Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-14 / 167. szám

78. évfolyam, 167. szám 1988. július 14., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Az MSZMP Központi Bizottságának lIlPQP Gazdasági tennivalók — Gyülekezési UlüuC és egyesülési jog — Személyi kérdések Szerdán reggel Jászai Mari téri székházában összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A KB — korábbi döntésének megfelelően — nyílt ülést tartott, az írott és elektronikus sajtó révén betekintést engedett tevékenységébe, megkezdve „a társadalom, a cselekvésre, együttgondolkodásra kész emberek bevonását a Központi Bizottság munkájába". Ahogyan az ülésen is elhangzott: „Meggyőződésünk, hogy a nyilvánosság erősítése az eredményes cselekvés elengedhetetetlen feltétele, és egyben felkészülés is azokra a társadalmi vitákra, amelyeket még az idén tervezünk fontos gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekről.". A szabadságát töltő Kádár János távollétében elnökit Grósz Károly, az MSZMP főtitkára elöljáróban megállapította, hogy a testület határozatképes, majd köszöntötte a Központi Bizottságnak azokat a tagjait, akiket a legutóbbi ülés óta különböző tisztségekbe választottak. Gratulált és jó munkát kívánt Pozsgay Imre államminiszternek, Huszár Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának, Jassó Mihálynak, a Budapesti Pártbizottság első titkárának, és Varga Lászlónak, a Zala Megyei Tanács elnökhelyettesének. A Politikai Bizottságnak az ülés napirendjére javaslatát a testület egyhangú döntéssel fogadta el: ^^ Jelentés a népgazdaság fejlődésének év eleji tett tapasztalatairól, illetve javaslat az 1989. évi fejlődés fő irányaira. Előadó: Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára; O

Javaslat a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire. Előadó: Fejti György, a Központi Bizottság titkára; O

A Központi Bizottság, valamint a Politikai Bizottság káderhatásköri listája. Előadó: Lukács János, a Központi Bizottság titkára; O

Különféle, döntésre váró kérdések — az ülés soros ' elnökének előadásában; ^ Személyi kérdések. Előadó: Grósz Károly. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó na. pirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatával a Központi Bizottság állandó meghívottjai közé sorolta aa Országgyűlés elnökét. A szerdai ülés különböző napirendi pontjainak megvitatásában — meghívottként — részt vett az Országos Tervhivatal államtitkára, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, az Országos Arhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, az igazságügy-miniszter, a KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályának helyettes vezetője. Miután a meghívattak elfoglalták helyüket az ülésteremben, Grósz Károly megadta a szót Németh Miklósnak. Németh Miklós előadói beszéde Sok szempontból kritikus helyzetben vagyunk — kezdte beszédét a Központi Bizottság titkára. Erőforrásaink szűkösek, tartalékaink kimerültek, a vállalkozásokat túlszabályozás és gazdasági kényszerből eredő túlzott centralizáció bénítja; termelési szerkezetünkkel képtelenek vagyunk kapcsolódni a nemzetközi fejlődés fő áramlataihoz. Ma a magyar gazdaságban kevés olyan ágazatot, területet találunk, amely egyszerre megfelelne a hatékonysági, az egyensúlyi és a piaci, keresleti követelményeknek. Egy-két kivételtől eltekintve — ilyen például az energetikai-racionalizálási program — nem hoztak kielégítő eredményt a központi fejlesztési programok és nem elég erősek a piaci indíttatású szerkezeti változások sem. A növekvő strukturális aránytalanságok mellett a termelési