Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-21 / 173. szám

<rr" Csütörtök, 1988. július 21. Tűző napban, forró szélben Javában tart az aratás, zé bekerülő töreket, poly- éppen közgyűlést tartottak, melynek elég „megbízható" vát, egyebet ejtős rendsze- s így nem vették észre a tü­kísérői ma is a tüzek. Meny- rű rosták távolítják elaszá- zet. Mire vége lett, benn­nyire tartják be aratás ide- rítás előtt, s után — mond- égett a hatezer-ötszáz sze­jén a tűzbiztonsági előírá- ta. Kardos Sándor energeti- rencsétlen kis naposliba. kus, tűvédelmi felelős hoz- Csak az épület vasvázai ma­zátette, általában épp ezek radtak meg. a „kísérőanyagok" okozzák Ütban a búzatáblák felé, a tüzet: fölforrósodnak, saz Nikovics Ottó észrevette, öngyulladás következtében hogy a trágyát a 22 kilo­máris kész a baj. És hátko- voltos vezeték alatt tartják, rántsem oly egyszerű kezel- Miért éppen ott? Hát ez ni a szárítókat. Ha például tényleg érdekes kérdés... két különböző helyről hoz- A beláthatatlan területű zák a gabonát, könnyen elő- szentesi határban pont a fordul, hogy a nagyobb ned- nagyfeszültség alá bírták vességtartalmú még ki sem hordani a trágyát — hosz­száradt, a kevesebb vizet szában —, aztán majd jön tartalmazót pedig már-már az öngyulladás, leszakadhat öngyulladás fenyegeti. a vezeték is... — Véletle­Utunk a szárítóktól a bú- nül rakták ide — mondta zatábláig vezetett, ahol ja- Kardos Sándor. A ház nagy­vában dolgoztak a kombáj- ságú szalmabálák közelében nok. Elhaladtunk a mintegy pedig sehol egy árva létra, két hónapja leégett. 1800 egy boldogtalan kanna, vö­rendelkezésünkre, naponta négyzetméteres, faszerkeze- dör. 7-8 ezer mázsa gabona megy tes libanevelő mellett. Olta- Kinn a határban megvár­keresztül rajtuk. A búza kö—óni nem tudott senki, mert tuk. amíg elér a tábla vé­géhez az egyik kombájn. — Nincs szabad bankválasztás sokat? — ez érdekelte a megyei tanácsot, illetve a tűzoltóságot a minap, mikor a szentesi határba látogat­tunk el Hegyi József fel, a tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya főelő­adójával és Nikovics Ottó ni tűzoltó századossal, aki egy­szersmind tűzmegelőzési fő­előadó is. A Szegedtől mintegy órányi távolságra eső Szen­itesen, az Árpád Ter­melőszövetkezetbe néztünk be. Lóczy János, a szövet­kezet elnöke először a ga­bonaszárítóhoz kalauzol el bennünket. — Két Sirokkó 30/4 szárítóberendezés áll Hétköznapok Botrány... Hallgatom a rádiót. Egy színésznő beszél múltjáról, sikereiről, kudarcairól, bu­kásairól. Bölcs asszony — mondogatom magamban, hallgatván ízes-szép sza­vait, lelke legmélyéből fa­kadó, szokatlanul emberi­tisztességes rezdüléseit egy érzékeny embernek, akiről utólag kiderül, hogy Ne­ményi Lilinek hívják. Számomra legalábbis utólag, mert menet köz­ben kapcsolódom be, mintegy véletlenül a rá­nélkül volt mersze mutat­kozni a nagyérdemű előtt! Tudom, jól tudom, Sze­gedet szuper-konzervatív városként jegyezték évti­zedeken át, többek közt mint a „szegedi gondolat" véletlen szülőhelyét. S azt is tudom, mindez már rég a múlté. Vagy mégsem? Hisz amikor én voltam di­ák, biz isten, eszünkbe nem jutott volna tüntetni, ha egy színésznő, ha úgy hozza szerepe, mondjuk meztelenül jelenik meg a dióbeli beszélgetésbe. Ami- színpadon. Természetes­kor a színésznő éppen egy nek tartottuk volna. Csak­szegedi_ botrányról beszél­Amikoris Páger Antallal hogy akkor még éltek, lé­teztek a megyei-városi közösen játszva —- mert. müvészetirányítás kemény hogy szerinte így követel- tabui, amely szerint a ha­té meg a darab — haris­nya nélkül merészelt meg­jelenni a színpédon. Ször­risnya kötelező norma lett — ha áttetten is. Igaz, rég voltam már nyűség! A szegedi diákság diák. Húsz esztendeje leg­— mivel előre szertefutott alább. S ma már tabuk és a hír természetesen konzervativizmus ugye botrányt csapott a premie- nem létezhetnek Csak ha ren. Fütty, ordítás kísérte a diákság követeli. Mond­a színész minden mozdu- juk egy színházi botrány latát. Mert hát harisnya során... Telefon Hívok, hívogatok immár Igazuk napok óta egy NSZK-beli bajom, telefonszámot. Ha jól szá- Lelki molom, 14 számjegy. Nem ugyanis is lenne gond, ha egyszer régóta is sikerült volna túljut- nyugati Tiom a foglalt jelzésen. Ez hány millió dolláros meg­azonban még nem fordult hatalmazással a zsebében, elő. Szóval, legalább két- aki — a reménybeli tár­van, ez az en Vagy mégsem? szemeim előtt megjelenik egy óhajtottan várt üzletember, né­szazszor hívtam, s hogy ujjamon maradt még né­mi maradéka a bőrnek, azt annak köszönhetem, sasági törvény jegyében — immár működő tőkét sze­retne behozni az országba, vegyes vállalatot alapítva. S a tárgyalások közepette hogy egy ismerősömtől mondjuk New Yorkba egy merőben szabálytala- akar telefonálni, ami ter­nul felszerelt, elektronizált ™észetesen két hét alatt . sem sikerül. S ekkor — az telefonon egy gombnyo- elvesztegetett idő miatt másra újna és újra útjára káromkodva — összecso­tudhattam indítani a me- magol, s útnak indul Taj­rőben reménytelen hívást, ^nra, Dél-Koreába vagy .... ' . ... Malaysiaba, ahonnan fel Jo-jo, mondhatnak. Mit percen ^^ föl tudja hiv. jövők az ilyen süket szö- ní N<fW Yorkot> oho, rá_ veggel, hisz százezrek hiá- üdasul nem bürokráciával, hanem adókedvezmények­ba várnak itt és most te­lefonra, hogy csak váro­son belül fölhívhassák el­vált feleségük által nevelt gyermeküket...? Magam sem tudom, mi­ért jövök ilyen szövegek­kel. Mert legföljebb egy példát tudnék hozzátenni mindehhez, hogy pár éve kel és tárt karokkal talál­kozik, no meg fegyelme­zett és jól képzett munka­erővel. Hát nem neki van iga­za? (Megjegyzés: illetékes postai szakértők szerint is hasonlóan jártam, de manapság évente 80 mil­Hegyeshalomtói nyugatra, liárd(!) forint kárt okoz a fél kilométerrel, egy utcai népgazdaságnak a telefon­fülkéből, fillérekért, pilla- ellátás elégtelen volta. Ha natokon belül megkaptam a helyzet ilyen marad, ezt az NSZK-beli számot, magánszámításaim szerint amiért itthon bizony sok- hamarosan elérhetjük a sok forintot fizetnék a 200 milliárd forintot, ami­Magyar Postának, ha egv- nek felét akkorra már szer véletlenül sikerült dollárban kell számol­volna a kapcsolás. Dehát nunk!) nem sikerült. Ss> I. Claas-Dominator 106 — mondta Nikovics Ottó. Egyi­ke a legmodernebb típusok­nak, nagyjavításra hét­nyoc évig nincsen szükség. De hát ez is tele van forgó­surlódó alkatrészekkel. Elég, ha közéjük kerül egy szal­macsomó, máris kész a baj. Messze-messze, az erdőn túlról füst emelkedett föl­felé. — Ott valami ég — mondták többen. — Tarló­égetés az, alighanem Panko­táé. Az ilyen összefüggő füstfelhő mindig a tarlóége­tés jele — mondta Kardos Sándor. Elindulunk egy má­sik tábla irányába, megné­zünk még egy Claas-Domi­natort. Előírás, hogy olajfo­lyása nem lehet, az elektro­mos vezetékek rendben ta­lálódjanak, szükséges a la­pát és a