Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-27 / 178. szám

1988. július 27., szerda 3 Az építőipar első féléve Az építőipar kivitelező vállalatai és szövetkezetei a kisszövetkezetekkel együtt, az év első hat hónapjában a vártnál kedvezőbb ered­ményt értek el: 5,5 száza­lékkal növelték termelésü­ket, pedig az idei tervben 5 százalékos visszaeséssel szá­moltak. A számottevő vál­tozás elsősorban a kisszer­vezeteknek köszönhető, mert ebben az időszakban másfélszeresére bővítették termelésüket. Ehhez jelentő­sen hozzájárult a kisszövet­kezetek gyarapodása is. A lakásépítésben tovább csökkentek a teljesítmé­nyek. A kivitelezők ebben az évben 20 ezer 500 lakás felépítésével számoltak, de június végéig csak mintegy 18 ezer lakás idei felépíté-. sére kaptak szerződéses megbízást. Az első félévben ebből 5600 új otthont adtak át, amelynek nagyobb ré­szét hat ÉVM-vállalat: a 43-ÍÍS, a Bázis Dél-dunán­túli. a Duna—Tisza közi, a Komárom, a Győr és a Haj­dú Megyei Állami Építőipa­ri Vállalat építette. A június végéig átadott új otthonok száma, alig kétharmada a múlt év első felében beféje­zett lakásokénak. így az éves feladatoknak majdnem 70 százaléka a második fél­évre maradt. Jóval kedve­zőbben alakult viszont az építőipar konvertibilis ex­portja, főleg a külföldi fő­vállalkozóknak dolgozó ma­gyar alvállalkozók eredmé­nyeinek révén. Az év első felében 31,7 millió dollár értékű exportmunkát végez­tek el, ami 12 százalékkal több, mint múlt év azonos időszakában. A változatlanul élénk ke­resletnek megfelelően az építőanyag-ipar az éves tervben számított egy szá­zalékos csökkenés helyett több mint 5 százalékkal bő­vítette termelését. Ezen be­lül égetett téglából mintegv 20, tetőfedőanyagokból 15 százalékkal — köztük beton­cserépből 36 százalékkal — szállítottak többet az épít­kezőknek, mint egy évvel korábban. Az Inlerpress irodája Az országban negyedik városban, Szegeden nyitott irodát az Interpress Kiadó, Nyomda és Reklám Válla­lat. Ez alkalomból tegnap, üzletbaráti találkozót ren­deztek. A vállalat vezetése már hagyományos és jöven­dő partnereivel ismertette az Interpress tevékenységét. A cég gondozásában megje­lenő Interpress Magazin, és ennek gyermekek számára szóló változatát, az Alfát, sokan ismerik. Az újabb ki­adványok közé tartozik a Befektetés című folyóirat, amely bankok és közületek ajánlatait tartalmazza. Ugyancsak rétegkiadvány a Lovas Magazin is. Orvosok részére készül a Medipress és az Intermed. A vállalat megjelentet egyedi kiadvá­nyokat és eseti prospektu­sokat. Nyomdatevékenysé­ge az ügyviteli nyomtatvá­nyoktól a gyártmánykataló­gusokig terjed. Reklám- és referenciafilmeket is gyár­tanak. áruellátás vagy bürokrácia? Amikor 20 évvel ezelőtt a Kisosz Csongrád megyei tit­kárának kinevezték, ebben a funkcióban az ország legfia­talabb embere volt Martono­si István. — A szerencse, a véletlen vagy a tudatos választás na­vigálta erre a palyára? — A diplomaszerzés után a szegedi tanács kereskedel­mi osztályán helyezkedtem el. A főnököm egy szép nap megkérdezte, megüresedett a titkári hely. betölteném-e ezt az állást. Bátran belevág­tam. csak 28 éves voltam. — A kiskereskedők elfo­gadták a szakmai tapaszta­lai nélkül érkező uj főnököt? Szerencsém volt. mert a titkárnőm ismerte a szak­mát. ő vezetett be e foglal­kozás rejtelmeibe. Egy év­nek kellett eltelnie, amíg a bizalmat megszerezhettem: Akkor csak 364 kiskereskedő működött a megyében, ma közel 1200. Tehát akkor könnyebb volt a dolgom. Ha­mar rájöttem, ez nem a ta­nács. itt gyorsan kell dönte­ni, a jogos érdeket azonnal képviselni. Már működésem első napján megkért egy ve­gyeskereskedő. menjek vele Pestre, képviseljem