Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-15 / 168. szám

VILÁG PR I, EGYESÜLJETEK ! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 168. szám 1988. július 15., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Befejezte tanácskozását az MSZMP Központi Bizottsága Nyitott ajtók mögött — a többség akarata szerint Július 13—14-én ülést tartott a Magyar Szocialista tett javaslatot. Megvitatta a gyülekezési és egyesülési jog Munkáspárt Központi Bizottsága. A testület megtárgyalta szabályozásának fő elveit, elfogadta a Központi Bizottság a népgazdaság fejlődésének év elejei tapasztalatairól szóló és a Politikai Bizottság káderhatásköri listáját és dönjclcntést, s elfogadta az 1989. évi fejlődés fő irányaira tött személyi kérdésekben. A többség az A változat mellett Csütörtök délelőtt folytatódott a Központi Bizottság vitája az idei gazdasági helyzetről és a szükséges fordulatot célzó fejlesztési változatokról. Judik István kiemelte, hogy ez a vita tartalmában és szellemében megfelel az országos értekezlet állásfoglalásának: a párt a gazdasági stratégia fő irányainak kialakításán dolgozik. Romány Pál azt hangsúlyozta, hogy a pártértekezlet által megválasztott új Központi Bizottság nagy fontosságú döntések előtt áll. Boros László javasolta az előterjesztés néhány részletének további pontosítását, s ezen belül a műszaki fejlesztéssel foglalkozó rész kibővítését. A vitában többen szóltak a mai gazdasági helyzet néhány vonásáról. Orbán István kedvezőnek tartotta, hogy bővültek a gazdaság működésének keretei, s kedvezőtlennek ítélte, hogy terjed — szavai szerint — „a tengődő magyar vállalatok köre". Boros László bírálta a szabályozók gyakori változtatását, a bürokratizmus megnyilvánulásait, a döntések és a tettek halogatását. A Központi Bizottság elé terjesztett változatok közül Boros László az „A" variációt támogatta, hozzátéve, hogy megfelelő garanciákat kell teremteni a visszarendeződés megakadályozására, a társadalmi feszültségek humánus kezelésére, az új programok megvalósítására. Judik István úgy vélte, hogy a mai információk alapján még egyik változat mellett sem lehet egyértelműen kiállni. Romány Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a szükségesnek ítélt fordulat értelmezésénél tegyék világossá, mitől akar elfordulni, és milyen irányba kiván fordulni a gazdaság, milyen célokat vállal továbbra is, és miben akar változtatni az eddigi gyakorlaton. Orbán István úgy vélte, hogy bármely változatot is csak az egyének és a vállalatok érdekeltségére építve lehet kidolgoznzi és megvalósítani. Cseliák Judit az 1984-ben elfogadott szociálpolitikai koncepció most folyó reformjáról szólt, amelynek célja, hogy a követelményeket hozzáigazítsák a mai feladatokhoz és lehetőségekhez, valamint az egyéb területeken zajló változásokhoz. Hangsúlyozta, hogy az új elképzeléseket a lehető legrövidebb idő alatt kívánják összefüggő koncepcióvá fejleszteni, szembenézve új, regionális problémákkal, demográfiai gondokkal, a munkanélküliség okozta feszültségekkel, vagy a kábítószer-fogyasztás veszélyeivel. Ezeket nem lehet régi módon és formákban megoldani, hanem hozzáértő irányításra, társadalmi szolidaritásra, egyéni és családi felelősségvállalásra, több szakemberre, széles körű társadalmi nyilvánosságra és az ország anyagi lehetőségeihez mérten több pénzre van szükség. Aláhúzta, hogy a Központi Bizottság vitájában többször is szóba került „szociális védőháló" kifeszítése nem lehet csak az állami szociálpolitika feladata, ez csak széles körű öszszefogással, társadalmi szolidaritással hozható létre. A hozzászólók rámutattak, hogy a gazdasági tervek megvalósításának legfőbb feltétele a lakosság bizalma az új programok iránt. Ez pedig — miként Boros László mondotta — a gyors és pontos tájékoztatás révén növelhető, mert a lakosság felnőtt, érett, igényli a beavatást, és kifogásolja, ha az elmarad. Judik István a lakosság széles körű tájékoztatását a társadalmi tűrőképesség növelése egyik feltételének nevezte. Több hozzászóló nem lévén — huszonhatan fejtették ki véleményüket a Dlénumon. ketten írásban adták be észrevételeiket —. az elnöklő Berecz János a vitát berekesztette, s szót adott a napirendi pont előterjesztőjének. Németh Miklósnak. A Központi Bizottság titkára elöljáróban megköszönte a felelős, a további munkát orientáló vitát, amelyet egyrészt az előterjesztett változatok kritikus pontjainak. veszélyeinek megvilágítása. másrészt a változatok pontosabb kidolgozásának. jobb megalapozásának határozott igénve jellemzett. A vita megfelelt az országos pártértekezlet szellemének. megerősítette, hogy a jövőben mindenkéDpen