és értékesítési kapcsolatokban dezintegrálódás tapasztalható. A szerkezeti és hatékonysági gondok az elosztás szférájában is jelen vannak. Az export és a termelés jelentős része csak az állami költségvetés egészségtelenül nagy központosító-újraelosztó szerepe, széles körű támogatási rendszer mellett tartható fenn. A vállalati jövedelmek nem igazodnak a tényleges teljesítményekhez. A lakosság átlagos életszínvonala folyamatosan növekvő teljesítménykövetelmények mellett hosszabb ideje stagnál, ami egyes rétegeknél romlást, másoknál csak szerény mértékű emelkedést jelent. A lakosság jövedelmét és fogyasztását ugyanakkor növekvő különbségek jellemzik; a nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint 1987-ben a lakosság 6 százaléka csak a létminimumnál kisebb jövedelemmel rendelkezett. A másik pólust, a legtehetősebbeket illetően egzakt számaink nincsenek, de tapasztalatból tudjuk, hogy az átlagot meghaladó különbségek is jelentősen nőttek. Mindannyian tudjuk: a gondot egyfelől'az okozza, hogy a differenciálódás elsősorban nem a társadalmi laggazdaságilag hasznos teljesítménykülönbségek, hanem más tényezők alapján következett be. Ilyenek: a családok demográfiai összetétele, vagyoni helyzete, vagy a monopol- és hiányhelyzetek kihasználása. Másfelől gondot jelent az is, hogy szociális ellátási rendszerünk nem a tényleges rétegkülönbségek alapján differenciált, és így nem elég hatékony a legrászorultabbak ellátásában, gondozásában. Ezekből az eredménytelenségekből le kell vonnunk a tanulságokat: gazdaságpolitikánkat csak az objektív külső és belső feltételek reális felmérésére és értékelésére építhetjük; a változásokban meglevő bizonytalanságokra megfelelő cselekvési alternatívák és tartalékok kialakításával szükséges felkészülni, mert a mai, gyorsan változó világ nem teszi lehetővé, hogy csak egy irányba tervezzünk. Következetesebbnek kell lennünk a teljesítménykövetelmények érvényesítésében, és — bár fájdalmas lesz — az ezzel összefüggő gazdasági feszültségek, társadalmi konfliktusok vállalásában. Az év elején életbe léptetett adóreform, az ehhez kapcsolódó jelentős árváltozások sok szempontból új feltételeket jelentettek a gazdálkodó szervezetek, de a lakosság egésze számára is. Ezekhez alkalmazkodni időbe telik, s ez önmagában is bizonytalanságok forrása. Emellett el kell ismernünk azt is, hogy az előkészítés, a számítások több területen is csak becslésekre, feltételezésekre építhettek, hiszen eddig soha nem alkalmazott új elemek kerültek gazdaságirányításunk eszköztárába. Mindezt mérlegelve öszszességében a gazdaság első félévi teljesítménye elfogadhatónak minősíthető. Az első félév tapasztalatai a tervcélok helyességét, illetve azok elérhetőségét nem kérdőjelezik meg, néhány ponton azonban a feszültségek tovább éleződtek. Ezek elhárítására a kormányzat már több intézkedést hozott, melyek azonban nem voltak elegendőek a veszélyek elhárítására, tehát további hatásos intézkedések szükségesek, olyanok is, amelyeket korábban nem terveztünk. Az elmúlt időszak és a jelenlegi helyzet értékelése alapján nyilvánvaló, hogy még nem találtuk meg a fordulatot eredményező stabilizáció és kibontakozás megvalósításának legcélszerűbb módját. A kormány stabilizációs munkaprogramja helyesen jelölte meg a továbblépés irányait, de bebizonyosodott, hogy a problémák súlya és ebből következően az igazi fordulathoz szükséges intézkedések nagysága, „kritikus tömege" nagyobb, mint azt eredetileg gondoltuk. A sürgetővé vált fordulatnak most tisztáznia kell a gazdaság- és társadalompolitikai tartalmát, és ezzel egyidejűleg