az ér­dekeit. — Az új mechanizmus sze­lei akkor kezdtek fújni, ami­kor ön titkár lett. Mi volt akkor a fö kérdés, miért ko­pogtattak irodája ajtaján? — Nem volt annyi áru. mint most. és érezni lehe­tett a maszekellenes hangu­latot is. Ez megmutatkozott például abban, hogv a ma­gánszektor nem mindig ju­tott megfelelő cikkekhez. Az ifjúsági mozgalomban sok ismeretséget szereztem, hi­szen korábban a tanácsnál KISZ-titkár voltam. így a kapcsolataimat kihasznál­tam. ..Arufelhaitó" lettem. Sört. zsírt szereztem, ezt ke­resték a legjobban. — Említette a maszekelle­nes hangulatot, megváltozott ez a helyzet napjainkra? — Akinek jól megv. azt irigylik. És a kiskereskedő, ha sokat dolgozik, ma is lob­ban él. mint az átlagember. Ha házat épít vagy egv már­kás kocsit vesz. biztosan irigylik. De a maszekellenes hangulatot ma már nem le­het úgy érezni, mint 20 év­vel ezelőtt. Hozzáteszem, aki ma jól él az látástól-vakulá­sig dolgozik. A kereskedő el­végzi a takarítónő, az árube­szerző. az igazgató munká­ját. Hajnalban már utazik, járja az országot, késő estig bent van a boltjában, úgv­hogv a legtöbb a munka rab­szolgáiba. Sok olyan kereske­dőt ismerek, aki 10 éve nem vette ki a szabadságát. Attól tart. hogy vevőinek egy része átpártol a konkurenciához. Ezért nincs ideje ..élni". Ha nagyritkán elmegy a család­jával egy elegáns étterembe. akkor ez egyeseknek feltű­nik. irievkednek. — A munkája hogyan ala­kult át? — Egyre több az új jogsza­bály. így egyre többet kell a munkám miatt olvasnom. Még otthon is tanulmányo­zom az új paragrafusokat, alig győzöm idővel. Napra­késznek kell lenni, különben nem tudom ellátni az érdek­képviseletet. ami nemcsak védelmet jelent. Kialakítot­tam a társadalmi aktívahá­lózatot szervezetünk alulról építkezik. demokratikusan. Minden városban helvi cso­port működik. Szegeden pe­dig szakosztály. Egy ilyen hálózatra már komoly ér­dekvédelmi munkát lehet alapozni. — Gondolom már ön is el­gondolkodott azon, megéri-e a sok idegeskedés, a konflik­tus. amit az élet hozott, de a csatákat általában ön ke­reste. Kérem csináljon egy kis kasszát. — A titkári pozíció mellett több társadalmi funkciót is betöltöttem. Azért beszélek múltidőben, mert a társa­dalmi tisztségekről lemond­tam. A stressz kikezdte az egészségemet. A közelmúlt­ban hosszabb ideig beteg­szabadságon is voltam. Egy­szerűen nem tudtam kikap­csolódni. mindig a munkám­mal foglalkoztam. Elmaradt a lazítás, csak teljesítmény­centrikusán éltem. A mun­kámat egyébként elismerték kitüntetésekkel is. de ami a legfontosabb, érzem a meg­becsülést. sokan szeretnek. Elégedett vagyok. — Nincsenek haragosai? — Nem tudok róluk, nem jelentettek eddig fel. ezzel nem ötletet akarok adni. Ügy érzem, elfogadott a tagság. — Biztosan sok élménye van. napestig mesélhetne, mégis miről beszél a legszí­vesebben? — A Kisosz megyei szer­vezete pici apparátussal, mindössze 5 adminisztrátor­ral kiszolgál 1200 kereskedőt, és ha a családtagokat is hoz­záveszem. akkor 2 ezer em­bert. Az apparátussal meg­felelő szinten ellátjuk a ten­nivalókat. Szóval a haté­konyságunkkal büszkélked­hetek. — Mi múlik azon. hogy a vezető felkészült-e. jó kap­csolatokkal rendelkező em­ber-e? — Minden. Egy szervezet teljesítmenye, egv vállalat sorsa, nem ragozom tovább. Én mindig is igyekeztem a követelményeknek megfelel­ni. s kötelességemnek érez­tem. hogy minden fórumon elmondjam, hogy mi nyo­masztja a vállalkozókat. Űgv látom, hogy szükségessé vált az adójogszabályok módosí­tása. mert nem ösztönöz a nagyobb teljesítményre. — Hogyan látja a magán­kereskedelem jövőjét? — A legnagyobb gond. hogy önmagunknak állítunk fel akadályokat, amelyeket kénytelenek