alternatív terveket, elképzeléseket kell készíteni. Rugalmas gondolkodásmódra van szükség, határozottan és gyorsan, késlekedés nélkül kell cselekedni, s ez újfajta tervezést, más gazdasági eszköztár működtetését ifényli. Az elmozdulás lehetőségeit ésszerű kockázatot vállalva kell keresni, figyelembe véve az elhatározott intézkedések társadalomDolitikai. valamint réteghatásainak mélyebb, konkrétabb élemzését . A Központi Bizottság titkára a továbbiakban részletesen szólt a szocialista tulajdonnal való hatékony gazdálkodás lehetséees formáiról. majd a bérreformmal kapcsolatos hozzászólásokra reagálva leszögezte: mai ismereteink. számításaink szerint a következő két-három évben reálbér-növekedést nem túdunk felelősen ígérni. De van mód közérzetjavító intézkedésekre, s e téren a gazdálkodó szervek, a vállalatok is léDhetnek, ha központilag feloldanak bizonyos bürokratikus megkötéseket. — Döntsünk-e most a beterjesztett két változatról' Igaz, hogy a felszólalók többsége az ..A" változat kidolgozását ajánlotta a kormánynak. ám az abban foglaltakhoz mindenki hozzátette ilyen-olyan kételyeit, jogos vagy kevésbé jogos figyelmeztetéseit. Németh Miklós úgy vélte, hogy az ..A" változat kidolgozását négy elem figyelembevételével kell folytatni: el kell ismerni, hogy ma ennek a finanszírozhatósága még „nincs kézben", ki kell dolgoznunk a KGST-kapcsolatokra vonatkozó stratégiánkat. további pontosításra vár a hosszabb-rövidebb ideig munka nélkül maradók lehetséges száma, s végül erősíteni kell a vagyonérdekeltséget. együtt a vezetői érdekeltség intenzitásának növelésével'. Németh Miklós javasolta: a Központi Bizottság most ne döntsön abban, hogy melyik változat legyen a további munka kizárólagos alapja. de erősítse meg. hogv a tervező szervek mindkét változat, illetve ezek kombinációi alapján végezzék munkájukat. Németh Miklós végezetül néhány konkrét kérdésre is kitért. A nyugdíihatározat módosításával kapcsolatban elmondta, hogv a nyugdíjreform — az előkészítő munkálatokból ítélve — 1989. január l-jével nem vezethető be. s kérte, a Központi Bizottság vegye ezt tudomásul. Közölte, hogy a honvédelmi kiadások reálértékét nem kívánják növelni. Ami a bős— nagymarosi beruházást illeti. a leállítás többe kerülne, mint a — környezetvédelmi szempontokát is figyelembe vevő — gyors befejezés. A vitában az is elhangzott hogy ma bizonyos esetekben érdemesebb táppénzre menni. mint dolgozni. A Központi Bizottság ezzel kapcsolatban az illetékes állami szervek körültekintő. de sürgős intézkedését kérte. Határozathozatal következett. A Központ: Bizottság egy korábbi döntését visszavonva kimondta: 1989. ianuár l-jével nem tartja bevezethetőnek az új nyugdíjrendszert. Dönteni kellett volna a vitában elhangzott egyik javaslatról, hogy a fejlesztési változatokat bocsássák társadalmi vitára, ám a kérdés szorgalmazója elállt indítványától. Ami a két gazdaságfejlesztési alternatívát illeti: az elnök javasolta, hogv a Központi Bizottság elsősorban az „A" változat kidolgozását támogassa, további munkálatokra ajánlva a „B" variánst is. A végzett munkáról a Központi Bizottság októberben kapjon tájékoztatást. Ezt a Központi Bizottság három ellenszavazattal és egv tartózkodással ióváhagvta. Végezetül a testület egyhangú döntéssel elfogadta az előterjesztést a szükséges kiegészítésekkel. az előadói beszédet és a vitában elhangzottakra adott választ. Párt- és kormányküldöttség utazott Varsóba a VSZ PTT ülésére Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke vezetésével csütörtökön, párt- és kormányküldöttség utazott Varsóba, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének, ülésén. A küldöttság tagja Szúrós Mátyás, a KB titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter, és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, a KB tagjai. A küldöttséggel utazott Szokai Imre, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője; öszi István külügyminiszter-helyettés Varsóban csatlakozik a kísérethez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, a KB tagjai, Kővári Péter külügyminiszter-helyettes, Pacsek József honvédelmi miniszterhelyettes. Jelen volt Tadeusz Czeczhowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A magyar delegáció tegnap megérkezett Varsóba. Gyülekezési és egyesülési jog Ezt követően Fejti György. a Központi Bizottság titkára terjesztette elő a gyülekezési és az egyesülési iog szabályozásának fő elveire kidolgozott javaslatot. EioijaroDan nangsúlyozta: a politikai intézményrendszer átalakításának egyik kulcskérdése az állam és az állampolgárok közötti viszonyok szabályozásának korszerűsítése az