szikracsapó is. — Ahol a csapágyházak me­legszenek. fölhólyagzik a festék. Ez pontosan megmu­tatja a vezetőnek, hol és mi nincs rendben. Megvártunk még egy ré­ges-régi, NDK-gyártmányú E 516 típusú arató-cséplőt is. Ezzel már akadt némi gond. Közben elkezdett esni az eső, indultunk is vissza Sze­gedre. — Nem is annyira mulasztások okozzák az aratási tüzeket, mint inkább az elavult gépek — mondta Hegyi József. Beborult az ég, egyre jobban esett. Nikovics Ottó azt mondta, az aratás­nak csak tűző napban, szál­ló porban, forró szélben van romantikája. — Ez — né­zett ki az autóablakon, az ablaktörlők surrogva jártak — nem aratási hangulat. Sokkal inkább lehalászási... Farkas Csaba (Elváltozások az OTP ügyintézésében Olvasom többször lapunk­ban: változások Szegeden a takarékpénztári ügyek inté­zésében. Aztán kezembe ke­rül egy szórólap is, amin azt tanulmányozhatom, me­A Vértói útra érkezünk.'A rókusi OTP-fiók vezetőjét, Lestárné Szikszay Juliannát faggatom a fejleményekről. — Minket annyiban érin­tett a változás, hogy nagy­lyik OTP-fiók mivel, illetve jából 80 ezer ember szemé­kivel foglalkozik. Első lá- lyi és áruvásárlási hitelei­tásra kicsit bonyolultnak tű- nek intézésével bízták meg nik a dolog, pedig nyilván a fiókot. Ennek a megnöve­mindenkinek csak saját ada- kedett feladatnak a segité­tait, lakcímét kell „behe- sére egy embert vehetünk lyettesíteni", és megtudhat- majd fel. ja, hol kell ezután ügyes­bajos dolgait intézni. Álta­lában a lakóhelyhez legkö­zelebbi OTP-fiókot jelöli meg kötelező ügyfélfogadó­nak a lap, pedig — gondo­lom —, sokan vannak, akik inkább munkahelyük közel­ségét használják föl intéz­kedésre. Ez az első aggá­lyom az új rendet illetően, amikor körútra indulok. Jú­lius elseje, a „nagy átren­dezések" napja még nem volt régen, kíváncsi vagyok hát, látszanak-e már válto­zások. Ami nagyon sokaknak út­ba esik jövet-menet, az az OTP megyei fiókja a Taka­réktár utcában. Ha nem fel­adatom tudatában lépnék be az ajtón, az üres termet lát­va visszahőkölnék, s meg­nézném, nincs-e kiírva, hogy leltár miatt zárva, vagy át­építés (lásd még: peresztroj­ka!) miatt zárva. De át­építés nincs, csupán — idé­zem a szórólapot —: „a gyakori zsúfoltság elkerülé­séinek szándéka hozott jó eredményt. Egy lélek sincs — az ott dolgozókon kívül. — Adatokat tudna mon­dani a növekedés érzékelte­tésére? — Nézze, mi korábban há­rom-négy hitelügyletet in­téztünk naponta, ma példá­roson belül is megszabni, hogy melyik OTP-fiók in­tézheti az ügyeinket. Mi a véleménye erről? — Csak a magánvélemé­nyem mondhatom. A jövőt feltétlenül abban látom, hogy valamennyi fiók tel­jes körű szolgáltatást tud­jon nyújtani, hisz ez a te­rületi megkötöttség minden, csak nem korszerű. Az Aradi térről a köz­pontba, a Takaréktár ut­cába menet folytatom ko­rábbi meditálásom. Csupa olyan emberrel találkoztam a fiókvezetőkön kívül is, aki helytelenítette, az át­ül eddig harmincötöt — néz szervezést. Hivatalosan per­közben az órájára Lestárité, sze senki nem vállalta, bár megállapítván, hogy zárásig hozzátették: sokan megfo­még bőven van idő, tehát galmazták ellenvetésüket az ez a szám emelkedhet. igazgatónak, de nem vet­— Nyilván alaposan nő- te figyelembe. Az OTP me­nekedett a várakozási idő, gyei igazgatójával, Perjési hosszas sorbanállásra lehet Lászlóval ülök szemközt. Al­számítani. Mit szólnak eh- kalmam van tehát tőle meg­hez az ügyfelek? — Ide hitelkérelemmel