vagyunk lever­ni. Mire gondolok? Termé­szetesen megint az adóra. A jelenleginél sokkal egysze­rűbb módon, kisebb admi­nisztráció mellett kellene adóztatni. Nagyon sok konf­liktus származik abból, hogy előírják a kiskereskedőnek, szerezzen számlát a termelő­től. A termelő pedig nagyon gyakran csak számla nélkül ad árut. Mi a fontosabb. a ió áruellátás vagy a bürokrá­cia? Sajnos az íróasztal mel­lett a jogszabály alkotói nem mindig ismerik a valóságot. Az adójogszabályok — mondjuk ki nyíltan — csök­kentették a vállalkozóked­vet. Eddig a megyében éven­te 10 százalékkal gyarapo­dott a kiskereskedők létszá­ma. Most csak a stagnálást látom. Ne csak papíron, ha­nem az életben is helyezzük piaci alapokra a magánke­reskedelmet. II. M. Egyesülési és gyülekezési jogról — A Magyar Népköztár­saság Alkotmánya kimond­ja, hogy hazánkban törvény állapítja meg az állampolgá­rok alapvető jogaira és kö­telességeire vonatkozó sza­bályokat. Társadalmi fejlő­désünk jelenlegi szakaszá­ban a jogalkotásnak számos, eddig nem szabályozott kér­désében állást kell foglalnia. Erre kötelezi a jogalkotót a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmá­nya, valamint a jogalkotás­ról szóló törvény is — em­lékeztetett rá bevezetőül, majd így folytatta: — Az Igazságügyi Minisztériumban már megkezdték azokat az előkészítő munkálatokat, amelyek a lelkiismereti és vallásszabadságról, a nem­zetiségi jogokról, a helyi és országos népszavazásról szó­ló törvényeket alapozzák meg. A közeljövőben a kor­mány társadalmi vitára bo­csátja az egyesülésről, vala­mint a gyülekezésről szóló törvények tervezetét. ' — A társadalmi feladatok megoldásában mind nagyobb jelentősége van az állam­polgári részvételnek, az ál­lampolgárok öntevékenysé­gének — hangsúlyozta a mi­niszterhelyettes. Ez az ön­tevékenység — a tevékeny­ség jellegéből következően — a közösséget, az állam­polgárok együttműködését igényli. Az egyesületekben az állampolgárok általában sajátos egyéni hajlamaik, képességeik és ambícióik alapján tömörülnek azzal a céllal, hogy törekvéseiket, kedvteléseiket a szervezett keretek előnyeit felhasznál­va válthassák valóra. A politikai intézményrendszer­nek, a gazdasági, a kulturá­lis életnek, a helyi közélet­nek is nélkülözhetetlen al­kotó elemei a társadalmi szervezetek és az egyesüle­tek. — Hazánkban az elmúlt évek társadalmi-gazdasági változásai gazdagították a társadalom érdektagoltságát. A társadalmi szervezetek és az egyesületek meghatáro­zott közösségi célokat kö­vető szervezetek — tehát sa­játos érdekcsoportosulások is. A politikai és társadal­mi viszonyok jelenlegi fej­lettségi szintjén számolni kell azzal, hogy e szerveze­tek — céljaikhoz igazodva — mind határozottabban lépnek fel a tagok érdekei­nek védelmében, és külön­böző módon formálják a közvéleményt, sőt, közvetle­nül vagy közvetve befolyá­solják a politikai állásfogla­lásokat, az állami döntése­ket is. Ez is egyik oka an­nak, hogy egyre erősödik az Törvény készül az egyesülési és gyülekezé­si jogról. Az új parag­rafusok megalkotásának szükségességéről, céljá­ról Petrik Ferenc igaz­ságügyminiszter-helyet­tes nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI fő­munkatársának. igény az egyesülési jog gya­korlására. — A készülő törvény meghatározza azokat a szer­vezeteket, amelyek az egye­sülési jog gyakorlása során létrehozhatók. Az alapítók — szándékuk és a politikai intézményrendszerhez való kötődésük szerint — társa­dalmi szervezetet vagy egye­sületet alakíthatnak. A tör­vény meghatározza az ala­pításhoz szükséges kerete­ket. E korlátokat nemzetkö­zi szerződés is megállapít­ja: az egyesülési jog gya­korlása nem sértheti az ál­lam