Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-27 / 178. szám

MHío VILÁG PROLETÁRJ ESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 178. szám 1988. július 27., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Vásár: élelmiszer­újdonságok Megyénk természeti adottságaiból, hagyomá­nyaiból következik, hogy a vásárban az élelmiszer-gaz­daság nagy területen, és sok újdonsággal mutatkozik be. A vásári nagydíjakból és díjakból is látható, hogy a zsűrit sem hagyta hidegen mindaz, ami szem-szájnak ingere. A vásárlók utcájából egy részüket vásárfiaként haza lehet vinni és kipró­bálni. Az igazi siker, ha az üzletekben a vevő keresi az újdonságot. Remélhetően a hétköznapok taposómalmá­ban nemcsak magyarázko­dással kell beérnie. Kezdjük a legalapvetőb­bekkel, a kenyérrel és tej­termékekkel. A szegedi sü­tőipar a közismert péksüte­ményein kívül, francia Grands Moulin De Paris li­cenc alapján készített ter­mékeit mutatja be. A me­gyei vállalat a cipócskával és a Roci rozsos zsemlével rukkolt ki. Az már az én dilemmám, hogy a két cég, szerintem egyforma kenyere az egyik helyen miért Er­zsébet, a másikon meg Er­zsébeti. A csongrádi sajt­krémek vásárdíja a tejipar céltudatos választékbővítö termékfejlesztésének elis­merése. Emellett a félzsíros túró üj, síkfóliás csomago­lása érdemel említést. A fogyaszthatósági idő ezáltal meghosszabbodik. A húskészítmények keres­letváltozását jól jelzi a ba­romfiipari .vállalatok egész­séges konkurenciája! Egyre változatosabb a paletta. Pél­daként csak egy pár díjazott Kamarai kvaterkázás A gondokról és a továbblépés lehetőségeiről ta­nácskoztak tegnap, kedden délelőtt Szegeden, a Tisza Füszért bemutatótermében magyar és jugoszláv szak­emberek, vállalatvezetők. A hazai gazdasági kamara álláspontját Szili Lászlóné, a jugoszláv tagozat titkára ismertette. A vendégek elképzeléseiről Szecsei Mihály, a szabadkai gazdasági kamara elnöke szólt. Es volt miről beszélni! Hiszen a múlt év elején magyar részről bejelentett zágrábi kamarai képviselet ügye a tárgyalások ellenére sem mozdult el a holt­pontról. Szintén válasz nélkül maradt az a magyar javaslat is, hogy szüntessék meg a kötelező beváltást a két ország között. A jugoszláv kamara nemrégiben elkészített egy terméklistát, amely a határ menti áru­cserében szereplő áruk vámmentességére vonatkozik. A kedvezőnek tűnő változások mellett azonban to­vábbra is kevés a földrajzi-gazdasági adottságokra épülő határ menti együttműködés a vállalatok között — állapították meg a szakemberek. A két kamara sürgeti a vegyes vállalatok alapítását is, de a jelen­legi jugoszláv alkotmány ezt nem teszi lehetővé. Most ad-hoc bizottság vizsgálja a határ menti árucsere problémás pontjait. A tegnapi megbeszélésen a vállalatok képviselői igyekeztek a kapcsolatokat szorosabbra fűzni. Hiszen a kamarák jó szándékú sürgetése, kvaterkázása e nél­kül mit sem ér. R.'G. terméket említek: a szente­siek magyaros sasiikja, a pulykasonka, a debreceniek Madjar termékcsaládja, a halasiak tálcás csirkemelle és -combja. A szentesiek az előhűtött csirkecombot 85 forintos reklámáron kínál­ják, s előreláthatóan az év végére a pulykaszalámi is kapható lesz 190 forintos áron. A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalatok szakmai nap keretében fogadták üz­leti partnereiket. A szolno­kiak a négyféle gabonából — búzából, rozsból, árpából, zabból — készült töretes őr­leményt kínálják az egész­séges táplálkozás híveinek. A szegediek a magas ásvá­nyianyag-, vitamin- és fe­hérjetartalmú Kondi tablet­tával bővítették a kínálatu­kat. A sütőiparnak a jobb minőséget, a lazább állagot biztosító adalékanyagot és a kenyérlisztkeveréket aján­lották. Itt még hátra van egy jó pár tárgyalási menet, hisz ezek a kész keverékek drágábbak, meg kell találni azt az egészséges arányt, amely a tömegtermelésben is megtérül. Ügyes reklám­fogásnak tartom a dobozcse­rés „játékukat", ugyanis két üres Unikornos dobo­zért cserébe egy doboz lán­gosport kaphat az, aki nem rest otthonról behozni a göngyölegeket. A konzervipar bemutató­ján a szegediek Expressz húskrémcsaládja kapta a legnagyobb szakmai elisme­rést, a nagydíját, emellett új színfolt a nem hőkezelt