Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-04 / 158. szám

2 Hétfő, 1988. július 4. Szovjetunióbeli látogatása előtt Grósz Károly tv-nyilatkozata O Moszkva (MTI) vélemények ütközése, az Közvetlenül az SZKP 19. egyes kérdések alapvetően országos értekezlete után új megközelítése miatt — különösen érdekes lesz ta- hangsúlyozta Grósz Károly, lálkozni a szovjet vezetők- A szovjet vezetőkkel, akik kel — mondta Grósz Ká- nyilván még az érdekezlet roly, az MSZMP főtitkára, hatása alatt vannak, a nem­a Minisztertanács elnöke zetközi élet időszerű kérdé­nyilatkozatában, amelyet sei mellett arról kívánok hétfőn kezdődő szovjetunió- eszmecserét folytatni, ho­beli látogatása alkalmából gyan fejleszthetjük tovább sugárzott a szovjet televízió, hagyományosan jó kapcsola­A szovjet pártkonferen- tainkat — mondta többek cia történelmi jelentőségű között a főtitkár-minisz­esemény volt, különösen a terelnök. Bartók Béla hamvai Münchenben Q München (MTI) A Bartók Béla hamvait szállító menet vasárnap dél­után a francia határról, a baden-württembergi Kehi városából Münchenbe érke­zett. Bajorország fővárosá­ban a bajor rádió stúdió­jában este nyilvános hang­versenyen és ünnepségen adóztak a magyar zene­szerző emlékének. A Bartók Béla hamvait szállító menet hétfőn reggel folytatja útját az osztrák határra. Az MSZMP főtitkára fogadta Gyemidovot Grósz Károly, az MSZMP főtitkár^, a Minisztertanács elnöke szombaton a Parla­mentben búcsúlátogatáson fogadta Alekszej Gyemidov­vezérezredest, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélé­sen részt vett utóda. Matvej Burlakov altábornagy és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Jelen volt Vladlen Puntusz, a Szovjetunió magyarországi ideiglenes ügyvivője. Incidens a Perzsa-öbölben # Teherán, Washington (MTI) Vasárnap délelőtt a Per­zsa-öböl vizébe zuhant az Iran Air iráni légitársaság egy Airbus A—300 típusú repülőgépe, 290 fővel a fe­délzetén. A hírt az iráni táv­irati iroda jelentette, azt ál­lítva, hogy a repülőgépet az amerikai haditengerészet lőtte le. Az iráni jelentések szerint 100 holttestet már kiemeltek a vízből, és súlyosan össze­roncsolt voltuk, valamint a géptest sérülései bizonyítják, hogy az utasokkal zsúfolt repülőgépet rakétatalálat ér­te. Az iráni állitások szerint az amerikaiak akkor lőtték le a gépet, amikor fegyveres összetűzésbe kerültek az irá­ni parti őrséggel. Az iráni jelentés szerint a Bandar Abbasz iráni kikötővárosból Dubaiba tartó repülőgéppel a felszállás után 7 percig állt fenn kapcsolat, majd az eltűnt a radarernyőről. Te­heránban azt állítják, hogy a pilóta semmiféle rendel­lenességet sem jelzett, bár manamai értesülések sze­rint egy bahraini parti vá­rosban fogták a piló­ta vészjelzéseit. Az utasok nagy többsége iráni állam­polgár volt, a többiek ara­bok. A Pentagonból származó értesülések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy va­lóban amerikai rakéta sem­misítette meg az iráni utas­szállító gépet. Könnyen le­hetséges, hogy egy ilyen ra­kéta berendezései az ál­lítólagos harci repü­lőgép helyett az utasszállító hajtóművet mérték be cél­nak. SZKP 19. pártértekezlet Történelmi jelentőségű tanácskozás A Német Szociáldemokna- seiről. Ugyancsak egyönte­A léngyel kommentárok ta Párthoz (SPD) közelálló tű a megállapítás, hogy egyhangúlag példátlan és Frankfurter Rundschau szom- Gorbacsov tekintélyében történelmi eseménynek mi- bati vezércikke szerint an- megerősödve! került ki a nősítik az SZKP pénteken nak ellenére, hogy a szov- pártértekezletről, mert egyik befejeződött 19. értekezletét, jetunióbeli demokrácia fo- irányzatnak sem fogta párt­gialom eltér a nyugatitól, a ját, hanem józan döntőbíró­többpártrendszer berendez- ként igyekezett kiemelni az A Varsó (MTI) A LEMP központi lapja, a Trybuna Ludu szerint a pártértekezlet megerősítette, kedésétől, már a mostanáig előremutató vonásokat min­hogy „a szovjet bel- és kül­végbement „kis" társadalmi den hozzászólásból, és re­politika középpontjába az átalakítás is az eddigi leg- formjavaslatait elfogadtatta ember, mint a forradalmi radikálisabb elfordulás a az értekezlettel. múlt gyakorlatától. A váltó- A Le Monde így összegez­még te a pártértekezlet kimene­vita telét: „A közvetlen jövőre átalakulás első számú leté teményese került. Az embe- zások jótékony hatása rí élet minősége a legfon- erősen adagolt, ám a tosabb és a gazdasági, a po- nyílt, elkötelezett, s távolról nézve a főtitkár megszilár­litikai reformok célja. Mind­ez — állapítja meg a Try- ló. s ez egyáltalán nem ke buna Ludu — optimizmust vés — írja a lap. és hitet ad mindenkinek: a reformok sikerülni fognak." sem eredmények nélkül va- dította helyzetét, amire a reformok hitele érdekében szüksége is volt.' Románia „településrendezési" terve - a világsajtóban íj) Bonn (MTI) templomok hektárjait, hogy szág területi követelésekkel Az NSZK hirKözlése — díszteret hozzon létre. Most lépne fel Romániával szem­együttérző hangsúllyal — azt a programot szorgal- ben. A lap részleteket kö­széles körben ismertette a mazza. hogy rombolják le zöl a magyar vezető által a magyar Országgyűlésnek a az ország falvainak felét, és Magyar Hírlapnak elmon­román, úgynevezett telepü- költöztessék lakóikat az új dottakból. lésfejlesztési tervekkel .agráripari' komplexumok- Az El Pais tudósítója sze­szemben elfogadott határo- ba. rint a bécsi utókonferenciát zatát. Ceausescut nem indítják megbénítja Románia maga­Az erdélyi magyarság meg a2oknak könyörgései, tartása, az emberi jogok­sorsáért ebben kifejezett akiknek faragott kerítéseit, kai összefüggő intézkedések aggodalomhoz hasonloan a dsj temetőit, családi házait elfogadásától való elzárkó­nyugatnémet közvélemény most a földl^e akarják szán- zása. Romániáról úgy ír a is szorongva figyeli az álta- tani Azt ,-gérgeti, hogy az spanyol lap, mint az ország lános európai, ezen belül a élelmiszer-termelés növek- legfőbb vezetője által su­nemzetiségi, és így a német szik ^ mezőgazdasági cé- gallt iparosítási és építé­kisebbségi kulturális érté- [okra használják majd fel szeti ötletektől romba dön­keket is pusztítással fenye- & 6000-7000 .célszerűtlen' tött országról, ahol a társa­kis falu területét. De Romá- dalom csalódottságban, niában már így is a legala- nyomorban és reménytelen­van a ségben tengődik, hiány A független Diário 16 és megművelhető területben. A románok azonban gető román „területátalakí­tási" előkészületet. Ezt a félelmet tükrözte a szövet- csúnyábbak között ségi gyűlés (Bundestag) egy- képsűrűség: nincs hangúlag elfogadott leg utóbbi állásfoglalása is. ifi Varsó (MTI) nek eüenére^éhesek "Téten fsának: Magyarország dip a jobboldali ellenzéki ABC azonos címet adott tudósí­lomáciai megoldást keres a Romániával fennálló nézet­eltérések rendezésére. A szombat-vasárnapi len- , • gvel napilapok közül a fáznak - a szigorú tuzelo­LEMP központi napilapja, S^STmég StT — " a Trybuna Ludu és a Zycie ™attQ "ttSs izzSoát Mindkét laP kiemelten ír Warszawy számol be arról, "a wattos izzólampá arró) Grosz Károly a hogy öszi István külügy- 3tkeÍ€tTenül elnvom közvetlen, kétoldalú párbe­mmiszter-helyettes magához ^e S i tS, szorgalmazza a ma­kerette a budapest. román Jhogy CeausescuD grandiózuj gyar & a román vezetők tervei 'következtében a kül- k°^UBeIgrád (AFp) nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét és tudatta vele: „A magyar kormány sajná­lattal vette tudomásul a cluj-napocai magyar főkon­zulátus bezárását, ami ká­rosan befolyásolja a két OrSZág kapcsolatait." , ., , ... v^n cmuftc, a. i ugulua> A Trybuna Ludu a PAP ^^Lf^Lt^Zt népfront Belgrádba^ irtott országos konferenciáján. földi adósság fenntarthatat­lan szintre növekedett. Az után az adósságot csökkentették elképzelhetet­len méretű korlátozásokkal. Napirendre kell tűzni a felére Rom^n'^f>an élő szerb ki­sebbség helyzetét — jelen­tette ki Ivan Ivanji jugo­Most pedig a falvak lerom- szlav \r\ az írószövetség bolásáva] akarja megnövel- ÜYÜ"0'k«:t-J1JU_Jug°szlaV ni az ország feletti vasöklű A Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége (nép­lengyel -hírügynökségre hi .. . , vatkozva beszámol arról is, «dtenorzest. hogy az Országgyűlés pén- A románok, akiket az el __ teki ülésén állásfoglalásban nyomás évei már a földre front) pénteken egy emberi szögezte le, hogy a „Romá- tepertek, altalaban csend- jogi fórumot hozott létre, s ben vannak. Másoknak Ivanji .szerint e fórum egyilc .területrendezési' azonban eppenseggel nem elsö feiadata az lenne hogy helyrehozhatatlan szabad csendben maradni- tanulmányozza a Bánát Ro­uk. Ceausescu most kikerül niában márciusban meghir- ben vannak. Másoknak detett program veszteségeket jelentene, mégpedig nemcsák a gyar kisebbségnek", magyar parlament — áll a . , mániához tartozó nagyobbik ma- te a varhato amerikai ke- részében élő szerbek hely­A reskedelmi szankciókat, zetét mura„ — c.i a azonban csak úgy, hogy hírben — reményét .fejezte maga szüntette meg Romá- A ROMANIABA UTAZOK ki, hogy a román nemzet- nia számára a legnagyobb FIGYELMÉBE jogok kedvezmény elvének alkal- A határőrségtől kapott mazását. Most a befolyaso- tájékoztatás .szerint szom­lás más formáira van szük- baton 1253 magyar állam­gyűlés az emberi tiszteletben tartásának szel­lemében mindent elkövet a probléma megnyugtató ren- ség. Ceausescu sztálinista polgár akart Romániába stilusu megvető magatartá- utazni, közülük azonban 83­sának az emberi jogok, a at minden indoklás nélkül kulturális örökség és a kül- visszaküldték Magyaror­vezércikket földi állásfoglalások iránt szágra a román szervek, tekintélyes nem lehet helye Európában, Vasárnap délután 15 óráig legyen az Kelet- vagy Nyu- viszont valamennyi magyar gat-Európa" — írta többek turista akadálytalanul átju­között a The New York tott a határállomásokon. Az illetékes magyar szer­Madrid (MTI) vek szerint ajánlatos, hogy dezése érdekében." £ Washington (MTI) „Románia lerombolása" címmel közölt szombaton a amerikai lap, a The New York Timgs. „Miközben Moszkvában támadják a sztálinizmus katasztrofális Times, örökségét, Romániában to­vábbra is virágzik az egy­kori zsarnoki módszer — írta többek között. — Ni­colae Ceausescu húszéves kemény uralma Európa egyik hagyományos éle Imi­szer-ellátó országát a legen­dás méretű hiányok álla­mává tette. Bukarestben, a valaha elegáns fővárosban leromboltatta a régi házak, ® * " csak azok induljanak el Hangsúlyozott figyelem- Romániába, akiknek útja mel követi a magyar—ro- halaszthatatlan, s a legszi­mán viszony alakulását a gorúbban tartsák be mind a spanyoil sajtó is. A kor- vámszabályokat, mind az mányhoz közel álló El Pais egyéb hatósági előírásokat, vasárnapi számában buda- Ajánlják azt is, hogy a Bul­pesti tudósítója beszámol gáriáha utazók ne Romá­arról, hogy Grósz Károly nián, hanem Jugoszlávián visszautasította a vádakat, keresztül közelítsék meg amelyek szerint Magyaror- úticéljukat. I Bonn (MTI) m Fárizs (MTI) A francia sajtó terjedel­mes tudósításokban, a párt­A nyugatnémet napilapok értekezlet legizgalmasabb egyöntetű elismeréssel adóz- napjaként számolt be az nak az SZKP 19. pártkonfe- utolsó napról, Gorbacsov renciájának, személy sze­rint Gorbacsov főtitkárnak azért, hogy a társadalmat tározatokról, immárori vitathatatlanul át- Egyöntetű volt a záróbeszédéről, Jelcin és Li­gacsov felszólalásáról, a ha­F. Nagy István Vakvágányon véle­járja az új szellemről ta- mény, hogy a szovjet párt nűskodó friss levegő, érez- országos testülete talán so­hetően áthatja az évtizedek ha nem vitázott még ilyen óta esedékes változtatások- nyíltan, & a tévé jóvoltából na irányuló, felelősséggel az egész lakosság előtt az párosuló, szilárd akarat. ország jövőjének sorskérdé­A magyar zsidó mártírok emlékművének alapkőletétele A II. világháború idején mer, az Amerikai Egyesült elpusztult 600 ezer magyar Államok budapesti nagykő­zsidó mártír emlékművének vete, valamint Slomo Ma­alapkő-letételi ünnepségét rom, Izrael állam budapes­tartották meg vasárnap Bu- ti érdekképviseleti hivata­dapesten, az egykori gettó Iának vezetője. Jelen voltak kapujában. Részt vett az az izraeli és a világ sok ünnepségen Marjai József, a más országában élő zsidó­Minisztertanács elnökhelyet- ság képviselői. Ott volt tese, Bognár József akadé- Tony Curtis világhírű ma­mikus, a Magyarok Világ- gyar származású művész, az szövetségének elnöke, Ko- ., ,. .. , , . . , 'A„ . edesapja utónevet vise o vacs András, az Állami Egyházügyi Hivatal képvise- New York-i Emanuel-alapít­lője. Megjelent Mark Pal- vány díszelnöke 9. Azt a kitörő lelkesedést! A háló­termek falai alig állták a három­szoros hurrákat, és a teljes hang­erővel zengő tömegdalt: „Hajlik, porzik a budapesti utca, hogyha végigmegyünk rajta ..." Július 3l-e megkettőzte Paku Pal­csi boldogságát. Levelet kapott Hal­mos Margótól, aki tárgyilagos sorok­ban arról értesítette, hogy ó is rend­őr, illetve annak érzi magát, mert a szüleivel együtt fővárosi lakos lett, és ő a minisztériumban dolgozik. Reméli, találkoznak. Slussz, semmi több. Hogy várta ifj. Paku ezt a levelet. Már-már ott tartott, hogy lemond a gyönyörű szikraszeműről, hisz kis­iparoslány úgyis kevesli őt, és lám, kezében a cáfolat. Igaz, a megszólí­táson kivül alig érződött belőle az otthoni ragaszkodás, mégis fölkavar­ta a fiút. Hogy kéréssé őt a Bel­ügyben? Oda őt nyilván be se en­gednék. Lakcímet nem írt, a mi­nisztériumban meg — ha bejutna is — akkora eséllyel lehet megtalálni egy névtelen újonc adminisztrátort, mint kazalban a tűt. És mintha az utolsó mondatot is enyhe vigasznak szánta volna: „Remélem, találko­zunk." Afenemegette — gondolta és lehangolódott. Kicsit megvigasztalta, hogy láthat­ja majd Rákosi elvtársat, a nép nagy vezérét, aki nem alkuszik a reakcióval, gyűlöli a feketézőket,' leleplezi a koalíció kártékony poli­tikusait, jó forintot teremt a papír­rongyok helyébe, és győzelemre ve­zeti a munkásosztály harcát. Paksi­nak fülébe csengtek azok a szavak, amelyeket Révai József, a párt szó­noka mondott a makói népgyűlésen: „Mi magyar kommunisták vagyunk. Mi esküszünk a piros-fehér-zöld lo­bogóra és a vörös lobogóra, mert előbbi a magyar nemzet színe, az utóbbi a haladás, a szabadság, az emberi jogok kivívásának a szí­ne..." Üjra lúdbőrös lett a gyö­nyörűségtől, hogy ezt fölidézte. Nem (kétséges, a nép hamarosan belátja majd a kommunista párt igazát, és akkor vége lesz minden gazember­ségnek, jogtiprásnak, háborúnak. A Millenárisra a Thököly út felől igyekezett bejutni az iskolai alaku­lat. Ezt, persze, könnyebb volt elkép­zelni, mint megvalósítani, s a me­netoszlop rögtön szétmorzsolódott. Az emberekkel zsúfolt bejáró szűkebb volt, mint tevének a tű foka. A ke­rítésen, oszlopokon, kiszögelléseken, fák ágain fürtökben lógtak ez embe­rek, úgy festett a kép, mintha Bu­dapest lakói mind odanyomakodtak volna A sportpálya belül olyan volt, akár a méhkas. Színes kendők, jel­szavas táblák, vörös és nemzet] zász­lók sokasága tündökölt köröskörül a lelátókról, és az egész dalos sokaság a magyar nép örömét fejezte ki ifj. Paku Pál szemében, aki nem tudott másra gondolni, csak arra: ő olyan óriási eseménynek a résztvevője, amely a szabadság után, holnap, augusztus elsején már a nép boldo­gulását is lehetővé teszi. Szakasits Árpad már befejezte a szónoklatot, és éppen akkor, amikor Rákosi Mátyás fényképről jól ismert alakja föltűnt a mikrofonok előtt, egy messze hangzó, éles hang túlsü­vített a mámoros rivalgáson: „Éljen Rajk László, a vaskezű bel­ügyminiszter!" A válaszul rácsapdó, fergeteges tapsba és hurrázásba sikolyszerű szoprán, hasított bele: — Éljen Rákosi elvtárs, a forint atyja! Percekig tombolt, ünnepelt az egy­másra zsúfolódott tömeg. Palcsi vö­rösre tapsolt tenyerét simogatta egész estig. És hogy a torka js berekedt, akkor vette észre, amikor Budára menet, csendesült a főváros, és be­szélgetni kezdtek a feledhetetlen él­ményről. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents