Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-21 / 173. szám

í Megint az álmok „Ilyen nemzetközi kultúrünnepet Hellasz óta nem látott a világ. A salzburgi játékok Bécsnek meg Reinhardtnak. jegyében történtek, Bayreuth Wagnert ünnepelte. Szegeden világkultúra történik, népek barátkozása, nemzeti szellemek ismerkedése, egymáshoz szokása, a humanizmus legnagyobb ideáljának valósulása. Íme az álom. Mielőtt gyáván és szkeptikusan alkudni kezdenénk belőle, mielőtt azon rágódnánk, hogy meg lehet-e csinálnunk, eszméljünk rá, hogy meg kell csinálnunk. Szeged olyan alkalmas az ilyen, egész városra kiterjedő ünnepség megrendezésére, mintha erre a célra tervezték volna. Nem olyan nagy. hogy a város megállíthatatlan robajos üzeme elborítaná a szabadtéri játékokat. Nem tul kicsi. Éppen elég az ilyen ünnep bázisának." Nem én mondom: ezeket a sorokat Balázs Béla publikálta, még 1946-ban, és éppen e helyütt, a Délmagyarország hasábjain. Nem sokkal tehát az európai népek nagy traumája, a második világégés után — ám erre is további 13 nyarat kellett aludni, hogy a Dóm téren ismét megzendüljenek a fanfárok. Vaszy Viktor szignálja: Szeged híres város. Ismét, hiszen a hagyományokat már meggyökerezték a harmincas évek, amikor Kodály vezényelt meg Mascagni, rendezett Hevesi Sándor és Hont Ferenc, világhírességek randevúztak a színpadon meg a nézőtéren, s kiL találták azt a nyári közművelődési-művészeti organizmust, amit röviden csak úgy hívunk: Szegedi Szabadtéri Játékok. Az ország azóta is legnagyobb színházában, a színpadi műfajok változatos skáláját végigzongorázó műsorszerkezetben, nagy műveket nagy közönség előtt fölszikráztató koncepcióval. Most, hogy az újjászületés óta harmincadik évadját megérő vállalkozás ismét kitárja kapuit, indokolt lehet a szembesítés: időszerűek-e még Balázs Béla gondolatai. Racionálisak-e, vagy elhessentendők álmai? No, ha a gazdasági föltételek jutnak eszembe, indokoltak az álmok, ám most nem erről dallanék. Az idei Dóm téri program közvetlenül a Felkelő nap háza címmel hirdetett nemzetközi népzenei találkozó kétnapos nonstop kavalkádja rímelne rá — a népek; testvériségének mint gondolatnak megtestesülése. Ezen belül is itt, a Kárpát-medencében élő népeké — mely eszme időszerűsége .•ligha vitatható, hangsúlyait régóta nem érzékelhettük akkora szívdobbanásokkal, mint éppen napjainkban. Azt is mondhatnám. javarészt erről szól most az életünk. A Margitszigeten is, Szentendrén is. Kőszegen is. Es hát a gyulai várban — meg Szegeden. Ahol is: ma kezdődnek á szabadtéri játékok. Nikolényi István Szervátiusz Tibor szobrai Az idei szabadtéri játékok nyitódarabja: új magyar rockopera; Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza müve Báthory Erzsébet véres legendájáról. A Rockszínház produkciójában Nagy Anikónak kettős szerepe van: Csejthe várának úrnőjét és Zsorkát, a csepűrágólányt formálja meg. Vikidéi Gyula énekel Magyarország nádora, gróf Thurzó György szerepében. A Kakastollas lovag: Kaszás Attila, a Prédikátor, Póka Balázs. Nagy Zoltán, a Nemzeti Színház művésze „vezényli" a csepűrágók hadát, Sasvári Sándor (Akáciusz) és Malek Andrea (Dorica) a darab •szerelmespárjaként énekelnek, Csuka Lajos lesz Bibe, a bolond, Szombathy Gyula a kolduló barát. Makrai Pál Soma, a bérgyilkos, Bordóczy Attila a borbélylegény. Udvarias Annamária Heléna, Báthory Erzsébet szolgálólánya, Spolarics Andrea Szeréna, a férjgyilkos nő — és szerepelnek még sokan mások... Varga Mátyás tervezte a díszletet, Scháffer Judit a kosztümöket, Imre Zoltán a táncokat. Dramaturg: Böhm György, zenei vezető: Várkonyi Mátyás. Az eredeti bemutató karmestere Makiári László. Rendezte: Sik Ferenc. A ma esti premier után még két alkalommal, pénteken és szombaton láthatja a szabadtéri közönsége A bestiát. Szakcsi Lakatos Béla—Csemer Géza: A bestia. A rockopera ősbemutatója a Dóm téren, este fél 9-kor. A TIT 17. Művelődéselméleti Nyári Egyetemének megnyitója a Szegedi Biológiai Központban délelőtt 10-kor. Szervátiusz Tibor szobrászművész kiállításának megnyitója a Bartók Béla Művelődési Központban délután fél 5-kor. Pauli Anna textiltervezö és Szemereki Teréz keramikus kiállításának megnyitója a Képcsarnok Gulácsy Lajos-termébcn, délután 5-kor. A magyar cserkészet története. Kiállítás a Fekete-házban (Somogyi Béla utca 13.). Állandó kiállítások: Móra Ferenc Múzeum (Roosewelt tér t/3.): Csongrád megyei parasztbútorok és -népviseletek; Lucs-képgyűjtemény; Móra-emlékszoba. Hass Galéria (Vár utca 7.): Kass János grafikái. Vármúzeum (Móra-park): Szeged múltja, felene és jövője. Fekete-ház: Vihart aratva — Csongrád megye munkásságának élete és harcai 1867—1945: Buday György élete és munkássága. Varga Mátyás színháztörténeti gyűjteménye (Bécsi krt. 11.). Ősbemutatóval nyit a szabadtéri családnak két ága volt — ez nem az ... Báthory Anna, ki vérfertőző szerelembe esett testvérével, a később Erdély fejedelmévé lett Báthory Gáborral, nem tévesztendő össze semmiféle erdélyi vonatkozásban Báthory Erzsébettel. Az is rosszul esik, hogy nem vonja be a rendezés a szerzőket a munkába ... Meg aztán: nálunk még bizony nincs Broadway-profizmus ... Ijesztő a pénztelenség, a Rockszínház, Imre Zoltán koreográfus, Makiári László karmester erőfeszítéseit ugyanakElőadás A szabadtéri játékok előadásainak befejezése után — ha azok a közlekedési vállalat üzemidején túl érnek véget — külön villamosjáratok szállítják az utasokat. Az l-es villamos az Aradi vértanúk terétől a nagyállomásig, illetve a rókusi pályaudvarig közlekedik. A 3-as villamos útja a Somogyi utcából a Postás-sportMindenki törvényszerűen kötelező látványossághoz kell — ebből viszont már jóval kevesebb valósulhatott meg ... Rajtol a huszonkettedik — A bestiával i végső soron a történelmi valóság egy lehetséges, képzelt változai tat próbáltuk kiemelni, „zenés horrorként". Ebből a látványból pedig a korabeli magyarság képének kellene kirajzolódnia, a korszak viszonyaival együtt. Amelyeknek Báthory Erzsébet: áldozata csupán. D. L. után ... telepig vezet. A 4-es villamos a Kölcsey kitérőből a tarjáni végállomásig jár, illetve villamospótló autóbusz közlekedik a Kölcsey kitérőből Ságváritelepig. Az 5-ös troli a Széchenyi tértől az újszegedi gyermekkórházig. a 9-és trolibusz pedig a Széchenyi tér—Lugas utca, valamint a Széchenyi tér— Hont Ferenc utca között szállítja az utasokat Kevés olyan városi rendezvényt jegyezhet a szegedi krónika, amely annyi vihart kavart az évek során, mint a szegedi ifjúsági napok. A legyen? — ne legyen? — kérdésére azonban mégis minden évben újra és újra ilyen válasz született: a városi, valamint az idelátogató fiatalok joggal kérhetik, hogy az ünnepi hetek keretében legyenek az ő érdeklődésüknek, szórakozási igényeiknek megfelelő programok is. Az egykor néhány rendezvénnyel induló találkozó az évek során szinte önálló kis fesztivállá nőtte ki magát, de aki átlapozza az idei SZIN programfüzetét, gyorsan fölmérheti a mai helyzetet: az anyagi lehetőségek bizony határt szabtak a fantáziának, s a megszokottnál valamivel kevesebb programot ajánlhatnak a rendezők. Ez persze nem jelenti azt, hogy unalomra ítélték a fiatalokat. Hiszen a főbb rendezvények, mint például a karnevál, az utcabál' a Tisza-parton nonstop program, az Express-show, népművészeti vásár az idén sem marad el. Emellett lenetoseget biztosítanak amatőr rockegyüttesek bemutatkozására éppúgy, mint például a sportolásra. Gondoltak a szülőkre is, hiszen sokszínű gyerekprogramot kínál a Széchenyi tér, miközben az apukák, anyukák például divatbemutatón, politikai dalkoncerten, házaspárbajon vehetnek részt. Természetesen a korábbi évekhez