Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-14 / 167. szám

Csütörtök, 1988. július 14. 3 Az MSZMP Központi Bizottságának ülése terheit csökkentő intézményes eszközrendszer, szociálpolitikai koncepció kidolgozását, a bérreform előkészítését, valamint a dolgozók érdekeltségének növelését teljesítményük fokozásában. Mindezen intézkedések lehetséges anyagi forrásaként említette Nagy Sándor a beruházási költségek csökkentését, a vállalati tartalékok kiaknázását, a költségvetési kiadások mérséklését, a nem gazdaságos termelői és kereskedelmi kapcsolatok fokozatos leépítését. Fodorné Birgés Katalin úgy vélte, hogy a bérrendszer kötöttségeinek feloldásával és az infrastruktúra fejlesztésével lehetne csökkenteni a lakossági terheket. A központi Bizottság tagjai nagy súllyal foglalkoztak a gazdasági tervek, reformok politikai, társadalmi, és ideológiai hatásával, kísérőjelenségeivel is. Maróthy László kedvező feltételként említette, hogy az országos értekezlet után nőtt a párt döntésképessége, kedvezőtlen viszont, hogy nem alakult még ki a fordulatot segítő termeléspolitika, s nem eléggé érezhető ebben az irányban a piaci hatás sem. Szlamenicky István azt húzta alá, hogy a lakosság annál következetesebben áll majd ki a reális tervek, programok mellett, minél jobban ismeri a valóságot, minél jobban érti a jövőt érintő elképzeléseket. Ördög h Szilveszter is a politika őszinteségét, a bizalom növelését, a szakismeret terjesztését, s mindezekkel együtt a dolgozó, alkotó, áldozatokat és terheket vállaló ember megbecsülését tekintette fejlődésünk leggazdagabb forrásának. Maróthy László felszólalásában tájékoitatta a Központi Bizottságot a bősnagymarosi erőmű építésének jelentőségéről az energiagazdálkodás, a hajózás, az árvíz- és környezetvédelem szempontjából. Ezután az elnöklő Berecz János berekesztette a vitát, amelyben eddig huszonegyen szólaltak fel. Ma folytatódik a tanácskozás A Magyar Szocialista Munkáspárt székházában szerda este befejezte első napi munkáját az MSZMP Központi Bizottsága A népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól készült előterjesztés, illetve a jövő évi fejlődés irányaira kidolgozott javaslat, valamint a szóbeli kiegészítés vitájában huszonegyen mondták el véleményüket. A tanácskozás csütörtökön újabb hozzászólásokkal folytatódik. Szóvivői tájékoztató A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ülésének első napi vitáját követően Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára tartott szóvivői tájékoztatót. Elöljáróban hangsúlyozta: új eleme volt az ülésnek, hogy az első napirenddel kapcsolatos előadói beszédet követően kritikus és ellenvéleményeket is megfogalmazó kérdéseket tettek fel a résztvevők. Főleg arról érdeklődtek, hogy a támogatásokat miként lehet átcsoportosítani, illetve elvonni, s ez mennyiben érinti a vállalatokat, a fogyasztókat. Ezután 23-an jelentkeztek hozzászólásra, s a tanácskozás közben még ketten kértek szót. A vitában eddig 21en fejtették ki véleményüket, így négyen csütörtökön kapnak szót. Az első napÍ7 rend vitájának zárszava után dönt a testület, hogy a gazdaságfejlesztésnek — a Népszabadságban korábban ismertetett — A és B változata közül melyiket támogatja. 'A szóvivő a továbbiakban kifejtette: ami az A és B variációt illeti, az ülésen élénk vita bontakozott ki, de a túlnyomó többség az A változatot támogatta. Amint az «.gyík felszólaló megfogalmazta: ha a lassú halál, vagy az operáció között kell választanunk mai gazdasági helyzet megoldására, akkor ő az operációt ajánlja, tudva, hogy abban is van kockázat, azaz társadalmi és szociális feszültségekkel járhat együtt. Az eszmecserében a felszólalók tulajdonképpen az eddigi tapasztalatokkal, az eddigi gyakorlattal vitatkoztak, kiemelve ezekből a kedvező vonásokat, illetve a negatívumokat. Az elmarasztalások zömmel a döntési rendszert érintették, felvetették a hozzászólók, hogy nem volt lehetőség "többféle variáció megvitatására, nyílt döntésre például a nagyberuházások esetében. A Magyar Rádió munkatársa Németh Miklós délelőtti referátumában elhangzottakra utalva arról érdeklődött: milyen intézkedésekre van szükség még ebben a hónapban annak érdekében, hogy 10+12 milliárd forinttal csökkenjen a költségvetési hiány. 'A kérdésre válaszolva Berecz János kiemelte: olyan intézkedésekről van szó, amelyek elsősorban a vállalatokat érintik. Ilyenek például a határozottabb ösztönzés az export növelése vagy szinten tartása érdekében és a vállalati jövedelem növelése ott, ahol a teljesítmény alapján ezt kiérdemelték. Mindez súlyosan érinti a veszteséges vállalatokat, mert gyorsítani kell a támogatás csökkentését, s ez azzal jár, hogy működésük lehetetlenné válik. Az adókedvezményeket is felülvizsgálják, következetesen behajtják az adókat, illetve egyes támogatásokat tételesen is csökkentenek. Tulajdonképpen ebből „áll össze" a 10-12 milliárd forint. Szó van arról, hogy a lakosságot érintő intézkedésekre is sor kerülhet, erről még nincs döntés, olyan lehetőségeket vizsgálnak, mint például a hitelkiáramlás fékezése, esetleg magasabb kamat megállapítása. <A Népszabadság munkatársa a vitában elhangzottakra utalva megkérdezte: mi a véleménye a szóvivőnek arról, hogy a gazdaság jelenlegi helyzetében a politika ismét a fordulat Kifejezést használja és új programmal áll ki a már korábban elhatározott stabilizációs és kibontakozási program után. 'Berecz János válaszában kifejtette: erről a kérdésről élénk vita bontakozott ki, s az előadó vitazárójában részletesen kitér majd erre a témára. Az azonban nem áll, hogy csak a politika használja a fordulat kifejezést, hiszen gazdasági szakemberek, gazdaságtörténészek is úgy értékelték az ismertetett programot, hogy az fordulatot jelent. Tehát nem csupán politikai szóhasználatról, hanem a gazdasági szakemberek által megerősített koncepcióról van szó. i Többen vélekedtek úgy a vitában, hogy az A változat jobban kidolgozott, mint « B variáns — mondta a Népszabadság munkatársa, s megkérdezte: a Központi Bizottság miért nem azonos mélységben dolgozta ki a két változatot. A válaszból kiderült: most arra kér felhatalmazást a szakembergárda, illetve a kormány illetékes intézményrendszere, hogy melyik variációt dolgozzák ki alaposabban. Meggyőződésem — mondta Bereca János —, hogy az A változatot nagyobb erővel támogatják, emellett azonban a B variációt is figyelemmel kísérik. Idén még egyszer lehetősége lesz a Központi Bizottságnak, hogy áttekintsen egy, már részleteiben is jobban kimunkált variációt. A^s MTI munkatársa arról érdeklődött, hogy akadtak-e olfhn felszólalók, akik egyik változattal sem értettek egyet, és valamilyen más elképzelést vázoltak fel; továbbá, arról tudakozódott: a programok megvalósításával együtt járó La-' kossági terheket hogyan mérlegelték véleményük megfogalmazásakor a hozzászólók. Olyan felszólaló, aki azt mondta, hogy egyik változat sem jó, nem volt — hangzott a válasz. Ketten is amellett érveltek, hogy nem kellene szigorú határt húzni a két variáció között, mert elképzelhető, hogy ez A megvalósítása esetén a Bből is fel kell néhány elemet használni, különösen abban az esetben, ha erőteljesebb szociális feszültségek keletkeznek az intézkedések nyomán. Csaknem minden felszólaló sorra vette azokat a veszélyeket, amelyeket az A variáció megvalósítása hordoz. Ügy fogalmaztak: ez együtt járhat társadalmi és szociális feszültségekkel, hiszen nő az infláció, emelkednek a megélhetési költségek, számo]ni kell nagyobb arányú munkanélküliséggel. Ideiglenesen bizonyos termelési visszaesés is bekövetkezhet, hiszen ágazatokat kell leépíteni, megszüntetni, hogy ne alakulhasson ki ráfizetéses termelés Egy munkás nő viszont annak a véleményének adott hangot: elég a halogatásból, 10 éven keresztül toltuk magunk előtt a problémákat. Nézzünk szembe e helyzettel, a tényekkel, és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy átjussunk ezen a nehéz szakaszon — mondta végezetül Berecz János. Felül az átlagon E szerint a 63 termelőszövetkezet közül az élvonalbeli 15 a termelés közel egyharmadát, az eredmény felét mondhatja magáénak. A termőterületből és a létszámból egyaránt 28 százalékkal részesednek. Ez a kör átlagban 100 forint költség után 18 forint 60 fillér eredményt produkált, míg a többi téesz 6 forintot. Az, hogy öt kedvezőtlen termőhelyi adottságú, homoki nagyüzem — a Szatymazi Finn—Magyar Barátság, a Rúzsai Népszabadság, a Forráskúti Haladás, a Pusztaszeri Hét Vezér és a Csengelei Aranyhomok Tsz — is e csoportban szerepel, bizonyítja, nincs feltétlenül szoros kapcsolat a föld aranykorona-értéke és az eredményes gazdálkodás között. A rossz minőségű földeken jól megválasztott termelési szerkezet, megfelelő árkiegészítési rendszerrel ötvözve biztosítja a versenyben maradást. Az is kiolvasható a számokból, hogy a 4—5 ezer hektáros átlagos termőterület volt ezekre a szövetkezetekre jellemző, az ettől eltérő nagyságrend ritka. Az egy gazdaságra jutó létszám közel száz fővel, az eszközök értéke 146 millió forinttal magasabb a jó eredménnyel gazdálkodóknál. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a termelési tényezők megfelelő koncentrációja szükséges ezek maximális kihasználásához. Az eltérő adottságokból adódóan olyannyira más a termelési szerkezet, hogy ezt a homoki és feketeföldi téeszeknél célszerű volt különkülön vizsgálni. Az öt homoki gazdaság termelésének 72, nyereségének 62 százaléka az alaptevékenységből származik úgy, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés közel azonos súllyal szerepel. Az eredményesség azonban a növénytermesztésben kedvezőbb. A vetésszerkezetben magasabb a rozs, a napraforgó, a burgonya és a lucerna, kisebb a kukorica részaránya. Ugyanakkor a zöldségféléké kétszeres a többi szövetkezethez képest. Itt található a megyei téeszek szőlőterületének 35, és a gyümölcsösöknek 26 százaléka. Az állattenyésztésben meghatározó a szarvasmarha és a baromfi. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység a termelésből 28, az eredményből viszont 38 százalékkal részesedik. Ezen belül meghatározó a kereskedelem, főleg Rúzsán, Forráskúton és Csengelén. Itt magas szintű háztáji integNemcsak az emberek, hanem a gazdálkodó egységek — így a termelőszövetkezetek —' teljesítménye is igen differenciált, s ebben is léteznek törvényszerüiégek. Kürti Klára, a ;éeszszövetség munkatársa nemrégiben mepyénk téeszeit vizsgála, s a hatékony gazlálkodás mutatójaként i száz forint költségre jutó szövetkezeti erednényt választotta. A rangsort az utóbbi három év adatai alapján állította össze. rációval összekapcsolt zöldség-gyümölcs forgalmazás. A pusztaszeri téeszben a szárítóüzem hoz jelentős bevételeket, míg Rúzsán vegyi üzem és varroda működik. A tíz feketeföldi gazdaságban a termelés 89, az eredmény 85 százalékát az alaptevékenység adja, s a növénytermesztés döntő súllyal szerepel. A hasonló adottságú téeszekhez képest a szántóföldi zöldségterület kétszeres, s a megye szövetkezeti üvegházfelületének 58, fóliájának 68 százaléka található itt. A nyereség zöme is innen származik. Az állattenyésztés a termelésből 25, az eredményből 32 százalékot tesz ki. Feltűnő, hogy sertéstartással csak 3 üzem foglalkozik, ebből az a következtetés vonható le, hogy érdemesebb a kukoricát értékesíteni, mint feletetni. A kiegészítő tevékenység a termelés negyedét, az eredmény 15 százalékát jelenti. Az ipari tevékenység aránya elenyésző, oka: a föld itt még az átlagnál jobb megélhetést biztosít. A kereskedelem aránya számottevő, s ebben a Korai Zöldségtermelési Rendszernek is szerepe van. Érdekes, egyben elgondolkodtató jelenség, a társulásokba befektetett, valamint a kihelyezett pénzek nyeresége, kamata a legjobb ágazatokéval egyenértékű, vagy azt meghaladó. Ez felvet egy dilemmát: érdemesebb a pénzt így forgatni, mint a termelés korszerűsítésére fordítani. Társadalmi méretekben ez egyáltalán nem örvendetes jelenség, de ha a gazdaság saját érdekeit nézi, úgy kell cselekednie. Ez egyben szabályozó és pénzügyi rendszerünk kézzel fogható kritikája is. összegezve megállapítható, az adottságokkal, a hagyományokkal, az értékesítési lehetőségekkel összehangolt termelési szerkezet a siker fontos eleme. Azonban azt is látni kell, hogy a jó eredmények mögött az átlagnál magasabb színvonalú munka rejlik. A szervezettség és jó piaci munka hatását jelzi, hogy e területeken nemcsak a „húzóágazatok" produkálnak magas színvonalon, hanem a termelés többi része is. A tizenöt téesz eszközökkel a többieknél jobban ellátott, s az eltérés napjainkban is fokozódik. Az is látható, hogy a gyorsan változó közgazdasági szabályozókhoz ott tudnak jól alkalmazkodni, ahol az elemzések megfelelő mélységúek, s kellő információs rendszert hoztak létre. Az emberi tényezőkről sem szabad megfeledkezni, hisz a gondolkodás, az emberi értelem, a felismert és anyagilag alátámasztott érdekeltség nélkül nincs előbbrejutás. Az érdekeltségi rendszer legfőbb korlátja a szigorúan központilag behatárolt keresetnövelési lehetőség, amely a hirtelen teljesítményjavulást nem tudja elismerni. Az adott lehetőségeken belül azonban az önelszámoló egységek, a részesmúvelés, az eredményhez kötődő megítélés ösztönzőleg hatottak. A folyamatosság nagy előny, ezekben a gazdaságokban a munkaerőmozgás az átlagosnak a kétharmadát sem éri el. A felsőfokú végzettségűek aránya is magasabb. A tapasztalat az, hogy ahol jól mennek a dolgok, az elnök nyugdíjazása sem jelent törést, megfelelő utód a saját szakembergárdából kerül ki. Látható, a jó eredmények mögött nincsenek csodaszerek, „csak" a termelés öszszes tényezőinek harmonikus összhangja. Aki most akar hirtelen erre a szintre eljutni, nincs könnyű dolga, hisz a legtöbb jövedelmező tevékenység már „foglalt", s még a sikerrel kecsegtető beruházásokra is nehé_z hiteleket, támogatást szerezni. T. Sz. I. Mórahalmon nem lesz pártértekezlet Testületünk párttagsága az elmúlt másfél évben aktívan vett részt az útkeresésben. .. olvasható abban a dokumentumban, amelyet tegnap vitattak meg az MSZMP Mórahalom Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának ülésén. A javaslat — melynek előadója Szűcs Istvánné titkár volt — az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján összegzi a mórahalmi pártbizottság feladatait. Szól a szervezeti élet legfontosabb tennivalóiról — így többek közt a pártdemokrácia erősítéséről, a káderpolitikai elvek megvalósításáról, a testületi tagok választásának elveiről, a pártbizottság munkamódszerének, munkastílusának megújításáról, a döntéseket követő szervező, ellenőrző munkáról, s külön említi a pártapparátusra háruló új feladatokat A dokumentum második fejezetében az agitációs és propaganda munkával foglalkozik. Kiemelésre érelemes gondolat: „az apparátus munkájában fő szempont a meggyőzés, az egységes politikai szemlélet és cselekvési egység kialakítása és állandó továbbfejlesztésére való törekvés legyen." Szó van még e fejezetben a politikai vitakultúra fejlesztéséről, a pártoktatás tartalmi, formai alakításáról, az információs rendszer működésének javításáról a közoktatás, közművelődés és egészségügy szerepéről is. majd a dokumentum a gazdaságpolitikai munka fóbb feladatainak összegzésével zárul. A javaslat vitájában felszólalt Tanács István, Varga Tibor, Dobó József, Molnár János, Bencsik János, Szondi Sándor és Fülöp László (Mórahalom). Demus László (Asotthalom), Horváth József (Zákányszék), Gyuris Mária (Pusztamérges—öttömös) és Végh Gyula a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. A testület a feladattervet elfogadta és úgy dönött, hogy nem tartja szükségesnek Mórahalmon pártértekezlet összehívását Jó ütemben aratnak Száraz az időjárás, országszerte dolgoznak a határban a kombájnok; július derekán jó ütemben halad a betakarítás. A mezőgazdasági nagyüzemekben az őszi árpát országszerte levágták, a terméssel elégedettek a szakemberek. Ezekben a napokban a gépeket mindenekelőtt a tavaszi árpatáblákban járatják, és nagy erővel dolgoznak a borsó betakarításán is. Mivel mindkét növény érése ezúttal szinte egybeesett, nincsen lehetőség betakarításuk halogatására. Ezen a héten, amenynyiben az időjárás nem szól közbe, a gépiek mindenütt vegeznek a munkával. Ezután, egy-két napos kisebb időeltolódással a búzába összpontosítják a csaknem teljes kombájnparkot, ami azt jelenti, hogy lesznek olyan napok, amikor 80 -100 ezer hektárról hozzák le a termést. A búzának eddig 10-15 százalékát vágták el és csépelték el, ami az elmúlt évek átlagához' képiest megfelelő eredménynek számít. A búza a homokos talajokon több helyen megszorult, a szemek a nagy hőség hatására szinte belesültek a kalászba, és ez kiesést okozhat az ilyen termőtájakon. A kapás növények most már nagyon várnák a csapadékot, hiszen az utóbbi időszakban nemcsak hogy meleg volt, hanem a szél is alaposan felszárította a földeket.