jönnek... — ... tehát örülnek, ha kapnak valamit közbe. kérdezni az okot. — A mi cégünk dönté­seken alapuló működési renddel dolgozik, tehát nem vágok népszavazáson múlnak a dolgok — jelenfi ki. — Az — Én ilyet nem mond- utasításom megkapták a doj­tam! — tiltakozik a vezető- gozók, nem várom, hogy nő. — De tény, hogy aki például betétet helyez el nálunk, más a hozzáállása a dolgokhoz. Nekünk azonban minden helyzetben az a cé­lunk, hogy az ügyfelet a lehető legjobb színvonalon kiszolgáljuk. — Mi a véleménye a mos­tani változásokról? — Én utasítást kaptam, tapsoljanak neki, csak hajt­sák végre. Nem vitatom, hogy a változásokban van­nak kényelmetlenségi fak­torok, de a tömeg a fiókok­ban nem lesz tartós. El­fogy a személyi hitel, es nem lesz miért sorbanállni... — Egyáltalán, mi tette szükségessé az átszervezést? Nagyvállalatból több kicsi AlaDos egyeztetést, mér legelést követően miniszteri döntés született, a nehéz helyzetbe került Esztergomi Labor Műszeripari Művek sorsáról. A 2700 dolgozót foglalkoztató nagyvállalatot átalakítják több kisebb, ön­álló vállalattá. A szétválasz­tás után önálló vállalat lesz a művek budapesti és esz­tergomi műszergyara. vala­mint az esztergomi jármű­gyára. A szétválás gyakorlati megvalósítását miniszteri biztos irányítja majd. Az, hogy a Takarék­Sebaj, legalább nyugodtan amit végre kell hajtani. Egy tár utcában már nem lehe­beszéigethetek velük, gon- hét tapasztalatai alap- tett színvonalasan, kulturál­dolom én. Hát: beszélni azt jan amúgy is korai lenne tan, gyorsan dolgozni, te­Tehet, de beszélgetni nem- véleményt mondani. MoSt hát a tehermentesítés volt igen. Tekintettel arra, hogy nagyon megterhelő szá- az elsődleges cél. Üjszege­az amúgy szolgálatkész höl- munkra az új feladat, de den létrehoztunk egy új fió­olyan méltányos intézkedés- kot, ott adottak a színvona­ben bízom, ami ezen vál­toztat. Rókusról az Aradi vér­tanúk tere felé vettem az utam. Közben gondolkodtam ügyfél maga a hallottakon. S magamban meg: melyik gyek névvel nem vállalják a szereplést. Szeretnének to­vábbra is az OTP-nél dol­gozni — teszi hozzá az egyik megkérdezett... Csak elej­tett mondatokat hallok: hogy sírt x, amikor el kel las munka feltételei, ezért ügyfeleink egy részét oda irányítottuk. — Nem volna jobb, ha az választhatná bankfiókban munkálkodásban látni, s egy jó közösség munkájának az ügyfelek is csak hasznát lát­hatják, mindez mégsem le­het döntő szempont egy át­iett mennie, y pedig rögtön "gy összegeztem a dolgo- akar intézkedni? Ha nem beteg is lett. Szóval, részben ^at: két fiók, munka adminisztratívan lenne oda­érzelmi alapú megközelítését is volt mindkettőben bő- kényszerítve egy fiókhoz, érzékelem az átszervezés- ven> de emiatt senki sem hanem azért választaná, nek Szétrobbantottak egy Panaszkodott. Most lett egy mert ott gyorsabb, udva­;ó közösséget, hallom. Be- átszervezés, s az egyik he- riasabb a kiszolgálás? számítva, hogy ritka dolog 'yen unatkoznak, a másik — Nem jó a szabad va­sok nőt harmonikus együtt- helyen majd' megszakadnak, lasztás, mert a Takaréktár Hogy akkor mi értelme? utcában akkor is megmarad Kérdezgettem én is az a nagy forgalom, s éppen ezt OTP-ben. Igazi okot senki kell most megszüntetni, nem tudott. Annyit súgtak — Azt mondják a „rossz nekem — természetesen név nyelvek", mindezzel csak az sze nézésnél ~ — ** f oga Imazöm né"c"1' nehoáy baj legyen! újszegedi fiók deficitjét magamban az ellenérvet, és ~ h°sy a nemrég megnyílt akarja eltüntetni? kisétálok az utcára. Orrom újszegedi fiók megmentésé- — Arra a fiókra nagy előtt épp egy taxi élek re 'ranyult az akció, ami- szükség volt, mert a Belvá­nek a létrehozása tömö- rosban már nincs lehetőség ren fogalmazva „nem jött bővítésre. S ha már sikerült be". Vagyis ráfizetéses. így ott fiókot nyitnunk, akkor viszont — adminisztratív maximálisan ki kell hasz­módon — lehet forgalmat nálni. Inkább az a baj, hogy nem tudunk még öt másik Beck fiókot is nyitni. Négy busz­Zoltán fiókvezető fogad. megállónyira van a köz­— Ez tény, hogy a köz- ponttól az az OTP — ne.n pontban az ügyfélforgalom lehet akadály! Ez a szabá­minden volt, csak optimá- lyozás bürokrácia — deész­lis nem — kezdi mondókáját szerű bürokrácia. Újszege­it főnök — így viszont a ki- den is sokan laknak, az a kínálkozó lehetőséggel. Ró­kusi OTP — mondom a cí­met, a sofőr pedig szánako­zóan végigmér. „Ez a ma­dár se kapott itt kölcsönt, _,,.,. mehet a külvárosba, ha Produkálni .. olyan fontos neki" - pró- Szóval, Aradi ter. bálom kitalálni gondolatát. Aztán csendben ülünk. „Lassan magától is oda­talál az autó" — mondja egy érdeklődő kérdésemre a ve­zető. — De azt hallotta vol­na valami nagyfőnök, amit sebb íiók°k kaptak nagyobb újszegedi {akos ne jöjjön a a korábbi utasok mondtak! — folytatja. — Miért, mit mondtak? — kapok a szón. — Szitkozódtak, mint a vízfolyás. Hogy amiért ed­dig öt percre beugrottak, feladatot, ami nekik hiányzott. — Az Aradi téri fiók el­bír a többletmunkával? — Bízom benne. Bár jó­solni nehéz, kialakulnak új helyzetek, mégis azt mon­Belvárosba, intézze otthon az ügyeit. — Nem reklamáltak még önnél emiatt az intézkedés miatt? — Nagy baj nem lehet, mert nekem azt érzékelnem azért most ki kell venniük dom: változatlan pénzügypo- kellene. Egy vállalatnál egy nap szabadságot. István király-évforduló A KISZ KB legutóbbi ülésén döntött a közelgő István király-évforduló mozgalmi megünnepléséről. A tervek szerint, ennek formája történelmi-politikai játék lesz, részvevői pedig táborozó középiskolás diákok. Az augusztus 19—20-án zajló országos játék gerincét az államalapítás, az államiság, az alkotmány gondolatköre teremti meg. Az egy-egy évszázadhoz kötődő részfelada­tok felölelik a XI. századtól napjainkig a társadalmi fej­lődés fontosabb állomásait. A győztes csapatok részt vesznek a televízió augusz­tus 20-i műsorában, s emellett értékes jutalmakban — többek között külföldi utazásban — részesülnek. ugy sincs litika mellett, boldogulnunk mondták, hogy kiveszik tő­kei! ennyi feladattal. iünk a KST-t, ha Üjszege­— Normálisnak mondható den kezelik. Tegyék — túl színvonalon? — Attól függ, mit tar­tunk normálisnak. ' Ha azt, hogy két perc alatt kiszór­junk mindenkit, akkor igen, ha azt, hogy legyen néhány nagy hasznunk rajta. — Csalódott lenne, ha ki­derülne: ez az intézkedés nem jött be? — Miért ne jönne be? — percünk alaposan megbe- kérdez vissza az igazgató. szelni egy ügyfél pénzgond- _ A négy megálló miatt? jait, akkor nem. Egyébként is, kell néhány — Tudom, „nem szabad" hónap, amíg ítéletet lehet összehasonlítani bizonyos erről mondani. dolgokat. De akkor, amikor Ítéletet tehát nekem is máshol lassan országhatárok korai minderről mondani — sem számítanak bankok kö- gondolkozom hazafelé. Hisz zött, akkor primitív dolog- amúgy is ő szakember. Hát nak tűnik nálunk még vá- nem? Balogh Tamás 4

Next

/
Thumbnails
Contents