hasonlóan ajánlják városunk vendégeinek a szabadtéri programját is. A SZIN idején A bestia című rockoperát tekinthetik meg. Most pedig röviden az egyéb, ahogy mondani szokták, politikusabb programokról. Több közéleti fórumot is tartanak e három nap alatt. Ezeken szó lesz az oktatás helyzetéről, az értelmiség szerepéről, politikai intézményrendszerünkről, Szeged helyi problémáiról, a közigazgatás gondjairól, gazdaságpolitikánk főbb irányvonalairól, az egészségnevelés helyzetéről, a természetvédelemről. Néhány név az előadók listájáról: Vass Csaba, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője. Halmai Gábor alkotmányjogász,. Oltványi Tamás újságíró, Fraknói Gábor, a városi pártbizottság titkára, Várkonyi Balázs, a Magyar Rádió szegedi stúdiójának vezetője, Szentandrási Lajosné, a városi tanács vb titkára, Ábrahám Kálmán környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes, Szőkefalvi Nagy Béla akadémikus. Sajnos, szintén sokakat érint a drogambulancia programja. Az Árpád téren felállított drogsátorban lesz kiállítás, filmvetítés, koncert is, az e témához kapcsolódó beszélgetések mellett. Aki pedig nemcsak passzív szemlélődésre szánta el magát, részt vehet a különböző sportprogramokon, focizhat, tekézhet. futhat, sakkozhat és úszhat, vagy akár teszteltetheti a kondícióját Csemer — Szövegíróként lehetőséget kerestem annak fölmutatására, hogy egy kifejezetten negatív hírű történelmi figura is alkalmas lehet arra, hogy rockopera főhősnője legyen. A bestia megírását sok kutatás előzte meg, az utóbbi időben jócskán megszaporodott Báthory Erzsébet „irodaima" is: sok mindenre fény derült, egyebek között arra is, hogy az ő esetében feltehetően egyféle korabeli koncepciós perről volt szó. A felvidéki Csejthe várának úrnőjéről elterjedt legenda, miszerint jobbágylányok vérében fürdik, hogy fiatalságát megőrizhesse, alkalmas volt arra, hogy a szóbeszédek és az a tény, hogy erőszakosan bánik jobbágyaival — ellene fordítassák. Mivel nem csekély vagyon, rengeteg birtok állt a háttérben, a dolog kapóra jött a nádornak, és még néhány embernek ... így is példázva a tényt, hogy mindenki rágalmazható... — A perbefogott, halálra ítélni nem mert, végül befalaztatott Báthory Erzsébet a történelem szerint ötvenéves korában halt meg. Ilyen korú nőről viszont nem tudtam volna rockoperát írni. Kitaláltam, hogy egy csepűrágó társasággal Báthory Erzsébet ellenségei eljátszatják a várúrnő szerepét, s ez nyújt teret, kellő alapot a perbefogáshoz. A valóságban a dolog természetesen nem így töntént, de úgy éreztem, ezzel a módszerrel tudom a legjobban érzékeltelni a koncepciós per jelleget. — Igen, tényleg nem látszom teljesen elégedettnek. Nem is nagyon vagyok az, s ennek több oka van. Például különböző értelmezési pontatlanságok. Először is: a darabnak a világon semmi köze Erdélyhez. A Báthoryrágalmazható Géza monológja kor méltányolni kell, mégha meglehetősen nehezen barátkoztak is meg a művel. A darab konstrukciójának létrehozásában Böhm Györgynek oroszlánrésze volt... A rockopera irtózatosan nehéz műfaj, nincs igazi magyar hagyománya, az eddigi néhány darabot pedig egyáltalán nem követi A bestia. Ez. a mű, úgy érzem, sokkal inkább a hagyományos operákhoz hasonlítható, és az a gyanúm, a konfliktusok okát is itt kell keresni. Annak viszont nagyon örülök, hogy a nyolc évvel ezelőtti Piros karaván után Szegeden szerzőként lehetek jelen; annak már kevésbé, hogy ebbéli minőségemben megpróbáltam mindazt beleírni a darabba, ami a Dóm téren A Kolozsvárott született szobrászművész, Szervátiusz Tibor kiállítása az idei ünnepi hetek egyik legjelentősebb képzőművészeti eseménye. A tárlat ma délután, fél 5-kor nyílik a Bartók Béla Művelődési Központban. Megnyitja: D. Fehér Zsuzsa, művészettörténész. Az ünnepségen Bercez András népdalokat énekel.