Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

Szerda, 1988. július 20. A magyar cserkészet története. Kiállítás a Fekete­házban (Somoffyi utca 13.). Állandó kiállítások: Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1/3.): Csongrád megyei parasztbútorok és népviseletek; Lucs-képgyújlemény; Móra-emlékszoba. Kass Galéria (Vár utca 7.): Kass János grafikái. Vármúzeum (Móra­szeqedi ünnepi hetek park): Szeged múltja, jelene és jövője. Fekete-ház: Vihart aratva — Csongrád megye munkásságának élete és har­cai 1867—1945; Buday György élete és munkássága. Varga Mátyás színháztörténeti gyűjteménye (Bécsi körút 11.). Bezárt a pedagógiai, nyit a művelődéselméleti r » Ágoston György értékelése Tegnap délelőtt nyolcna­pos munkáját befejezve be­zárta kapuját a TIT Peda­gógiai Nyári Egyeteme. Sza­bolcst Miklós akadémikus, az Országos Pedagógiai In­tézet főigazgatója tartotta a záró előadást Neveléstudo­mány és más szaktudomá­nyok címmel. Ezt követően a részt vevő közel száz pe­dagógus oklevelet vehetett Ót, mely igazolja: tovább­képzésre fordította ezt a bő hetet szabadságából. Jubileumi, huszonötödik volt ez az előadás- és kon­zultációsorozat. Ágoston György professzort, a nyári egytem igazgatóját éppen ezért rövid értékelésre kér­tük. — Abból a célból alapí­tottuk 1964-ben ezt a kur­zust, hogy a neveléstudo­mánynak és társtudomá­nyainak a közoktatás és az iskolai nevelés szempontjá­ból jelentős eredményeit a lehető leggyorsabban közve­títsük. A magyar pedagógu­sok magas szintű tovább­képzési fórumát kívántuk létrehozni, a huszonöt év eredményei ala"íán nem si­kertelenül. Akkoriban a pe­dagógiai továbbképzés na­gyon szervezetlen volt. így hézagpótló szerepet töltött he a nyári egyetem. Meg kellett-e birkózni különösebb nehézségekkel a kezdő lépések megtételekor? — Különösebb nehézse­gekről nem tudok beszá­molni. A TIT keretében, az ország legjobb pedagógiai szakembereinek bevonásá­val, a szegedi pedagógiai tanszék irányításával vi­szonylag gördülékenyen és lendületesen folyt a szerve­zés, valamint a nyári mun­ka. — Milyen volt a pedagó­gusok érdeklődése? — Kezdettől fogva nép­szerű volt, hisz társadalmi szükségletet elégített ki. A számszerű jelenléttel sem voltak problémák, a hosszú évek átlagában háromszáz gyakorló pedagógus és me­gyei szinten dolgozó peda­gógiai szakember vett részt az eszmecserén. Nagy ered­ményként könyvelhetjük el, hogy az ország minden pont­járól folyamatosan érkeztek hallgatók, s amiről itt szó volt, elég gyorsan tovább tudták adni közelebbi kollé­gáiknak. Én eredménynek tartohv azt is, hogy nagyon sok iskola, művelődési osz­tály, pedagógiai intézet a saját költségén küldte el dolgozóit. Sajnos. éppen most, a jubileumi egyete­men annyira megemelked­tek a költségek, s oly mér­tékben csökkent a küldő in­tézmények költségvetése, hogy száz alá került a lét­szám. — Van önben keserűség? — Természetesen. Szép, prosperáló intézmény volt ez, s bánt, hagy a pénz­ügyek így beleszóltak. Fáj­dalmamban viszont az a vi­gasz, hogy a munka inten­zivebb az idén, mint a ko­rábbi években, hisz többet beszélgetnek, vitatkoznak a hallgatók. — Hol keresik a topább­lépés útját? — Ügy tűnik, ma nagy ér­deklődéssel figyeli a szak­ma a kísérleteket és a kí­sérletező