készítményük az Uborka­mix. Más gyár, más termék, igazi unikum: spárgakon­A gabonaipar ma mar nemcsak lisztet és takarmányt for- „„ , , . . .,,„<, galmaz, hanem az egészséges táplálkozást szolgáló és a ZerV 60 deka sPar8abo1 198 konyhai munkát köiuxyítő termékek széles skáláját is forintért. Nem tűnik nép­élelmezési cikknek. A mezőgazdasági szövet­kezetektől természetes, hogy tetszetősen kiállított élelmi­szereket vár az ember. S ebben nincs hiány, elsősor­ban az őszibarack a favo­rit, de a feldolgozott termé­kek, így a szőregi téesz hús­üzemének készítményei, a mihálytelki száraztészta­kollekció, és a baromfi is megtalálható. A domaszéki burgonya minigumó a laiku­sok érdeklődését is felkelti. De az ipari tevékenység sem idegen már e terület­től, a műanyag vödörtől az önélező szántó­s a gyűrűshengerig, cikk megtalálható. .. a Pusztamérgesi Riz­Naey László felvételei ,. ' , , . , . B* ling Tsz kereskedelmi resz­A Szegedi Munkás Afész standja az ízletes húskészílmc- lege még műholdvevő-an­nyekbol ad ízelítőt A rakott csülök és a dorozsmai házi tennát is kínál. vastag kolbász nagydíjas T- Sz­kezdve vasig, é sokféle Sőt, a Áruforgalmi jelentés A Kereskedelmi Minisz­térium összesítése szerint, az év első felében a kiske­reskedelmi forgalom 313 milliárd forintot tett ki, fo­lyó áron 10,8 százalékkal nagyobb, összehasonlítha­tó áron 5,8 százalékkal ala­csonyabb volt, mint .-«i el­múlt év azonos időszaká­ban. Az adatok azt mutatják, hogy a mindennapi megél­hetés növekvő költségeit a lakosság az iparcikkek, első­sorban a ruhaneműk vásár­lásának nagy mértékű csök­kentésével kívánja ellensú­lyozni. A múlt évinél keve­sebb fogyott élelmiszerekből is, s a vevők elsősorban az olcsóbb termékeket keres­ték. A kereslet-kínálat feb­ruár közepétől többnyire ki­egyensúlyozott, a korábban hiányzó élelmiszerfélékből — például étolajból, marga­rinból. vajból, bébiételből — jelentősen javult a válasz­ték. A júniusi ellátásról az áruforgalmi jelentés meg­állapítja, hogy élelmiszerek­ből változatlanul jó színvo­nalú a kínálat, a vállalatok már a befőzési szezonra is felkészültek kellő mennyisé­gű cukorral, fűszerekkel és más szükséges cikkekkel. A nyári melegben helyenként a szokásosnál gyakrabban kifogásolták a vevők a tej és a tejtermékek minőségét, ezenkívül több helyütt ke­vesellték a mirelit választé­kot. Ruházati cikkekből 12,9 százalékkal kevesebb fo­gyott, mint egy évvel ko­rábban. Grósz Károly ma találkozik Reagan elnökkel Katonai tiszteletadással fogadták kedden kora dél­előtt Washingtonban Grósz Károlyt, az MSZMP főtitká­rát, a Minisztertanács el­nökét. A kormányfő kedd­től az amerikai főváros­ban folytat tárgyalásokat az Egyesült Államok kormányá­nak tagjaival, a szenátus és a képviselőház külügyi bizott­ságával és a Washingtonban székelő rtemzetközi pénzügyi szervezetek vezetőivel. Szer­dán találkozik Ronald Rea­gan elnökkel, aki a hivata­los tárgyalásokat követően ebédet ad Grósz Károly tisz­teletére. Ugyancsak szerdán találkozik miniszterelnökünk George Bush alelnökkel. Reagan elnök — a helyi szokásoknak megfelelően — saját különgépét küldte New Yorkba, hogy a magyar kor­mányfő ezen érkezzen Wa­shingtonba. Az elnöki gép az Andrews légitámaszponton szállt le. az amerikai fővá­ros közelében. A miniszter­elnököt és kíséretét itt első­nek Rozanne Ridgway. az európai és kanadai kapcso­latokért felelős külügymi­niszter-helyettes és Selma Roosevelt protokollfőnök fo­gadta. Grósz Károly innen az el­nök helikopterével folytatta útját a város központiába. a Washington-emlékobeliszk közelébe. A kialakult szoká­soknak megfelelően az ame­rikai fővárosban itt fogad­ják ünnepélyesen a hivatalos látogatásra érkező magas rangú vendégeket. A helikopter leszállóhelyé­nél az amerikai hadsereg had­erőnemeinek — a szárazföl­di haderő, a haditengerészet, a légierő és a tengerészgya­logság — válogatott diszala­kulata sorakozott fel tiszte­letére. Az Egyesült Államok kormányának nevében John Whitehead, a külügyminisz­ter első helyettese tolmácsol­ta jókívánságait a kormány­főnek abból az alkalomból, hogy az amerikai fővárosba érkezett. Grósz Károly ezután. John Whitehead kíséretében, szál­láshelyére ment. ahol szívé­lyes