biztonságát, a közbiz­tonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, nem járhat a közegészség, valamint má­sok jogai és szabadsága sé­relmével. A törvényjavaslat szerint az alapítás normatív feltétele, hogy meghatáro­zott számú alapító (ez tár­sadalmi szervezet esetén ezer, míg egyesület esetén tíz fő) az alapítás szándé­kát egybehangzóan nyilvá­nítsa ki; meg kell választa­ni az ügyintéző és képvi­selő szerveket, meghatároz­va a szervezeti és működé­si szabályzatot. A szervezet azonban csak akkor kezd­heti meg működését, ha ál­lami szerv nyilvántartásába vette. A törvényjavaslat szá­mos kérdésben — így a nyilvántartásba vételnél is — alternatívák megfogal­mazásával igyekszik segíte­ni a társadalmi vitát. Az egyik változat szerint vala­mennyi szervezetet — a tör­vényi feltételek megléte esetén — a bíróság vesz nyilvántartásba, míg a má­sik megoldás szerint a nyil­vántartásba vétel feladata megoszlana az Országgyűlés, a Belügyminisztérium és a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága között. Fontos biztosítékot tartalmaz a tör­vényjavaslatnak az a szabá­lya, amely a társadalmi szervezet, illetőleg az egye­sület működését érintő dön­téseket végső soron az ob­jektív és független bíróság hatáskörébe adja. A szervezeti és működési szabályzat a társadalmi szervezet, illetőleg az egye­sület alapdokumentuma. Ez garantálhatja a szervezet de­A franciaországbeli Nizzát és Szegedet hosszú évek óta fűzi testvérvárosi kap­csolat egymáshoz. Mégis, most első alkalommal je­lentkeztek kiállítással a szegedi vásáron a francia vállalatok. Eddig elsősor­ban kulturális és sport­kapcsolatok jelentették a hidat a két város között. — Igazán csak akkor el a testvérvárosi kapcsolat, ha sikerül gazdasági hidat is létesítenünk a két vá­ros között — mondja Mme Michelle Rémy, a nizzai delegáció vezetője a vá­sárvárosban. — Tavasszal már részt vettek a szegedi vállalatok a nizzai vásá­ron. közel 100 négyzetmé­teren mutatkozott be a szegedi ipar nálunk. Most ezt viszonozzuk, a szegedi városi tanács meghívá­sára. — Mit várnak a bemu­tatkozástól? — Elhoztuk azokat a termékeket, amelyek rep­rezentálják a nizzai ipart. Sajnos, szerződéskötésekre, kétoldalú megállapodások­ra most vajmi kevés a le­hetőség. A kapcsolatoknak ugyanis a vállalatok kö­zött kell eldőlnie. Sze­retnénk, ha minél hama­Nizzaiak Szegeden rabb sor kerülhetne erre is. Hogy mit mutatunk be? A francia vörösboroktól az olívaolajon át szinte min­dent. Elhoztuk a három­száz éves Fragonard illat­szergyár termékeit. Női és férfi luxuskonfekciót is kiállítunk. Claude Bonucci modelljeinek nagy sikere van a szegedi hölgyek kö­rében. Igazi nizzai karne­váli hangulatot is igyekez­tünk teremteni a bemu­tatkozó kiállításunkkal. — Szívesen vásárolnánk is ezekből a termékekből. — Mi pedig szívesen árusítanánk. Sajnos, ki tudja miért, erre nem si­került engedélyt kapnunk. A magyar partnerek még nem mindenben elégge gyorsak és rugalmasak. — Francia szemmel mi­lyennek ítéli meg a sze­gedi vásárt? — Igazán színvonalas­nak. Nekem természetesen legjobban a Citroenek tet­szenek. Kiderült, hogy ezt az autót nem francia, ha­nem egy nyugatnémet cég állította ki Szegeden. De azért jóleső érzés volt ta­lálkozni a francia autó­iparral. — Mit látna otthon is szívesen? — Ö. sok mindent. A magyar borok igazán ki­válóak. Az Egri bikavér és a Boszorkánycsepp mind­nyájunk ízlését megnyerte. Ezen a vidéken talán több a napsütés, mint nálunk, ettől tüzesebbek is a ma­gyar borok. — A vásárral egy idő­ben lesz-e Szegeden olyan program, amely a francia kultúrát népszerúsiti? — Sajnos, nem. Szeret­tünk volna kiállítást ren­dezni a nizzai festőmű­vész, Cheret