iskolákat. Ezért jö­vőre az innovatív iskolát tűzzük napirendre, ez bizto­san vonzó téma. Különösen úgy, hogy a modellértékű iskolakísérletek bemutatá­sát magukkal az iskolák fölléptetésével, igazgatóik megszólaltatásával képzel­jük el. — Ezzel még nem csök­kennek a költségek. — Valóban. Sőt, attól is joggal tarthatunk, hogy jö­vőre még többe kerülünk. Ezért támogatókat fogunk keresni. — Beszéljünk kellemesebb dolgokról! Ha professzor úr személyes élményeit veszi számba, milyen mozzanatok­ra emlékszik szívesen? — Természetesen a nyári egyetemeken ismertetett hasznos újdonságokra. A ki­bernetika alkalmazásának bemutatásával kezdtük, többször tárgyaltuk az okta­tástechnika és -technológia témakörét, a számítógép is­kolai alkalmazásának lehe­tőségeit. 1979-ben mikroszá­mítógépet itt látott először sok kolléga. Fölvetettük az egyetemes emberiség sorsá­nak a kérdéseit, hisz az osz­tályszempontoknál fontosab­bak az általános felelősség­tudat problémái, s ezekről sokszor nem eléggé aktuá­lisan szólnak a tankönyvek. — Es a jövő? — Én már idős ember va­gyok. Nem tudom, hogy a továbbiakban hogyan ve­szek részt a szervezésben. Ha lesz utódom, ót minden­képpen segíteni szeretném. * Ahogy megszokhattuk, a nyári egyetemek követik egymást. Holnap nyit a TIT XVII. Művelődéselméleti Nyári Egyeteme. Délelőtt tíz órakor a Szegedi Biológiai Központ nagytermében Kö­peczi Béla akadémikus tart megnyitó előadást A ,Gyen­ge" és az ..erős" gondolko­dás — a társadalomalakítás lehetőségei korunkban cím­mel. Dlusztus Imre Á nádor visszapillant Viludál Gyula, esztendő múltán Elment a táncosok atyamestere Korunk állítólag nem ked- réges-régen Tápéból töltődött vez a csodáknak. Csodaszám- íoi akkor is, amikor még ön­ba megy mégis, akárhol ej- álló volt ez az ősi falu. A táncos kedvet a Török házas­pár ébresztette föl bennük, és a nagyon szilárd alapokat tették is ki Tápé nevét, min­denkiben motoszkált valami: hol is van az? Hamar rájött, Szeged mellett. Hogyne jött is ők rakták le. volna rá, a nóta is azt mond­ja, azért híres Szeged, mert Tápéval határos. Másért is ismerős volt azonban ez a falu. ötvenvalahány év óta egyfolytában járta az orszá­got mindig híres népi együt­tese, és föltétlenül odafigyel­Végzetesnek tudott beteg­ségéből a két évvel ezelőtti búcsúra fölgyógyult, és a ta­valyit is ő kormányozta a maga módján. Idén 850 éves jubileumát ünnepli a falu, utolsó józan pillanatáig ezt az ünnepséget is tervezte és ni való színt és hangulatot szerVezte ő is. Mit is akart vitt a műsorba ahol csak tulajdonképpen? Egyszer azt föllepett Akinek nev is be- fejtegette, ő is a népből jött, ugrott a falu hallatan, Torok joga és jussa tehát o] e,e. Joskat mondta utana azon­nal. Az ötvenvalahány év meket JS belevinnie a muso­leghosszabb idején át ő ve- rokba, amik valójában csak zette az együttest. Szomorú- az ő lelkében születtek meg. an kell most ide kopognom a hírt: Török József meghalt. Azt hiszem, pótolhatatlan ember volt. Amióta ismerem — most se tudom visszaidézni első ta­lálkozásunkat, mint ahogy a faluval való ismeretség első alkalmát se —, mindig rá­gódtam rajta, hogyan tud ez a mackójárásű ember fürge táncot tanítani. Segítője per­sze volt, felesége is tagja az együttesnek, tagadhatatlanul kapocs volt közte