fel kell készítenünk a társadalmat is a szükséges változásokra, a kényszerű feszültségekkel járó döntésekre. A fordulathoz meg kell szerezni a társadalom megértését és cselekvő rétegeinek támogatását. Kiinduló tételünk a következő: egyedül a gazdaságpolitikai gyakorlatban, a gazdálkodásban megtett fordulat az érdemi választásunk, mert a jelenlegi gyakorlat folytatása zsákutcába visz. Mik lennének a mai gazdaságpolitikai gyakorlat változatlan fenntartásának következményei? A gazdaságpolitika változatlan folytatása felerósitené az 1988. évi népgazdasági terv fő céljainak elérését veszélyeztető folyamatokat, ismét fokozódna áz adminisztratív, bürokratikus kényszerbeavatkozás. A tovább folytatott és többletbürokráciával megterhelt restrikciós gazdaságpolitika hosszabb távon visszavonhatatlanul csökkentené mozgásterünket, gazdaságunk fejlődése leszakadna a világgazdaságban érvényesülő irányzatoktól. A központi újraelosztás „kényszerű" további bővítésével sem lenne biztosítható a társadalom és szociálpolitika, a humán és gazdasági infrastruktúra fejlesztése. A foglalkoztatáspolitikában meglevő hiányosságok továbbélése arra kényszerítené a lakosság munkaképes részét, hogy jövedelmét szabad idejének további feláldozásával próbálja kiegyenlíteni, és ezzel még jobban leértékelődne az egészséges életmód, a szaktudás, a főmunkaidő becsülete, tovább kopnának a kulturális, családi és morális értékek. Mindez megsemmisítené a pártértekezlet nyomán megerősödött, de jelenleg még Jorékeny bizalmat, lehetetlenné tenné az olyannyira szükséges új közmegegyezést, szétzilálná a gazdasági és társadalmi viszonyokat. Fordulatra van tehát szükség! Miben áll ennek lényege? Röviden: gazdaságunkat és társadalmunkat valóban nyitottá kell tenni. Sokoldalú, intenzív munkamegosztási kapcsolatokat kell kiépíteni a külfölddel minden irányban. így tudjuk csak megerősíteni a szerkezetátalakítás hajtóerőit, lebpntani a gazdaság túlzott védelmét szolgáló korlátokat. Ugyanakkor teret és lehetőséget kell adni a teljesítmények erőteljes növeléséhez, sőt, ezt a gazdaságirányítás és a piac eszközeivel ki is kell kényszeríteni. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a magyar gazdaságban csak a versenyképes teljesítményt nyújtó vállalkozók — legyen az nagyvállalat vagy kisszövetkezet — jussanak hozzá a fejlődési lehetőségekhez. Ennek érdekében csökkenteni kell a költségvetés terheit, mindenekelőtt a veszteséges termelés támogatását, hogy csökkenteni tudjuk az elvonások, a jövedelemcentralizáció mértékét. A külvilágra nyitó és teljesítményelvű gazdaságpo(Folytatás a 2. oldalon.) Vajdasági delegáció látogatása Szakszervezeti delegáció érkezett tegnap, szerdán Újvidékről Szegedre. A testvérmegyei találkozó keretében előbb Kecskemétre látogatott Stevo Grubjesics, a Vajdasági Szakszervezeti Szövetség tanácsának elnöke, Vukosava Darusi, a Becsei Községi Szakszervezeti Szövetség tanácsának elnöke és Petár Vujanics, az elnökség tagja. Ágoston József, az szmt vezető titkára fogadta a küldöttséget, majd Horváth Károlyné, a Csongrád megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a vendégeket a megye életéről. Holnap, pénteken a delegáció tagjai megtekintik a Gabonatermesztési Kutató Intézetetahol a gazdasági és a szakszervezeti munkával ismerkednek majd. Július 22-23-24. Szegedi ifjúsági napok Legyen vagy ne legyen szegedi ifjúsági napok? Többször fölmerült már ez a kérdés az elmúlt 2-3 év során. A városi KISZ-bizottság testülete aztán úgy döntött, nem szakítja meg azt a hagyományt, amely az eltelt több mint két évtizedben minden évben — az