állampolgári aktivitás és kezdeményezés széles körű kibontakoztatása érdekében. — Előrehaladásunk fontoí feltétele, hogy képesek legyünk kimozdítani a társadalmat, az embereket a ma még sajnos sok helyütt jelen lévő érdektelenségből és közönyből. Mind több honfitársunknak saját, személyes tapasztalatai alapján kell meggyőződnie arról, hogy van értelme és esélye a józan változtatási törekvéseknek, a konzervativizmus, az ésszerűtlenség ellent fellépésnek. Mindez szükségessé teszi az emberi-állampolgári jogokról — ezen belül a gyülekezési és egyesülési jogról — a szocializmus keretei között korábban kialakult felfogásnak és gyakorlatnak a kritikai elemzését. Az élet minden területén — így a gyülekezési és az egyesülési jog kérdésében is — meg kell haladnunk a „se nem szabad, se nem tilos" állapotokat. Az ilyen helyzetek ugyanis szükségszerűen bizalmatlanságot szülnek, és kiszámíthatatlanná tesznek folyamatokat, reakciókat. — A törvények megalkotását arra az elvre javasoljuk felépíteni, hogy a gyülekezés és az egyesülés az állampolgároknak az alkotmányon alapuló alanyi joga, amelynek gyakorlását azonban — a nemzetközi deklarációkkal és eljárással összhangban — a törvény korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti. A szabályozásnak ez a filozófiája kétoldalú garanciát nyújt. Biztosítja egyfelől az állampolgár számára, hogy a gyülekezés és egyesülési jog (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács üléséről a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács elfogadta új ügyrendjét. A kormány rendeletet alkotott az államminiszter feladatáról és hatásköréről. A Minisztertanács meghatározta er vezető tanácsi tisztségviselők munkaviszonyával összefüggő kérdéseket. A kormány a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt álló országos hatáskörű költségvetési szervként létrehozta az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőséget, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség jogutódaként. A Minisztertanács jóváhagyta a Tervgazdasági Bizottság döntését a gyermekintézmények térítésidíj-rendszerének korszerűsítéséről, és a vállalati támogatások leépítésének programjáról. (A kormányszóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) Oz ad hoc bizottság véleménye az adóról Az Országgyűlésnek, az adóreform tapasztalatai nyomon követésére, az adóügyi torvények kezelésére alakult ad hoc bizottsága csütörtökön — Nyers Rezsó elnökletével — ülést tartott. A testület megvitatta a vállalkozásiadó-törvény előkészítésének tapasztalatait, a bevezetés feltételeit, a készülő társasági törvény tervezetét, és tájékoztatót hallgatott meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkájáról. Békési László pénzügyminiszter-helyettes elmondotta, hogy a vállalkozásiadó-törvény bevezetése az adóreform második szakaszát jelenti, olyan adózási rendszer kialakítását, amelyben érvényesül a gazdálkodók verseny- és szektorsemlegességének elve. Eddig ugyanis szektoronként különböztek az adómértékek, ellérö volt az élőmunka értékelése, és más volt a keresetszabályozás is. Ezek a különbségek a vállalkozásiadó-törvény bevezetésével várhatóan január 1-jétól megszűnnek. Az előkészítés során két változatot dolgoztak ki. Az első szerint a vállalkozási adó alanyai csak a társasvállalkozások lennének, az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadó keretében adóznának. A második változat szerint a vállalkozásiadótörvény minden vállalkozóra kiterjedne. Puskás Sándor, a bizottság titkára ismertette a bizottság állásfoglalását, a személyi jövedelemadóval, és az általános forgalmi adóval kapcsolatos jogszabályok tervezett módosításáról. Elmondta, hogy a kormánynak csak olyan módosításokat javasolnak, amelyek a meghirdetett társadalompolitikai célokat segítik, érvényesítik az arányos közteherviselést, csökkentik a nagycsaládosok terheit, az egyéni munkateljesítmények növelésére ösztönöznek, és növelik a vállalkozók termelési kedvét. Nem célszerű viszont olyan szociálpolitikai feladatokkal terhelni az adórendszert, amelyeknek megoldása nem feladata. Ugyanakkor a bizottság felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a jelenlegi adók nagysága átmenetileg még elviselhető, de hosszabb távon ez nem tartható, mert kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági folyamatokat, az emberek munkakedvét. Ezért a jövőben mindenképpen szükséges lesz az adók csökkentése, a gazdaság élénkítése, a vállalati mozgástér bővítése, a teljesítmények növelése érdekében. A bizottsághoz eddig mintegy 50 beadvány érkezett, s valamennyi észrevételt megvizsgálták, mindegyikre külön válaszoltak.