és a tán­cosok között, sőt egymaga is tudott volna együttest vezet­ni, de mindenben hűséges kiszolgálója maradt csak az ő akaratának. Neki pedig szülőfaluján is túlnyúló erős akarata volt. Számtalan ötle­tét gondolták tovább és al­kalmazták a maguk módján az ország többi együttesé­ben is. Tápé is úgy élte meg a nagy változásokat, mint leg­több falunk, mindig támad­tak új emberek, akik vala­mit jobban tudtak volna csi­nálni, mint ő. Számtalanszor támadtak trónkövetelők, igen sokszor fölsőbb hatalmaknak kellett közbeavatkozni, mondván: Jóskát ne bántsá­tok! Ha ő elmegy, elpárolog az együttes is! Persze, párol­góban volt alkalmanként így is, de annyi mindig maradt, ami az egészséges túléléshez elég1 volt És azt se szabad el­felejtenünk, Szeged szintén nagyhírű tánccsoportja már Ahogy mesemondóink is dol­goztak: cipelték magukkal évezredes örökségünket, de magukból is adtak annyit hozzá, hogy mondanivalójuk még hitelesebb legyen. Azt hiszem, ezért lesz nehéz dol­ga a helyébe állónak. Török József minden csepp vérében a nagyon régi és a nagyon mai Tápé a maga valóságá ban volt jelen. Ráérzései az egész országban visszhangot váltottak ki. Nagy muzsikusokat szokás saját dalaikkal kísérni utol­só útjukra. A tánc talán más, frivol lenne menettáncot jár­ni koporsóját követve, de nagyhírű együttese talán el­énekli majd legszebb műso­rai ide is illő számait, csön­des nyugodalmat kívánva mesterének. Tápé egy darab­ja költözött el tőlünk. Ha­talmasra duzzadt, eleven mozgalom gyászolja. H.D. A megyei kbt ülése Tegnap Horváth Sándor ezredes, megyei rendőrfőka­pitány-helyettes elnökletével tartotta ülését a Csongrád Megyei Közlekedésbiztonsá­gi Tanács elnöksége. A tes­tület előbb meghallgatta és elfogadta Vígh László elnök beszámolóját a megyei ver­seny* és rendezvényszerve­ző szakbizottság munkájá­ról, majd Hódos Lajos, az elemző-értékelő szakbizott­ság titkára előterjesztését a kerékpárosok és kismotoro­sok által okozott balesetek alakulásáról. Ezután Bárká­nyi Gábor százados, a me­gyei kbt titkára számolt be az elmúlt év rendezvényei­ről és a közlekedésbizton­sággal összefüggő verseny­mozgalmakról, majd Bánfi Ferenc főhadnagv megyei közlekedési alosztályvezető ismertette az első félév sta­tisztikai adatait. Végül a kbt-titkár bejelentette, hogy a testület ügyrendjének megfelelően a továbbiakban Lehmann István, a megyei tanácselnök általánus helyet­tese a Csongrád Megyei KBT társelnöki funkcióját is betölti. Július végéig 427 közúti baleset volt megyénkben, 17 százalékkal több, mint a ta­valyi év első hat hónapjá­ban. Az év eleji kedvezőbb időjárás a balesetek számát nem csökkentette. hanem növelte. Külön hangsúllyal szerepelt a tanács megbe­szélésén a kerékpárosok és segédmotor-kerékpárosok közlekedése. Ezek megyénk­ben mintegy 50 százalékkal több balesetet okoznak, mint az ország más tájain. Ezért a megyei kbt elnöksége úgy foglalt állást, hogy folytatni kell a kerékpárutak építé­sét a baleseti statisztika részbeni javítása érdekében. — Egy esztendeje a Nyo­morultak Jean Valjeanja­ként találkoztál a szegedi közönséggel, a világhírű mu­sical főhőseként is búcsúz­ván el a publikumtól. A Ma­gyar misére augusztus végén még kicsit visszatértei, de azután tovatűnt minden, egymás után röppentek