egyre sűrűsödő gondok mellett sem — a több ezer fiatalnak maradandó élményt adott. Tehát az idén immár huszonkettedik alkalommal is megrendezik az ifjúsági napokat az Express és az ifjúsági ház segítségével. A három nap programjáról, annak előkészületeiről Józsa Máriát, az ifjúsági ház igazgatóhelyettesét kérdeztük. Mint minden nagyszabású, ezreket mozgató rendezvényhez az érdeklődés, a szándék és lelkesedés kevés. Pénz is kell. Jellemző példa: a huszadik jubileumira 700 ezer forint állt rendelkezésre, most kilencvenezer. Persze, korábban a támogatók közt szerepelt több szegedi nagyvállalat, az Express központja, a KISZ KB is. Ha arra gondolunk, hogy ma egy országosan jegyzett rockzenekar gázsija 80-90 ezer forint, akkor ... Talán ezért is kellett profilt változtatni, illetve új színeket keverni a SZIN idei palettájára. No meg azért is, hogy megvédjük városunk szépségét, épségét. Minél kevesebb csöves, punk vagy szakadt fiatal rohangáljon, alkoholtól botladozva, vagy aludjon parkban, hid alatt. Hogy a rendezők nemes szándékának és a gazdasági kényszernek milyen eredménye lesz, azt majd csak jó másfél hét múlva tudhatjuk meg. Számomra a forgatókönyvet lapozgatva az összeállított program biztató. Visszahozta a 22 évvel ezelőtti első rendezvény megálmodóinak szándékait. Minél többen ismerhessék meg városunkat, annak kultúráját és iparát ötvözve a szórakozási, sportolási, művelődési lehetőségekkel. Számtalan esemény az idén először beépül a szegedi nyár, a fesztivál igazán nivós rendezvényeibe. A három nap mindegyikén szó lesz a közéletiségről, vitafórumokon szólnak majd a politikai intézményrendszer változásával kapcsolatos elképzelésekről, az értelmiség szerepéről. Az oktatás helyzetéről, Szeged köz'gazgatási problémáiról. A gazdaságpolitika és jövőkutatás mellett az egészséges életmódról, az egészségnevelés helyzetéről, vagy a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületéről. A második napon a természetvédelmi fórumon az érdeklődők megismerkedhetnek a hazai törekvések mellett más országok környezetvédelmi munkájával is. A Royal Kávéházban reformkonyha működik majd. Változatos programokat kínál azoknak, akik szórakozva szeretnék eltölteni erre Szánt szabadidejüket. A Tisza-parton amatör rockegyüttesek mérhetik le közönségsikerüket. Az újszegedi szabadtéri szzínpad Express-showján fellép a Napoleon Boulevard. Ismét vendégünk lesz Csizmadia Sándor politikaidal-énekes. Az ifjúsági házban a Pataki testvérek kiállítása látható majd. Az Árpád téren drogsátor, és nem maradhat el a méltán .népszerű Molnár Dixieland koncertje sem. Az ideérkezők természetesen megnézhetik a szabadtéri játékok előadásait, köztük A bestia című rockoperát is. Szombaton a Tisza-part lesz a főszereplő, hisz itt rendezik meg a 22. karnevált, amely délután 5 órától hatig tart, és az éjféltől hajnali három óráig tartó utcabált, melyen fellép a Rizikó együttes. A sportprogramok kedvelőinek a 72 óra alatt bőven akad tennivalójuk. Autós ügyességi verseny, kispályás labdarúgás, tekeverseny, strandtúra, mozgási tanácsadás és kondícióteszt biztosítja e2t. Hogy mit kínál még az idei SZÍN, csak távirati stílusban felsorolva: countryzene, BMXbemulatók, népművészeti vásár, házaspárbaj-vetélkedő, divatbemutató, aszfaltrajzverseny, videózsúr, beszélgetés Deák Bili Gyulával, szalonnasütés, filmvetítések. Reméljük, hogy a résztvevők egy új SZIN részesei lehetnek azok érdeklődésére számítva, akik értékelik és értik a műfajok, a művészetek esztétikumát, akik művelődési, és a szó nemes értelmében igazi szórakozási szándékkal érkeznek Szegedre. CS. J.