hangulatú, kötetlen be­szélgetést folytatott az Egyesült Államok külügymi­niszterének első helyettesé­vel. A hivatalos tárgyalások rögtön ezt követően megkez­dődtek. Grósz Károly első­nek Alan Greenspant. a Szövetségi Tartalékrendszer, a Federal Reserve System kormányzó tanácsának elnö­két fogadta. A megbpszélést követően miniszterelnökünk a washingtoni nemzeti saj­tóklubba ment. ahol az ame­rikai sajtó tekintélyes kép­viselőit egyesítő klub elnök­sége ebédet adott tiszteleté­re. ' A nemzeti sajtóklubban nagy érdeklődés mellett megtartott előadásában és t kérdésekre adott válaszaiban (Folytatás a 2. oldalon.) hi őszibarack-termesztés kérdőjelei Kevés olyan keresett és Ízletes terméke van a mező­gazdaságnak, mint az őszibarack. Az utóbbi évek fagyká­rai ¡miatt olyan kevés jut belőle a piacra, a boltokba, hogy az árak vevőriasztóvá váltak. De ez csak egy időle­ges gond, hosszabb távon ható ellentmondások is kirajzo­lódnak, mint az a tegnap, kedden a technika házában megtartott őszibarack-termesztési tanácskozáson is elhang­zott. A téeszszövetség, a termelő gazdaságok képviselői, a megyei főkertész, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet, u növény-egészségügyi állomás, a Szegedi Konzervgyár szak­emberei más-más oldalról közelítették meg az átfogó kér­déscsoportot. Kezdjük a tényekkel. Ha­zánkban a termőterület fo­lyamatosan csökken, a vi­rágkor 14,5 ezer hektárjá­ból már csak négyezer-öt­száz maradt. Ebből két­ezerszáz hektár megyénkben található, melynek keve­sebb mint fele nagyüzemi ültetvény. A nagyüzemi át­lag — amikor van termés — 4 tonna hektáronként, s ez bizony kevés. Gazdasá­gonként jelentősek az elté­rések, mely egyben jelzi is, hogy a növény igényeinek megfelelő technológia és gondosság nem mindenütt magától értetődő. Ennek megvannak a nehezen ki­védhető okai, például a nagy táblán télen is metsze­ni kell, hogy időre elké­szüljenek. A növény-egész­ségügyi problémák egyenes következmények. A fagyok a fák természetes védekező­képességét gyöngítik, igen erős a vírus- és citospórás fertőződés. A piacon keresett fajták köztermesztésbe vonása nem elég körültekintően történt, közülük sok érzékenyebb, nem a mi adottságainknak megfelelő. Égetően szükség lenne egy kísérleti, minden­ki számára látogatható „teszt" parcellára, hogy még a nagyobb befektetés, a te­lepítés előtt kiderüljön, me­lyiket válassza a termelő. No, a választással egyéb­ként is baj van, mert az utóbbi húsz évben a szapo­rítóanyag-kínálat igen szű­kös, nem épül igényfelmé­résre. A homoki termesz­tési körzetben a feketeföl­dön előállított facsemeték nem elég életképesek, túl­ságosan elkényeztetettek, s a rosszabb körülményeket nem bírják. Az ellenszer a termőhelyen felnevelt kis­fa. A vírusmentesítés ígé­retes, bár még kísérleti sza­kaszban járó útja a szövet­tenyésztéses eljárás. A réz-, a kéntartalmú sze­rek és természetes olajok, a téli fagy elleni készítmé­nyek javítják a barackfák „életrevalóságát". Az érzé­kenyebb fajtáknál a csök­kentett szálvesszös metszési módszer több üzemben be­vált. A fogyatkozó terület egye­nes következménye a ma­gas fogyasztói ár. Ennek el­lenszere lehet a telepítés, csakhogy ez igen költséges, öt-hat évet kell várni, hogy a befektetett pénz „fialni" kezdjen. Épp emiatt való­színű, hogy a nagyüzemek­ben a csökkenő keretek el­lenére is lesz költségvetési támogatás. Itt viszont a hir­telen pénzügyi gondok mi­atti beruházási stopp jelent veszélyt, ugyanis a csemetét 3 évvel előre kell megren­delni, vagyis, biztosra keli menni. Eldöntendő kérdés, hogy a belföldi fogyasztáson kívül érdemes-e az exportot fokozni. A szocialista orszá­gok igyekeznek az önellátást biztosítani, illetve az ellen­tétel jelent gondot, míg a tőkés országokban a védő­ár és a mediterrán orszá­gok dömpingje int óvatos­ságra. Az esetleges export és a hazai feldolgozás bizton­sága csak új érdekeltségen alapuló szerződéses kapcso­latokon keresztül valósitha­tó meg. Ezek a próbálkozá­sok még gyerekcipőben jár­nak. Remélhetően a tegnapihoz hasonló eszmecserék is hoz­zájárulnak az átgondoltabb, és mindegyik fél érdekeit szem előtt tartó megoldá­sokhoz. T. Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents