Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-27 / 178. szám

1988. július 27., szerda 3 Az építőipar első féléve Az építőipar kivitelező vállalatai és szövetkezetei a kisszövetkezetekkel együtt, az év első hat hónapjában a vártnál kedvezőbb eredményt értek el: 5,5 százalékkal növelték termelésüket, pedig az idei tervben 5 százalékos visszaeséssel számoltak. A számottevő változás elsősorban a kisszervezeteknek köszönhető, mert ebben az időszakban másfélszeresére bővítették termelésüket. Ehhez jelentősen hozzájárult a kisszövetkezetek gyarapodása is. A lakásépítésben tovább csökkentek a teljesítmények. A kivitelezők ebben az évben 20 ezer 500 lakás felépítésével számoltak, de június végéig csak mintegy 18 ezer lakás idei felépíté-. sére kaptak szerződéses megbízást. Az első félévben ebből 5600 új otthont adtak át, amelynek nagyobb részét hat ÉVM-vállalat: a 43-ÍÍS, a Bázis Dél-dunántúli. a Duna—Tisza közi, a Komárom, a Győr és a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat építette. A június végéig átadott új otthonok száma, alig kétharmada a múlt év első felében beféjezett lakásokénak. így az éves feladatoknak majdnem 70 százaléka a második félévre maradt. Jóval kedvezőbben alakult viszont az építőipar konvertibilis exportja, főleg a külföldi fővállalkozóknak dolgozó magyar alvállalkozók eredményeinek révén. Az év első felében 31,7 millió dollár értékű exportmunkát végeztek el, ami 12 százalékkal több, mint múlt év azonos időszakában. A változatlanul élénk keresletnek megfelelően az építőanyag-ipar az éves tervben számított egy százalékos csökkenés helyett több mint 5 százalékkal bővítette termelését. Ezen belül égetett téglából mintegv 20, tetőfedőanyagokból 15 százalékkal — köztük betoncserépből 36 százalékkal — szállítottak többet az építkezőknek, mint egy évvel korábban. Az Inlerpress irodája Az országban negyedik városban, Szegeden nyitott irodát az Interpress Kiadó, Nyomda és Reklám Vállalat. Ez alkalomból tegnap, üzletbaráti találkozót rendeztek. A vállalat vezetése már hagyományos és jövendő partnereivel ismertette az Interpress tevékenységét. A cég gondozásában megjelenő Interpress Magazin, és ennek gyermekek számára szóló változatát, az Alfát, sokan ismerik. Az újabb kiadványok közé tartozik a Befektetés című folyóirat, amely bankok és közületek ajánlatait tartalmazza. Ugyancsak rétegkiadvány a Lovas Magazin is. Orvosok részére készül a Medipress és az Intermed. A vállalat megjelentet egyedi kiadványokat és eseti prospektusokat. Nyomdatevékenysége az ügyviteli nyomtatványoktól a gyártmánykatalógusokig terjed. Reklám- és referenciafilmeket is gyártanak. áruellátás vagy bürokrácia? Amikor 20 évvel ezelőtt a Kisosz Csongrád megyei titkárának kinevezték, ebben a funkcióban az ország legfiatalabb embere volt Martonosi István. — A szerencse, a véletlen vagy a tudatos választás navigálta erre a palyára? — A diplomaszerzés után a szegedi tanács kereskedelmi osztályán helyezkedtem el. A főnököm egy szép nap megkérdezte, megüresedett a titkári hely. betölteném-e ezt az állást. Bátran belevágtam. csak 28 éves voltam. — A kiskereskedők elfogadták a szakmai tapasztalai nélkül érkező uj főnököt? Szerencsém volt. mert a titkárnőm ismerte a szakmát. ő vezetett be e foglalkozás rejtelmeibe. Egy évnek kellett eltelnie, amíg a bizalmat megszerezhettem: Akkor csak 364 kiskereskedő működött a megyében, ma közel 1200. Tehát akkor könnyebb volt a dolgom. Hamar rájöttem, ez nem a tanács. itt gyorsan kell dönteni, a jogos érdeket azonnal képviselni. Már működésem első napján megkért egy vegyeskereskedő. menjek vele Pestre, képviseljem az érdekeit. — Az új mechanizmus szelei akkor kezdtek fújni, amikor ön titkár lett. Mi volt akkor a fö kérdés, miért kopogtattak irodája ajtaján? — Nem volt annyi áru. mint most. és érezni lehetett a maszekellenes hangulatot is. Ez megmutatkozott például abban, hogv a magánszektor nem mindig jutott megfelelő cikkekhez. Az ifjúsági mozgalomban sok ismeretséget szereztem, hiszen korábban a tanácsnál KISZ-titkár voltam. így a kapcsolataimat kihasználtam. ..Arufelhaitó" lettem. Sört. zsírt szereztem, ezt keresték a legjobban. — Említette a maszekellenes hangulatot, megváltozott ez a helyzet napjainkra? — Akinek jól megv. azt irigylik. És a kiskereskedő, ha sokat dolgozik, ma is lobban él. mint az átlagember. Ha házat épít vagy egv márkás kocsit vesz. biztosan irigylik. De a maszekellenes hangulatot ma már nem lehet úgy érezni, mint 20 évvel ezelőtt. Hozzáteszem, aki ma jól él az látástól-vakulásig dolgozik. A kereskedő elvégzi a takarítónő, az árubeszerző. az igazgató munkáját. Hajnalban már utazik, járja az országot, késő estig bent van a boltjában, úgvhogv a legtöbb a munka rabszolgáiba. Sok olyan kereskedőt ismerek, aki 10 éve nem vette ki a szabadságát. Attól tart. hogy vevőinek egy része átpártol a konkurenciához. Ezért nincs ideje ..élni". Ha nagyritkán elmegy a családjával egy elegáns étterembe. akkor ez egyeseknek feltűnik. irievkednek. — A munkája hogyan alakult át? — Egyre több az új jogszabály. így egyre többet kell a munkám miatt olvasnom. Még otthon is tanulmányozom az új paragrafusokat, alig győzöm idővel. Naprakésznek kell lenni, különben nem tudom ellátni az érdekképviseletet. ami nemcsak védelmet jelent. Kialakítottam a társadalmi aktívahálózatot szervezetünk alulról építkezik. demokratikusan. Minden városban helvi csoport működik. Szegeden pedig szakosztály. Egy ilyen hálózatra már komoly érdekvédelmi munkát lehet alapozni. — Gondolom már ön is elgondolkodott azon, megéri-e a sok idegeskedés, a konfliktus. amit az élet hozott, de a csatákat általában ön kereste. Kérem csináljon egy kis kasszát. — A titkári pozíció mellett több társadalmi funkciót is betöltöttem. Azért beszélek múltidőben, mert a társadalmi tisztségekről lemondtam. A stressz kikezdte az egészségemet. A közelmúltban hosszabb ideig betegszabadságon is voltam. Egyszerűen nem tudtam kikapcsolódni. mindig a munkámmal foglalkoztam. Elmaradt a lazítás, csak teljesítménycentrikusán éltem. A munkámat egyébként elismerték kitüntetésekkel is. de ami a legfontosabb, érzem a megbecsülést. sokan szeretnek. Elégedett vagyok. — Nincsenek haragosai? — Nem tudok róluk, nem jelentettek eddig fel. ezzel nem ötletet akarok adni. Ügy érzem, elfogadott a tagság. — Biztosan sok élménye van. napestig mesélhetne, mégis miről beszél a legszívesebben? — A Kisosz megyei szervezete pici apparátussal, mindössze 5 adminisztrátorral kiszolgál 1200 kereskedőt, és ha a családtagokat is hozzáveszem. akkor 2 ezer embert. Az apparátussal megfelelő szinten ellátjuk a tennivalókat. Szóval a hatékonyságunkkal büszkélkedhetek. — Mi múlik azon. hogy a vezető felkészült-e. jó kapcsolatokkal rendelkező ember-e? — Minden. Egy szervezet teljesítmenye, egv vállalat sorsa, nem ragozom tovább. Én mindig is igyekeztem a követelményeknek megfelelni. s kötelességemnek éreztem. hogy minden fórumon elmondjam, hogy mi nyomasztja a vállalkozókat. Űgv látom, hogy szükségessé vált az adójogszabályok módosítása. mert nem ösztönöz a nagyobb teljesítményre. — Hogyan látja a magánkereskedelem jövőjét? — A legnagyobb gond. hogy önmagunknak állítunk fel akadályokat, amelyeket kénytelenek vagyunk leverni. Mire gondolok? Természetesen megint az adóra. A jelenleginél sokkal egyszerűbb módon, kisebb adminisztráció mellett kellene adóztatni. Nagyon sok konfliktus származik abból, hogy előírják a kiskereskedőnek, szerezzen számlát a termelőtől. A termelő pedig nagyon gyakran csak számla nélkül ad árut. Mi a fontosabb. a ió áruellátás vagy a bürokrácia? Sajnos az íróasztal mellett a jogszabály alkotói nem mindig ismerik a valóságot. Az adójogszabályok — mondjuk ki nyíltan — csökkentették a vállalkozókedvet. Eddig a megyében évente 10 százalékkal gyarapodott a kiskereskedők létszáma. Most csak a stagnálást látom. Ne csak papíron, hanem az életben is helyezzük piaci alapokra a magánkereskedelmet. II. M. Egyesülési és gyülekezési jogról — A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kimondja, hogy hazánkban törvény állapítja meg az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat. Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában a jogalkotásnak számos, eddig nem szabályozott kérdésében állást kell foglalnia. Erre kötelezi a jogalkotót a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, valamint a jogalkotásról szóló törvény is — emlékeztetett rá bevezetőül, majd így folytatta: — Az Igazságügyi Minisztériumban már megkezdték azokat az előkészítő munkálatokat, amelyek a lelkiismereti és vallásszabadságról, a nemzetiségi jogokról, a helyi és országos népszavazásról szóló törvényeket alapozzák meg. A közeljövőben a kormány társadalmi vitára bocsátja az egyesülésről, valamint a gyülekezésről szóló törvények tervezetét. ' — A társadalmi feladatok megoldásában mind nagyobb jelentősége van az állampolgári részvételnek, az állampolgárok öntevékenységének — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Ez az öntevékenység — a tevékenység jellegéből következően — a közösséget, az állampolgárok együttműködését igényli. Az egyesületekben az állampolgárok általában sajátos egyéni hajlamaik, képességeik és ambícióik alapján tömörülnek azzal a céllal, hogy törekvéseiket, kedvteléseiket a szervezett keretek előnyeit felhasználva válthassák valóra. A politikai intézményrendszernek, a gazdasági, a kulturális életnek, a helyi közéletnek is nélkülözhetetlen alkotó elemei a társadalmi szervezetek és az egyesületek. — Hazánkban az elmúlt évek társadalmi-gazdasági változásai gazdagították a társadalom érdektagoltságát. A társadalmi szervezetek és az egyesületek meghatározott közösségi célokat követő szervezetek — tehát sajátos érdekcsoportosulások is. A politikai és társadalmi viszonyok jelenlegi fejlettségi szintjén számolni kell azzal, hogy e szervezetek — céljaikhoz igazodva — mind határozottabban lépnek fel a tagok érdekeinek védelmében, és különböző módon formálják a közvéleményt, sőt, közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a politikai állásfoglalásokat, az állami döntéseket is. Ez is egyik oka annak, hogy egyre erősödik az Törvény készül az egyesülési és gyülekezési jogról. Az új paragrafusok megalkotásának szükségességéről, céljáról Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettes nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársának. igény az egyesülési jog gyakorlására. — A készülő törvény meghatározza azokat a szervezeteket, amelyek az egyesülési jog gyakorlása során létrehozhatók. Az alapítók — szándékuk és a politikai intézményrendszerhez való kötődésük szerint — társadalmi szervezetet vagy egyesületet alakíthatnak. A törvény meghatározza az alapításhoz szükséges kereteket. E korlátokat nemzetközi szerződés is megállapítja: az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, nem járhat a közegészség, valamint mások jogai és szabadsága sérelmével. A törvényjavaslat szerint az alapítás normatív feltétele, hogy meghatározott számú alapító (ez társadalmi szervezet esetén ezer, míg egyesület esetén tíz fő) az alapítás szándékát egybehangzóan nyilvánítsa ki; meg kell választani az ügyintéző és képviselő szerveket, meghatározva a szervezeti és működési szabályzatot. A szervezet azonban csak akkor kezdheti meg működését, ha állami szerv nyilvántartásába vette. A törvényjavaslat számos kérdésben — így a nyilvántartásba vételnél is — alternatívák megfogalmazásával igyekszik segíteni a társadalmi vitát. Az egyik változat szerint valamennyi szervezetet — a törvényi feltételek megléte esetén — a bíróság vesz nyilvántartásba, míg a másik megoldás szerint a nyilvántartásba vétel feladata megoszlana az Országgyűlés, a Belügyminisztérium és a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága között. Fontos biztosítékot tartalmaz a törvényjavaslatnak az a szabálya, amely a társadalmi szervezet, illetőleg az egyesület működését érintő döntéseket végső soron az objektív és független bíróság hatáskörébe adja. A szervezeti és működési szabályzat a társadalmi szervezet, illetőleg az egyesület alapdokumentuma. Ez garantálhatja a szervezet deA franciaországbeli Nizzát és Szegedet hosszú évek óta fűzi testvérvárosi kapcsolat egymáshoz. Mégis, most első alkalommal jelentkeztek kiállítással a szegedi vásáron a francia vállalatok. Eddig elsősorban kulturális és sportkapcsolatok jelentették a hidat a két város között. — Igazán csak akkor el a testvérvárosi kapcsolat, ha sikerül gazdasági hidat is létesítenünk a két város között — mondja Mme Michelle Rémy, a nizzai delegáció vezetője a vásárvárosban. — Tavasszal már részt vettek a szegedi vállalatok a nizzai vásáron. közel 100 négyzetméteren mutatkozott be a szegedi ipar nálunk. Most ezt viszonozzuk, a szegedi városi tanács meghívására. — Mit várnak a bemutatkozástól? — Elhoztuk azokat a termékeket, amelyek reprezentálják a nizzai ipart. Sajnos, szerződéskötésekre, kétoldalú megállapodásokra most vajmi kevés a lehetőség. A kapcsolatoknak ugyanis a vállalatok között kell eldőlnie. Szeretnénk, ha minél hamaNizzaiak Szegeden rabb sor kerülhetne erre is. Hogy mit mutatunk be? A francia vörösboroktól az olívaolajon át szinte mindent. Elhoztuk a háromszáz éves Fragonard illatszergyár termékeit. Női és férfi luxuskonfekciót is kiállítunk. Claude Bonucci modelljeinek nagy sikere van a szegedi hölgyek körében. Igazi nizzai karneváli hangulatot is igyekeztünk teremteni a bemutatkozó kiállításunkkal. — Szívesen vásárolnánk is ezekből a termékekből. — Mi pedig szívesen árusítanánk. Sajnos, ki tudja miért, erre nem sikerült engedélyt kapnunk. A magyar partnerek még nem mindenben elégge gyorsak és rugalmasak. — Francia szemmel milyennek ítéli meg a szegedi vásárt? — Igazán színvonalasnak. Nekem természetesen legjobban a Citroenek tetszenek. Kiderült, hogy ezt az autót nem francia, hanem egy nyugatnémet cég állította ki Szegeden. De azért jóleső érzés volt találkozni a francia autóiparral. — Mit látna otthon is szívesen? — Ö. sok mindent. A magyar borok igazán kiválóak. Az Egri bikavér és a Boszorkánycsepp mindnyájunk ízlését megnyerte. Ezen a vidéken talán több a napsütés, mint nálunk, ettől tüzesebbek is a magyar borok. — A vásárral egy időben lesz-e Szegeden olyan program, amely a francia kultúrát népszerúsiti? — Sajnos, nem. Szerettünk volna kiállítást rendezni a nizzai festőművész, Cheret képeiből. Sajnos, későn jutott eszünkbe. Szívesen rendeznénk egy virágkarnevált a nizzai mintára itt, Szegeden, a Tisza-parton. De ezek egyelőre csak álmok, tervek. — Hagyomány lesz-e, hogy részt vesznek a szegedi vásárán a nizzaiak? — Ezt egyelőre nem tudjuk. Mi mindenesetre szeretnénk. Rafai Gábor mokratikus működését, a tagok érdekeinek maradéktalan érvényesülését. A törvény ezért — néhány alapvető követelmény meghatározásán túl — a szervezetre bízza a részletes szabályok megállapítását — hangsúlyozta a miniszterhelyettes, hozzátéve: — Társadalmi és gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában elképzelhető, hogy a társadalmi szervezet, illetőleg az egyesület csak abban az esetben képes magát fenntartani, és ezáltal a társadalompolitikai célkitűzéseknek eleget tenni, ha egyéb tevékenysége mellett gazdálkodótevékenységet is folytat. Ez azonban sértheti a vállalatok, szövetkezetek érdekeit, hiszen a társadalmi szervezetek és az egyesületek általában kedvezőbb pénzügyi szabályozás alá tartoznak. Két megoldás képzelhető el. Az egyik szerint, ha a szervezet jövedelemszerző gazdálkodást kíván folytatni: erre vállalatot kell alapítania. A másik megoldás: a versenysemlegesség jegyében ezekre a szervezetekre is ugyanazok az adójogszabályok vonatkozzanak, mint a többi gazdálkodótevékenységet végzőkre. — Az egyesülésről szóló törvénnyel párhuzamosan vitatják meg a gyülekezés szabályairól szóló javaslatot. A kereteket ebben az esetben is az alkotmányos rendelkezések szabják meg — figyelemmel a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekre is. A gyülekezési jog gyakorlása felöleli a békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások, rendezvények szervezését, illetőleg megtartását. Ezeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják, és közös álláspontot alakíthatnak ki, amit továbbíthatnak az állami és más szervezetekhez. Egyes rendezvények megtartását és szervezését a törvényjavaslat bejelentéshez köti. A bejelentések a rendezvényre vonatkozó legfontosabb adatokat kell tartalmaznia, így például az időpontot, a helyszínt, a rendezvény célját, napirendjét, a várható létszámot, a rendezők képviseletére jogosult személyeket. A rendezvény megtartását a hatóság csak a törvényben meghatározott esetben tilthatja meg. Ez esetben a rendezők a bírósághoz fordulhatnak majd. Annak érdekében, hogy az eljárás minél kevésbé legyen bürokratikus, a javaslat szerint nem tartozna a törvérty hatálya alá az a rendezvény, amely az állami. a gazdálkodó és a társadalmi szervezetek rendeltetésszerű működésével kap- csolatos. Természetesen az elismert vallási felekezetek szertartásai, a kulturális események, sport-, valamint családi jellegű rendezvények sem esnének a törvény szabályai alá. Az egyéb célú rendezvény bejelentése is csak akkor kötelező, ha közterületen vagy középületben kívánják megtartani, illetőleg, ha a résztvevők várható létszáma a kétszázat meghaladná. — A két lényeges szabadságjog szabályozása elsősorban az állampolgárok joggyakorlását kívánja elősegíteni. Kiküszöböli azokat a joghézagokat, amelyek eddig a jogok szabad gyakorlásának korlátai, s nem elősegítői voltak. Szándékaink szerint széleskörűen bevonjuk a törvényjavaslatok előkészítésébe a politikatudomány művelőit, s figyelembe vesszük az állampolgárok véleményét. Elsősorban a már működő egyesületek tagjainak jó és rossz tapasztalatait is szeretnénk megismerni, majd hasznosítani. Ezt követően kerülnek a törvényjavaslatok az Országgyűlés elé — mondotta végezetül Petrik Ferenc. (MTI)