a hónapok, is csak annyit tud­tunk, hogy a budapesti Víg­színházban is megy már a Nyomorultak. Mi minden történt veled egy év alatt? — Hát először is: a szege­dihez hasonló ..keménységű" bemutatója volt a Nyomo­rultaknak a Vígben. A szer­zők űira látták, s a Szege­den kifogásoltak értelmében, a díszlet- és felfogásbeli változtatások végrenajtása után további produkciókra adtak engedélyt: ez meg­nyugtató s egyben nagyon fontos volt a Rockszínház­nak. ötven előadásra szóló stabil szerződés, az már va­lami ... Novemberben NSZK-turnén voltunk, már­ciusban pedig egv hónapon át az Evitával Ausztriában. Svájcban és az NSZK-ban vendégszerepeltünk: Bar­dóczy Attilával fölváltva Pe­rónt énekeltem . . . Volt egv különösen komoly és nemes munkám: Bernstein: Ken­nedy-miséjében énekeltem. Ügy érzem, sikerült megol­danom a feladatomat, na­gyon sokat tanultam belőle, igen hasznos volt a marg't­szigeti három előadás. Az­után Bolba Lajossal a tá­dióban elkészítettük a Nyo­morultak-nagvlemezt. június 11-én jelent meg... — Es külön, személy sze­rint Vikidál Gyulával nem történt semmi érdemleges? — Már nem vagvok a Rockszínház tagia. Közös megegyezéssel úgv döntöt­tünk. hogy szabadúszóként élek. és dolgozom tovább. Az ok: elsősorban az idő. Szeretnék végre a saját idő­beosztásommal dolgozni. s mivel ügy érzem, talán tar­tozom a magyar zenerajon­góknak is egy szólólemezzel, remélhetőleg ígv erre is több időm adatik. És magánzó­ként a távolabbi iövőben esetleg még arra is lehetősé­gem nyílik, hogv megpró­bálkozzam — a prózával is... — A bestiában most min­denesetre gróf Thurzó Györ­gyöt. Magyarország nádorát alakítod... — A bestia abszolút női főszerepre :rt darab: nagyon kevés ilyen létezik, itthon bizonyosan ez a legelső. Rengeteget kellett tenni ér­te. annak érdekében, hogv színpadképes legyen: ez a műfaj ugyanakkor nagyon komolyan fejlődött, s tudo­másul kell venni, hogv a zeneszerzőnek és a szöveg­írónak egyszerre rendezőnek és koreográfusnak is kell lennie. Ahhoz pedig, hogy ezek a „halmozott funkci­ók" megfelelően kapcsolód­janak egymáshoz: nagyon jól kell ám ismerni a szín­padot ... Ami az én szere­pemet illeti: a játékban vi­szonylag ..beszűkített' figu­ra a nádoré. Az ország élén álló ember, aki egv hárem részre szakadt hazában van „felül" — s ebben a helyzet­ben a császárhoz hű nádor­nak lenni önmagában sem lehetett kis feladat... Vi­szonylag könnyűnek tűnhet a dolgom, hiszen a nádor teljes mértékben átlátja a Báthory Erzsébet kócüli cselszövevények kacskarin­góit. s a hatalom ereiével dönt és „végez" — ám ő ugyanakkor nagyon jó ke­resztény is akarna lenni, oki azonban jól tudia. hogv bűnbocsánatot már soha­sem nyerhet. — A főhősnő alaposan .,megcsavarintott" alakja nem nehezíti-e a nádor dra­maturgiai funkcióinak ér­vényesülését? — Dehogynem, nagyon is: a kiélezett helyzetek miatt hangban. viselkedésben „hoznom" kell a különféle változatokat, hogv a közön ség tudja, éopen mikor me­lyik „duplum" van érvény­ben. — Mit vársz az idei sza­badtéri játékok ősbemutató ként közönség elé kerülő nyitányától? — A várakozás. joggal, óriási. Az István, a király óta váltig nincs magyar rockopera. Nagyon nehéz ügy ... Ha visszapillantunk, mindenesetre megállapítha­tó: az út 1983—84-től ki van