képeiből. Saj­nos, későn jutott eszünk­be. Szívesen rendeznénk egy virágkarnevált a niz­zai mintára itt, Szegeden, a Tisza-parton. De ezek egyelőre csak álmok, ter­vek. — Hagyomány lesz-e, hogy részt vesznek a sze­gedi vásárán a nizzaiak? — Ezt egyelőre nem tudjuk. Mi mindenesetre szeretnénk. Rafai Gábor mokratikus működését, a ta­gok érdekeinek maradékta­lan érvényesülését. A tör­vény ezért — néhány alap­vető követelmény meghatá­rozásán túl — a szervezetre bízza a részletes szabályok megállapítását — hangsú­lyozta a miniszterhelyettes, hozzátéve: — Társadalmi és gazdasá­gi fejlődésünk jelenlegi sza­kaszában elképzelhető, hogy a társadalmi szervezet, il­letőleg az egyesület csak ab­ban az esetben képes ma­gát fenntartani, és ezáltal a társadalompolitikai célkitű­zéseknek eleget tenni, ha egyéb tevékenysége mellett gazdálkodótevékenységet is folytat. Ez azonban sérthe­ti a vállalatok, szövetke­zetek érdekeit, hiszen a tár­sadalmi szervezetek és az egyesületek általában kedve­zőbb pénzügyi szabályozás alá tartoznak. Két megoldás képzelhető el. Az egyik sze­rint, ha a szervezet jöve­delemszerző gazdálkodást kí­ván folytatni: erre vállala­tot kell alapítania. A másik megoldás: a versenysemle­gesség jegyében ezekre a szervezetekre is ugyanazok az adójogszabályok vonat­kozzanak, mint a többi gaz­dálkodótevékenységet vég­zőkre. — Az egyesülésről szóló törvénnyel párhuzamosan vi­tatják meg a gyülekezés sza­bályairól szóló javaslatot. A kereteket ebben az esetben is az alkotmányos rendel­kezések szabják meg — fi­gyelemmel a nemzetközi szerződésekben vállalt kö­telezettségekre is. A gyü­lekezési jog gyakorlása fel­öleli a békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások, ren­dezvények szervezését, ille­tőleg megtartását. Ezeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják, és közös álláspontot alakít­hatnak ki, amit továbbít­hatnak az állami és más szervezetekhez. Egyes ren­dezvények megtartását és szervezését a törvényjavaslat bejelentéshez köti. A be­jelentések a rendezvényre vonatkozó legfontosabb ada­tokat kell tartalmaznia, így például az időpontot, a hely­színt, a rendezvény célját, napirendjét, a várható lét­számot, a rendezők képvi­seletére jogosult személye­ket. A rendezvény megtar­tását a hatóság csak a tör­vényben meghatározott eset­ben tilthatja meg. Ez eset­ben a rendezők a bíróság­hoz fordulhatnak majd. Annak érdekében, hogy az eljárás minél kevésbé le­gyen bürokratikus, a javas­lat szerint nem tartozna a törvérty hatálya alá az a rendezvény, amely az ál­lami. a gazdálkodó és a tár­sadalmi szervezetek rendel­tetésszerű működésével kap­- csolatos. Természetesen az elismert vallási felekezetek szertartásai, a kulturális események, sport-, valamint családi jellegű rendezvények sem esnének a törvény sza­bályai alá. Az egyéb célú rendezvény bejelentése is csak akkor kötelező, ha köz­területen vagy középületben kívánják megtartani, ille­tőleg, ha a résztvevők vár­ható létszáma a kétszázat meghaladná. — A két lényeges szabad­ságjog szabályozása első­sorban az állampolgárok jog­gyakorlását kívánja elősegí­teni. Kiküszöböli azokat a joghézagokat, amelyek ed­dig a jogok szabad gyakor­lásának korlátai, s nem elő­segítői voltak. Szándékaink szerint széleskörűen bevon­juk a törvényjavaslatok elő­készítésébe a politikatudo­mány művelőit, s figyelem­be vesszük az állampolgá­rok véleményét. Elsősorban a már működő egyesületek tagjainak jó és rossz ta­pasztalatait is szeretnénk megismerni, majd haszno­sítani. Ezt követően kerül­nek a törvényjavaslatok az Országgyűlés elé — mon­dotta végezetül Petrik Fe­renc. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents