szik. A Zöldért áruforgalmi főosztályvezetőjétől, Tápai Károlytól az iránt érdeklőd­tünk meglátszik-e az új jog­szabály eredménye? Azaz: lesz-e nyáron a szokásosnál több és olcsóbb zöldség-gyü­mölcs? — A zöldséghelyzetre alapvetően a megnövekedett •kínálat a jellemző — mondta Tápai Károly, s hozzátette: máris olcsóbb az áru, mint tavaly. Ez a burgonyára azonban nem vonatkozik; importból kényszerültünk fe­dezni a szükséges mennyisé­get. A gyümölcsfélék egy ré­szének árnövekedése pedig az immár évek óta menet­rendszerűen jelentkező, ápri­lisi fagykár számlájára íran­dó. A kajszi- és őszibarack­termés csaknem teljes egé­szében elfagyott a megyé­ben; mintegy 90 százalékos a pusztulás. A téli almának a felét, s a nyárinak legalább 00-70 százalékát vitték el az áprilisi fagyok. A cseresz­nyére, meggyre és egyéb gyümölcsökre ez általában szerencsére nem vonatkozik, igy az előző évihez hasonló mennyiség van, illetve lesz belőlük — mondta Tápai Károly. Azt is megemlítette, hogy a megnövekedett ide­"enforgalom időszakában ' ég nagy mennyiségű kaj­zi- és őszibarack behozását tervezik más megyékből, ahol a termés nem károso­dott. Tavaly például Keszt­helyről került barack hoz­zánk; az idén valószínűleg szintén Balaton-felvidéki, il­letve Bács megyei gyümöl­csöt esznek majd a szegedi­ek. Megkérdeztük: a hirtelen megnövekedett zöldségter­melési kedv nem befolyásol­ja-e hátrányosan az értéke­sítést? Bizonyos anarchia, szerve­zetlenség máris mutatkozik a túlkínálat következtében — válaszolta az áruforgalmi főosztályvezető. Egyebek közt a Zöldértre is egyre na­gyobb nyomás nehezedik a kisárutermelők részéről. A piac ugyanis telített, s a konzerviparnak is rendelke­zésére áll a kellő mennyiség. A Zöldért azonban a szerző­désben foglaltakat mind teljesiti, az árut átveszi. Hogyan jelentkezik a meg­növekedett termelési kedv és termésmennyiség az értéke­sítés területén? — Az elmúlt évhez képest januártól má­jusig nagyjából változatlan mennyiségű zöldségfélét ér­tékesített a vállalat. így pél­dául karalábéból 727 ezer darabot; fejes salátából fél­milliót; hegyes, erős zöld­paprikából 337 ezret; tölteni való paprikából 164 ezret adtak el. A nagy kivétel a fejes káposzta, amelyből a tavalyi 161 tonnával szem­ben 568 tonnát sikerült érté­kesíteni az idén. Űjburgo­nyából pedig mintegy hat­van tonnával nőtt az értéke­sítés és fölvásárlás. A külpiaci helyzet, sajnos, nem túl kedvező. A szocia­lista országokba irányuló zöldség-gyümölcsnek meny­nyiségét a megfelelő ellen­szolgáltatások hiányos volta miatt általában csökkenteni kívánja a kormány; a nyu­gat-európai piac viszont telí­tett. Ott nincs hiány semmi­ben, éppen ezért érthető, hogy az export számára ki­zárólag a lehető legkiválóbb minőségű árut veheti át a Zöldért. Az idei újburgonya, úgy tűnik, piacra talált Nyu­gat-Európában, s várhatóan vörös- és fokhagymát, petre­zselyemgyökeret is sikerül a vállalatnak kellő mennyiség­ben eladni. Miként használ­ható ki lehető legteljesebben a fokozott termelési kedv? — kérdeztük végezetül. Hi­szen nem érdeke senkinek, sem, hogy minden kisterme­lő ugyanarra a jövedelmező­nek gondolt termékre álljon, rá, s így egyes árufajtákból hiány, másokból pedig óriási dömping mutatkozzék! Előbb-utóbb elkerülhetet­lenné válik az integrálódás — mondta Tápai Károly. Nagyon fontos tudni, hogy mire van kereslet, mit és milyen mennyiségben érde­mes termelni. Ehhez termé­szetesen a kereskedők együttműködésére is nagy szükség van. Előtérbe kerül­hetnek új módszerek, új nö­vények is. A Zöldért bizo­nyos tájkörzetekben — pél­dául — a spárgatelepítést is indokoltnak tartaná, mivel e terméknek jó piaca van. A kistermelők eddig közel 500 ezer magonc kiültetésére vállalkoztak. Farkas Csaba Rektori és egyetemi taná­ri kinevezéseket átadó ün­nepséget tartottak hétfőn a Parlament kupolacsarnoká­ban. A kinevezési ünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke, Cse­hák Judit, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, szociális • és egészségügyi miniszter, Pal Lénárd, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztériumi ál­lamtitkár. valamint Rajt Miklós államtitkár, a Mi­nisztertanács Hivatalának vezetője. A kinevezési okiratokat Czibere Tibor művelődési miniszter adta át Köszöntő beszédében többek között hangsúlyozta, hogy hazánk­nak nagy szüksége van egy területileg arányosan elosz­ló, a társadalmi igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, összetett szakmai profilú és gazdaságosan, összehangol­tan működtethető felsőokta­tási intézményhálózatra. A miniszter kiemelte, hogy a felsőoktatási intéz­mények önállóságának nö­vekedésében. a hatáskörök demokratizálásában, az in­tézményrendszer demokra­tikus működésében, kulcs­szerepe van az egyetemi tanároknak és az intézmé­nyek vezetőinek. Utalt Eöt­vös József gondolatára, mely szerint az egyetem tu­dományos színvonalát egye­dül tanárainak egyénisége határozza meg. A felsőokta­tás színvonalának emelésé­ben döntő tényező az egye­temi oktató, ezért a felső­oktatásban kell összponto­sítani a kiemelkedő tudo­mányos felkészültségű, és egyben a nevelő-oktató munkára is elhivatott értel­miség legjobbjait — mon­dotta Czibere Tibor. A felsőoktatás alapellátá­si színvonalának romlásá­ról beszédében elmondotta, hogy azt sürgősen szeret­nék megállítani, a központi költségvetési források reál­értékéinek megőrzésével, majd növelésével. Ez a fel­tétele annak, hogy meg­kezdhessék a minőségi szakemberképzéshez és a hallgatók növekvő létszá­mához igazodó fejlesztese­ket, beruházásokat és re­konstrukciókat. Ehhez pót­lólagos forrás a felsőokta­tási fejlesztési alap. de ezen túlmenve a kormány hitelekkel is támogatja a felsőoktatás, a tudományos kutatás és a műszaki fej­lesztés korszerűsítését szol­gáló regionális műszerköz­pontok, innovációs parkok, kutatási centrumok és kí­sérleti üzemek létesítését, s a meglevők fejlesztését mondta. A Minisztertanács meg­hosszabbította a rektori megbízatását Csákány Bé­lának a József Attila Tudo­mányegyetemen. A Minisztertanács egye­temi tanárrá nevezte ki Farkas L. Gyulát, a József Attila Tudományegyetem docensét. Fried Istvánt, a József Attila Tudomány­egyetem docensét. Molnár Imrét; a József Attila Tu­dományegyetem docensét. Molnár Józsefet, a Szent­Györgyi Albert Orvostudo­mányi Egyetem docensét, Nagypál Istvánt, a József Attila Tudományegyetem docensét, Totik Vilmost, a József Attila Tudomány­egyetem docensét. Főiskolai tanári kineve­zést kapott a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola föld­rajz tanszékére Pál Ágnes• VILÁG PROLETÁRÉI EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 159. szám 1988. július 5. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Grósz Károly Moszkvában Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, a Minisztertanács el­nöke a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának meghívására hétfőn a Malév menetrendszerű já­ratával munkalátogatásra a Szovjetunióba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Be­recz János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, és Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. Grósz Károly, hétfőn este Moszkvába érkezett. A szov­jet főváros Seremetyevo—2 repülőterén Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, és Vagyim Med­vegyev, az SZKP KB titkára fogadta a magyar vezetőt. Jelen volt Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, és Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Huszár István az új főtitkár A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa — Kállai Gyula elnökletével — hétfőn ülést tartott a Parlament kongresszusi termében. A testület először személyi kérdésekben döntött, majd a pártértekezlet utáni nép­frontmozgalmi feladatokat vitatta meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának személyi javas­latait Grósz Karoly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke terjesztette elő. Kérte az országos taná­csot, hogy Pozsgay Imrét — érdemei elismerése mellett — főtitkári tisztségéből mentse fel. Az indítvánnyal kapcsolatban kifejtette: Pozsgay Imre aktív politikai, közéleti tevékenysége, és szervezőmunkája nyomán az elmúlt esztendőkben a Hazafias Népfront a magyar politikai közélet, a magyar társadalmi élet meghatározó mozgalmává vált. A 1INF OT főtitkárának politikai ta­pasztalata, konstruktív szemléletmódja és a politi­kai kérdésekben megmutat­kozó nyíltsága nagyban hoz­zájárult a politikai intéz­ményrendszer megújulásá­hoz, annak a politikai köz­gondolkodásnak a kialakítá­sához, amely egyik feltétele, hajtóereje a gazdasági, a társadalmi, a politikai ki­bontakozásnak. Éppen erre az értékes közéleti tevékeny­ségre való tekintettel kérte fel a Központi Bizottság Pozsgay Imrét, hogy tapasz­talatait a kormányzati munka korszerűsítésében ka­matoztassa. Grósz Károly emlékeztetett arra: olyan kormányzati munkát kívánnak meghono­sítani, kialakítani, amely megfelel a társadalom mai politikai igényeinek, amely alkotó módon és kezdemé­nyezően vállal részt a politi­(Folytatás a 2. oldalon.) BORSÓÖZÖN. A Szegedi Konzervgyár­ban a napokban tetőzik a zöldborsószezon. A tervezett 150 vagonnyi dobozos és üve­ges borsókonzervnek eddig a felét gyár­tották le. Az egész gazdasági év sikeressé­gében döntő e termék szerepe, hisz biztos Nagy László felvételei exportcikk, s a hazai fogyasztók is igény­lik. A nagy tömegű áru feldolgozása rend­kívüli erőfeszítéseket kíván a beszállításo­kat ütemező szakemberektől kezdve egé­szen a termelővonalakon dolgozókig y

Next

/
Thumbnails
Contents