jelölve, s talán néhány név­jegy is letétetett. Ehhez kell mérni mindent, ami ezután következik. Domonkos László Szegedi kórus Izlandon Korábban már hírt ad­tunk lapunkban az isafjör­duri Napfény kórus szegedi szerepléséről, akik a'.lóri júliusban a Radnóti Miklós Gimnázium női karát lát­— A legnagyobb meglepe­tés számomra az általános iskolás kórus komoly tudá­sa. kristálytiszta hangzása, igényessége volt. Kicsi kor­tól nagy súlyt helyeznek a ták vendégül. Fellépéseikről zenei nevelésre. A kóiustog több mint tíz újság közölt jait 100 gyerekből válogat­képes beszámolót. Tapaszta- ták ki. Énekkarosnak lenni lataikról. élményeikről a kó- ott nem nyűg. hanem iskolán rus vezetőjével. Joó Ele belül is rangot jelent. A kö­karnaggyal beszélgettünk. zépiskolában minden diák — Milyen művekkel rep- 5—6 évie kötelezően tanul .. .. ,. zenét. Megítélésem szerint a rezentaltak ebben a távoli magyar konzervatóriumi ze­országban a magyar kórus- neértés szintiére a legtöbb kultúrát? izlandi eljut, kiemelkedően - , tehetséges muzsikus azon­— Elsosorban magvar . , .. „ ., szerzők alkotásait adtuk elő: ban elvetve va" Tovabbfej­Kodály-, Bartók- és Bárdos- lődésre csak külföldön nví­kórusok mellett megszólal- lik lehetőség, elsősorban tettük az általam szerzett Angliába. Amerikába. Kodály emlekere cimu ko- . . rusművet. valamint Re- NSZK-ba es nehanvan Ma­quiemem egynemű karra gyarországra jönnek e cél­írott változatának egv rész- ból. letét. Zongorakísérőnk Haj- „„ du Erika volt. aki egv Schu- — Mx a legszembetűnőbb bert-művet is előadott, különbség az izlandi és a Többször énekeltünk nép- magyar életstílus között! dalfeldolgozásokat, melyek­nek óriási sikere volt. Két — A z°r<3abb természeti művet mutattunk be izlandi korulmenyekbol adódóan nyelven: egv altatót és az zarkozottabb. külső légektől izlandi himnuszt. Ez alka- mentesebb életet élnek, nünt lommal olvan ünneplésben mi- A muveszetek iránt vi­részesítettek bennünket. szont lényegesen naevobb amilyenre még a helybeliek tiszteletet tanúsítanak. Min­véleménye szerint sem volt den vendeglató-helviségben ., kiváló minőségű zongora. példa - a közönség állva eIektromos orgona van az tapsolt és éljenzett. előcsarnokok képzöművé­— Hány fellépésük volt> szeti alkotások kiállítására alkalmasak, amelyet maxi­— Tizenegyszer szerepel- málisan kihasználnak A tár­tünk. ami a középiskolás sasági élet része az aktív ze­gyerekek Ikoncentrálóképes- „élés és éneklés. Ennek ségét és teherbírását figve- megfelelően szinte minden lembe véve. nem kis telies-'t- családnak van valamilyen mény. Amellett, hogv gyá- hangszere, komoly lemez- és rakban. templomokban, sza- könyvgyűjteménye. Nem a badtéri színpadon énekel- tévé. a diszkó ielenti elsőd­tünk. három nagyszabású legesen a kikapcsolódást, hangversenyünk volt. egv hanem az olvasás, az egvütt alkalommal pedig tévéiéivé- éneklés. a kamarazenélés, telt készítettek velünk. Al- Az ¡ziandi ember tudia. hogv talános iskolás, középiskolás az érzelmi nevelésben merv­és felnőtt amatör kórussal nyire fontos szerepe van. a egyaránt szerepeltünk. zenének, ezt mutatia. hogv — Milyennek ismerte meg 300 íös kisközségeknek is az izlandiak zenei felké szültségét? van zeneiskolájuk. Gresó Erisébot 9

Next

/
Thumbnails
Contents